
A megyei kórházban lévő járóbeteg-rendelőintézet várakozójában. Ingyenes szakorvosi kivizsgálásra várva
Fotó: Gecse Noémi
Esetenként akár két hónapos várakozási idővel is számolniuk kell azoknak a pácienseknek, akik a háziorvosi küldőpapírjukkal a Csíkszeredai Megyei Sürgősségi Kórház járóbeteg-rendelőinek valamelyikéhez fordulnak szakorvosi kivizsgálásért. Tulajdonképpen ezzel magyarázható, hogy délelőttönként zsúfoltság alakul ki a megyei kórház földszinti részlegén, az úgynevezett ambulanciai részlegen.
2018. február 21., 16:052018. február 21., 16:05
2018. február 21., 16:092018. február 21., 16:09
Az egészségbiztosítással rendelkező betegek két lehetőség közül választhatnak:
küldőpapírt kérnek háziorvosuktól, amellyel ingyen kivizsgáltathatják magukat a megyei kórház járóbeteg-rendelőintézetében (beleszámolva a hosszas várakozást is)
szakorvosi rendelőhöz fordulnak, ahol akár több száz lejt is kifizetnek egyetlen kivizsgálásra.
Előbbinél hangsúlyozandó, hogy akár hosszas várakozásra is rákényszerülhetnek az előjegyzéstől a kivizsgálásig.
Akár két hónap is lehet a várakozási idő a megyei sürgősségi kórház járóbeteg-rendelőinek némelyikében, azonban vannak szakok, ahol gördülékenyebben megy a páciensek ellátása. Demeter Ferenc kórházmenedzsertől tudjuk, hogy a várólisták hosszúsága főképp attól függ, hogy egy-egy osztályon hány szakorvos dolgozik. Viszont
ugyanis a pácienseknek joguk van szakorvost választani. A „bejáratott” orvosokhoz több páciens fordul, a kezdő orvosok esetében, akiket még nem ismer annyira a lakosság, rövidebbek a várakozási idők – számolt be Demeter. A kórházmenedzser szerint a megyei kórházban – a Nagy Laji dombján – 20 szakterületen működik járóbeteg-rendelés.
Leginkább azokon az osztályokon vannak rendkívül hosszú várólisták, ahol kevés szakorvos dolgozik, példaként az onkológiai és a kardiológiai szakot említette meg Demeter. Az ortopédiai osztály is túlterhelt, viszont ott nem kell számolni hosszú várakozási idővel az előjegyzéstől számítva a kezelésig, mivel az ortopéd szakorvosok viszonylag gördülékenyen megszervezik a tevékenységüket – legalábbis ezt állítja a kórházmenedzser, aki rögtön megjegyezte, hogy
Az egészségbiztosítási pénztár által támogatott járóbeteg-rendelésre vonatkozó jogszabályok szerint
a gyakorlatban egy teljes norma heti 35 órányi rendelési időt jelent, amit több orvos is teljesíthet. A heti 35 munkaórás normát azonban nem minden szakon tudják teljesíteni a megyei kórházban, főképp azokon, ahol kevés az orvos. Viszont amely részlegeken több szakorvos is tevékenykedik, ott nagyrészt lefedik a kívánt munkaidőt. Demeter kifejtette, osztályonként meg van szabva, hogy óránként hány pácienst láthat el a szakorvos. A pszichiátriai járóbeteg-rendelőben például 30 perc áll az orvos rendelkezésére, a többi szakon viszont csak 15 vagy 20 perc. Húsz perccel számolva, naponta 21 beteget láthat el egy orvos az ambulancián, ami hetente 105 beteget jelent egy teljes heti normával számítva – magyarázta Demeter.
Fotó: Gecse Noémi
A kórházmenedzser úgy látja, hogy ezek a várakozási idők normálisnak mondhatók a romániai viszonyokhoz képest. Nem túl hosszúak, azonban ha úgy látják, hogy egy osztály esetében nagyon hosszú várólisták keletkeznek, akkor arra törekednek, hogy ezeket csökkentsék – mondta. Ez egyrészt úgy oldható meg, hogy próbálnak új szakorvosokat alkalmazni, másrészt pedig az egészségbiztosítási pénztárral olyan szerződést kötnek a szolgáltatások elszámolására, amely révén több időt dolgozhatnak a szakorvosok az ambulancián.
Kérdésünkre leszögezte,
hiszen az azonnali ellátásra szoruló pácienseket a kórház sürgősségi osztályára irányítják a háziorvosok, járóbeteg-rendelőbe pedig csak azokat, akiknek az állapota ezt megengedi. Egyébként a sürgősségi kórház épületén kívül, a csíkszeredai poliklinikán is vannak kórházi rendelők. Ezek viszont nem a klinikai osztályokhoz kapcsolódó szakok, hanem úgynevezett szakrendelők, mint például a családszervezés, diabetológia, munkaorvostan, stb.
A kórház kardiológia szakját is felkerestük, az ott dolgozó telefonos asszisztens érdeklődésünkre elmondta, jelenleg négy kardiológus szakorvos dolgozik a járóbeteg-rendelőben, akiknek emellett a kórház bennfekvő osztályain is kezelniük kell a betegeket. A napi hét óra rendelési időt nem sikerül lefedni, a sok jelentkező páciens miatt akár két hónapra is kitolódhat a várakozási idő, az előjegyzéstől a kezelésig – magyarázta.
Hogyan alakulnak ki a várólisták?
A Hargita Megyei Egészségbiztosítási Pénztár a kórházak vonzáskörzetében élők igénye, valamint az adott szakterületen dolgozó szakorvosok száma alapján köt szerződést a kórházakkal meghatározott számú norma lefedésére a járóbeteg-ellátásban. A gyakorlatban egy teljes norma heti 35 órányi rendelési időt jelent. „Az, hogy szerződéskötéskor hány normára tesz nekünk ajánlatot egy kórház, az annak a függvénye, hogy a létező szakorvoslétszámmal hány normát tud biztosítani. Ez attól is függ, hogy a szakorvosok mennyire vannak lefedve munkával, mert azt tudni kell, hogy ők a járóbeteg-rendelő mellett a kórházi részlegen is dolgoznak” – mondta egy korábbi megkeresésünkkor Duda Tihamér, a biztosítási pénztár vezérigazgatója.
„Mi kiszámítjuk, hogy megyeszinten, kórházanként és szakonként is hány szakorvosra lenne szükség ahhoz, hogy megfelelőképpen működjön ez a rendszer, ezt szembeállítjuk azzal az ajánlattal, amivel jönnek a kórházak, és próbáljuk úgy alakítani, hogy a lehető legtöbb norma legyen leszerződve” – fogalmazott Duda, hozzáfűzve, hogy várólisták azokon a szakterületeken alakulnak ki, ahol a szakorvoshiány vagy egyéb okok miatt nem tudnak elegendő rendelési időre szerződést kötni. Ugyanakkor tudni kell azt is, hogy minél több munkaórát tudnak lefedni a szakorvosok egy kórház járóbeteg-rendelőjében, annál több páciens kezelésére jut finanszírozás az egészségbiztosítási pénztár részéről, ezáltal csökkenhetnek az akár két hónapra is kinyúló várólisták.
Megtalálták élve szerdán kora délután azt az ötéves kisfiút, aki hétfő délután tűnt el a Szeben megyei Oltalsósebes településről. A kiskorú eltűnését a fiú apja jelentette a rendőrségnek.
Februárhoz képest márciusban 381 lejjel (6,9 százalékkal) 5938 lejre nőtt a nettó átlagbér Romániában – közölte szerdán az Országos Statisztikai Intézet. A bruttó átlagbér 9902 lej volt, 630 lejjel (6,8 százalékkal) nagyobb, mint az előző hónapban.
Egy 22 éves fiatalember és egy 20 éves lány meghalt, további két fiatal pedig megsérült egy balesetben, amely szerdára virradóra történt Vrancea megyében.
Az Országos Diszkriminációellenes Tanács nem képes ellátni a feladatát, így bárki következmények nélkül támadhatja a magyarságot is, hiszen nem kell büntetéstől tartania – állítja a Székely Figyelő Alapítvány vezetője, Árus Zsolt.
A képviselőházban szerdán elfogadott törvénytervezet szerint nőnek a társadalmi együttélés szabályainak, valamint a közrendnek és a köznyugalomnak a megsértése esetén kiszabható bírságok.
Volodimir Zelenszkijt szerdán fogadta a Cotroceni-palotában Nicușor Dan román államfő és Karol Nawrocki lengyel elnök.
Magyarországot mától egy liberális kormány vezeti, a „leköszönő nemzeti kormány” pedig elkészítette a leltárt – mondta Orbán Viktor korábbi miniszterelnök, a Fidesz elnöke szerdán a Facebook-oldalára feltöltött videóban.
A román gazdaság jelenleg recesszióban van a fogyasztás visszaesése és a piaci tevékenység lassulása miatt, de egy súlyosabb válság jelei nem mutatkoznak – jelentette ki szerdán az Agerpresnek Adrian Negrescu gazdasági elemző.
Kelemen Hunor szerint a 10 százalékot megahaladó éves infláció elsősorban a közel-keleti háború következménye, nem a kormány intézkedései idézték elő.
A villamos energia (+54,18 százalék), a lakbér (+43,78), a gázolaj (+32,68), a benzin (+22,42) és a kávé (+21,76) drágult meg a leginkább idén áprilisban a tavalyi negyedik hónaphoz képest – közölte szerdán az Országos Statisztikai Intézet.
szóljon hozzá!