
Kieső piacok. Hargita megyében számos vállalkozás Ukrajnából importált alapanyagokat, az árukivitel célországai közt pedig Oroszország is szerepelt. Képünk illusztráció
Fotó: Veres Nándor
Sürgősségi rendeletben újból jóváhagyta a kormány a kényszerszabadságra igényelhető állami bértámogatást. A támogatás mértéke nem változott, ám ezúttal nem a járványhelyzet gazdasági következményei által sújtott munkáltatók, hanem olyan vállalkozások élhetnek a lehetőséggel, amelyek az Ukrajnában zajló háború miatt kerültek nehéz helyzetbe. A Hargita megyei export- és importtevékenységek alapján ebben a térségben is vannak olyan cégek, amelyek piaci pozíciókat vesztettek a fegyveres konfliktus miatt.
2022. április 08., 22:132022. április 08., 22:13
A járványügyi korlátozások feloldása miatt nemrég még a kényszerszabadságokra igényelhető bértámogatás felfüggesztését tervezte az állam, szerdai ülésén azonban ismét jóváhagyta a támogatást a kormány. Ezúttal viszont az Ukrajnában zajló háború, illetve az azzal kapcsolatos nemzetközi szankciók miatt nehéz helyzetbe került vállalatok élhetnek a lehetőséggel.
A támogatásra vonatkozó jogosultsági feltételek mindenképpen változnak, hiszen ezúttal az ukrajnai helyzethez kapcsolódnak a kritériumok, tehát
– magyarázta az előterjesztés tartalma alapján Jánó Edit, a Hargita Megyei Munkaerő-elhelyező és Szakképző Ügynökség osztályvezetője, megjegyezve, hogy a rendelet elfogadott változatát még nem kapták meg.
A tervezet, amelyet szerdán elfogadott a kormány, lehetővé teszi, hogy – akárcsak korábban a járványhelyzet miatt bevezetett korlátozások által érintett vállalkozások – az Ukrajnában zajló háborús helyzet, illetve az azzal kapcsolatos nemzetközi gazdasági szankciók által hátrányosan érintett romániai cégek bértámogatást igényelhessenek a kényszerszabadságra küldött alkalmazottak esetében. A juttatás értéke az érintett alkalmazottak alapfizetésének a 75 százaléka lehet, de nem több a 2022-es, 4571 lejes bruttó átlagbér 75 százalékánál.
Azok a cégek igényelhetik a kényszerszabadságra biztosított állami bértámogatást, amelyek
a múlt év azonos hónapjában vagy az idén januárban realizált bevételeikhez képest legalább 20 százalékos árbevétel-csökkenést regisztráltak;
közvetlenül vagy közvetve érinti a vállalkozást az ukrajnai, oroszországi és fehéroroszországi üzletkötések ellehetetlenülése;
vagy a nemzetközi gazdasági szankciók miatt nem tudják elérni korábbi bevételszintjüket.
A támogatás év végéig igényelhető, az intézkedés azonban még nem lépett alkalmazásba, ez a sürgősségi kormányrendelet Hivatalos Közlönyben való megjelenésekor történik meg.
Jánó Edit érdeklődésünkre azt is elmondta, még nem kaptak a háborús helyzethez köthető bevételkiesésről szóló panaszokat a Hargita megyei cégektől, és ilyen vonatkozásban a bértámogatás iránt sem érdeklődtek a megyében működő vállalkozások a munkaerő-elhelyező ügynökségénél.
Hargita megyében több ágazatban is működnek olyan cégek, amelyek piacokat vesztettek a szomszédos országban kitört háború miatt – ezt a következtetést az import-export tevékenységről szóló jelentés alapján vonhatjuk le. A Hargita Megyei Vámhivatal által nemrég elkészített, 2021-es esztendőre vonatkozó jelentés szerint a legjelentősebb import- és exportárucikkek között több olyan is van, amelyet eddig Ukrajnából importáltak a Hargita megyei cégek, de olyan is, amelyet Oroszországba exportáltak.
Oroszország leginkább textilipari árut importált Hargita megyéből, főként szintetikus fonalakat és varrócérnát. Utóbbit Ukrajnába is szállítottak korábban Hargita megyei cégek.
Sorra jelentették be a parlamenti pártok képviselői csütörtök délután, hogyan viszonyulnak a Nicușor Dan államfő által – nem sokkal korábban – javasolt miniszterelnök-jelölt személyéhez.
Az adócsalás megelőzése és visszaszorítása érdekében a Hargita megyei rendőrség autóalkatrészekkel foglalkozó cégekhez és az autószervizekbe szállt ki ellenőrzésre. Több törvénysértést is találtak.
Az USR, a PNL és az RMDSZ által javasolt politikust nevezte meg miniszterelnök-jelöltjének Nicușor Dan államfő csütörtök délután a Cotroceni-palotában tett nyilatkozatában.
Pacemaker-beültetést követően, hirtelen szívhalál következményeként hunyt el Zalaegerszegen Deák Bill Gyula – közölte a Zala Vármegyei Szent Rafael Kórház kardiológiai osztályának osztályvezető főorvosa csütörtökön az MTI megkeresésére.
Helikopterrel szállítottak kórházba csütörtökön egy 28 éves német turistát, aki a Retyezát-hegységben súlyos bokasérülést szenvedett.
Az RMDSZ készen áll megszavazni egy kormányt, ha azt a két másik nagy párt, a Szociáldemokrata Párt (PSD) és a Nemzeti Liberális Párt (PNL) is támogatja – jelentette ki Kelemen Hunor csütörtökön.
Hetvenhét éves korában váratlanul elhunyt Deák Bill Gyula csütörtökön.
Az erőszakba torkollt keddi gazdatüntetés négy résztvevőjét házi őrizetbe, egy társukat pedig 30 napos előzetes letartóztatásba helyezték. A kényszerintézkedésekről szerda éjjel döntött Bukarest első kerületének bírósága.
Kelemen Hunor RMDSZ-elnök szerda este cáfolta, hogy saját magát javasolta volna miniszterelnöknek. Mint fogalmazott, „szemérmetlenül hazudik”, aki ennek az ellenkezőjét állítja.
Száztizenegy éves korában elhunyt Románia legidősebb embere, egy erdélyi nő – tudatta szerdán az Agerpres hírügynökség a kudzsíri önkormányzat közlése alapján.
szóljon hozzá!