
Kieső piacok. Hargita megyében számos vállalkozás Ukrajnából importált alapanyagokat, az árukivitel célországai közt pedig Oroszország is szerepelt. Képünk illusztráció
Fotó: Veres Nándor
Sürgősségi rendeletben újból jóváhagyta a kormány a kényszerszabadságra igényelhető állami bértámogatást. A támogatás mértéke nem változott, ám ezúttal nem a járványhelyzet gazdasági következményei által sújtott munkáltatók, hanem olyan vállalkozások élhetnek a lehetőséggel, amelyek az Ukrajnában zajló háború miatt kerültek nehéz helyzetbe. A Hargita megyei export- és importtevékenységek alapján ebben a térségben is vannak olyan cégek, amelyek piaci pozíciókat vesztettek a fegyveres konfliktus miatt.
2022. április 08., 22:132022. április 08., 22:13
A járványügyi korlátozások feloldása miatt nemrég még a kényszerszabadságokra igényelhető bértámogatás felfüggesztését tervezte az állam, szerdai ülésén azonban ismét jóváhagyta a támogatást a kormány. Ezúttal viszont az Ukrajnában zajló háború, illetve az azzal kapcsolatos nemzetközi szankciók miatt nehéz helyzetbe került vállalatok élhetnek a lehetőséggel.
A támogatásra vonatkozó jogosultsági feltételek mindenképpen változnak, hiszen ezúttal az ukrajnai helyzethez kapcsolódnak a kritériumok, tehát
– magyarázta az előterjesztés tartalma alapján Jánó Edit, a Hargita Megyei Munkaerő-elhelyező és Szakképző Ügynökség osztályvezetője, megjegyezve, hogy a rendelet elfogadott változatát még nem kapták meg.
A tervezet, amelyet szerdán elfogadott a kormány, lehetővé teszi, hogy – akárcsak korábban a járványhelyzet miatt bevezetett korlátozások által érintett vállalkozások – az Ukrajnában zajló háborús helyzet, illetve az azzal kapcsolatos nemzetközi gazdasági szankciók által hátrányosan érintett romániai cégek bértámogatást igényelhessenek a kényszerszabadságra küldött alkalmazottak esetében. A juttatás értéke az érintett alkalmazottak alapfizetésének a 75 százaléka lehet, de nem több a 2022-es, 4571 lejes bruttó átlagbér 75 százalékánál.
Azok a cégek igényelhetik a kényszerszabadságra biztosított állami bértámogatást, amelyek
a múlt év azonos hónapjában vagy az idén januárban realizált bevételeikhez képest legalább 20 százalékos árbevétel-csökkenést regisztráltak;
közvetlenül vagy közvetve érinti a vállalkozást az ukrajnai, oroszországi és fehéroroszországi üzletkötések ellehetetlenülése;
vagy a nemzetközi gazdasági szankciók miatt nem tudják elérni korábbi bevételszintjüket.
A támogatás év végéig igényelhető, az intézkedés azonban még nem lépett alkalmazásba, ez a sürgősségi kormányrendelet Hivatalos Közlönyben való megjelenésekor történik meg.
Jánó Edit érdeklődésünkre azt is elmondta, még nem kaptak a háborús helyzethez köthető bevételkiesésről szóló panaszokat a Hargita megyei cégektől, és ilyen vonatkozásban a bértámogatás iránt sem érdeklődtek a megyében működő vállalkozások a munkaerő-elhelyező ügynökségénél.
Hargita megyében több ágazatban is működnek olyan cégek, amelyek piacokat vesztettek a szomszédos országban kitört háború miatt – ezt a következtetést az import-export tevékenységről szóló jelentés alapján vonhatjuk le. A Hargita Megyei Vámhivatal által nemrég elkészített, 2021-es esztendőre vonatkozó jelentés szerint a legjelentősebb import- és exportárucikkek között több olyan is van, amelyet eddig Ukrajnából importáltak a Hargita megyei cégek, de olyan is, amelyet Oroszországba exportáltak.
Oroszország leginkább textilipari árut importált Hargita megyéből, főként szintetikus fonalakat és varrócérnát. Utóbbit Ukrajnába is szállítottak korábban Hargita megyei cégek.
Törvényjavaslatot nyújtott be az RMDSZ, amely szerint a jelenlegi 292 lejes gyermekpénzt 100 lejre csökkentenék, a fennmaradó összeget pedig „jelenléti ösztöndíjként” csak a rendszeresen iskolába járók kapnák meg, további 50 lejjel kiegészítve.
A Román Nemzeti Bank (BNR) szerdán 5,1004 lej/euró hivatalos árfolyamot jelentett be, ez pedig az első alkalom az elmúlt egy évben, hogy az európai valuta átlépte az 5,1 lejes pszichológiai küszöböt.
Hamarosan érkeznek az európai uniós források Magyarországra – közölte Magyar Péter leendő miniszterelnök, miután egyeztetett Ursula von der Leyennel, az Európai Bizottság elnökével szerdán Brüsszelben.
Első házként elfogadta szerdán a szenátus azt a törvénytervezetet, amely lehetővé teszi a középiskolák számára, hogy igazgatótanácsi döntéssel betiltsák a mobiltelefonok használatát az iskolában.
Belép a román piacra a Normal dán kiskereskedelmi vállalat – írja az MTI a profit.ro gazdasági portál információ alapján.
Az alkotmánybíróság szerdai döntése szerint sérti az alkotmányt az a törvénytervezet, amely szerint a romániai kluboknak a hivatalos mérkőzéseken legalább 40 százalékban hazai sportolókat kell szerepeltetniük a 2026–2027-es szezontól.
Április 29-én elhunyt Czegő Zoltán (1938–2026) költő, író, újságíró – közölte a szerző halálhírét a Magyar Írószövetség. A több elismerést kapott szerző számos verseskötete, elbeszélése, novellája, regénye és publicisztikája jelent meg.
Az alkotmánybíróság szerdán közölte, hogy helyt adott a Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR) beadványának és alkotmányellenesnek nyilvánította a közszolgálati televízió és rádió vezetőtanácsi tagjainak kinevezéséről szóló parlamenti határozatokat.
Nagy mennyiségű szemetet dobott ki a csíkszeredai Suta-tó mellett, ötvenezer lejes bírságot kapott érte egy helyi cég, amelyet nemrég sikerült azonosítania a Csíkszeredai Helyi Rendőrségnek.
A gyimesbükki Fejér Sándor joggal nevezhette magát a sors kegyeltjének, hiszen a csodával határos módon maradt életben a Bilibók-tetőn, s került messzi földre. Idegenből hazaküldött levelei a szülőföldszeretet szépirodalmi igényű megnyilvánulásai.
szóljon hozzá!