
Kieső piacok. Hargita megyében számos vállalkozás Ukrajnából importált alapanyagokat, az árukivitel célországai közt pedig Oroszország is szerepelt. Képünk illusztráció
Fotó: Veres Nándor
Sürgősségi rendeletben újból jóváhagyta a kormány a kényszerszabadságra igényelhető állami bértámogatást. A támogatás mértéke nem változott, ám ezúttal nem a járványhelyzet gazdasági következményei által sújtott munkáltatók, hanem olyan vállalkozások élhetnek a lehetőséggel, amelyek az Ukrajnában zajló háború miatt kerültek nehéz helyzetbe. A Hargita megyei export- és importtevékenységek alapján ebben a térségben is vannak olyan cégek, amelyek piaci pozíciókat vesztettek a fegyveres konfliktus miatt.
2022. április 08., 22:132022. április 08., 22:13
A járványügyi korlátozások feloldása miatt nemrég még a kényszerszabadságokra igényelhető bértámogatás felfüggesztését tervezte az állam, szerdai ülésén azonban ismét jóváhagyta a támogatást a kormány. Ezúttal viszont az Ukrajnában zajló háború, illetve az azzal kapcsolatos nemzetközi szankciók miatt nehéz helyzetbe került vállalatok élhetnek a lehetőséggel.
A támogatásra vonatkozó jogosultsági feltételek mindenképpen változnak, hiszen ezúttal az ukrajnai helyzethez kapcsolódnak a kritériumok, tehát
– magyarázta az előterjesztés tartalma alapján Jánó Edit, a Hargita Megyei Munkaerő-elhelyező és Szakképző Ügynökség osztályvezetője, megjegyezve, hogy a rendelet elfogadott változatát még nem kapták meg.
A tervezet, amelyet szerdán elfogadott a kormány, lehetővé teszi, hogy – akárcsak korábban a járványhelyzet miatt bevezetett korlátozások által érintett vállalkozások – az Ukrajnában zajló háborús helyzet, illetve az azzal kapcsolatos nemzetközi gazdasági szankciók által hátrányosan érintett romániai cégek bértámogatást igényelhessenek a kényszerszabadságra küldött alkalmazottak esetében. A juttatás értéke az érintett alkalmazottak alapfizetésének a 75 százaléka lehet, de nem több a 2022-es, 4571 lejes bruttó átlagbér 75 százalékánál.
Azok a cégek igényelhetik a kényszerszabadságra biztosított állami bértámogatást, amelyek
a múlt év azonos hónapjában vagy az idén januárban realizált bevételeikhez képest legalább 20 százalékos árbevétel-csökkenést regisztráltak;
közvetlenül vagy közvetve érinti a vállalkozást az ukrajnai, oroszországi és fehéroroszországi üzletkötések ellehetetlenülése;
vagy a nemzetközi gazdasági szankciók miatt nem tudják elérni korábbi bevételszintjüket.
A támogatás év végéig igényelhető, az intézkedés azonban még nem lépett alkalmazásba, ez a sürgősségi kormányrendelet Hivatalos Közlönyben való megjelenésekor történik meg.
Jánó Edit érdeklődésünkre azt is elmondta, még nem kaptak a háborús helyzethez köthető bevételkiesésről szóló panaszokat a Hargita megyei cégektől, és ilyen vonatkozásban a bértámogatás iránt sem érdeklődtek a megyében működő vállalkozások a munkaerő-elhelyező ügynökségénél.
Hargita megyében több ágazatban is működnek olyan cégek, amelyek piacokat vesztettek a szomszédos országban kitört háború miatt – ezt a következtetést az import-export tevékenységről szóló jelentés alapján vonhatjuk le. A Hargita Megyei Vámhivatal által nemrég elkészített, 2021-es esztendőre vonatkozó jelentés szerint a legjelentősebb import- és exportárucikkek között több olyan is van, amelyet eddig Ukrajnából importáltak a Hargita megyei cégek, de olyan is, amelyet Oroszországba exportáltak.
Oroszország leginkább textilipari árut importált Hargita megyéből, főként szintetikus fonalakat és varrócérnát. Utóbbit Ukrajnába is szállítottak korábban Hargita megyei cégek.
Több mint száz gyalogsági töltényt és egy a kilövésükhöz használt eszközt találtak hétfőn délután Csíkszentkirályon – közli a Hargita megyei tűzoltóság.
Befejezte a Nemzeti Választási Iroda (NVI) a beszkennelt szavazóköri jegyzőkönyvek összevetését a választási informatikai rendszerben rögzítettekkel, valamint az országgyűlési választás levélszavazatainak kézi számlálását.
A Szociáldemokrata Párt (PSD) szenátusi frakcióvezetője, Daniel Zamfir szerint alakulata elképzelhetőnek tartja, hogy bizalmatlansági indítványt nyújtson be a Bolojan-kormány ellen.
Megnevezte a leendő Tisza-kormány hét miniszterét Magyar Péter pártelnök, leendő miniszterelnök hétfőn, a Tisza Párt parlamenti frakciójának első ülése után tartott sajtótájékoztatóján.
Cseke Attila fejlesztési miniszter hétfőn Nagybányán kijelentette, hogy a jelenlegi kormánykoalíciónak megoldást kell találnia Románia stabilitásának megőrzésére.
Több megyére kiterjedő ellenőrzést tartottak április 19-én, vasárnap délután a 15-ös országúton, amelyben Hargita, Maros, Kovászna, Bákó és Neamț megye rendőrei vettek részt.
Nicușor Dan államfő hétfőn kijelentette, hogy nincs napirenden az áfa (TVA) módosítása, mivel ezt az adót a 2026-os költségvetés rögzíti.
Várhatóan tizenhat minisztérium lesz a Tisza-kormányban – jelentette be az országgyűlési választáson győztes Tisza Párt elnöke hétfőn a Facebook-oldalán.
Jelentősen lehűl az idő a következő három napban, az ország nagy részén mérsékelt esőzések várhatók, a hegyekben pedig vegyes csapadékra is számítani lehet – figyelmeztet az Országos Meteorológiai Szolgálat az április 20–23. közötti előrejelzésében.
A Szociáldemokrata Párt (PSD) vezetőtestülete hétfő reggeli online ülésén döntött a belső konzultáció kérdésének végső formájáról; az erre adott válaszok eredménye alapján eldönti, hogy megvonja-e a politikai támogatást Ilie Bolojan miniszterelnöktől.
szóljon hozzá!