
Kieső piacok. Hargita megyében számos vállalkozás Ukrajnából importált alapanyagokat, az árukivitel célországai közt pedig Oroszország is szerepelt. Képünk illusztráció
Fotó: Veres Nándor
Sürgősségi rendeletben újból jóváhagyta a kormány a kényszerszabadságra igényelhető állami bértámogatást. A támogatás mértéke nem változott, ám ezúttal nem a járványhelyzet gazdasági következményei által sújtott munkáltatók, hanem olyan vállalkozások élhetnek a lehetőséggel, amelyek az Ukrajnában zajló háború miatt kerültek nehéz helyzetbe. A Hargita megyei export- és importtevékenységek alapján ebben a térségben is vannak olyan cégek, amelyek piaci pozíciókat vesztettek a fegyveres konfliktus miatt.
2022. április 08., 22:132022. április 08., 22:13
A járványügyi korlátozások feloldása miatt nemrég még a kényszerszabadságokra igényelhető bértámogatás felfüggesztését tervezte az állam, szerdai ülésén azonban ismét jóváhagyta a támogatást a kormány. Ezúttal viszont az Ukrajnában zajló háború, illetve az azzal kapcsolatos nemzetközi szankciók miatt nehéz helyzetbe került vállalatok élhetnek a lehetőséggel.
A támogatásra vonatkozó jogosultsági feltételek mindenképpen változnak, hiszen ezúttal az ukrajnai helyzethez kapcsolódnak a kritériumok, tehát
– magyarázta az előterjesztés tartalma alapján Jánó Edit, a Hargita Megyei Munkaerő-elhelyező és Szakképző Ügynökség osztályvezetője, megjegyezve, hogy a rendelet elfogadott változatát még nem kapták meg.
A tervezet, amelyet szerdán elfogadott a kormány, lehetővé teszi, hogy – akárcsak korábban a járványhelyzet miatt bevezetett korlátozások által érintett vállalkozások – az Ukrajnában zajló háborús helyzet, illetve az azzal kapcsolatos nemzetközi gazdasági szankciók által hátrányosan érintett romániai cégek bértámogatást igényelhessenek a kényszerszabadságra küldött alkalmazottak esetében. A juttatás értéke az érintett alkalmazottak alapfizetésének a 75 százaléka lehet, de nem több a 2022-es, 4571 lejes bruttó átlagbér 75 százalékánál.
Azok a cégek igényelhetik a kényszerszabadságra biztosított állami bértámogatást, amelyek
a múlt év azonos hónapjában vagy az idén januárban realizált bevételeikhez képest legalább 20 százalékos árbevétel-csökkenést regisztráltak;
közvetlenül vagy közvetve érinti a vállalkozást az ukrajnai, oroszországi és fehéroroszországi üzletkötések ellehetetlenülése;
vagy a nemzetközi gazdasági szankciók miatt nem tudják elérni korábbi bevételszintjüket.
A támogatás év végéig igényelhető, az intézkedés azonban még nem lépett alkalmazásba, ez a sürgősségi kormányrendelet Hivatalos Közlönyben való megjelenésekor történik meg.
Jánó Edit érdeklődésünkre azt is elmondta, még nem kaptak a háborús helyzethez köthető bevételkiesésről szóló panaszokat a Hargita megyei cégektől, és ilyen vonatkozásban a bértámogatás iránt sem érdeklődtek a megyében működő vállalkozások a munkaerő-elhelyező ügynökségénél.
Hargita megyében több ágazatban is működnek olyan cégek, amelyek piacokat vesztettek a szomszédos országban kitört háború miatt – ezt a következtetést az import-export tevékenységről szóló jelentés alapján vonhatjuk le. A Hargita Megyei Vámhivatal által nemrég elkészített, 2021-es esztendőre vonatkozó jelentés szerint a legjelentősebb import- és exportárucikkek között több olyan is van, amelyet eddig Ukrajnából importáltak a Hargita megyei cégek, de olyan is, amelyet Oroszországba exportáltak.
Oroszország leginkább textilipari árut importált Hargita megyéből, főként szintetikus fonalakat és varrócérnát. Utóbbit Ukrajnába is szállítottak korábban Hargita megyei cégek.
Az Európai Bizottság csütörtökön úgy határozott, hogy az EU Bírósága elé idézi Romániát a környezeti levegő minőségéről szóló irányelvek (a 2008/50-es és a 2004/107-es irányelv) által rá rótt kötelezettségek elmulasztása miatt – közölte az EB.
A képviselőházban szólította fel a hatóságokat a sporteseményeken tapasztalható magyarellenesség megfékezésére Miklós Zoltán parlamenti képviselő, aki szerint a román állam bűnrészessé válik, amikor eltűri, hogy a stadionokban magyarokat gyalázzanak.
A bukaresti ítélőtábla elnöke, Liana Arsenie szerint a román igazságszolgáltatási rendszer médialincselés céltáblája lett, a Recorder dokumentumfilmje pedig egy szervezett destabilizáló mechanizmus részének tűnik.
Több mint ezer személyt evakuáltak csütörtökön a Szeben megyei prefektúra, és a nagyszebeni Octavian Goga Főgimnázium épületéből a gázszag miatt, és a jogosítványokat és útleveleket kibocsátó szolgálat is felfüggesztette tevékenységét.
Felborult egy teherautó a mezőcsávás községi Mezőfele településen csütörtök délután, a sofőrt a mentőegységek a helyszínen újraélesztették.
A Legfelsőbb Igazságszolgáltatási Tanács (CSM) „az igazságszolgáltatás destabilizálására irányuló kampány” részének tekinti a Recorder oknyomozó portálnak a rendszer problémáit taglaló dokumentumfilmjét.
Közúti baleset történt csütörtök délelőtt Csíkborzsova és Csíkszentmiklós között, két személy megsérült.
Megerősítette csütörtökön a bukaresti ítélőtábla egyik bírónője a munkatársainak a Recorder dokumentumfilmjében elhangzott kijelentéseit a romániai igazságszolgáltatási rendszer rendellenességeiről.
63 éves korában, 2025. december 10-én elhunyt Tövissi Zsolt műépítész, a hargitai megyeszékhely egyik meghatározó szakembere – osztotta meg a csíkdelnei Keresztelő Szent János Római Katolikus Plébánia.
Kirobbanó lelkesedés, ügyes fiatalok, óriás hangzavar, némi szubjektív értékelés – így jellemezte Soós Zoltán, Marosvásárhely polgármestere a Székelyhonnak a szerda esti televíziós vetélkedőt. A többi városvezető szerint minden fiatal győztes volt.
szóljon hozzá!