
Kieső piacok. Hargita megyében számos vállalkozás Ukrajnából importált alapanyagokat, az árukivitel célországai közt pedig Oroszország is szerepelt. Képünk illusztráció
Fotó: Veres Nándor
Sürgősségi rendeletben újból jóváhagyta a kormány a kényszerszabadságra igényelhető állami bértámogatást. A támogatás mértéke nem változott, ám ezúttal nem a járványhelyzet gazdasági következményei által sújtott munkáltatók, hanem olyan vállalkozások élhetnek a lehetőséggel, amelyek az Ukrajnában zajló háború miatt kerültek nehéz helyzetbe. A Hargita megyei export- és importtevékenységek alapján ebben a térségben is vannak olyan cégek, amelyek piaci pozíciókat vesztettek a fegyveres konfliktus miatt.
2022. április 08., 22:132022. április 08., 22:13
A járványügyi korlátozások feloldása miatt nemrég még a kényszerszabadságokra igényelhető bértámogatás felfüggesztését tervezte az állam, szerdai ülésén azonban ismét jóváhagyta a támogatást a kormány. Ezúttal viszont az Ukrajnában zajló háború, illetve az azzal kapcsolatos nemzetközi szankciók miatt nehéz helyzetbe került vállalatok élhetnek a lehetőséggel.
A támogatásra vonatkozó jogosultsági feltételek mindenképpen változnak, hiszen ezúttal az ukrajnai helyzethez kapcsolódnak a kritériumok, tehát
– magyarázta az előterjesztés tartalma alapján Jánó Edit, a Hargita Megyei Munkaerő-elhelyező és Szakképző Ügynökség osztályvezetője, megjegyezve, hogy a rendelet elfogadott változatát még nem kapták meg.
A tervezet, amelyet szerdán elfogadott a kormány, lehetővé teszi, hogy – akárcsak korábban a járványhelyzet miatt bevezetett korlátozások által érintett vállalkozások – az Ukrajnában zajló háborús helyzet, illetve az azzal kapcsolatos nemzetközi gazdasági szankciók által hátrányosan érintett romániai cégek bértámogatást igényelhessenek a kényszerszabadságra küldött alkalmazottak esetében. A juttatás értéke az érintett alkalmazottak alapfizetésének a 75 százaléka lehet, de nem több a 2022-es, 4571 lejes bruttó átlagbér 75 százalékánál.
Azok a cégek igényelhetik a kényszerszabadságra biztosított állami bértámogatást, amelyek
a múlt év azonos hónapjában vagy az idén januárban realizált bevételeikhez képest legalább 20 százalékos árbevétel-csökkenést regisztráltak;
közvetlenül vagy közvetve érinti a vállalkozást az ukrajnai, oroszországi és fehéroroszországi üzletkötések ellehetetlenülése;
vagy a nemzetközi gazdasági szankciók miatt nem tudják elérni korábbi bevételszintjüket.
A támogatás év végéig igényelhető, az intézkedés azonban még nem lépett alkalmazásba, ez a sürgősségi kormányrendelet Hivatalos Közlönyben való megjelenésekor történik meg.
Jánó Edit érdeklődésünkre azt is elmondta, még nem kaptak a háborús helyzethez köthető bevételkiesésről szóló panaszokat a Hargita megyei cégektől, és ilyen vonatkozásban a bértámogatás iránt sem érdeklődtek a megyében működő vállalkozások a munkaerő-elhelyező ügynökségénél.
Hargita megyében több ágazatban is működnek olyan cégek, amelyek piacokat vesztettek a szomszédos országban kitört háború miatt – ezt a következtetést az import-export tevékenységről szóló jelentés alapján vonhatjuk le. A Hargita Megyei Vámhivatal által nemrég elkészített, 2021-es esztendőre vonatkozó jelentés szerint a legjelentősebb import- és exportárucikkek között több olyan is van, amelyet eddig Ukrajnából importáltak a Hargita megyei cégek, de olyan is, amelyet Oroszországba exportáltak.
Oroszország leginkább textilipari árut importált Hargita megyéből, főként szintetikus fonalakat és varrócérnát. Utóbbit Ukrajnába is szállítottak korábban Hargita megyei cégek.
Az oktatási minisztérium pénteken bejelentette, hogy április 9-re halasztotta a próbaérettségi eredményeinek közzétételét, mert az eredetileg kijelölt határidőhöz képest túl sok dolgozat várt még javításra.
A pénzügyminisztérium jelenleg ügyvédek bevonásával mérlegeli, hogy milyen lépéseket tehet a Pfizer-ügyben, és vizsgálja egy sikeres fellebbezés feltételeit, miközben tárgyalást is kezdeményez a gyógyszervállalattal.
A bukaresti törvényszék pénteken megszüntette Călin Georgescu hatósági felügyeletét abban az ügyben, amelyben a volt államelnökjelöltet legionárius propagandával vádolják.
A kormány elfogadta a gázolaj jövedéki adójának átmeneti csökkentéséről, valamint a Románia területén kitermelt kőolaj és az abból előállított energiahordozók értékesítéséből származó bevételekre kivetett szolidaritási hozzájárulásról szóló rendelet.
Elégtelennek tartja az kis- és középvállalkozásokat tömörítő IMM Románia elnöke a gázolaj jövedéki adóját literenként 30 banival csökkentő kormányintézkedést.
Ne bírságolják meg a járművezetőket, ha igazoltatáskor nem tudják felmutatni a jogosítványukat és a forgalmi engedélyt – javasolja tervezetében a Mentsétek meg Romániát Szövetség (USR) képviselője, Alexandru Dimitriu.
Több mint háromezer lejes pénzbírságot kapott és felfüggesztették a jogosítványát annak a fiatal autóvezetőnek, aki – utasaival együtt – kiült a mozgó jármű ablakába, és úgy bulizott.
Rövid ideig tartott a kormány várva-várt üzemanyagpiaci beavatkozásának hatása, ugyanis nagypéntekre ismét 10 lej fölé ugrott egy liter gázolaj ára a székelyföldi töltőállomásokon.
A szavazati jog hozzátartozik az állampolgársághoz, ezért élni kell vele – hangsúlyozza Kelemen Hunor RMDSZ-elnök, aki szerint minden jog annyit ér, amennyit érvényesíteni tudsz belőle.
Ilie Bolojan csütörtökön bejelentette, hogy a kormány 30 banival csökkenti a gázolaj jövedéki adóját, és ezt az intézkedést pénteken hagyja jóvá a kabinet.
szóljon hozzá!