
Nagy-Kemény Géza az igazságért küzd
Fotó: Haáz Vince
Báró Kemény János író, mecénás, irodalomszervező, színháztámogató, a marosvécsi kastély volt tulajdonosa emlékét próbálják beszennyezni azzal a perrel, amelynek július 3-án lesz az utolsó tárgyalása, és amelyet ha a család elveszít, akkor elveszíti mindazt, amit sikerült eddig a román államtól visszakapnia.
2020. június 05., 18:052020. június 05., 18:05
Egyelőre 64 hektár erdőről van szó, de ha a pert elveszíti a család, az precedensértékű lehet, és következhet a 3000 hektárnyi erdő is – mondta a Székelyhonnak Nagy-Kemény Géza. A néhai báró unokája érdeklődésünkre arról számolt be, hogy 12–13 éve kapták vissza jogerős ítélettel az erdőket, de soha nem helyezték azokat birtokba, és azóta folyton támadják őket.
– magyarázta az unoka, hozzátéve, hogy most nem is annyira a 64 hektárnyi erdő a legfontosabb számára – bár az is jelentős összeget jelentene, amiből fel lehetne újítani a vécsi kastélyt –, hanem az igazság, a család becsülete, a nagyapa emléke.
A marosvécsi Kemény-várkastély
Fotó: Haáz Vince
„Eddig tíz kiló perirat, két doboznyi dosszié gyűlt össze” – mondta Nagy-Kemény Géza, aki attól tart,
„Pedig nagyapám emlékét most is tisztelik, tudják róla, hogy tökéletesen beszélte a román nyelvet, a kastélyába pedig a magyar írók és költők mellett a román irodalom jelentős személyiségeit is meghívta, regényeiben számos román havasi embert ábrázolt” – magyarázta az unoka, aki szerint azok, akik a pert indították, nem ismerik sem a történelmet, sem az ő nagyapjának az élettörténetét.
Kemény János sírja a marosvécsi kastélykertben
Fotó: Gálna Zoltán
Kemény János nem hagyta el az országot, itthon maradt a legnehezebb körülmények ellenére is, az irodalmi élet támogatója és szervezője volt, a színház mecénása, aki saját zsebéből biztosította a színészek fizetését, de aztán, amikor már fizetést kaptak, kirúgták őt a színháztól, még azt sem engedték meg neki, hogy az irodájából a személyes tárgyait magához vegye – részletezte a Kemény-leszármazott.
Református lelkészként Kemény Jánosnak jogában állt keresztelni, így sok embert mentett meg a zsidótörvények hatálya alól, az elhurcolás elől.
Hosszú restaurálási folyamat után felavatják május 22-én a gyimesbükki Rákóczi-várat. A nép körében Rákóczi-várként ismert erődítmény 2026-tól hivatalosan a Bethlen–Rákóczi-vár nevet viseli.
Jelenleg nincs olyan jogi ok vagy alkotmányos indok, amely megalapozhatná a lemondásomat – írja az MTI az Index hírportálon hétfőn megjelent, Sulyok Tamás köztársasági elnökkel készített interjút szemlézve.
A románok többsége úgy véli, hogy előrehozott választásokra van szükség, és ha jövő vasárnap tartanának parlamenti választásokat, a Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR) lenne az első helyen.
Ismét medvék miatt szólt a Ro-Alert több Hargita megyei településen vasárnap este. A vadállatok párzási időszaka miatt gyakrabban találkozhatunk velük.
A SAFE hitelprogramból Romániának jutó források több mint fele az országban marad, a jelenlegi piaci finanszírozásnál jóval kedvezőbb feltételek mellett – jelentette ki vasárnap a Digi24-nek Irineu Darău ügyvivő gazdasági miniszter.
A múlt év végén 28,63 millió aktív bankkártya volt forgalomban Romániában, ami 10,07 százalékos növekedést jelent 2025 júniusához képest – derül ki a Román Nemzeti Bank (BNR) összesítéséből.
Egy évvel a bányakatasztrófa után a parajdi árusok közül sokan már feladták, bezárták a boltokat. De van, aki még kitart.
Lehűlésre számíthatunk az elkövetkező napokban, jövő hét közepéig egy hideg légtömeg határozza meg térségünk időjárását – vetítette előre Elena Mateescu, az Országos Meteorológiai Szolgálat (ANM) igazgatója a Digi24 hírtelevíziónak nyilatkozva.
Nicușor Dan államfő hétfőn a Cotroceni-palotában konzultál a parlamenti pártokkal az új kormány megalakításáról.
Átfogó közlekedésrendészeti akciókat szerveztek a hétvégén Maros, Kovászna és Hargita megyében. A rendőrök több száz autóst és motorost ellenőriztek, és ittas, valamint kábítószer hatása alatt vezető sofőröket is kiszűrtek a forgalomból.
szóljon hozzá!