
Nagy-Kemény Géza az igazságért küzd
Fotó: Haáz Vince
Báró Kemény János író, mecénás, irodalomszervező, színháztámogató, a marosvécsi kastély volt tulajdonosa emlékét próbálják beszennyezni azzal a perrel, amelynek július 3-án lesz az utolsó tárgyalása, és amelyet ha a család elveszít, akkor elveszíti mindazt, amit sikerült eddig a román államtól visszakapnia.
2020. június 05., 18:052020. június 05., 18:05
Egyelőre 64 hektár erdőről van szó, de ha a pert elveszíti a család, az precedensértékű lehet, és következhet a 3000 hektárnyi erdő is – mondta a Székelyhonnak Nagy-Kemény Géza. A néhai báró unokája érdeklődésünkre arról számolt be, hogy 12–13 éve kapták vissza jogerős ítélettel az erdőket, de soha nem helyezték azokat birtokba, és azóta folyton támadják őket.
– magyarázta az unoka, hozzátéve, hogy most nem is annyira a 64 hektárnyi erdő a legfontosabb számára – bár az is jelentős összeget jelentene, amiből fel lehetne újítani a vécsi kastélyt –, hanem az igazság, a család becsülete, a nagyapa emléke.
A marosvécsi Kemény-várkastély
Fotó: Haáz Vince
„Eddig tíz kiló perirat, két doboznyi dosszié gyűlt össze” – mondta Nagy-Kemény Géza, aki attól tart,
„Pedig nagyapám emlékét most is tisztelik, tudják róla, hogy tökéletesen beszélte a román nyelvet, a kastélyába pedig a magyar írók és költők mellett a román irodalom jelentős személyiségeit is meghívta, regényeiben számos román havasi embert ábrázolt” – magyarázta az unoka, aki szerint azok, akik a pert indították, nem ismerik sem a történelmet, sem az ő nagyapjának az élettörténetét.
Kemény János sírja a marosvécsi kastélykertben
Fotó: Gálna Zoltán
Kemény János nem hagyta el az országot, itthon maradt a legnehezebb körülmények ellenére is, az irodalmi élet támogatója és szervezője volt, a színház mecénása, aki saját zsebéből biztosította a színészek fizetését, de aztán, amikor már fizetést kaptak, kirúgták őt a színháztól, még azt sem engedték meg neki, hogy az irodájából a személyes tárgyait magához vegye – részletezte a Kemény-leszármazott.
Református lelkészként Kemény Jánosnak jogában állt keresztelni, így sok embert mentett meg a zsidótörvények hatálya alól, az elhurcolás elől.
A barcasági Apácán a húsvéti kakaslövés éppúgy része az ünnepnek, mint a szemetelés és kapulopás, a piros tojás és a locsolkodás. A hagyomány világszinten egyedülálló, a jelképes bosszúállással több évszázados sérelemre emlékeznek.
Ilie Bolojan miniszterelnök áldott ünnepeket kívánt a katolikus és protestáns híveknek, akik április 5-én ünneplik a húsvétot.
Románia NATO-hoz vezető útja azon a mély meggyőződésen alapult, hogy az ország a demokrácia, a szabadság és a jogállamiság közösségéhez akar tartozni – üzente vasárnap Nicușor Dan a szövetség alapító okirata aláírásának 77. évfordulója alkalmából.
XVI. Leó pápa húsvétvasárnapi beszédében bejelentette, hogy április 11-re imavirrasztást hirdet meg a békéért. A pápa mindenkit arra szólított fel, csatlakozzon az imához.
A levélben szavazó választópolgárok, akik nem kapták meg postai úton a levélcsomagjukat, hétfőtől személyesen kérhetik annak pótlását a külképviseleteken vagy országgyűlési egyéni választókerületi választási irodákban.
Tizennyolc éves, ittasan vezető sofőrt is lekapcsoltak a Hargita megyei rendőrök a húsvéti ünnepek során.
Az Országos Nyugdíjpénztár (CNPP) vasárnap közölt adatai szerint februárban 11 898 személynek folyósítottak különnyugdíjat, 40-nel többnek, mint előző hónapban.
A húsvétvasárnapi szabadtéri ételszentelés legfelemelőbb pillanatai közé tartozik a magyar és a székely himnuszok eléneklése.
Az élelmiszerárak tavaly április óta mintegy 10 százalékkal emelkedtek, és ortodox húsvét után újabb drágulás jöhet az energia- és üzemanyagköltségek növekedése miatt – jelentette ki a vasárnap Agerpresnek Aurel Popescu.
Háziállatok is áldozatul estek annak a tűzvésznek, amely a Maros megyei Petelén ütött ki és amelyhez vasárnap kora hajnalban riasztották a szászrégeni tűzoltókat.
szóljon hozzá!