
Kelemen Hunor, az RMDSZ elnöke
Fotó: Gönczy Tamás
Hosszas huzavona után a román kormánypártok eldöntötték, hogy június 9-én Romániában összevont európai parlamenti és önkormányzati választások lesznek. Kelemen Hunort, az RMDSZ elnökét kérdeztük.
2024. március 25., 10:002024. március 25., 10:00
– Elkezdődött az aláírásgyűjtés a választásokra. Vágjunk hát a közepébe. Miért menjünk szavazni? Van tétje egyáltalán a június 9-i választásoknak?
– Nagyon röviden a tét, hogy magyaroknak legyen ereje és hangja itthon és Európában. Ezt akarja az RMDSZ, és csak mi akarjuk ezt!
– A járvány, majd a különböző válságok hatására megnőtt a bizonytalan és a reményvesztett embereknek a száma. Mit tud ezzel kezdeni az RMDSZ?
– Az emberek csalódottsága érthető, sőt, jogos. A háború kirobbanásakor látszott már, hogy nehéz idők jönnek. Nekünk ilyenkor is az a feladatunk, hogy ott legyünk mellettük, az emberek mellett, a közösségünk mellett, hogy tudjanak számítani ránk.
Látjuk azt is, hogy az emberek szintén jogosan érzik úgy, hogy Románia és az Európai Unió vezetői cserbenhagyták őket, és magukra maradtak gondjaikkal. Érzik, hogy az uniós csatlakozáskor megígért gazdasági fejlődés jócskán elmaradt a vártnál, hogy egyes európai uniós vezetők inkább tekintenek ránk olcsó munkaerőként, mint értékteremtő közösségként. Azt hallják folyamatosan, hogy egységes Európa, de közben meg látják, hogy a Schengenbe való belépésünket több mint egy évtizede halogatják. Ez dühítő és érthetetlen!
Fotó: Gönczy Tamás
– Mi a helyzet az AUR-ral? Hogy hangosak és időnként agresszívek, azt látjuk. Látjuk a gyűlöletkeltést, a cirkuszt, a Facebook live-okat. De mennyire kell őket komolyan venni?
– Az AUR a magyarok ellensége, pont. Itt nem szabad óvatoskodni, ezt ki kell mondanunk, szembe kell vele néznünk. Láttuk, hogyan táncoltak nagyapáink sírjain az Úzvölgyében, és azt is, hogyan támadják zászlóinkat, szimbólumainkat, anyanyelvünket.
De nézzük a számokat: az AUR 2020-ban kevesebb mint 10 százalékkal került be a parlamentbe alig egy évvel a megalakulása után. Ma a román szavazók 25 százaléka rájuk és a másik magyargyalázó, Șoșoacă asszony pártjára szavazna a kövélemény-kutatások szerint. Ők biztosan ott lesznek az Európai Parlamentben, és június 9-től az önkormányzatokban is folytatják magyarellenes munkájukat.
– Amikor az EP-választásokról beszélünk, rendszeresen előkerül az a téma, hogy mit tud tenni Brüsszelben két európai parlamenti képviselő? Mire elegek ők ketten?
– Pragmatikusan mondva: kettő több mint a semmi! A két képviselő a szövetségeseinkkel együtt harcolni tud jogainkért és a magyar közösségnek járó támogatásokért. Azért, hogy a családjainknak, gazdáinknak, vállalkozásainknak és településeinknek járó uniós pénzek Erdélybe jussanak és ne máshova.
– utóbbira ott vannak a román pártok képviselői az Európai Parlamentben.
Fotó: Gönczy Tamás
– Épp az aláírásgyűjtés időszaka zajlik. Hogy haladnak?
– Röviden: jól, és ezúton is köszönöm mindenkinek, aki aláírásával támogatta jelöltlistáinkat! Bővebben: 200 ezer ember támogatására van szükség ahhoz, hogy a magyar összefogás elindulhasson a választásokon. Szervezeteink, munkatársaink és önkénteseink országszerte gyűjtik már az aláírásokat. Ez még csak az első lépés, de világosan mutatja azt az erőt, ami mögöttünk, az RMDSZ és szövetségesei mögött áll, és ez sokat lendít a következő kampányidőszakon.
– Mi a legnagyobb veszélye a június 9-ének?
– A nagyon magas választási részvétel. Mai tudásunk szerint a román szavazók kétharmada fog elmenni szavazni, és ez valóban komoly veszélyt rejt magában. Két dolgot mindenképp tudniuk kell a magyaroknak: egyrészt, mindenhol lesz RMDSZ lista, ezért a szórványban, ahol nincs magyar polgármester, ott is nagyon fontos, hogy az európai parlamenti listán az RMDSZ-re szavazzunk.
Másrészt: ott, ahol magyar a polgármester, sem mindegy, hogy hány szavazatot kap az RMDSZ.
Ennél nincs rosszabb. Nem történhet meg, hogy ne jöjjön össze, mi, magyarok nem maradhatunk alul! Ott kell lennünk Brüsszelben, ha változást akarunk az Európai Unióban!
Zahoránszki Brigitta interjúja
(Fizetett tartalom)
A parlament joga eldönteni, hogyan szankcionálja az érdekellentét miatt elmarasztalt köztisztségviselőket – indokolta hétfőn az alkotmánybíróság a feddhetetlenségi törvénnyel kapcsolatos határozatát.
Év végéig a székelyföldi tejtermelő gazdaságok csaknem fele megszűnhet, az állatok a vágóhídra jutnak – figyelmezettek a gazdák érdekvédelmi szervezetei, akik az üzemanyagköltségek emelkedése, illetve a tej felvásárlási ára miatt elégedetlenek.
Az alkotmánybíróság szerint nem lehet vagyon- és érdeknyilatkozatok benyújtására kötelezni olyan személyeket, akik az állam által hivatalosan el nem ismert párkapcsolatban állnak a köztisztségviselőkkel.
Személyes hangvételű dokumentumfilm készül Pigniczky Réka rendezésében Orbán Viktor volt miniszterelnök politikai „átalakulásáról és bukásáról”, a premiert 2027 első felére tervezik – adta hírül a Filmhu.
Alkotmányos volt Sulyok Tamás eltávolítása, a 12 éves képviselői cikluskorlát és a 70 éves alkotmánybírói korhatár is – reagált Magyar Péter miniszterelnök egy Facebook-bejegyzésben az Alkotmánybíróság (Ab) hétfői döntésére.
Huszönöt aláírás hiányzik a háromezerhez, vagyis cikkünk megjelenéséig 2975-en támogatják a Kovászna megyei Agrosic Egyesület által kezdeményezett petíciót, amellyel a medvék túlszaporulatától való védelmet kérnek.
Az Országos Kataszteri Hivatal (ANCPI) e-Terra alkalmazása működik, és a kiesése alatt felhalmozódott nagy mennyiségű kérelem feldolgozása folyamatban van.
Százhuszonkét tisztségviselőt érinthet a feddhetetlenségi törvény hétfőn alkotmányosnak ítélt módosítása, amely a megbízatás megszűnését írja elő az összeférhetetlenség vagy érdekellentét miatt elmarasztalt személyek esetében.
A jövedéki adó ideiglenes csökkentése ellenére a 10 lejes lélektani küszöb felett maradt Romániában a gázolaj literenkénti átlagára – közölte a Peco-online.ro árfigyelő szakportál hétfőn.
Holtan találtak hétfőn a Szamosban egy 18 éves fiatalembert Szatmárnémetiben, aki vasárnap este tűnt el a folyóban – tájékoztatott a Szatmár megyei katasztrófavédelmi felügyelőség.