Kelemen Hunor, az RMDSZ elnöke
Fotó: Gönczy Tamás
Hosszas huzavona után a román kormánypártok eldöntötték, hogy június 9-én Romániában összevont európai parlamenti és önkormányzati választások lesznek. Kelemen Hunort, az RMDSZ elnökét kérdeztük.
2024. március 25., 10:002024. március 25., 10:00
– Elkezdődött az aláírásgyűjtés a választásokra. Vágjunk hát a közepébe. Miért menjünk szavazni? Van tétje egyáltalán a június 9-i választásoknak?
– Nagyon röviden a tét, hogy magyaroknak legyen ereje és hangja itthon és Európában. Ezt akarja az RMDSZ, és csak mi akarjuk ezt!
– A járvány, majd a különböző válságok hatására megnőtt a bizonytalan és a reményvesztett embereknek a száma. Mit tud ezzel kezdeni az RMDSZ?
– Az emberek csalódottsága érthető, sőt, jogos. A háború kirobbanásakor látszott már, hogy nehéz idők jönnek. Nekünk ilyenkor is az a feladatunk, hogy ott legyünk mellettük, az emberek mellett, a közösségünk mellett, hogy tudjanak számítani ránk.
Látjuk azt is, hogy az emberek szintén jogosan érzik úgy, hogy Románia és az Európai Unió vezetői cserbenhagyták őket, és magukra maradtak gondjaikkal. Érzik, hogy az uniós csatlakozáskor megígért gazdasági fejlődés jócskán elmaradt a vártnál, hogy egyes európai uniós vezetők inkább tekintenek ránk olcsó munkaerőként, mint értékteremtő közösségként. Azt hallják folyamatosan, hogy egységes Európa, de közben meg látják, hogy a Schengenbe való belépésünket több mint egy évtizede halogatják. Ez dühítő és érthetetlen!
Fotó: Gönczy Tamás
– Mi a helyzet az AUR-ral? Hogy hangosak és időnként agresszívek, azt látjuk. Látjuk a gyűlöletkeltést, a cirkuszt, a Facebook live-okat. De mennyire kell őket komolyan venni?
– Az AUR a magyarok ellensége, pont. Itt nem szabad óvatoskodni, ezt ki kell mondanunk, szembe kell vele néznünk. Láttuk, hogyan táncoltak nagyapáink sírjain az Úzvölgyében, és azt is, hogyan támadják zászlóinkat, szimbólumainkat, anyanyelvünket.
De nézzük a számokat: az AUR 2020-ban kevesebb mint 10 százalékkal került be a parlamentbe alig egy évvel a megalakulása után. Ma a román szavazók 25 százaléka rájuk és a másik magyargyalázó, Șoșoacă asszony pártjára szavazna a kövélemény-kutatások szerint. Ők biztosan ott lesznek az Európai Parlamentben, és június 9-től az önkormányzatokban is folytatják magyarellenes munkájukat.
– Amikor az EP-választásokról beszélünk, rendszeresen előkerül az a téma, hogy mit tud tenni Brüsszelben két európai parlamenti képviselő? Mire elegek ők ketten?
– Pragmatikusan mondva: kettő több mint a semmi! A két képviselő a szövetségeseinkkel együtt harcolni tud jogainkért és a magyar közösségnek járó támogatásokért. Azért, hogy a családjainknak, gazdáinknak, vállalkozásainknak és településeinknek járó uniós pénzek Erdélybe jussanak és ne máshova.
– utóbbira ott vannak a román pártok képviselői az Európai Parlamentben.
Fotó: Gönczy Tamás
– Épp az aláírásgyűjtés időszaka zajlik. Hogy haladnak?
– Röviden: jól, és ezúton is köszönöm mindenkinek, aki aláírásával támogatta jelöltlistáinkat! Bővebben: 200 ezer ember támogatására van szükség ahhoz, hogy a magyar összefogás elindulhasson a választásokon. Szervezeteink, munkatársaink és önkénteseink országszerte gyűjtik már az aláírásokat. Ez még csak az első lépés, de világosan mutatja azt az erőt, ami mögöttünk, az RMDSZ és szövetségesei mögött áll, és ez sokat lendít a következő kampányidőszakon.
– Mi a legnagyobb veszélye a június 9-ének?
– A nagyon magas választási részvétel. Mai tudásunk szerint a román szavazók kétharmada fog elmenni szavazni, és ez valóban komoly veszélyt rejt magában. Két dolgot mindenképp tudniuk kell a magyaroknak: egyrészt, mindenhol lesz RMDSZ lista, ezért a szórványban, ahol nincs magyar polgármester, ott is nagyon fontos, hogy az európai parlamenti listán az RMDSZ-re szavazzunk.
Másrészt: ott, ahol magyar a polgármester, sem mindegy, hogy hány szavazatot kap az RMDSZ.
Ennél nincs rosszabb. Nem történhet meg, hogy ne jöjjön össze, mi, magyarok nem maradhatunk alul! Ott kell lennünk Brüsszelben, ha változást akarunk az Európai Unióban!
Zahoránszki Brigitta interjúja
(Fizetett tartalom)
Hódok, vidrák, környezetvédelmi civil szervezetek, és a bányakatasztrófa megelőzésének meghiúsítása – sok szóbeszéd terjed arról, hogy védett vadfajok óvása is hozzájárult a parajdi sóbányával történt tragédia bekövetkezéséhez. De mi az igazság?
Parajd térségében két műszakban dolgoznak a kotrógépek, hogy tartani lehessen a Korond-patak elterelésének július eleji határidejét – jelentette ki az ügyvivő gazdasági miniszter a szerdai kormányülés után.
A parajdi sóbánya helyzetét gyorsan rendezni kell, és a vétkeseket felelősségre vonják – jelentette ki a szerdai kormányülés után a környezetvédelmi miniszter.
Az Aquaserv és a marosvásárhelyi regionális vízügyi igazgatóság szerdán végzett méréseinek eredményei szerint a Kis-Küküllő mentén lévő 16 településen a vezetékes víz sókoncentrációja még mindig magas, emberi fogyasztásra alkalmatlan.
A Mikó-vár falai között nyílt meg Berecz András Szívverés a magasban című fotókiállítása, aki most képekben mesél. Nemcsak a harangokat mutatja be, hanem azt a lelki világot is, amelyet összekapcsolnak a Kárpát-medence magyarságában.
A Sepsiszéki Székely Tanács által a trianoni döntés évfordulójára idén 33. alkalommal megszervezett rendezvény neves vendégekkel zajlott szerdán Sepsiszentgyörgyön: tárlatnyitás és koncert is része volt.
A kormány úgy döntött, hogy a megduplázza a közmédia Összetartozunk - Összefogás Székelyföldért című egész napos adománygyűjtő műsorában befolyt felajánlásokat, tehát „minden felajánlott forint mellé odatesz még egyet”
Az élővilágot és az ivóvízellátást is veszélyezteti a bányaszerencsétlenség miatt megnövekedett sókoncentráció a folyóvizekben. A szakértők szerint a Korond-patak és a Kis-Küküllő vizének és élővilágának megfigyelésével mérsékelhetők az ökológiai károk.
Meg kell őrizzük a nemzetünket összetartó belső határainkat, amihez mindennapos cselekvésre van szükség – hangzott el szerdán, a Nemzeti Összetartozás napján Székelyudvarhelyen, a Millenniumi emlékműnél.
Ökölként csapott le a békediktátum az országa és szétszakította azt. De a lelki térképünkön közel érezzük magunkat ma is egymáshoz. Ma nem versengenünk kell, hanem segítenünk, szolgálnunk egymásnak.