Jókedvű, ám keményen dolgozó önkéntesektől volt hangos pénteken és szombaton a Nagygalambfalva határában lévő Bánatos királylány kútjának környéke. A helyiek és a településről elszármazottak azért gyűltek össze, hogy kalákában dolgozva építsék meg a közeli domboldalon lévő egykori erődítmény elképzelt mását.
2022. november 05., 19:022022. november 05., 19:02
Mintegy százhatvan ember fogott össze szombaton a közös célért
Fotó: Beliczay László
Jókedvű, ám keményen dolgozó önkéntesektől volt hangos pénteken és szombaton a Nagygalambfalva határában lévő Bánatos királylány kútjának környéke. A helyiek és a településről elszármazottak azért gyűltek össze, hogy kalákában dolgozva építsék meg a közeli domboldalon lévő egykori erődítmény elképzelt mását.
2022. november 05., 19:022022. november 05., 19:02
Példaértékű összefogásnak lehettünk tanúi hétvégén Nagygalambfalva határában, ahol mintegy százhatvan önkéntes dolgozott szombaton – és nem sokkal kevesebben pénteken – egy kilátóként is szolgáló vár megépítésén. Kalapácsok, vésők, fűnyíró és más eszközök, munkagépek zaja, nevetés és hangos utasítások törték meg a Vágás-patak partjának csendjét, miközben az általunk is jól ismert Karácsony József séf és csapata
– ezzel csillapítva a részvevők éhségét, hozzájárulva a megvalósításhoz.
Fotó: Beliczay László
Már tavaly eldöntötték, hogy kalákában építik ki a legendákból ismert Bánatos királylány kútját a Vágás partján, ami mostanra meg is valósult, akárcsak a körülötte lévő kis park és tó kialakítása – magyarázta Gyerkó Levente galambfalvi polgármester. Mint mondta,
Fotó: Beliczay László
Időközben fel is vették a kapcsolatot a Székelyföldi Legendáriummal, akiktől azt az ötletet kapták, hogy
Ennek a terveit Gyöngyössy János történeti grafikus készítette el a közeli domboldalon lévő erődítményt alapul véve. Tulajdonképpen egy cigánytéglából, gerendákból megépített, többszintes, kilátóként is alkalmazható őrtoronyról van szó, amelyet mogyorófaágakból fonott kerítés vesz körbe, illetve várárok is lesz. Utóbbit a Bánatos királylány kútjából származó vízzel töltenek fel. Ezeken dolgoztak jelenlétünkkor az önkéntesek.
Fotó: Beliczay László
Gyerkó Levente úgy véli, év végéig elkészülhetnek a négyszintes építménnyel, amelynek megvalósítása érdekében sokan összefogtak. Voltak vállalkozók, illetve helyiek és elszármazottak, akik építkezési anyagokkal, pénzzel, ötletekkel, illetve saját munkájukkal segítették a projektet. Érdekességként megjegyezte a polgármester, hogy felújítások zajlanak a helyi református templomnál, így az onnan származó, még ép cserepekkel fogják befedni a nemes egyszerűséggel
Fotó: Beliczay László
Természetesen a kapott segítség mellett egy céget is megbíztak a kivitelezéssel. A többszintes őrtorony berendezéséről még zajlanak az egyeztetések, de egyebek mellett
„Jól jön a sok segítő kéz, köszönöm az embereknek, hogy eljöttek. Ez a vár nem az enyém, nem valakié, hanem a miénk lesz, s a gyerekeinké” – fogalmazott a polgármester.
Fotó: Beliczay László
Gyerkó Levente arra is kitért, hogy sikeres pályázataiknak köszönhetően hamarosan elkezdődhet egy sportcsarnok, illetve egy tanuszoda építése a közeli területen – már zajlik a közbeszerzési eljárás –, már csak ezért is fontos, hogy kikapcsolódásra is megfelelő környezetet alakítsanak ott ki. Mindemellett számos, a helyszínre vonatkozó tervet dédelget még az elöljáró, egyebek mellett szeretné, ha létrehozhatnának egy úgynevezett interaktív „versparkot,” illetve egy kis strandot is.
Fotó: Beliczay László
Az eredeti várról
Gyöngyössy János lapunknak elmondta, egyelőre sokat nem tudni az eredeti erődítményről, de a helyszíni nyomok azt sejtetik, hogy nagyon régi várról van szó. Az ásatások során kiderült, hogy egy földből készült erődítmény lehetett a domboldalon, amelynek fontosabb részére egy úgynevezett palánkvár épült. „Volt ott egy korai földvár, amit a székelység nem használt, hiszen egy korábbi időkből származó épületről van szó. Ennek egy részére épült egy palánkvár. Itt kővár nem létezett, de mindenképp erőditett hely volt, amit ásatások is bizonyítottak, tehát nem mese” – fogalmazott. Hozzátette, ezt az erődítményt képzelték el a tervezés során; tulajdonképpen egy őrtorony épül a Vágás-patak partján fából, gerendából és palánkokból összerakva. A tervezésben inkább az erődítmény hangulatát igyekezett megragadni, Kós Károly építészeti stílusát alkalmazva.
Fotó: Beliczay László
Fotó: Beliczay László
Fotó: Beliczay László
Fotó: Beliczay László
Fotó: Beliczay László
Fotó: Beliczay László
Fotó: Beliczay László
Fotó: Beliczay László
Fotó: Beliczay László
Szombaton elment otthonról, és nem tért vissza az a 16 éves marosvásárhelyi fiú, akit vasárnap már a rendőrséggel kerestetnek.
Amit tudtunk megmutattunk: közvetítettük élőben, beszámoltunk róla, képtörténetben meséltük el, most pedig videóban foglaljuk össze. Idén ilyen volt a szabadtéri ételszentelés Csíkszeredában. Jövőre ugyanitt, ugyanennyien?
Virágvasárnapi olajágszenteléssel és Szent Péter téri pápai áldással kísérve beszélgettünk a római Német–Magyar Kollégium spirituálisával, a csíkdánfalvi születésű Vízi Elemér atyával.
Sepsiszentgyörgyön is szabadtéren szentelték meg a húsvéti eledeleket vasárnap reggel. Az ünnepi pillanatokon több mint ezren vettek részt, köztük román ajkú hívek is.
A már jól bevált forgatókönyv szerint, békésen, fegyelmezetten zajlott le a magyar nyelvterület legnagyobb létszámú húsvéti eledelszentelése Csíkszeredában.
Ezrek részvételével tartották meg idén is a Kárpát-medence legnagyobb ételszentelését Csíkszereda főterén. Tamás József, nyugalmazott segédpüspök kiemelte: úgy üljünk asztalhoz, hogy ott magával Jézus Krisztussal találkozunk.
Csíkszeredaiak és más településekről érkezők ezrei népesítik be évek óta a Szabadság teret és környékét húsvétvasárnap reggel. Ünneplőben, katonás rendben sorakoznak fel egymás mellé, a húsvéti ételekkel megrakott kosaraikkal, hordozóikkal.
A kutatók abban többnyire egyetértenek, hogy a tojás a Kr. u. 4. századtól már biztosan kapcsolódik a húsvéthoz, miután bekerült a szentelmények közé. De már jóval a kereszténység előtt díszítették azokat, és az ősi motívumok még ma is használatosak.
Hargita megyei tűzszerészek szálltak ki szombaton Madéfalvára, ahonnan egy fel nem robbant, feltételezhetően második világháborús lövedéket szállítottak el egy mezőgazdasági területről.
Mintegy húsz hektáron szétterjedt tarlótűz megfékezéséhez riasztották a Hargita megyei tűzoltóság maroshévízi egységét és a környékbeli önkénteseket nagyszombat délután.
szóljon hozzá!