A kezdeményezők: Jakab Árpád újságíró, Kovács Lajos, Kacsó András egykori tanítványa és Sinka Arnold önkormányzati képviselő
Fotó: Kovács Eszter
Kacsó András egykori koreográfusnak, néptáncoktatónak állítanak emléket Székelyudvarhelyen: a mintegy két éve született kezdeményezés eredményeként január 9-én emléktáblát avatnak a székelyudvarhelyi Művelődési Ház szomszédságában, majd gálaműsor is lesz.
2019. január 05., 17:062019. január 05., 17:06
2019. január 06., 00:082019. január 06., 00:08
Kacsó András halálának harminckettedik évfordulója napjára tűzték az emlékünnepet – magyarázta Jakab Árpád újságíró.
– magyarázta a kezdeményező. Az első elképzelés szerint az Udvarhely Néptáncműhely vehette volna fel az egykori néptáncos nevét – erről Sinka Arnold, RMDSZ-es önkormányzati képviselő közbenjárásával határozattervezet is született –, az ötletet azonban elvetették. A városvezetés ellenben indokoltnak és helyénvalónak találta az emlékállítást, ennek a lebonyolítását azonban a szervezőkre bízta.
Január 9-én délután leplezik le a Művelődési Háznak a városi park felőli oldalán elhelyezett emléktáblát:
A köszöntőbeszédek és a méltatás után, fél hétkor a Művelődési Házban a Kacsó András emlékkiállítás megnyitásával folytatódik a program, majd az Udvarhely Néptáncműhely szervezésében gálaműsor következik, amelyen fellépnek a Seríttő, a Kékiringó és a Gereben Néptáncegyüttesek, valamint az Udvarhely Néptáncműhely, a talpalávalót pedig a Kedves Zenekar biztosítja. A gálaműsoron zömmel udvarhelyszéki táncokat láthat majd a nagyérdemű. A gálaműsor kiemelkedő része lesz a Kacsó András-díj átadása: az Erdélyi Magyar Közművelődési Egyesület évtizedek óta évente e kitüntetésben részesíti a néphagyomány és a néptánc művelődésében kiemelkedően teljesítőket,
Demény Gáspár egyébként maga is Kacsó András tanítványa volt, éveken át néptáncoktatással foglalkozott. A díjátadáson Széman Péter, az EMKE országos elnöke is részt vesz.
Kacsó Andrásról
Kacsó András 1932. április 20-án született Alsósófalván, apja Kacsó Dénes, édesanyja Sükösd Ilona, tehetős földművesek. Öccse, Dénes, korán meghalt; húga, Ilona, óvónőként Gyulakután telepedett le, ahol családot alapított. A család életét döntő mód befolyásolta a világháború, az apa korai halála – 1951 januárjában a fa ütötte meg – és a háborút követő társadalmi változás. Elemi iskoláit szülőfalujában végezte, majd Székelyudvarhelyen folytatta és fejezte be tanulmányait a Római Katolikus Gimnázium és a Fémipari Műszaki Középiskola növendékeként. Előbb tiszti iskolába ment, de innen hamar visszahozza apja korai halála, később a marosvásárhelyi cukorgyárban mint műszaki rajzoló dolgozott 1954-ig. A közvetlenül alakuló családi helyzet, a zaklató társadalmi körülmények ellenére sem veszítette el alkotókedvét, fiatalos lendületét, mely elsősorban a néptánc és a népi értékek művelése felé irányult. Már székelyudvarhelyi diákévei alatt tánccsoportot alapított, de a néptánc iránti szeretete tovább kísérte Marosvásárhelyre is. 1953-ban szólótáncosként országos harmadik díjat nyert a bukaresti döntőn. Ezt követően Kolozsváron néptánc-oktatói tanfolyamot végzett el. 1954. novemberében saját kérésére áthelyezték Székelyudvarhelyre, ahol a Gábor Áron üzemben kapott állást. 1955-től a székelyudvarhelyi Rajoni Kultúrházban szakirányítóként folytatta életpályáját. Ugyanabban az évben megnősült, felesége Fülöp Lídia, szintén alsósófalvi származású tanítónő volt. Munkásságának további részét táncoktatóként, művészeti szakirányítóként és folklórgyűjtőként folytatta a székelyudvarhelyi kultúrház, később a megyei szaktanács alkalmazottjaként. Több évtizedes munkássága alatt fiatalok százaiba oltotta be a néptánc, népi értékek iránti szeretetet, az általa feldolgozott néprajzi gyűjtések és színpadi előadások emberek ezreit részesítették művészi élményben. Tanítványai közül sokan az időközben megalakuló marosvásárhelyi, sepsiszentgyörgyi és csíkszeredai Székely Népi Együttesek szakirányítóivá vagy táncosaivá váltak.
Mentők szállították kórházba vasárnap reggel a târgșori női börtönből az erős hasi fájdalmakra panaszkodó Elena Udreát – értesült az Agerpres.
A Figura Stúdió Színház ünnepi évadzáró eseménnyel búcsúzott a 40 éves jubileumi évadtól. „Családi” ünnepet tartottak, érintve mindhárom eddigi otthonukat, és a következő negyven évben is játszani akarnak. A közönségért, Gyergyószentmiklósért.
A Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR) elnöke, George Simion szombaton Marosvásárhelyen kijelentette, hogy egy hatalmas propagandagépezet segítette hatalomra a jelenlegi kormányt.
Már igényelhetők az e-személyik a Csíkszeredai Helyi Személynyilvántartó Közszolgálatnál. Három típusú igazolvány érhető el: az egyszerű elektronikus személyi igazolvány (CIS), az elektronikus (CEI), illetve az ideiglenes személyi igazolvány (CIP).
A 2025-ös VIBE-ról a Rádió GaGa egyedi, négykerekű stúdiója sem hiányozhat. És ha már ott lesz, akkor hozza magával az utánozhatatlan hangulatot, valamint a slágereket és új zenéket.
A nosztalgiával és érzelemmel teli pénteki Demjén-koncert után szombat este más hangulat uralkodott Székelyudvarhely főterén: a Wellhello robbantotta fel a színpadot egy fiatalos, lendületes bulival.
Az időjárás nem kímélte a Sokadalom első két napját, de sem a kánikula, sem az eső nem szegte kedvét azoknak, akik kilátogattak Kézdivásárhely legnagyobb ünnepére, ahol kézműves- és termelői vásár, finom falatok és koncertek várták őket.
Esete válogatja, hogy száz ember találkozójának mikor van hírértéke, és mikor kell „elengedni” a híradást. Ami ezen a hétvégén Csíkszeredában történt, azzal mindenképp érdemes foglalkozni.
Radu Miruță gazdasági miniszter szerint a Salrom vállalat vezetőségét nem foglalkoztatja a parajdi helyzet megoldása, ezért fennáll a veszélye a bánya összeomlásának.
Forráshiány miatt racionális módon át kell szabni a romániai ösztöndíjrendszert, amelyik a legbőkezűbb az Európai Unióban – jelentette ki szombaton az oktatási miniszter.
3 hozzászólás