Júdásszenet az itatóvízbe

A szentelésre szánt tűz. Nagyszombat reggelén a pap a templom előtt tüzet, a templomban pedig vizet szentelt •  Fotó: Barabás Ákos

A szentelésre szánt tűz. Nagyszombat reggelén a pap a templom előtt tüzet, a templomban pedig vizet szentelt

Fotó: Barabás Ákos

Nagyszombat – az északi csángóknál húsvét szenvedje – a feltámadásra való készülődésről szól, emellett sonkát, tyúkhúslevest főznek, édességet sütnek, és ahol nagypéntekről elmaradt, tojást festenek. A szertartások közül főként a tűz- és vízszentelés rítusa teremtett sajátos hagyományokat, előbbit már a 12. századi Pray-kódex is megemlíti. A 17. század eleje óta ekkor tartják a feltámadási körmeneteket, amelyen régen minden vidék a saját népviseletében vett részt.

Kocsis Károly

2023. április 08., 08:462023. április 08., 08:46

Bár a böjt elvileg a déli ebéd után megszűnik, a moldvai Magyarfaluban naplementéig kitartanak. A húsvéti bárányt is szombat este vagy vasárnap reggel vágják le, ebből készítik a húsvéti vacsorát, a „csigert”, ám a nap legfontosabb vallási eseménye itt is a vigília.

A feltámadási szertartáson használt és az új tűz lángjáról meggyújtott gyertyát Szent Márta-imádság elmondásakor égetik.

„Reggel kelepelnek misére, mert a harangszó még nem szól. Délután négy órakor a pap taplóval tüzet csihol kovával s abból tüzet tesz, amit megszentel, s attól gyújtja meg a húsvéti gyertyát.

Idézet
Tűzszentelés után következik a vízszentelés, s azután kezdődik a mise. Abból a szentelt parázsból, aki teheti, viszen haza, mert az jó orvosság az állatoknak vérhülés vagy valamilyen más betegség ellen”

– mesélte Bosnyák Sándornak egy istensegítsi adatközlő a múlt század ’60-as évei elején.

A szentelésre szánt tüzet az előző évben szentelt barkából és korhadt sírkeresztek forgácsaiból gyújtották meg eredetileg kovakő-szikrával – a „pogány” időkben ez volt a „tavaszi tűz”. Az ebből nyert júdásszenet, ahogy az andrásfalviak nevezték, nagyon sokféle célra használták.

Ahol nagypéntek óta nem égett a tűz, most ezzel gyújtották meg, hogy hozzákezdhessenek a sütéshez-főzéshez, de tettek belőle a jószág itatóvizébe is, szétszórták a házban, az istállóban és a földeken. Vihar idején a tűzbe rakták, hogy a villám ne tudjon ártani, zsírba keverve sebkenőcsként használták.

Szenteltvíz minden baj ellen

Székelyvarságon nagyszombat reggelén a pap a templom előtt tüzet, a templomban pedig vizet szentelt. A szertartáson jobbára azok a fiatalok vettek részt, akiket az új szenteltvízért küldtek otthonról, a templomot viszont egész nyitva tartották, hogy bárki hozzájuthasson. A kászonfeltízi gyerekek már élelmesebbeknek bizonyultak, ők csak

piros tojásért voltak hajlandók szenteltvizet hordani a házakhoz.

Csíkmenaságon a pap a templom udvarán csöbrökben odakészített vizet szentelte meg, hogy abból bárki meríthessen.

Az ozsdolai asszonyok is kisebb-nagyobb üvegekben vitték haza a templomból. Egy részével – kereszt alakban – végiglocsolták az istállót, hogy semmilyen baj ne érje az állatokat, a másik részét pedig igyekeztek beosztani a következő vízszentelésig, mert bizony elő kellett venni, ha betegség ütötte fel a fejét: azzal kenték be a fájó testrészt. Persze, imádkozni is kellett melléje!

Csíkborzsovában vasárnap csak az ehetett a megszentelt ételből, aki előbb szenteltvízben mosakodott.

Csíkdelnén – szentelt barkát mártva bele – az egész udvart meghintették, hogy a békák ne járják. Csekefalván is elsősorban a lakószobát és a gazdasági épületeket óvták ily módon, de az ivóvízbe is töltöttek belőle: fejfájós embert, beteg állatot egyaránt azzal itattak; Csíkmenaságon inkább a nagybetegeket.

Csíkszentgyörgyön a legelőre való kicsapás előtt mosták meg – kereszt alakban! – a jószágokat szenteltvízzel.

Farkaslakán szenteltvízzel keresztet rajzolva akadályozták meg nyáron, hogy a jég elverje a határt, de azzal kenték be a tehén tőgyét is ellés után. Néhol az a hiedelem járta, hogy

akit a szentelt vízben először keresztelnek meg, egész életében szerencsés lesz.

Pozsony Ferencnél olvassuk, hogy a kézdiszentlélekiek csak este 6 órakor szenteltettek tüzet, olajat, gyertyát és vizet (utóbbit megigézett gyerekek gyógyítására használták), és az éjfélig tartó szentmise után indultak körmenetre.

Idézet
A nagyszombati feltámadási körmenet végén, az első harangszó után Kézdikőváron leszedték a fákról azt a szalmát, amit még karácsony éjjelén a betlehemi jászolból vagy az angyalok ágyából vittek ki a gyümölcsöskertbe, és ott szorosan a fákra tekerték, hogy a következő évben azoknak jó termést idézzenek elő.”
•  Fotó: Barabás Ákos Galéria

Fotó: Barabás Ákos

Hajnalozás, legényavatás

„A húsvét előtti nap – ünnepszombatja, nagyszombat – inkább házi munkával, sütéssel, főzéssel, házrendezéssel telik. Ilyenkor aki csak teheti, mellőzi a mezei munkát, erdőlést, utazást, napszámosságot. Ekkor söprik tisztára az életszert, a kapu előtti bejáratot,

Idézet
fát vágnak, takarítanak, tyúkot vágnak, veteményt tisztítanak, szobákat rendeznek, súrolnak, textíliát cserélnek.

A meszelést egy-két héttel korábban végzik el” – írja Jeles napok, ünnepek, szokások Vadasdon című monográfiájában Székely Ferenc.

Ott – és még néhány helyen – ezen a napon indultak húsvéti hajnalozásra a serdülő legények, hogy színes papírokkal megtűzdelt fenyőágakkal díszítsék fel a kapubejáratokat. Gegesen ma is így fejezik ki a hétfőn esedékes öntözés szándékát, de

a 14. életévüket még be nem töltött gyerekeknek este 10 órakor már a házban kell lenniük, mert ha utána kapják el őket az utcán a nagyobbak, a náluk levő fenyőgallyakkal megvesszőzik őket.

Aki legénnyé akar válni, annak sajátos avatási szertartáson kell átesnie: egy 5 méter hosszú és 20 centiméter széles, a Nagyhídra lefektetett deszkán kell úgy átszaladnia, hogy közben a nagyobbak két oldalról fenyőágakkal csapkodják! 1969-ben sikerült is eltörni egyikük karját!

Nagyszombaton délután fenyőágat osztanak minden házhoz, kivétel nélkül. Ezt „szokás szerint” mindenki elfogadja. Már ez oly jóleső, húsvéti hangulatot teremt a falu apraja, nagyja között a nagypénteki szomorú esemény után. Alig várja mindenki, hogy megérkezzék a falusi szekér a szovátai havasból hozott jó illatú fenyőágakkal. A falu gyermeke, aki csak nem halálos beteg, mind ott sorakozik már a megérkezés előtt, hogy minél több ágat vihessen. Érdekes a gyermeksereg között az a versengés, hogy melyik vigye az ágat a legtehetősebb házhoz, mert ott több ajándékot adnak fáradságáért (egy-két tojás vagy pénz). A gazdák kitűzik az ágat a kapura; ez a jele annak, hogy szívesen látják majd másodnapján az ajándékgyűjtőket; ezek csak oda mennek, ahol ki van tűzve vagy szegezve az ág. A vecsernyekor megkezdett szétosztás szürkületre véget ér. Akkor kezdődik a „határkerülés”…

Szabó Bálint: Húsvéti népszokások Nyárádszentimrén (Erdély, 1938/7–10.)

Korondon, amikor szombat délben megszólalt a nagycsütörtök óta néma harang, a kertben jól megrázták a gyümölcsfákat, hogy szép termést adjanak. A 19. század végén a Nyárád-vidéki fiatalság nagyszombaton este járta be a határt, imádkozott a jó termésért és az annak betakarításához szükséges jó egészségért. A legtöbb helyen viszont húsvétvasárnapra hagyták a határkerülést – ám erről vasárnap lesz szó.

szóljon hozzá! Hozzászólások

Ezek is érdekelhetik

A rovat további cikkei

2025. február 17., hétfő

Diana Șoșoacă: Jelöltetem magam az elnökválasztáson

Diana Șoșoacă hétfőn bejelentette, hogy indul az államelnök-választáson.

Diana Șoșoacă: Jelöltetem magam az elnökválasztáson
2025. február 17., hétfő

25 év börtönre ítélték a barátnőjét ötven késszúrással meggyilkoló orvostanhallgatót

Huszonöt év letöltendő börtönre ítélte hétfőn a Temes megyei törvényszék azt az orvostanhallgatót, aki tavaly márciusban Temesváron 50-nél több késszúrással megölte a barátnőjét, aki a diáktársa is volt.

25 év börtönre ítélték a barátnőjét ötven késszúrással meggyilkoló orvostanhallgatót
2025. február 17., hétfő

Hídfőnek ütközött egy ittas sofőr Hargita megyében

Hídfőnek ütközött egy alkoholos befolyás alatt vezető férfi Kecsetkisfalud közelében, de rajta kívül fél tucat ittas sofőrt igazoltatott a rendőrség Hagita megyében hétvégén – tájékoztat a Hargita Megyei Rendőr-főkapitányság.

Hídfőnek ütközött egy ittas sofőr Hargita megyében
2025. február 17., hétfő

Kezdődik az elnökválasztási időszak, ezek lesznek a legfontosabb események

A kormány által jóváhagyott menetrendnek megfelelően ezen a héten elkezdődik az államelnök-választás időszaka.

Kezdődik az elnökválasztási időszak, ezek lesznek a legfontosabb események
2025. február 17., hétfő

A szeszesital-ipar dominál a jövedéki adóbevételekben

Az ANAF által összesített adatok szerint az állam által 2024-ben az alkoholos italok értékesítéséből beszedett jövedéki adók több mint 60 százalékát (1,22 milliárd lej) a szeszesital-ipar utalta át, és továbbította a Spirits Romániának.

A szeszesital-ipar dominál a jövedéki adóbevételekben
2025. február 17., hétfő

Nőtt a vízimadarak egyedszáma Románia területén

Több mint 1,1 millió madarat figyeltek meg Romániában az országos szintű vízimadár számlálás során januárban. A felmérés szerint a vízimadarak teljes egyedszáma majdnem 150 ezerrel nőtt.

Nőtt a vízimadarak egyedszáma Románia területén
2025. február 17., hétfő

Módos helyeken tartanak házkutatásokat az urziceni-i tömegverekedés ügyében – videóval

Összesen 25 helyszínen tartanak házkutatást hétfőn a rendőrök Ialomița, Prahova, Ilfov és Teleorman megyében, a két halálos áldozatot és több sérültet követelő urziceni-i tömegverekedés ügyében.

Módos helyeken tartanak házkutatásokat az urziceni-i tömegverekedés ügyében – videóval
2025. február 17., hétfő

Fagyba kódolták egész Székelyföldet

Fagyra és havazásra vonatkozó elsőfokú (sárga kódjelzésű) figyelmeztetést adott ki hétfőn az Országos Meteorológiai Szolgálat (ANM).

Fagyba kódolták egész Székelyföldet
Fagyba kódolták egész Székelyföldet
2025. február 17., hétfő

Fagyba kódolták egész Székelyföldet

2025. február 17., hétfő

Ünnepi előadást tartanak a 150 éves Székely Nemzeti Múzeum múltjáról

Vetített képes előadást szerveznek a Székely Nemzeti Múzeum megalakulásának 150. évfordulója alkalmából Lemhényben február 20-án – olvasható a múzeum honlapján.

Ünnepi előadást tartanak a 150 éves Székely Nemzeti Múzeum múltjáról
2025. február 17., hétfő

Ara-para játék a Rádió GaGán!

Kit hívjunk meg az esküvőre? Milyen legyen a meghívó, a menyasszonyi ruha? Mi legyen a lakodalmi menü? Kezdődik az ara-para! Vajon te mennyire ismered az esküvői szokásokat? A Rádió Gaga Ara-para elnevezésű játékában ez most könnyen kiderülhet.

Ara-para játék a Rádió GaGán!
Ara-para játék a Rádió GaGán!
2025. február 17., hétfő

Ara-para játék a Rádió GaGán!

Hirdessen a Székelyhonon!
Ma feladja, hamarosan megjelenik,
rövid időn belül eredményt hoz! Feladok egy hirdetést!
Hirdessen a Székelyhonon!
Ma feladja, hamarosan megjelenik, rövid időn belül eredményt hoz! Feladok egy hirdetést!