
A szentelésre szánt tűz. Nagyszombat reggelén a pap a templom előtt tüzet, a templomban pedig vizet szentelt
Fotó: Barabás Ákos
Nagyszombat – az északi csángóknál húsvét szenvedje – a feltámadásra való készülődésről szól, emellett sonkát, tyúkhúslevest főznek, édességet sütnek, és ahol nagypéntekről elmaradt, tojást festenek. A szertartások közül főként a tűz- és vízszentelés rítusa teremtett sajátos hagyományokat, előbbit már a 12. századi Pray-kódex is megemlíti. A 17. század eleje óta ekkor tartják a feltámadási körmeneteket, amelyen régen minden vidék a saját népviseletében vett részt.
2023. április 08., 08:462023. április 08., 08:46
Bár a böjt elvileg a déli ebéd után megszűnik, a moldvai Magyarfaluban naplementéig kitartanak. A húsvéti bárányt is szombat este vagy vasárnap reggel vágják le, ebből készítik a húsvéti vacsorát, a „csigert”, ám a nap legfontosabb vallási eseménye itt is a vigília.
„Reggel kelepelnek misére, mert a harangszó még nem szól. Délután négy órakor a pap taplóval tüzet csihol kovával s abból tüzet tesz, amit megszentel, s attól gyújtja meg a húsvéti gyertyát.
– mesélte Bosnyák Sándornak egy istensegítsi adatközlő a múlt század ’60-as évei elején.
A szentelésre szánt tüzet az előző évben szentelt barkából és korhadt sírkeresztek forgácsaiból gyújtották meg eredetileg kovakő-szikrával – a „pogány” időkben ez volt a „tavaszi tűz”. Az ebből nyert júdásszenet, ahogy az andrásfalviak nevezték, nagyon sokféle célra használták.
Székelyvarságon nagyszombat reggelén a pap a templom előtt tüzet, a templomban pedig vizet szentelt. A szertartáson jobbára azok a fiatalok vettek részt, akiket az új szenteltvízért küldtek otthonról, a templomot viszont egész nyitva tartották, hogy bárki hozzájuthasson. A kászonfeltízi gyerekek már élelmesebbeknek bizonyultak, ők csak
Csíkmenaságon a pap a templom udvarán csöbrökben odakészített vizet szentelte meg, hogy abból bárki meríthessen.
Az ozsdolai asszonyok is kisebb-nagyobb üvegekben vitték haza a templomból. Egy részével – kereszt alakban – végiglocsolták az istállót, hogy semmilyen baj ne érje az állatokat, a másik részét pedig igyekeztek beosztani a következő vízszentelésig, mert bizony elő kellett venni, ha betegség ütötte fel a fejét: azzal kenték be a fájó testrészt. Persze, imádkozni is kellett melléje!
Csíkdelnén – szentelt barkát mártva bele – az egész udvart meghintették, hogy a békák ne járják. Csekefalván is elsősorban a lakószobát és a gazdasági épületeket óvták ily módon, de az ivóvízbe is töltöttek belőle: fejfájós embert, beteg állatot egyaránt azzal itattak; Csíkmenaságon inkább a nagybetegeket.
Farkaslakán szenteltvízzel keresztet rajzolva akadályozták meg nyáron, hogy a jég elverje a határt, de azzal kenték be a tehén tőgyét is ellés után. Néhol az a hiedelem járta, hogy
Pozsony Ferencnél olvassuk, hogy a kézdiszentlélekiek csak este 6 órakor szenteltettek tüzet, olajat, gyertyát és vizet (utóbbit megigézett gyerekek gyógyítására használták), és az éjfélig tartó szentmise után indultak körmenetre.
Fotó: Barabás Ákos
„A húsvét előtti nap – ünnepszombatja, nagyszombat – inkább házi munkával, sütéssel, főzéssel, házrendezéssel telik. Ilyenkor aki csak teheti, mellőzi a mezei munkát, erdőlést, utazást, napszámosságot. Ekkor söprik tisztára az életszert, a kapu előtti bejáratot,
A meszelést egy-két héttel korábban végzik el” – írja Jeles napok, ünnepek, szokások Vadasdon című monográfiájában Székely Ferenc.
Ott – és még néhány helyen – ezen a napon indultak húsvéti hajnalozásra a serdülő legények, hogy színes papírokkal megtűzdelt fenyőágakkal díszítsék fel a kapubejáratokat. Gegesen ma is így fejezik ki a hétfőn esedékes öntözés szándékát, de
Aki legénnyé akar válni, annak sajátos avatási szertartáson kell átesnie: egy 5 méter hosszú és 20 centiméter széles, a Nagyhídra lefektetett deszkán kell úgy átszaladnia, hogy közben a nagyobbak két oldalról fenyőágakkal csapkodják! 1969-ben sikerült is eltörni egyikük karját!
Nagyszombaton délután fenyőágat osztanak minden házhoz, kivétel nélkül. Ezt „szokás szerint” mindenki elfogadja. Már ez oly jóleső, húsvéti hangulatot teremt a falu apraja, nagyja között a nagypénteki szomorú esemény után. Alig várja mindenki, hogy megérkezzék a falusi szekér a szovátai havasból hozott jó illatú fenyőágakkal. A falu gyermeke, aki csak nem halálos beteg, mind ott sorakozik már a megérkezés előtt, hogy minél több ágat vihessen. Érdekes a gyermeksereg között az a versengés, hogy melyik vigye az ágat a legtehetősebb házhoz, mert ott több ajándékot adnak fáradságáért (egy-két tojás vagy pénz). A gazdák kitűzik az ágat a kapura; ez a jele annak, hogy szívesen látják majd másodnapján az ajándékgyűjtőket; ezek csak oda mennek, ahol ki van tűzve vagy szegezve az ág. A vecsernyekor megkezdett szétosztás szürkületre véget ér. Akkor kezdődik a „határkerülés”…
Szabó Bálint: Húsvéti népszokások Nyárádszentimrén (Erdély, 1938/7–10.)
Korondon, amikor szombat délben megszólalt a nagycsütörtök óta néma harang, a kertben jól megrázták a gyümölcsfákat, hogy szép termést adjanak. A 19. század végén a Nyárád-vidéki fiatalság nagyszombaton este járta be a határt, imádkozott a jó termésért és az annak betakarításához szükséges jó egészségért. A legtöbb helyen viszont húsvétvasárnapra hagyták a határkerülést – ám erről vasárnap lesz szó.
Tavaly 8716 lej volt a havi bruttó átlagbér Romániában, 655 lejjel, azaz 8,1 százalékkal nagyobb, mint egy évvel korábban; a nettó átlagbér 2024-hez képest 307 lejjel (6,2 százalékkal) 5266 lejre nőtt 2025-ben – közölte az Országos Statisztikai Intézet.
Holtan találtak rá péntek délután a Bákó megyei Doftána (Dofteana) településről csütörtökön eltűnt 4 éves kisfiúra – közölte a megyei rendőrség.
Egy sérült medvét altattak el péntek reggel a brassói Salamon-kő környékén – közölte a város polgármesteri hivatala.
Három minisztere lesz az RMDSZ-nek Siegfried Mureșan kormányában, amennyiben a parlament bizalmat szavaz az új kabinetnek. A szövetség a kormányfőhelyettesi tisztséget is megtarthatná.
Étolajgyárat épít Erdélyben egy mezőgazdasági szövetkezet megbízásából a KÉSZ Group – írja a profit.ro gazdasági portál nyomán az MTI.
Az idei első negyedévben 9444 lej volt egy romániai háztartás havi átlagjövedelme, 0,9 százalékkal kevesebb, mint az előző három hónapban; az egy főre jutó havi bevétel két százalékkal 3908 lejre nőtt – közölte az Országos Statisztikai Intézet.
Több különböző méretű, számos feliratot tartalmazó dróndarabot azonosítottak a szakértők Suceava megyében, miután csütörtökön lezuhant egy drón. A hatóságok tájékoztatása szerint az összes darabot begyűjtik és szakértői vizsgálatnak vetik alá.
A Richter-skála szerint 3,3-as erősségű földrengés történt pénteken 1 óra 33 perckor Buzău megyében, Vrancea szeizmikus térségben – közölte az országos földfizikai intézet (INCDFP).
Soha nem volt még ilyen drága az üzemanyag Romániában, mind a gázolaj, mind pedig a benzin rekordmagas áron kapható – írja két központi hírportál is.
szóljon hozzá!