
A hálózatok kiépítése megtörtént, most a fogyasztóknak kell lépniük
Fotó: Veres Nándor
Húzódozik a lakosság jelentős része a Harvíz Rt. regionális víz- és csatornaszolgáltató vállalat által kiszolgált településeken az európai uniós pályázati támogatással kiépült víz- és szennyvízhálózatokra való csatlakozástól.
2017. szeptember 06., 12:042017. szeptember 06., 12:04
A pályázatban vállalt 85 százalékos rácsatlakozási arány elérése még messze van, és előbb-utóbb eljöhet a kényszerítő intézkedések ideje is.
A Hargita Víz Közösségi Fejlesztési Egyesület közgyűlése idén februárban határozott arról, hogy az érintett települések lakóinak október végéig legalább 85 százalékban csatlakozniuk kell a tavaly lezárt európai uniós pályázat támogatásával kiépült víz- és szennyvízhálózatokhoz. Az e célból kinyomtatott és szétosztott, kötelezettségekre is figyelmeztető több ezer szórólap és a népszerűsítést, meggyőzést segíteni hivatott falugyűlések ellenére július végén a csatlakozási arány töredéke volt az elvártnak.
Ha kinyúlik a késlekedés, kényszerítő lépések, akár bírságok is következhetnek, a helyi önkormányzatok számára is.
Csíkszéken 27 településen végeztek az elmúlt években hálózatbővítést, illetve építettek új víz- és szennyvízhálózatokat az európai uniós pályázati támogatásnak köszönhetően, és mint az adatok is mutatják, az ivóvízhálózatra volt nagyobb az igény a fogyasztók részéről. A szennyvízhálózatot kevesebben vették igénybe,
Hasonló helyzetek előfordultak részlegesen még több felcsíki településen is – tudtuk meg Páll Árpádtól. A Hargita Víz Közösségi Fejlesztési Egyesület ügyvezető igazgatója szerint tudatosítani kell mindenkiben, hogy ha valaki vizet használ, és szennyvíz keletkezik, kötelezően csatlakoznia kell a kiépített szennyvízhálózathoz.
– magyarázta Páll. Mint hozzátette, sokakat a fogyasztás költségei tartanak vissza. „Ha egy négytagú családban elfogyasztanak havonta személyenként 5 köbméter vizet, az havi 20, három havonta 60 köbméter egy családnak – 6,70 lejjel számolva köbméterenként a víz és szennyvíz árát, a három havonta történő számlázáskor kifizetendő 400 lej már jelentősebb összeg faluhelyen egy család számára” – részletezte. Hozzátette, ha a haszonállatok itatására vezetékes vizet használnak akkor nagyobb a fogyasztás, de az öntözésre, itatásra használt vizet lehet külön mérni és ezért csatornadíjat nem kell fizetni.
A 85 százalékos rácsatlakozási arányt a támogatást nyert pályázatban vállalták, mert ilyen aránnyal térül meg a beruházás értéke
Fotó: Kristó Róbert
– vont párhuzamot Páll Árpád.
A 2015-ből származó 224-es számú törvény szerint
függetlenül attól, hogy saját kútból vagy vízvezetékből kapja a vizet, ha nem rendelkezik korszerű, saját szennyvíztisztítóval. Ilyen esetben pedig a szennyvíz szippantással történő elszállítása is tilos, a környezetőrség a kötelezettség elmulasztásáért 2000-től 4000 lejig terjedő pénzbírságot róhat ki.
„Nem akarjuk feljelenteni az embereket, hogy a hatóságok bírságoljanak, de azt csak meg kellene érteni, hogy a talajvizeinket és a patakokat is szennyezzük. Gyermekkorunkban a patakokban fürödtünk – ma már nem teszi ezt senki a szennyezés miatt, mert szerves anyagok, mosószerek szennyezik a vizeket, a kutak többségének a vize is ihatatlanná, fertőzötté vált. Ez kellene tudatosuljon mindenkiben” – hívta fel a figyelmet a szakember.
Szankciókra kell számítani
Páll Árpád szerint a 85 százalékos rácsatlakozási arányt a támogatást nyert pályázatban vállalták, mert ilyen aránnyal térül meg a beruházás értéke. Ha lakosság 25 százaléka veszi igénybe a szolgáltatást, abból nem jön ki nullszaldósan sem a tevékenység, és áremelést eredményez, hogy a szolgáltató tudja magát fenntartani. „A finanszírozó részéről a szankciók az önkormányzatokat fogják érni – a szolgáltató lemenedzselte a projektet, elvitte a vezetékeket az egyénekhez, akik viszont nem léptek. Amikor egy település területét valaki tudatosan szennyezi – ez ellen komolyabb helyeken az önkormányzatok intézkednek. Kellemetlen dolog lesz, ha bírságolásokra kerül sor, ezt meg kellene előzni” – hangsúlyozta.
Július elsejével életbe lépett a 150 eurónál kisebb értékű, unión kívülről érkező e-kereskedelmi csomagokra vonatkozó vámmentesség eltörlését előíró jogszabály.
Nyilvánosságra hozták azt a megdöbbentő felvételt, amelyen jól látható, hogy teljesen zavartan közlekedik egy kamion az E60-ason. Mint a vizsgálatok során kiderült, a teherautó Kovászna megyei sofőrje ittas volt, őrizetbe is vették.
Július 1-jétől, szerdától a jelenlegi 4050 lejről 4325 lejre nő az országos bruttó minimálbér. Erről a március 12-én elfogadott 146-os számú határozatával döntött a kormány.
Már nem csak a véglegesítés előtt álló bértörvény-tervezet miatt nő az elégedetlenség az egészségügyben és a szociális ellátórendszerben, hanem a személyzethiány miatt fokozódó leterheltség miatt is. Általános sztrájkra készül az érdekvédelem.
Húsz megye hatvan településén és Bukarestben okozott károkat a kedd esti vihar – közölte szerdán reggel a katasztrófavédelmi főfelügyelőség (IGSU).
Közzétette kedden este a vagyonnyilatkozatát Nicușor Dan államfő.
A szaknak megfelelő kötelező tantárgy (matematika vagy történelem) írásbeli vizsgájával folytatódik szerdán az érettségi.
Az időjárás a következő négy hétben is többnyire a kánikula jegyeit fogja megtartani, miközben az ország nagy részén jelentős csapadékhiány várható az Országos Meteorológiai Szolgálat négyhetes előrejelzése szerint.
A minimálbér emelkedése miatt július elsejétől 202,5 lejről 216,25 lejre nő a bírságpont értéke – tájékoztatott kedden a közlekedésrendészet.
Rekord született: még nem fordult elő eddig az, hogy Kovászna megyében négy egymást követő napon vörös kódú, azaz a legmagasabb fokozatú riasztást adjanak ki a hőség miatt.
szóljon hozzá!