
A hálózatok kiépítése megtörtént, most a fogyasztóknak kell lépniük
Fotó: Veres Nándor
Húzódozik a lakosság jelentős része a Harvíz Rt. regionális víz- és csatornaszolgáltató vállalat által kiszolgált településeken az európai uniós pályázati támogatással kiépült víz- és szennyvízhálózatokra való csatlakozástól.
2017. szeptember 06., 12:042017. szeptember 06., 12:04
A pályázatban vállalt 85 százalékos rácsatlakozási arány elérése még messze van, és előbb-utóbb eljöhet a kényszerítő intézkedések ideje is.
A Hargita Víz Közösségi Fejlesztési Egyesület közgyűlése idén februárban határozott arról, hogy az érintett települések lakóinak október végéig legalább 85 százalékban csatlakozniuk kell a tavaly lezárt európai uniós pályázat támogatásával kiépült víz- és szennyvízhálózatokhoz. Az e célból kinyomtatott és szétosztott, kötelezettségekre is figyelmeztető több ezer szórólap és a népszerűsítést, meggyőzést segíteni hivatott falugyűlések ellenére július végén a csatlakozási arány töredéke volt az elvártnak.
Ha kinyúlik a késlekedés, kényszerítő lépések, akár bírságok is következhetnek, a helyi önkormányzatok számára is.
Csíkszéken 27 településen végeztek az elmúlt években hálózatbővítést, illetve építettek új víz- és szennyvízhálózatokat az európai uniós pályázati támogatásnak köszönhetően, és mint az adatok is mutatják, az ivóvízhálózatra volt nagyobb az igény a fogyasztók részéről. A szennyvízhálózatot kevesebben vették igénybe,
Hasonló helyzetek előfordultak részlegesen még több felcsíki településen is – tudtuk meg Páll Árpádtól. A Hargita Víz Közösségi Fejlesztési Egyesület ügyvezető igazgatója szerint tudatosítani kell mindenkiben, hogy ha valaki vizet használ, és szennyvíz keletkezik, kötelezően csatlakoznia kell a kiépített szennyvízhálózathoz.
– magyarázta Páll. Mint hozzátette, sokakat a fogyasztás költségei tartanak vissza. „Ha egy négytagú családban elfogyasztanak havonta személyenként 5 köbméter vizet, az havi 20, három havonta 60 köbméter egy családnak – 6,70 lejjel számolva köbméterenként a víz és szennyvíz árát, a három havonta történő számlázáskor kifizetendő 400 lej már jelentősebb összeg faluhelyen egy család számára” – részletezte. Hozzátette, ha a haszonállatok itatására vezetékes vizet használnak akkor nagyobb a fogyasztás, de az öntözésre, itatásra használt vizet lehet külön mérni és ezért csatornadíjat nem kell fizetni.
A 85 százalékos rácsatlakozási arányt a támogatást nyert pályázatban vállalták, mert ilyen aránnyal térül meg a beruházás értéke
Fotó: Kristó Róbert
– vont párhuzamot Páll Árpád.
A 2015-ből származó 224-es számú törvény szerint
függetlenül attól, hogy saját kútból vagy vízvezetékből kapja a vizet, ha nem rendelkezik korszerű, saját szennyvíztisztítóval. Ilyen esetben pedig a szennyvíz szippantással történő elszállítása is tilos, a környezetőrség a kötelezettség elmulasztásáért 2000-től 4000 lejig terjedő pénzbírságot róhat ki.
„Nem akarjuk feljelenteni az embereket, hogy a hatóságok bírságoljanak, de azt csak meg kellene érteni, hogy a talajvizeinket és a patakokat is szennyezzük. Gyermekkorunkban a patakokban fürödtünk – ma már nem teszi ezt senki a szennyezés miatt, mert szerves anyagok, mosószerek szennyezik a vizeket, a kutak többségének a vize is ihatatlanná, fertőzötté vált. Ez kellene tudatosuljon mindenkiben” – hívta fel a figyelmet a szakember.
Szankciókra kell számítani
Páll Árpád szerint a 85 százalékos rácsatlakozási arányt a támogatást nyert pályázatban vállalták, mert ilyen aránnyal térül meg a beruházás értéke. Ha lakosság 25 százaléka veszi igénybe a szolgáltatást, abból nem jön ki nullszaldósan sem a tevékenység, és áremelést eredményez, hogy a szolgáltató tudja magát fenntartani. „A finanszírozó részéről a szankciók az önkormányzatokat fogják érni – a szolgáltató lemenedzselte a projektet, elvitte a vezetékeket az egyénekhez, akik viszont nem léptek. Amikor egy település területét valaki tudatosan szennyezi – ez ellen komolyabb helyeken az önkormányzatok intézkednek. Kellemetlen dolog lesz, ha bírságolásokra kerül sor, ezt meg kellene előzni” – hangsúlyozta.
Tojást festenek, kalácsot sütnek és sokan ma is eljárnak locsolni a Székelyhon olvasói közül. A húsvéti kvízre adott válaszok alapján az is látszik, hogy az ünnepi hagyományok továbbra is fontosak, még ha az egyes szokások megélése családonként el is tér.
Az oktatási minisztérium pénteken bejelentette, hogy április 9-re halasztotta a próbaérettségi eredményeinek közzétételét, mert az eredetileg kijelölt határidőhöz képest túl sok dolgozat várt még javításra.
A pénzügyminisztérium jelenleg ügyvédek bevonásával mérlegeli, hogy milyen lépéseket tehet a Pfizer-ügyben, és vizsgálja egy sikeres fellebbezés feltételeit, miközben tárgyalást is kezdeményez a gyógyszervállalattal.
A bukaresti törvényszék pénteken megszüntette Călin Georgescu hatósági felügyeletét abban az ügyben, amelyben a volt államelnökjelöltet legionárius propagandával vádolják.
A kormány elfogadta a gázolaj jövedéki adójának átmeneti csökkentéséről, valamint a Románia területén kitermelt kőolaj és az abból előállított energiahordozók értékesítéséből származó bevételekre kivetett szolidaritási hozzájárulásról szóló rendelet.
Elégtelennek tartja az kis- és középvállalkozásokat tömörítő IMM Románia elnöke a gázolaj jövedéki adóját literenként 30 banival csökkentő kormányintézkedést.
Ne bírságolják meg a járművezetőket, ha igazoltatáskor nem tudják felmutatni a jogosítványukat és a forgalmi engedélyt – javasolja tervezetében a Mentsétek meg Romániát Szövetség (USR) képviselője, Alexandru Dimitriu.
Több mint háromezer lejes pénzbírságot kapott és felfüggesztették a jogosítványát annak a fiatal autóvezetőnek, aki – utasaival együtt – kiült a mozgó jármű ablakába, és úgy bulizott.
Rövid ideig tartott a kormány várva-várt üzemanyagpiaci beavatkozásának hatása, ugyanis nagypéntekre ismét 10 lej fölé ugrott egy liter gázolaj ára a székelyföldi töltőállomásokon.
A szavazati jog hozzátartozik az állampolgársághoz, ezért élni kell vele – hangsúlyozza Kelemen Hunor RMDSZ-elnök, aki szerint minden jog annyit ér, amennyit érvényesíteni tudsz belőle.
szóljon hozzá!