
A hálózatok kiépítése megtörtént, most a fogyasztóknak kell lépniük
Fotó: Veres Nándor
Húzódozik a lakosság jelentős része a Harvíz Rt. regionális víz- és csatornaszolgáltató vállalat által kiszolgált településeken az európai uniós pályázati támogatással kiépült víz- és szennyvízhálózatokra való csatlakozástól.
2017. szeptember 06., 12:042017. szeptember 06., 12:04
A pályázatban vállalt 85 százalékos rácsatlakozási arány elérése még messze van, és előbb-utóbb eljöhet a kényszerítő intézkedések ideje is.
A Hargita Víz Közösségi Fejlesztési Egyesület közgyűlése idén februárban határozott arról, hogy az érintett települések lakóinak október végéig legalább 85 százalékban csatlakozniuk kell a tavaly lezárt európai uniós pályázat támogatásával kiépült víz- és szennyvízhálózatokhoz. Az e célból kinyomtatott és szétosztott, kötelezettségekre is figyelmeztető több ezer szórólap és a népszerűsítést, meggyőzést segíteni hivatott falugyűlések ellenére július végén a csatlakozási arány töredéke volt az elvártnak.
Ha kinyúlik a késlekedés, kényszerítő lépések, akár bírságok is következhetnek, a helyi önkormányzatok számára is.
Csíkszéken 27 településen végeztek az elmúlt években hálózatbővítést, illetve építettek új víz- és szennyvízhálózatokat az európai uniós pályázati támogatásnak köszönhetően, és mint az adatok is mutatják, az ivóvízhálózatra volt nagyobb az igény a fogyasztók részéről. A szennyvízhálózatot kevesebben vették igénybe,
Hasonló helyzetek előfordultak részlegesen még több felcsíki településen is – tudtuk meg Páll Árpádtól. A Hargita Víz Közösségi Fejlesztési Egyesület ügyvezető igazgatója szerint tudatosítani kell mindenkiben, hogy ha valaki vizet használ, és szennyvíz keletkezik, kötelezően csatlakoznia kell a kiépített szennyvízhálózathoz.
– magyarázta Páll. Mint hozzátette, sokakat a fogyasztás költségei tartanak vissza. „Ha egy négytagú családban elfogyasztanak havonta személyenként 5 köbméter vizet, az havi 20, három havonta 60 köbméter egy családnak – 6,70 lejjel számolva köbméterenként a víz és szennyvíz árát, a három havonta történő számlázáskor kifizetendő 400 lej már jelentősebb összeg faluhelyen egy család számára” – részletezte. Hozzátette, ha a haszonállatok itatására vezetékes vizet használnak akkor nagyobb a fogyasztás, de az öntözésre, itatásra használt vizet lehet külön mérni és ezért csatornadíjat nem kell fizetni.
A 85 százalékos rácsatlakozási arányt a támogatást nyert pályázatban vállalták, mert ilyen aránnyal térül meg a beruházás értéke
Fotó: Kristó Róbert
– vont párhuzamot Páll Árpád.
A 2015-ből származó 224-es számú törvény szerint
függetlenül attól, hogy saját kútból vagy vízvezetékből kapja a vizet, ha nem rendelkezik korszerű, saját szennyvíztisztítóval. Ilyen esetben pedig a szennyvíz szippantással történő elszállítása is tilos, a környezetőrség a kötelezettség elmulasztásáért 2000-től 4000 lejig terjedő pénzbírságot róhat ki.
„Nem akarjuk feljelenteni az embereket, hogy a hatóságok bírságoljanak, de azt csak meg kellene érteni, hogy a talajvizeinket és a patakokat is szennyezzük. Gyermekkorunkban a patakokban fürödtünk – ma már nem teszi ezt senki a szennyezés miatt, mert szerves anyagok, mosószerek szennyezik a vizeket, a kutak többségének a vize is ihatatlanná, fertőzötté vált. Ez kellene tudatosuljon mindenkiben” – hívta fel a figyelmet a szakember.
Szankciókra kell számítani
Páll Árpád szerint a 85 százalékos rácsatlakozási arányt a támogatást nyert pályázatban vállalták, mert ilyen aránnyal térül meg a beruházás értéke. Ha lakosság 25 százaléka veszi igénybe a szolgáltatást, abból nem jön ki nullszaldósan sem a tevékenység, és áremelést eredményez, hogy a szolgáltató tudja magát fenntartani. „A finanszírozó részéről a szankciók az önkormányzatokat fogják érni – a szolgáltató lemenedzselte a projektet, elvitte a vezetékeket az egyénekhez, akik viszont nem léptek. Amikor egy település területét valaki tudatosan szennyezi – ez ellen komolyabb helyeken az önkormányzatok intézkednek. Kellemetlen dolog lesz, ha bírságolásokra kerül sor, ezt meg kellene előzni” – hangsúlyozta.
Magyar Péter arra kéri az Országgyűlést, hogy haladéktalanul függessze fel a mentelmi jogát.
Folyamatos nyomkövetés, újlenyomat-adatbázis, adatlopás – számos félelem él a lakosság egy részében az új típusú személyivel kapcsolatban. De mit kell tudni az elektronikus személyiről, melyek az alaptalan aggályok és a valós nehézségek vele?
Halálra gázolt egy férfit kedd este Nagyszebenben a Budapest és Brassó között közlekedő vonat – közölte a Szeben megyei rendőrség.
A bukaresti ügyészség kedden tíz személy 30 napos előzetes letartóztatását indítványozta a múlt heti bukaresti gazdatüntetésen történt erőszakos cselekmények miatt.
Siegfried Mureșan kijelölt miniszterelnök a Nemzeti Liberális Párt (PNL) parlamenti frakcióival folytatott keddi egyeztetés után ismét leszögezte, hogy nem áll szándékában visszaadni a megbízását.
A Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR) képviselői készek tárgyalni Sorin Grindeanu szociáldemokrata pártelnökkel, amennyiben meghívást kapnak tőle – jelentette ki kedden az alakulat szenátusi frakcióvezetője, Petrișor Peiu.
Három országgyűlési képviselő – Magyar Péter miniszterelnök, Hankó Balázs (Fidesz) és Seszták Miklós (KDNP) – mentelmi jogának felfüggesztésére tett indítványt a legfőbb ügyész jogkörében eljáró legfőbbügyész-helyettes – közölte a Legfőbb Ügyészség.
Kisebb termetű medve kószált hétfőre virradóra a székelyudvarhelyi Baczkamadarasi Kis Gergely Református Kollégium udvarán. A városvezetés a térfigyelő kamerák felvételei alapján igyekszik meghatározni, hogy honnan érkezhetett a vadállat.
A romániai lakosság 86,1 százaléka arra számít, hogy a következő hat hónapban tovább emelkednek az árak – derül ki az INSCOP legfrissebb felméréséből. Júniusban még 84,5 százalék volt ez az arány.
Medvét vettek fel a térfigyelő kamerák vasárnap éjszaka egy Székelyudvarhely központjában lévő iskola udvarán – a videófelvételt kedden délután tette közzé Dávid Endre alpolgármester.
szóljon hozzá!