Végzős hallgatók. Az egyetemi oklevél arra mindenképp jó, hogy „kinyisson” egy ajtót. Képünk illusztráció
Javultak az egyetemekről kikerülő friss diplomások elhelyezkedési lehetőségei Romániában: a munkaadók az utóbbi években egyre inkább elismerik a felsőoktatási tanulmányok során megszerzett diploma értékét, emellett manapság sokkal több szakma gyakorlásához van szükség egyetemi oklevélre. Önmagában az oklevél viszont nem elég, azontúl a tudást és a munkához való hozzáállást is nézik.
2018. augusztus 17., 11:452018. augusztus 17., 11:45
2018. augusztus 17., 11:482018. augusztus 17., 11:48
2017-ben a romániai egyetemeken végzett friss diplomások 76 százaléka talált munkát – derül ki az Eurostat (az Európai Unió statisztikai hivatala) nemrég közzétett felméréséből. Az adatok a 20–34 éves korosztályra vonatkoznak.
A statisztikából az is kirajzolódik, hogy az utóbbi években folyamatosan javultak az egyetemi diplomával rendelkezők elhelyezkedési esélyei Romániában: míg 2014-ben a frissen végzettek 66,2 százaléka „állt kenyérbe” a végzést követően, 2015-ben már 68,1, 2016-ban pedig 69,3 százalék.
e téren, ez egyébként látható a mellékelt infografikán is.
Forrás: Eurostat • Infografika: Tóth Szilárd
A jelenség többek között azzal is magyarázható, hogy a romániai egyetemeken a 2005–2006-os tanévtől kezdve vezették be a bolognai rendszert. Ekkor a felsőoktatás szintjei egymásra épülő ciklusokra oszlottak: az alapképzés 3–4 évre, a mesterképzés 1–2 évre, a doktori képzés pedig többnyire 3 évre. Azelőtt az egyetemi diplomát négy-, illetve ötéves időtartam alatt lehetett megszerezni, amely annak felelt meg, mintha a jelenlegi felsőoktatási rendszerben valaki elvégezné az alap-, illetve a mesteri képzést is.
„A bolognai rendszer bevezetését követően veszített az értékéből a csak az alapképzést tartalmazó egyetemi oklevél. Mivel
– állítja Mara Gyöngyvér. A Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem (EMTE) rektorhelyettese szerint noha intézményük még csak 17 éves múlttal rendelkezik, „az egyetemi oklevél akkori elértéktelenedését” ők is megérezték, legalábbis a végzett hallgatóik elhelyezkedési lehetőségei tekintetében.
„Az utóbbi években azonban javultak a friss diplomások kilátásai. Nyilván a munkaadók megtapasztalták, attól, hogy valaki rövidebb ideig folytat tanulmányokat, még megszerezheti az adott szakmához szükséges alapkészségeket” – fejtette ki a Mara Gyöngyvér. Fontos hozzátenni azonban – folytatta a rektorhelyettes –, hogy manapság is rendkívül fontos a magiszteri, azaz a mesterképzés.
„Míg az alapképzés a tudomány területén hivatott felkészíteni a hallgatót, a szakmát a mesteri képzés során sajátíthatja el. Ahhoz, hogy valaki közép- vagy felső vezetői tisztséget töltsön be a közszférában, de akár egyes magánvállalatoknál is, szinte elengedhetetlen a mesteri diploma” – húzta alá. Épp ezért sokan erre olyan képzési formaként tekintenek, amit munka mellett is el lehet végezni – tette hozzá.
Soós Anna, a kolozsvári Babeş–Bolyai Tudományegyetem rektorhelyettese megkeresésünkre rámutatott: az egyetemük által végzett statisztikákból is kitűnik, az utóbbi években javultak a frissen végzettek elhelyezkedési lehetőségei.
„Ez annak is köszönhető, hogy átalakultak a munkaerőpiaci igények, manapság sokkal több szakmában keresik a felsőfokú végzetteket. A szakmunkásképzéstől eltekintve a középiskolai diploma nem nyújt olyan képzést, amellyel könnyen el lehetne helyezkedni a munkaerőpiacon. Ugyanakkor
– magyarázta. Példaként az informatika szakot említette, amelyre egyre többen jelentkeznek, hiszen nagyon nagy a kereslet rá országszerte.
Tudás és hozzáállás
„Mint cégvezető úgy vélem, hogy számít az egyetemi oklevél, de sokszor csak arra, hogy kinyisson egy ajtót, tehát hogy valakivel szóba álljanak. Azontúl gyakorlatilag a tudást és a hozzáállást nézik” – mondta érdeklődésünkre Páll Tibor, a Csíki Vállalkozók Egyesületének alelnöke. Szerinte a felsőoktatásban szerzett oklevél nem kizárólag a szakmai készségek elsajátításáról szól, „azt bizonyítja, hogy az illető nyitott arra, hogy tovább képezze magát az iskolai tanulmányain túl”, ez pedig sokat nyom a latba – vélekedett.
A Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR) bizalmatlansági indítványt nyújtott be a kormány ellen, miután a Bolojan-kabinet felelősséget vállalt a parlamentben a deficitcsökkentő intézkedéscsomagról szóló törvénytervezetért.
Ezúttal Kézdivásárhelyre és Székelyudvarhelyre csapott le nagy erővel a vihar.
Ilie Bolojan miniszterelnök takarékossági okokból arra utasította a minisztériumokat és a közintézményeket, hogy ritkítsák az alkalmazottak külföldi útjait.
A romániaiak több mint kétharmada szerint nőtt az utóbbi időben a nők elleni családon belüli erőszakos esetek száma – derül ki az INSCOP Research friss felméréséből.
Súlyos közlekedési baleset történt szerda délután Szászrégenben, a Beresztelke felé vezető útszakaszon. Egy súlyos, életveszélyes állapotban levő és két könnyebben sérült személyt szállítottak kórházba.
Elrendelte a legfőbb ügyészség Horațiu Potra vagyonának a zár alá vételét. A zsoldosvezért folytatólagosan elkövetett adócsalással, sikkasztással és pénzmosással gyanúsítják ebben az ügyben.
Narancssárga és sárga kódú árvízriasztást adott ki szerdán az Országos Hidrológiai Intézet, az érintett Hargita megyei területeken árhullámokra, heves vízlefolyásra és vízszintemelkedésre kell számítani.
Az elmúlt 24 órában a Maros megyei hivatásos tűzoltóknak összesen 106 sürgősségi bevetésen kellett helytállniuk. Közúti balesetekhez, tizenegy tűzesethez, kidőlt fák eltávolításához riasztották őket.
Súlyos károkat okozott a kedd esti vihar Tusnádfürdőn: hatalmas széllel és esővel csapott le a fürdővárosra alig néhány perccel azután, hogy a Ro-Alert rendszeren keresztül riasztás érkezett.
Az Országos Meteorológiai Szolgálat narancssárga kódú figyelmeztetést adott ki július 9-ére, 12 és 22 óra között. A viharos időjárás az ország számos megyéje között Hargita és Kovászna megyét is érinti, Maros megyére az enyhébb, sárga kód érvényes.
szóljon hozzá!