Javuló kilátások előtt a friss diplomások

Végzős hallgatók. Az egyetemi oklevél arra mindenképp jó, hogy „kinyisson” egy ajtót. Képünk illusztráció

Végzős hallgatók. Az egyetemi oklevél arra mindenképp jó, hogy „kinyisson” egy ajtót. Képünk illusztráció

Javultak az egyetemekről kikerülő friss diplomások elhelyezkedési lehetőségei Romániában: a munkaadók az utóbbi években egyre inkább elismerik a felsőoktatási tanulmányok során megszerzett diploma értékét, emellett manapság sokkal több szakma gyakorlásához van szükség egyetemi oklevélre. Önmagában az oklevél viszont nem elég, azontúl a tudást és a munkához való hozzáállást is nézik.

Molnár Rajmond

2018. augusztus 17., 11:452018. augusztus 17., 11:45

2018. augusztus 17., 11:482018. augusztus 17., 11:48

2017-ben a romániai egyetemeken végzett friss diplomások 76 százaléka talált munkát – derül ki az Eurostat (az Európai Unió statisztikai hivatala) nemrég közzétett felméréséből. Az adatok a 20–34 éves korosztályra vonatkoznak.

A statisztikából az is kirajzolódik, hogy az utóbbi években folyamatosan javultak az egyetemi diplomával rendelkezők elhelyezkedési esélyei Romániában: míg 2014-ben a frissen végzettek 66,2 százaléka „állt kenyérbe” a végzést követően, 2015-ben már 68,1, 2016-ban pedig 69,3 százalék.

A javuló tendencia azért is érdekes, mert 2008 és 2013 között folyamatos csökkenést lehetett érzékelni

e téren, ez egyébként látható a mellékelt infografikán is.

Forrás: Eurostat • Infografika: Tóth Szilárd Galéria

Forrás: Eurostat • Infografika: Tóth Szilárd

Új rendszer a felsőoktatásban

A jelenség többek között azzal is magyarázható, hogy a romániai egyetemeken a 2005–2006-os tanévtől kezdve vezették be a bolognai rendszert. Ekkor a felsőoktatás szintjei egymásra épülő ciklusokra oszlottak: az alapképzés 3–4 évre, a mesterképzés 1–2 évre, a doktori képzés pedig többnyire 3 évre. Azelőtt az egyetemi diplomát négy-, illetve ötéves időtartam alatt lehetett megszerezni, amely annak felelt meg, mintha a jelenlegi felsőoktatási rendszerben valaki elvégezné az alap-, illetve a mesteri képzést is.

„A bolognai rendszer bevezetését követően veszített az értékéből a csak az alapképzést tartalmazó egyetemi oklevél. Mivel

Idézet
ez egy rövidebb képzési forma volt az addig megszokottól, csökkent a bizalom a frissen végzett hallgatók iránt a hazai munkaerőpiac részéről”

– állítja Mara Gyöngyvér. A Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem (EMTE) rektorhelyettese szerint noha intézményük még csak 17 éves múlttal rendelkezik, „az egyetemi oklevél akkori elértéktelenedését” ők is megérezték, legalábbis a végzett hallgatóik elhelyezkedési lehetőségei tekintetében.

Javuló kilátások

„Az utóbbi években azonban javultak a friss diplomások kilátásai. Nyilván a munkaadók megtapasztalták, attól, hogy valaki rövidebb ideig folytat tanulmányokat, még megszerezheti az adott szakmához szükséges alapkészségeket” – fejtette ki a Mara Gyöngyvér. Fontos hozzátenni azonban – folytatta a rektorhelyettes –, hogy manapság is rendkívül fontos a magiszteri, azaz a mesterképzés.

„Míg az alapképzés a tudomány területén hivatott felkészíteni a hallgatót, a szakmát a mesteri képzés során sajátíthatja el. Ahhoz, hogy valaki közép- vagy felső vezetői tisztséget töltsön be a közszférában, de akár egyes magánvállalatoknál is, szinte elengedhetetlen a mesteri diploma” – húzta alá. Épp ezért sokan erre olyan képzési formaként tekintenek, amit munka mellett is el lehet végezni – tette hozzá.

Változó igények

Soós Anna, a kolozsvári Babeş–Bolyai Tudományegyetem rektorhelyettese megkeresésünkre  rámutatott: az egyetemük által végzett statisztikákból is kitűnik, az utóbbi években javultak a frissen végzettek elhelyezkedési lehetőségei.

„Ez annak is köszönhető, hogy átalakultak a munkaerőpiaci igények, manapság sokkal több szakmában keresik a felsőfokú végzetteket. A szakmunkásképzéstől eltekintve a középiskolai diploma nem nyújt olyan képzést, amellyel könnyen el lehetne helyezkedni a munkaerőpiacon. Ugyanakkor

Idézet
több cég, nagy vállalat is együttműködik az egyetemekkel, így olyan szakok jönnek létre, amelyek követik a munkaerőpiaci igényeket”

– magyarázta. Példaként az informatika szakot említette, amelyre egyre többen jelentkeznek, hiszen nagyon nagy a kereslet rá országszerte.

Tudás és hozzáállás

„Mint cégvezető úgy vélem, hogy számít az egyetemi oklevél, de sokszor csak arra, hogy kinyisson egy ajtót, tehát hogy valakivel szóba álljanak. Azontúl gyakorlatilag a tudást és a hozzáállást nézik” – mondta érdeklődésünkre Páll Tibor, a Csíki Vállalkozók Egyesületének alelnöke. Szerinte a felsőoktatásban szerzett oklevél nem kizárólag a szakmai készségek elsajátításáról szól, „azt bizonyítja, hogy az illető nyitott arra, hogy tovább képezze magát az iskolai tanulmányain túl”, ez pedig sokat nyom a latba – vélekedett.

szóljon hozzá! Hozzászólások

Ezek is érdekelhetik

A rovat további cikkei

2025. május 15., csütörtök

Ezeket érdemes tudni a vasárnapi választásokról

Közel 18 millió román állampolgárt várnak vasárnap az urnákhoz, hogy a második fordulóba jutott két jelölt közül megválasszák Románia új elnökét.

Ezeket érdemes tudni a vasárnapi választásokról
2025. május 15., csütörtök

Ma is a nyakunkba szakadhat az ég

Fokozódik a légköri instabilitás, kiadós záporok és zivatarok várhatók csütörtökön Erdély nagy részén – beleértve Maros és Hargita megyét –, valamint a hegyekben – derül ki az Országos Meteorológiai Szolgálat (ANM) sárga jelzésű figyelmeztetéséből.

Ma is a nyakunkba szakadhat az ég
Ma is a nyakunkba szakadhat az ég
2025. május 15., csütörtök

Ma is a nyakunkba szakadhat az ég

2025. május 15., csütörtök

Kibővített programmal készülnek a szentegyházi Nárciszfesztiválra

Idén új köntösben tér vissza a közösség egyik legkedveltebb ünnepe, a Nárciszfesztivál Szentegyházára. A hagyományos népzenei és néptáncos programokat esti koncertek és különleges műsorok egészítik ki.

Kibővített programmal készülnek a szentegyházi Nárciszfesztiválra
2025. május 14., szerda

Veréb a fecskefészekben – hiánypótló dokumentumfilm Úzvölgyéről

Veréb a fecskefészekben (Úzvölgye 1916–2022) címmel készült dokumentumfilm az úzvölgyi katonatemetőnél történt rég- és közelmúltbeli eseményekről. Novák Lajos és Szabó Imre alkotását most a Médiatáron lehet megnézni.

Veréb a fecskefészekben – hiánypótló dokumentumfilm Úzvölgyéről
2025. május 14., szerda

Nyáron indíthatják el a felújított brassói telekabint – videóval

A brassói Cenk-felvonó és Panoráma étterem felújítási, átépítési munkálatai a végéhez közelednek, várhatóan a nyár folyamán nyitják meg a turisták előtt.

Nyáron indíthatják el a felújított brassói telekabint – videóval
2025. május 14., szerda

Teherautókat és autóbuszokat ellenőriztek a Hargita megyei rendőrök

Számos kihágást tapasztaltak a Hargita megyei közlekedési rendőrök a Truck & Bus elnevezésű közúti ellenőrzési akció során május 5. és 11. között.

Teherautókat és autóbuszokat ellenőriztek a Hargita megyei rendőrök
2025. május 14., szerda

Zacher Gábor: a herbál nem bio, hanem halálos

Zacher Gábor toxikológus szerint a dizájnerdrogok, különösen a „herbálként” ismert szintetikus marihuánaszármazékok rendkívül veszélyesek – hatásuk kiszámíthatatlan, és a kábítószeres halálozások feléért felelősek.

Zacher Gábor: a herbál nem bio, hanem halálos
2025. május 14., szerda

Még nem sikerült térfigyelő kamerát felszerelni az úzvölgyi katonatemetőnél, ami a rongálók azonosításában segítene

Leverték és összetörték az úzvölgyi katonatemető külső falára rögzített egyik tájékoztató táblát, ennek darabjait kedden találták meg. A Hargita megyei tanács és Csíkszentmárton önkormányzata a rongálás miatt büntetőfeljelentést tettek a rendőrségen.

Még nem sikerült térfigyelő kamerát felszerelni az úzvölgyi katonatemetőnél, ami a rongálók azonosításában segítene
2025. május 14., szerda

Raffay Ernő történészt lehet meghallgatni több erdélyi városban is

Erdélyi előadás-sorozatot tart május 20-22 között, Raffay Ernő történész, volt honvédelmi államtitkár.

Raffay Ernő történészt lehet meghallgatni több erdélyi városban is