Vonalzó, írószerek maradnának, a román vizsga viszont nem. Elfogadja a bukaresti törvényhozás? Képünk illusztráció
Fotó: Barabás Ákos
A nem román anyanyelvű diákok diszkriminálva vannak a kötelező iskolai vizsgákon (hatodik osztály végén, a kötelező felmérőn; a nyolcadik osztály végén esedékes képességvizsgán; illetve az érettségin) azzal, hogy a román diákokhoz képest eggyel több vizsgán kell teljesítsenek. Ezt változtatná meg az oktatási törvény módosításával az MPP.
2019. május 02., 21:132019. május 02., 21:13
Jogszabály-módosítási tervezeteket fogalmaz meg a Magyar Polgári Párt (MPP), amelyeket hamarosan a bukaresti parlament elé terjesztenek – ismertették a polgáriak csütörtökön Gyergyószentmiklóson megtartott sajtótájékoztatójukon.
Az oktatási törvény egyik tervezett módosításának célja, hogy a nemzeti kisebbségekhez tartozó diákokkal szemben régóta fennálló diszkriminatív vizsgarendszert megváltoztassák, azaz
– vezette fel Mezei János pártelnök. Az MPP javaslatai a módosításokra Kulcsár-Terza József parlamenti képviselő bemutatása szerint:
a 6. osztály végi felméréskor és a nyolcadikosok képességvizsgáján minden tanuló egységesen az anyanyelvéből vizsgázzon, azaz szűnjön meg a megkülönböztetés, hogy a román gyermekek román nyelvből, a magyarok pedig románból is, illetve magyarból is vizsgáznak;
az érettségin szintén mindenki ugyanannyi és ugyanolyan jellegű vizsgát tegyen, ami a magyar végzősök esetében azt jelentené, hogy nem kellene román nyelvből és irodalomból is vizsgát tenniük.
A polgári párt következő módosító javaslata a szórványban élők számára jelentene lényeges változást: kötelezővé tennék, hogy mindazokon a településeken, ahol egy tanintézmény keretében a kisebbségek nyelvén is zajlik oktatás, jöjjön létre legalább egy önálló jogi személyiséggel rendelkező, és kisebbségi nyelven működő tanintézmény is függetlenül a gyermeklétszámtól. „A diszkrimináció tilalmából ugyanis az következik, hogy
– hangzott el a sajtótájékoztatón.
Salamon Zoltán ügyvezető elnök rámutatott, nem lenne egyedülálló kezdeményezés, hogy a kisebbségi diákok számára nem lenne kötelező az államnyelvi vizsga. Szerbiában például a diákok akkor kötelesek az érettségi vizsga részeként írásbeli vizsgát tenni szerb nyelv és irodalomból, ha szerb tanítási nyelvű osztályba jártak. Kisebbségi nyelv és irodalomból kell vizsgázniuk azoknak, akik kisebbségi tanítási nyelvű osztályba jártak. Így a magyarul tanuló diákok nem érettségiznek kötelezően szerb nyelv és irodalomból.
Horvátországban a nemzeti kisebbségek (magyar, szerb, olasz), a horvát nyelvű vizsgák helyett választhatják az anyanyelven letett vizsgát is.
Törvénymódosításokat nyújt be az MPP. Javaslataikat közölték Gyergyószentmiklóson • Fotó: Gergely Imre
Mezei hangsúlyozta, a módosításokkal nem az a cél, hogy a kisebbségi oktatásban részesülők ne tanulják meg az állam nyelvét. A későbbiekben olyan ponttal is tervezik kiegészíteni a tanügyi törvényt, amely leszögezi, hogy a középiskolai évek során minden kisebbségi oktatásban részesülő diáknak kötelező legyen megszerezni legalább a középfokú képesítést román nyelvből.
Hatékonyabbá tennék a diszkriminációellenes tanács működését
A jelenlegi igazságszolgáltatási rendszerben akár öt-hat évbe is beletelhet, míg egy diszkrimináció miatt benyújtott panasz ügyében jogerős, tehát végrehajtandó döntés születik. Ez idő alatt az olyan egyének mint Tanasă háborítatlanul tudják folytatni a kisebbségellenes, gyalázkodó tevékenységüket – mutatott rá Mezei János. Ezen kíván módosítani az MPP a Székely Figyelő Alapítvány által kidolgozott törvénymódosító javaslat révén. A 2000/137-es kormányrendeletet akarják úgy módosítani, hogy a diszkriminációellenes tanácsnak legtöbb kilencven nap alatt köteles legyen eljárnia a hozzá benyújtott panaszok ügyében. A kormányrendelet jelenleg csak javasolja a kilencven napos határidőt, és nem kötelezi, emiatt pedig sokszor több hónappal is túllépik ezt. Az MPP másik módosító javaslata, hogy az Országos Diszkriminációellenes Tanács határozatait csak a Bukaresti Táblabíróságon lehessen megtámadni, amelynek döntése végleges és jogerős legyen. Ezáltal is felgyorsulna az eljárási folyamat.
Felfüggeszthetik a Kovászna és Hargita megyei környezetvédelmi ügynökségek által kibocsátott medvekilövési engedélyeket, miután egy környezetvédelemmel foglalkozó brassói civilszervezet törvényszéken támadta meg ezeket. Döntés november 13-án várható.
Áramkimaradás teszi nehézzé az életet Csíkszereda nagy részén szerda délután. Bíró Árpádot, a DEER áramszolgáltató igazgatóját kérdeztük az okokról.
Székelyudvarhelyen is bemutatják a Hun utódok című, hun-mongol-magyar rokonságot és történelmi múltat feltáró dokumentumfilmet, amely körüljárja a közös eredet kérdését, illetve arra is választ kaphatunk, mi köti össze a székelyeket a mongolokkal.
Az egészségügyi miniszter szerdán közölte, hogy elkészült azoknak a gyógyszereknek a listája, amelyek befolyásolhatják az autóvezetési képességet.
További három évre igényelhető nagycsaládos kártyát hirdetett meg Csíkszereda önkormányzata. A kártyát számos intézményben lehet használni, melyeket egy egységes matrica fog jelölni.
Az úgynevezett Respiratorikus Szinciciális Vírus (RSV) veszélyeire figyelmeztetett szerdai közleményében a Román Pneumológiai Társaság.
Szerdán és csütörtökön is lezárnak egy-egy utcát Székelyudvarhelyen csőtörés miatt, mindkét érintett helyszínen vízelvétellel is járhat a munkálat – áll a Székelyudvarhelyi Polgármesteri Hivatal közleményében.
November végén ingyenesen szállítja el a kerti zöldhulladékot az RDE hulladékgazdálkodási vállalat Székelyudvarhelyről.
A Maros Megyei Tanács értesíti érintett nyilvánosságot, hogy környezetvédelmi engedélyre nyújtott be kérelmet „Az útpadka és árkok kiépítése a 154A jelzésű megyei úton, Magyaró és Holtmaros településeken, Magyaró községben” című projekt számára.
Közzétették a magyar kisebbség számára készült román érettségi vizsga tételmodelljeit. A magyar kisebbségnek 2025-ben először lesz a többségtől eltérő román nyelv és irodalom írásbeli vizsgája. Most valóban a nyelvtudást mérnék fel.
17 hozzászólás