Hargita megyében a székelyudvarhelyi könnyűipart sújtja leginkább a foglalkoztatási válság
Fotó: Haáz Vince
A nyári elbocsátási hullámok után a szeptemberi hónap ugyan átlagosan alakult a munkanélküliség szempontjából Hargita megyében, de nem így lesz azonban az októberi, novemberi időszakban: újabb 300–400 fős elbocsátás lesz a könnyűiparban, ezúttal is Székelyudvarhelyen. Maros megyében évek óta nem volt olyan magas a segélyben részesülő munkanélküliek száma, mint most. Az állam által biztosított három hónapos bértámogatási időszak véget ért, az év hátralévő hónapjaiban derül ki, hogy az érintett cégek önerőből folytatni tudják-e tevékenységüket.
2020. október 06., 15:592020. október 06., 15:59
Viszonylag eseménytelenül alakult a szeptember a munkanélküliség szempontjából Hargita megyében, 603-an jelentkeztek be munkanélküliként a Hargita Megyei Munkaerő-elhelyező és Szakképző Ügynökségnél. Ez egy átlagos hónap adatainak felel meg, a munkanélküliek között vannak frissen végzett középiskolások, olyan munkanélküliek, akik már nem kapnak segélyt, de meghosszabbították regisztrált munkanélküli státuszukat, mert nem találtak munkát, illetve vannak elbocsátások is, de nem több, mint bármelyik másik időszakban – tájékoztatott Jánó Edit, az ügynökség osztályvezetője.
A járvány okozta foglalkoztatási válság azonban korántsem ért véget, ezt bizonyítja, hogy újabb tömeges elbocsátásról kapott előzetes bejelentést a munkaerő-elhelyező ügynökség.
– tudtuk meg Jánó Edittől. Ezzel a tömeges elbocsátással megközelíti majd Székelyudvarhelyen az ezret csak a könnyűipari szektorból elbocsátott alkalmazottak száma.
Több mint 800-an váltak, válnak munkanélkülivé Hargita megyében júliustól, illetve augusztustól. Az elbocsátások hátterében legfőképpen a koronavírus okozta gazdasági válság áll. A leépítési hullám legnagyobb mértékben a székelyudvarhelyi munkaerőpiacot sújtja.
A turisztikai, vendéglátási ágazatban is voltak elbocsátások, igaz, ott lényegesen kisebbek, viszont gyakoribbak, ezért együttes számuk nem elhanyagolható. Jánó Edit szerint elmondható, hogy
A munkaerő-elhelyező ügynökség éppen az említett tényezők miatt külön foglalkozik a városban kialakult munkanélküliségi problémák megoldásával – mondta el kérdésünkre az intézmény osztályvezetője. Mindenképpen fognak átképzéseket szervezni Székelyudvarhelyen, ugyanakkor kaptak megkeresést székelykeresztúri könnyűipari vállalkozások részéről, akik a munkanélkülivé váló székelyudvarhelyi készruhaipari dolgozók egy részét tudnák foglalkoztatni, még nem tudni, pontosan mennyit, ez október, november folyamán derül ki – fűzte hozzá az ügynökség képviselője. Megjegyezte azt is, volt szó róla, hogy a tömeges leépítésre kényszerülő két nagyvállalat közül az egyik bizonyos átszervezések után újból foglalkoztatni tudja majd korábbi dolgozói egy részét, de erre is csak a későbbiekben kerülhet sor.
Az év hátralévő időszaka a gazdaság újraindulásával kapcsolatban is tartogat még válaszokat. A következő hónapokban derül ki, hogy a korábban kényszerszabadságot elrendelő, majd az alkalmazottak foglalkoztatását állami bértámogatás igénylésével újrakezdő vállalkozások a három hónapig tartó támogatási időszak lejártával önerőből fenn tudják-e tartani magukat – tudtuk meg Jánó Edittől.
A Hargita Megyei Munkaerő-elhelyező és Szakképző Ügynökség munkatársai által frissen elkészített kimutatás szerint szeptember végén 4,09 százalékos volt a munkanélküliség a megyében, és 5517 regisztrált munkanélküli szerepelt az intézmény nyilvántartásában. Utóbbi mintegy ötszázzal még kisebb is, mint az augusztus végi adat, ez azonban nem jelent csökkenést, csupán a szükségállapot idején, a különböző dokumentumok érvényességét illetően bevezetett hosszabbítás miatt még mintegy 500, segélyben már nem részesülő munkanélküli dossziéjának a félévenkénti meghosszabbítására nem került még sor. A múlt év azonos időszakában egyébként 4855 volt az ügynökség adatbázisában nyilvántartott munkanélküliek száma.
Az elmúlt négy évben először nőtt meg a segélyben részesülő munkanélküliek száma Maros megyében és ez aggasztó – nyilatkozta a Maros Megyei Munkaerő-elhelyező és Szakképző Ügynökség igazgatója, Gheorghe Ștef, aki számadatokkal is alátámasztotta mondanivalóját. Megtudtuk, hogy bár a munkanélküliség szeptemberben 2,56 százalékos volt, és ez a szám nem nagyobb, mint előző években, de a 6000 nyilvántartott munkanélküliből 2100-an részesülnek munkanélküli segélyben. Ilyen magas a segélyben részesülő személyek száma legutóbb 2016-ban volt.
Idén ősszel nemcsak ez a szám változott, hanem azon frissen végzettek száma is, akik az ügynökséghez fordultak, segítséget kérve, hogy munkát találjanak. Míg előző években a tanulmányaik befejezése után 200–250 diák kérte a munkanélküli segélyt és igényelte a szaktanácsadást, fogadta el a felajánlott munkalehetőséget, idén ez a szám elérte az 500-at.
Vasárnap 19 órakor a Szilágy megyei Hídalmás községhez tartozó Milványban (Miluani) a részvételi arány megközelítette a 350 százalékot, a megye további hat szavazókörzetében pedig meghaladta a 100 százalékot.
A székelyföldi megyék választási részvétele jelenleg jócskán az országos átlag alatt van, de remélhetően csak azért, mert az eddigi tapasztalatok alapján sokan szeretnek este az urnákhoz járulni.
A vasárnap reggeli urnanyitástól a délutáni órákig több mint kétszáz választási incidensről érkezett bejelentés a rendőrséghez – közölte a belügyminisztérium szóvivője.
Egy kilyéni lakóháznál keletkezett tűzhöz riasztották a sepsiszentgyörgyi tűzoltókat vasárnap délután.
A székely megyék mezőnyében a legkisebb, Kovászna megye vezet a kampánycsendsértések tekintetében. Volt, ahol politikai szlogenek, és volt, ahol alkohol folyt.
Maros megye néhány településén áramszünet volt vasárnap, áramfejlesztőkkel azonban megoldották, hogy ne legyen fennakadás a szavazóhelyiségekben.
Amíg június kilencedikén öt szavazólappal kellett elvonulni a szavazófülkébe, addig most mindössze egyet kap a választópolgár. Az önkormányzati és európai parlamenti választáshoz képest az államelnöki voksolás egyszerű, mint az egyszeregy.
Sepsiszentgyörgyön a vasárnapi templomi eseményeket követően látszólag megnőtt a forgalom a szavazókörzetekben, például a Székely Nemzeti Múzeumban (15. számú körzet) kisebb sor is kialakult, így a csendőrség szabályozta a belépést.
Kampánycsend megsértésére vonatkozó bejelentéseket vizsgál ki a rendőrség. Az elkövetők a törvény szerint 1500 és 4500 lej közötti büntetésekre számíthatnak. Van, akit már meg is bírságoltak.
Rendbontás nélkül zajlik a szavazás Kézdivásárhelyen. A főtéren ugyan feltűnt egy Prahova megyei kirándulóbusz, ami sokakban gyanakvást keltett, de mint megtudtuk, alaptalanul.
1 hozzászólás