Fotó: Pinti Attila
A tervek, elképzelések szintjén tart még a csíkszeredai ipari park létrehozása, amelynek jövendőbeli területét már kijelölték. Zöldmezős beruházásokat kellene bevonzani ide, a fejlesztésbe, működtetésbe pedig szeretnék bevonni a magánszférát is.
2024. október 31., 07:572024. október 31., 07:57
Csíkszereda peremvidékén, a Rét utcától északra, egy 93 hektáros területen tervez ipari parkot kialakítani a csíkszeredai önkormányzat. Ebből egyelőre egy aszfaltozott út készült el, amely a Rét utcától Csíkcsicsó határához vezet, az ipari parknak szánt terület övezeti rendezési tervének (PUZ) készítése pedig folyamatban van.
A rendezési terv jövőben készül el – tudtuk meg Korodi Attila polgármestertől, aki szerint
Mint kifejtette, a rendezési tervben egy olyan szabályzatot határoznak meg, amely rugalmas keretek között sokféleképpen tudja modellezni a betelepülőket.
Fotó: Pinti Attila
Noha az ipari parkok esetében szinte teljes beépíthetőségre lehetne gondolni, a gyakorlat nem ezt igazolja – hozott fel székesfehérvári példákat, ahol az 50 százalékos beépíthetőségi arány is soknak tűnik, mert logisztikai problémákat tud okozni, ugyanis kamionoknak kell közlekedniük és zöldövezeteket is kell biztosítani.
A városvezető arra is kitért, szakmai egyeztetések zajlanak, azt is vizsgálják, hogy nemcsak a törvényi szabályozások, hanem a beruházások bevonzása szempontjából is mi a legoptimálisabb felállás egy ipari park működtetésére és irányítására, mennyire kell jelen legyen a közszféra, illetve mennyire kell jelen legyen már a projektmenedzsmentben a magánszféra.
Fotó: Pinti Attila
Az infrastruktúra fejlesztésére a PUZ adja majd a keretet, az energiaellátás, az ivóvíz- és szennyvízhálózatok esővíz-elvezető rendszerek, illetve a tűzoltósági tartalék tartályokat ennek alapján kell majd biztosítani. Mivel ezt az önkormányzat kezdeményezi,
– vázolta a polgármester. Korodi emlékeztetett, Magyarországon azok a legsikeresebb példák, ahol a magánszféra részt vesz az ipari parkok működtetésében.
A részvételi arányokat tekintve országos viszonylatban lemaradt Maros megye, de a 21 órai urnazárásig mindenképp ki kell használni az időt – nyilatkozta délután az RMDSZ Maros Megyei Szervezetének elnöke.
Székelyföldön továbbra is jó a részvétel, Hargita megye még mindig első helyen szerepel. Ugyanakkor Kovászna megye is ott az élbolyban. Maros megye már csak a középmezőnyben van.
A nyári európai parlamenti választásoknál picit jobban alakulnak a parlamenti választásokon való részvételt mutató számok – de Bodor László, az RMDSZ Háromszéki Területi Szervezetének ügyvezetője óvva int a hátradőléstől.
Tíz sírkövet tört össze, ugyanakkor kereszteket húzott ki a földből egy zavart állapotú férfi szombaton Bardocon; a tettest pszichiátriai intézetbe utalták be – közli a Kovászna Megyei Rendőr-főkapitányság.
Kézdivásárhelyen nem sokkal 14 óra előtt 27,53 százalékos részvételi arányt jegyeztek, ami ugyan hajszállal gyengébb a megyei átlagnál, de többen járultak az urnákhoz, mint négy évvel ezelőtt a nap ezen szakaszáig.
Egymásnak adták a kilincset a választók, helyenként kisebb sorok is kialakultak, de nem kellett sokat várni – sok ünneplőbe öltözött csíkszeredai adta le délben szavazatát a Nagy Imre Általános Iskolában kialakított szavazókörzeteknél.
Érdemes jól megnézni, mert ilyet se látunk minden választáson: Hargita megyében ment el arányaiban a legtöbb szavazópolgár választani a vasárnapi parlamenti választáson.
A megszokottól eltérően most nem marad el a szavazási kedv a székelyföldi megyékben a déli, románok lakta megyékhez képest. Sőt, Hargita megyét alig néhány másik megye előzi a részvételi arány tekintetében 13 órakor.
Kisebb sorok alakultak ki egyes szavazókörzetekben vasárnap dél körül Székelyudvarhelyen, ám így sem kellett sokat várjanak a választópolgárok, hogy leadhassák voksukat.
Beláthatatlan következményei lesznek annak, ha szélsőséges eszméket valló alakulatok kerülnek hatalomra – fogalmazott Császár Károly Zsolt szenátorjelölt, miután ma reggel leadta voksát a parlamenti választásokon.
5 hozzászólás