
Mellőzött védekezés. Az egyik fő kockázati csoportnak számító idősek körében a korábbi években nem volt túl nagy érdeklődés az influenza elleni oltások iránt
Fotó: Veres Nándor
Országszerte háromszázezer influenza elleni védőoltás érkezett a megyei közegészségügyi igazgatóságokhoz, Maros és Hargita megyében is megkapták már az első szállítmányt. Noha a koronavírus okozta járványhelyzetben kiemelten fontos lenne az influenza elleni védekezés, a veszélyeztetettnek számító idősek közül korábban kevesen éltek ezzel.
A megyei egészségügyi igazgatóságoknak a héten kell megkapniuk az első adag influenza elleni védőoltást, összesen 300 ezer dózist. Erről Sandra Alexiu, a háziorvosok bukaresti és Ilfov megyei egyesületének elnöke beszélt a Digi 24 hírtelevíziónak. Jelezte, az egészségügyi igazgatóságok elméletileg a hét végéig értesítik a háziorvosokat, akik elkezdhetnek időpontot adni az oltásra a különböző kockázati csoportokba tartozó pácienseiknek.
de további adagokra lenne szükség.
Maros megye 7800 influenza elleni védőoltást kapott, és hamarosan megkezdik ezek szétosztását az egészségügyi személyzet, illetve a házi orvosok között, akik ezt követően olthatják be a kockázati csoportokba tartozó pácienseiket, például az időseket, krónikus betegségben szenvedőket vagy a terhes nőket – tudtuk meg Iuliu Moldovantól, a Maros Megyei Közegészségügyi Igazgatóság vezetőjétől. Hozzátette, szeptemberben és októberben további adagokat várnak, hogy minden igénylőt ki tudjanak szolgálni.
Hargita megyébe egy nappal később érkezett meg a szállítmány, és a kért több mint 23 ezer dózis helyett mindössze 2640-et kaptak. Mint Tar Gyöngyi, a Hargita Megyei Egészségügyi Igazgatóság vezetője elmondta,
„Nelu Tătaru egészségügyi miniszter Csíkszeredába tett látogatásakor személyesen kértem tőle, a minisztériumtól pedig többször írásban is, illetve különböző módszertani gyűlésen is felvetettem, hogy Hargita megye és a hasonló, hidegebb klímájú megyék kapják meg elsőként a védőoltásokat, és a mennyiség szempontjából is vegyék figyelembe ezeket az adottságokat.
Számomra átláthatatlan, milyen rendszer szerint állítják fel a sorrendet, szerintem nem a szakmai érvek nyomják a legtöbbet a latban, hanem más szempontok szerint részesítenek előnyben egy-egy megyét.
pedig itt lenne szükség a legkorábban elkezdeni az oltáskampányt széles körben” – nehezményezte Tar Gyöngyi.
Arra is kitért, hogy a kapott kevés oltóanyagot sem oszthatják ki saját megítélésük szerint, ugyanis a minisztérium felállított egy elsőbbségi sorrendet. E szerint elsőként a 3 és 5 év közötti gyerekek kaphatják meg az oltóanyagot, akiknek két adagot kell kapniuk. Utánuk következnek a terhes nők, majd az idős otthonokban élők és a magas rizikójú személyeket ápoló gondozók, illetve a kórházakban, járóbeteg-rendelőkben dolgozó orvosok, asszisztensek.
„Ez a 2640 adag korántsem elég ahhoz, hogy mindenkinek jusson a felsoroltak közül sem, az idősek, krónikus betegek pedig kizárólag a második szállítmányból kaphatnak majd, amelyet csak október közepére ígérték.
– mutatott rá az igazgató.
Noha az influenza súlyos lefolyású lehet az idős személyek vagy krónikus betegek esetében, az oltás pedig az egyik leghatékonyabb módszer a megfertőződés ellen, sokan mégsem élnek a lehetőséggel. A Fertőző Betegségeket Ellenőrző és Felügyelő Országos Központ (CNSCBT) adatai szerint a 2018–2019-es szezonban országos szinten 2310-en fertőződtek meg, és 199 haláleset történt influenza miatt, közülük azonban mindössze hatan voltak beoltva.
A 2019–2020-as szezonban (tehát idén május közepéig) aztán valamelyest visszaesett az esetek száma, országos szinten 1929 megbetegedést azonosítottak, Hargita megyében 58-at, Maros megyében pedig 27-et. Ebben a szezonban 73 haláleset történt az országban, Hargita megyében hárman, Maros megyében pedig tízen vesztették életüket az influenza miatt.
Mivel a koronavírus és az influenza kockázati csoportjai (idős személyek, krónikus betegek) nagyjából megegyeznek, az elmúlt időszakban a bukaresti hatóságok, egészségügyi szakemberek egyaránt
Úgy tűnik viszont, hogy az egyik fő kockázati csoportnak számító idősek körében a korábbi években nem volt túl nagy érdeklődés az influenza elleni oltások iránt, legalábbis uniós összehasonlításban e tekintetben is a sereghajtók között találjuk Romániát.
Az Európai Unió statisztikai hivatala, az Eurostat által frissen közzétett adatsorok arra világítanak rá, hogy a tagországok közül Lettországban, Észtországban, Szlovákiában, Szlovéniában, Litvániában és Romániában volt a legalacsonyabb 2018-ban a 65 évesnél idősebbek körében az influenza ellen beoltottak aránya.
A vizsgált évben egyébként jelentős különbségek voltak a beoltottság arányát illetően a 23 uniós országban, amelyek adatokat szolgáltattak:
Mi több, a hazai alacsonynak számító érték így is az elmúlt nyolc év legmagasabbika: Románia 65 éven felüli lakosságának 2017-ben például csak 16,1 százaléka, 2016-ban 7,8 százaléka, 2014-ben pedig mindössze 7,2 százaléka oltatta be magát influenza ellen.
Korábban azonban olyan évek is voltak, amikor jóval magasabb volt ez az arány, 2007-ben például 54 százalékos, 2008-ban pedig 48,7 százalékos. Az elmúlt években tapasztalt visszaesés Tar Gyöngyi szerint az oltásellenes kampányokkal magyarázható, tavaly viszont már javult a helyzet, az országos szintű növekedéshez hasonlóan Hargita megyében is többen igényelték az oltást. Az első adag vakcina nagyon hamar elfogyott a megyében, ezért további szállítmányokat kértek, de nem kaptak, időközben pedig megjelent az országban a koronavírus is, ami tovább bonyolította a helyzetet.
Szerdán online formában elkezdődtek a magyar-ukrán szakértői egyeztetések, ami fontos lépés a kapcsolatok újraépítésében – közölte Orbán Anita külügyminiszter szerdai Facebook-bejegyzésében.
Eddig főleg azt nézték a második, negyedik és hatodik osztályosok szintfelmérő tesztjein, hogy tudja-e a gyerek a tananyagot. Idéntől azt is vizsgálnák, tudja-e használni azt a való életben. Az osztálytermi valóság azonban ennél jóval árnyaltabb.
Nicușor Dan államfő csütörtökre a Cotroceni-palotába hívta egyeztetésre az ország gazdasági és politikai helyzetéről az Egységben Romániáért parlamenti frakció, a BÉKE – Románia az első parlamenti frakció és a függetlenek képviselőit.
Kelemen Hunor szövetségi elnök kedd este ismét leszögezte, hogy az RMDSZ nem venne részt egy kisebbségi kormányban a Szociáldemokrata Párt (PSD) oldalán.
A kormánytöbbség kialakításához a pártoknak előbb-utóbb rugalmasabbá kell tenniük az álláspontjukat, mert a cotroceni-i konzultációk első fordulója után nem körvonalazódott megoldás – jelentette ki kedd este az RMDSZ elnöke, Kelemen Hunor.
Tíz éve még gyakori probléma volt, hogy penészes falak közt, rossz raklapokon tárolták az alapanyagokat, de ma ez már nem jellemző – a szakhatóság vezetője szerint folyamatosan javulnak a körülmények a Hargita megyei élelmiszeripari egységekben.
Összesítette a pénzügyminisztérium az Országos Adóhatóság (ANAF) szolgáltatásaival és a Privát Virtuális Tér (SPV – Spațiu Privat Virtual) elnevezésű platformmal kapcsolatban az adófizetők részéről beérkezett visszajelzéseket.
A NATO keleti szárnyának országai közül Romániában történik a legtöbb drónincidens Ukrajna közelsége miatt – jelentette ki keddi sajtótájékoztatóján az ügyvivő külügyminiszter.
Meghibásodás történt az ivóvízhálózaton, a javítási munkálatok ideje alatt szünetelni fog az ivóvíz-szolgáltatás szerdán Gyergyószentmiklós több utcájában 8-16 óra között.
Kedvezően véleményezte kedden a szenátus jogi bizottsága azt a törvénytervezetet, amely bírsággal vagy szabadságvesztéssel bünteti az egészségügyi dolgozókkal szembeni megfélemlítést vagy agressziót.
szóljon hozzá!