
Mellőzött védekezés. Az egyik fő kockázati csoportnak számító idősek körében a korábbi években nem volt túl nagy érdeklődés az influenza elleni oltások iránt
Fotó: Veres Nándor
Országszerte háromszázezer influenza elleni védőoltás érkezett a megyei közegészségügyi igazgatóságokhoz, Maros és Hargita megyében is megkapták már az első szállítmányt. Noha a koronavírus okozta járványhelyzetben kiemelten fontos lenne az influenza elleni védekezés, a veszélyeztetettnek számító idősek közül korábban kevesen éltek ezzel.
A megyei egészségügyi igazgatóságoknak a héten kell megkapniuk az első adag influenza elleni védőoltást, összesen 300 ezer dózist. Erről Sandra Alexiu, a háziorvosok bukaresti és Ilfov megyei egyesületének elnöke beszélt a Digi 24 hírtelevíziónak. Jelezte, az egészségügyi igazgatóságok elméletileg a hét végéig értesítik a háziorvosokat, akik elkezdhetnek időpontot adni az oltásra a különböző kockázati csoportokba tartozó pácienseiknek.
de további adagokra lenne szükség.
Maros megye 7800 influenza elleni védőoltást kapott, és hamarosan megkezdik ezek szétosztását az egészségügyi személyzet, illetve a házi orvosok között, akik ezt követően olthatják be a kockázati csoportokba tartozó pácienseiket, például az időseket, krónikus betegségben szenvedőket vagy a terhes nőket – tudtuk meg Iuliu Moldovantól, a Maros Megyei Közegészségügyi Igazgatóság vezetőjétől. Hozzátette, szeptemberben és októberben további adagokat várnak, hogy minden igénylőt ki tudjanak szolgálni.
Hargita megyébe egy nappal később érkezett meg a szállítmány, és a kért több mint 23 ezer dózis helyett mindössze 2640-et kaptak. Mint Tar Gyöngyi, a Hargita Megyei Egészségügyi Igazgatóság vezetője elmondta,
„Nelu Tătaru egészségügyi miniszter Csíkszeredába tett látogatásakor személyesen kértem tőle, a minisztériumtól pedig többször írásban is, illetve különböző módszertani gyűlésen is felvetettem, hogy Hargita megye és a hasonló, hidegebb klímájú megyék kapják meg elsőként a védőoltásokat, és a mennyiség szempontjából is vegyék figyelembe ezeket az adottságokat.
Számomra átláthatatlan, milyen rendszer szerint állítják fel a sorrendet, szerintem nem a szakmai érvek nyomják a legtöbbet a latban, hanem más szempontok szerint részesítenek előnyben egy-egy megyét.
pedig itt lenne szükség a legkorábban elkezdeni az oltáskampányt széles körben” – nehezményezte Tar Gyöngyi.
Arra is kitért, hogy a kapott kevés oltóanyagot sem oszthatják ki saját megítélésük szerint, ugyanis a minisztérium felállított egy elsőbbségi sorrendet. E szerint elsőként a 3 és 5 év közötti gyerekek kaphatják meg az oltóanyagot, akiknek két adagot kell kapniuk. Utánuk következnek a terhes nők, majd az idős otthonokban élők és a magas rizikójú személyeket ápoló gondozók, illetve a kórházakban, járóbeteg-rendelőkben dolgozó orvosok, asszisztensek.
„Ez a 2640 adag korántsem elég ahhoz, hogy mindenkinek jusson a felsoroltak közül sem, az idősek, krónikus betegek pedig kizárólag a második szállítmányból kaphatnak majd, amelyet csak október közepére ígérték.
– mutatott rá az igazgató.
Noha az influenza súlyos lefolyású lehet az idős személyek vagy krónikus betegek esetében, az oltás pedig az egyik leghatékonyabb módszer a megfertőződés ellen, sokan mégsem élnek a lehetőséggel. A Fertőző Betegségeket Ellenőrző és Felügyelő Országos Központ (CNSCBT) adatai szerint a 2018–2019-es szezonban országos szinten 2310-en fertőződtek meg, és 199 haláleset történt influenza miatt, közülük azonban mindössze hatan voltak beoltva.
A 2019–2020-as szezonban (tehát idén május közepéig) aztán valamelyest visszaesett az esetek száma, országos szinten 1929 megbetegedést azonosítottak, Hargita megyében 58-at, Maros megyében pedig 27-et. Ebben a szezonban 73 haláleset történt az országban, Hargita megyében hárman, Maros megyében pedig tízen vesztették életüket az influenza miatt.
Mivel a koronavírus és az influenza kockázati csoportjai (idős személyek, krónikus betegek) nagyjából megegyeznek, az elmúlt időszakban a bukaresti hatóságok, egészségügyi szakemberek egyaránt
Úgy tűnik viszont, hogy az egyik fő kockázati csoportnak számító idősek körében a korábbi években nem volt túl nagy érdeklődés az influenza elleni oltások iránt, legalábbis uniós összehasonlításban e tekintetben is a sereghajtók között találjuk Romániát.
Az Európai Unió statisztikai hivatala, az Eurostat által frissen közzétett adatsorok arra világítanak rá, hogy a tagországok közül Lettországban, Észtországban, Szlovákiában, Szlovéniában, Litvániában és Romániában volt a legalacsonyabb 2018-ban a 65 évesnél idősebbek körében az influenza ellen beoltottak aránya.
A vizsgált évben egyébként jelentős különbségek voltak a beoltottság arányát illetően a 23 uniós országban, amelyek adatokat szolgáltattak:
Mi több, a hazai alacsonynak számító érték így is az elmúlt nyolc év legmagasabbika: Románia 65 éven felüli lakosságának 2017-ben például csak 16,1 százaléka, 2016-ban 7,8 százaléka, 2014-ben pedig mindössze 7,2 százaléka oltatta be magát influenza ellen.
Korábban azonban olyan évek is voltak, amikor jóval magasabb volt ez az arány, 2007-ben például 54 százalékos, 2008-ban pedig 48,7 százalékos. Az elmúlt években tapasztalt visszaesés Tar Gyöngyi szerint az oltásellenes kampányokkal magyarázható, tavaly viszont már javult a helyzet, az országos szintű növekedéshez hasonlóan Hargita megyében is többen igényelték az oltást. Az első adag vakcina nagyon hamar elfogyott a megyében, ezért további szállítmányokat kértek, de nem kaptak, időközben pedig megjelent az országban a koronavírus is, ami tovább bonyolította a helyzetet.
A Szent Korona Testület nem szavazta meg azt a javaslatot, amely szerint az országgyűlési képviselők hivatali esküjéhez a Szent Koronát az Országház plenáris ülésteremébe mozgassák át – közölte a Sándor-palota hétfő este az MTI-vel.
Mi a teendő, ha autóra zuhan a fa vagy a vakolat, ki vonható felelősségre? A viharos szél hétvégén Székelyföld több településen fákat döntött ki, egy templom tetejét is megbontotta, Marosvásárhelyen vakolatdarabok hulltak a földre a tömbházakról.
Településen belül száguldott 170 km/órával egy sofőr, amikor a rendőrök bemérték.
Kelemen Hunor RMDSZ-elnök hétfőn azt nyilatkozta, hogy jövő héten várhatóan megbukik a jelenlegi kormány, ami nem jó az országnak.
Megalakult az új Fidesz-frakció, amelynek névsorát hétfőn Gulyás Gergely frakcióvezető a képviselőcsoport zárt ülése után a Facebook-on tette közzé. Orbán Viktorhoz és Semjén Zsolthoz hasonlóan nem lesz képviselő Kövér László és Rogán Antal sem.
Sorin Grindeanu szociáldemokrata pártelnök hétfőn lemondásra szólította fel a párt javaslatára kinevezett államtitkárokat és prefektusokat.
Egyelőre nem történt érdemi előrelépés azoknak a fellebbezéseknek az ügyében, amelyeket a Borboly Csaba és tizenkét másik ember elleni büntetőper vádlottjai nyújtottak be az elsőfokú ítélet kihirdetése után.
Hiányzik 63 millió lej Hargita Megye Tanácsának 2026-os költségvetéséből, ezért a megyei önkormányzat több területen is visszafogta a kiadásokat, miközben a fejlesztésekről sem mond le. A képviselő-testület kedden dönt a 880 millió lejes büdzséről.
Továbbra is kiszámíthatatlan a helyzet a nemzetközi energiapiacon, és a közel-keleti válság, valamint a katari termelési kapacitások egy részének kiesése miatt a földgáz ára tartósan magas maradhat.
Változékony marad az időjárás a következő két hétben: többfelé hűvös éjszakák várhatók, miközben egyes térségekben napközben a hőmérséklet eléri a 22–23 Celsius-fokot is. Április végén és május elején gyenge csapadékra is számítani lehet.
szóljon hozzá!