
Az augusztusi Nyárádmente Fesztivál idején szokott kikerülni ez a kedvelt felirat
Fotó: Haáz Vince
Nem reprezentatív felmérést készített Nyárádszereda Polgármesteri Hivatala, azt vizsgálva, hogy mennyire érintette a szükségállapot, a járványhelyzet a kisvárosban működő cégeket és az alkalmazottakat.
2020. május 06., 17:332020. május 06., 17:33
Nyárádszereda polgármestere, Tóth Sándor az online meghirdetett felmérés során két kérdésre várta a cégek és a lakosság válaszát. Azt szerette volna tudni a cégektől, hogy befolyásolta-e a működésüket a szükségállapot. Itt a válaszadó cégvezetők 46,2 százaléka mondta azt, hogy nagyban befolyásolta tevékenységüket a szükségállapot, 30,8 százalékuk fel kellett függessze a munkát, 15,4 százalékukat pedig nem érintette a járványhelyzet és az emiatt bevezetett korlátozások. És volt egy kis hányad, akit alig érintett a járvány és a megszorítások. A kérdésre 13 cégvezető válaszolt.
A lakóknak arra a kérdésre kellett válaszolniuk, hogy hogyan érintette a munkahelyüket a szükségállapot. Itt a válaszadók 45 százaléka mondta, hogy kényszerszabadságra küldték, 18,3 százaléknak megszűnt a munkahelye, 23,3 százalék abban a szerencsés helyzetben van, hogy nem befolyásolta munkahelyét a szükségállapot, és 13,3 százalék mondta, hogy otthonról dolgozik. A kérdésre hatvan nyárádszeredai válaszolt.
Tóth Sándor a Székelyhonnak elmondta, hogy bár nem tudták bevonni a felmérésben a teljes lakosságot és minden céget, de
„Örvednek, mert a felmérésből kiderült, hogy a virágtermesztéssel foglalkozókat nem érintette a szükségállapot és a járvány, sikerült, illetve továbbra is sikerül eladniuk a virágokat. Ez fontos, mert Nyárádszeredában sokan, legalább ötvenen foglalkoznak virágtermesztéssel. Mi önkormányzatként a magunk módján igyekszünk segíteni a lakosokon.
Felvettük a kapcsolatot egy varrodával, amely munkaerőt toboroz, de nemcsak varrónőket, hanem férfiakat is alkalmaznának. Amennyiben összegyűlne legalább 70 személy, a cég munkapontot nyitna Nyárádszeredában, s akkor a helyieknek nem kellene ingázniuk. Ha itthon dolgoznak, akkor itthon, itteni üzletekben költik el a pénzüket, s a helyi gazdaságot segítik” – véli a polgármester, aki azt is elmondta, hogy továbbra is figyelemmel követik a helyi cégek helyzetét, figyelik az országos döntéseket, hogy segíteni tudjanak, amennyiben lehetséges.
Jelentős zavarokat okozhat az országos próba-képességvizsgák és a próbaérettségi lebonyolításában, hogy több mint 73 ezer tanügyi alkalmazott nem vesz részt a megszervezésükben.
Tűz ütött ki kedden egy lakóházban Libánfalván, a Fő utcában. Az épületből két gázpalackot hoztak ki a tűzoltók, és fennállt a veszélye annak, hogy a lángok két közeli lakóházra is átterjednek.
Megkezdődött a fakó keselyű romániai visszatelepítése: az első madarak március kilencedikén érkeztek meg a Fogarasi-havasokba. A Spanyolországból hozott példányokat az akklimatizációs időszak után fokozatosan engedik szabadon.
A romániai polgárok mintegy 80 százaléka idén nagyobb figyelmet fordít az árakra az online vásárlásoknál, és 57,8 százalékuk lemond a nem nélkülözhetetlen termékekről – derül ki a Cargus futárcég kedden közzétett felméréséből.
Bemutatta új modelljét a Dacia: a Striker egyfajta átmenet a kompakt kombik és az SUV-ok között, tekintve, hogy formavilága mindkettőből ötvöz valamennyit.
Évről évre csökken a tarlótüzek száma a Hargita megyei Natura 2000-es területeken, ám az egy általános probléma, hogy éppen a védett területek felégetőit nehéz felelősségre vonni. A legtöbb ilyen tarlóégetési ügy eredménytelenül zárul.
A tanügyi szakszervezetek szerint bizonyos iskolaigazgatók és főtanfelügyelők nyomást gyakorolnak a tanárokra, hogy vegyenek részt az országos próbavizsgákon, miután egy belső referendumon ezek bojkottja mellett foglaltak állást a pedagógusok.
Még várniuk kell a bírósági ítéletre azoknak az egészségügyben dolgozóknak, akiknek a nevében perel a szakszervezet a kormány által múlt évben elrendelt bérpótlékcsökkentés miatt.
A közel-keleti konfliktusok miatt válságos irányba fordult energiapiaci helyzetre jelentik be válaszaikat a környező európai országok, de a polgárok is.
Andrei Țărnea külügyminisztériumi szóvivő szerint eddig mintegy 2000 román állampolgár tért haza az Öböl menti országokból az evakuáló, repatriáló, illetve a román hatóságok támogatásával megszervezett kereskedelmi járatokkal.
szóljon hozzá!