
Megható pillanat. Biró Gábor udvarhelyi festő a drámaíró fiatalkori grafikáival lepte meg Matei Vișniecet
Fotó: Haáz Sándor
Közel öt évtizede ismerkedtek meg, és azóta sem találkozott Biró Gábor udvarhelyi festőművész Matei Vișniec román drámaíróval. 45 év után vasárnap, a dráMA kortárs színházi találkozón ajándékkal lepte meg Biró a fesztivál díszmeghívottját. Páratlanul megható és szép pillanattal rajtolt az idei, immár kilencedik kortárs színházi találkozó.
2017. szeptember 19., 12:572017. szeptember 19., 12:57
2017. szeptember 19., 13:022017. szeptember 19., 13:02
Eugen Ionescu után Matei Vișniec román drámaíró darabjait játszották leggyakrabban a frankofón nyelvterületen. Ám nemcsak az egyik legjelentősebb romániai kortárs drámaíró, hanem huszonhét éve újságíró is, a Radio France Internationale munkatársa. Drámaíró és újságíró énjeinek küzdelméről, alkotófolyamatáról, valamint megjelent könyveiről beszélt a dráMA kortárs színházi találkozó hétfői kerekasztal-beszélgetésén több tucatnyi érdeklődő előtt.
„Ötven éve szerelmes vagyok a szóba. Az az érzésem, hogy a szavakon keresztül történik világunk varázsa. Manapság olyan világban élünk, ahol a kép ki akarja rúgni a szavakat, de én továbbra is a szó szerelmese maradok. Életemet is a szónak szenteltem” – fogalmazott a bukovinai születésű drámaíró, aki előbb románul, majd közel három évtizedig francia nyelven írt. Elárulta, hogy
Úgy érzi, a színház válaszol alapvető kérdéseire, és élete során meggyőződése maradt, hogy a színházon keresztül fedezhetjük fel önmagunkat, a többieket, a különbségek között pedig hidakat lehet építeni. Vișniec számára a színház lehetőséget ad arra, hogy elmélyüljön a különbségekben, így született meg Migránsoook című darabja is, amely a Tomcsa Sándor Színház idei programjába került. A szerző szerint ez az egyik alapvető írása, amely jelenünk fontos kérdésével, a migráció jelenségével foglalkozik.
Vișniec szerint darabjai újságíró és író énjének küzdelméből születnek
Fotó: Pál Árpád
„Meglehet, hogy száz év múlva több száz ezer kínai, afrikai lesz Erdélyben, Udvarhelyen, Szentgyörgyön, Bukovinában minaretek, buddhista templomok lesznek, és
– magyarázta mókásan darabjáról, amely szerinte egy javaslat a párbeszédre. A Migránsoookat is szociodrámának tekinti. „Egy olyan jelenségről szól, amelyet még senki sem tudott megfelelően megmagyarázni, a politikusok, a katonai szakértők, még az újságírók és szociológusok sem. A művész is hozzájárulhat ezekhez a magyarázatokhoz, a színház kapcsolódhat a nyilvános beszélgetéshez, hiszen
„A problémákra van megoldás, míg a dilemmákra nincs. Márpedig a migráció Európa dilemmája, ezért lehet a színház témája. A színház nyelve az érzelem, míg a politikusoké a bikkfanyelv, a szociológusoké pedig az adat. Ezzel a darabbal nem megoldást akartam nyújtani, csak kérdéseket akartam árnyalni” – fejtette ki Vișniec. Szerinte sokszor nehezebb a szociodráma, mivel a színház rendszerint tanító jellegű, ő pedig nem didaktikus akart lenni, éppen ezért érzi ő is különlegesnek a szövegét.
Fotó: Haáz Sándor
„A legtöbb ember számára az élet értelme hivatásuk, tehetségük felfedezése. Ha ezt elérik, akkor el kell fogadniuk misszionárius szerepüket, meg kell maradniuk a morális hatóságnak. Számomra a tehetség az erkölcshöz köthető.
– mondta. Bevallotta, nehéz volt számára felfedeznie önmagát. Jelenleg is úgy érzi, folyamatos konfliktusban áll egymással drámaíró és újságíró énje. „Huszonhét év újságírás alatt megmérgeztek azok a borzalmak, amelyeket ma információnak tekintünk.
Újságíróként azt láttam, az ember sosem tanul a múlt hibáiból. Majdnem három évtizednyi nemzetközi újságírás után nehéz hinni a fejlődésben, szerencsére a másik, író felem optimistább” – magyarázta.
bevallása szerint ebből az ellentmondásból születnek színdarabjai. „Amikor az újságíró nem tudja megoldani a problémákat, vagy egy téma kifárasztja, akkor átadja az író énemnek, hogy értse meg” – árulta el alkotófolyamatáról.
Fotó: Pál Árpád
Számára a legnagyobb elismerés, hogy sikeres drámaíró lett a frankofón nyelvterületen, ugyanakkor úgy érzi, Franciaországban ismét felfedezte a román nyelvet. Külföldön élve jött rá arra is, hogy a haza elhagyásának értelme a hazatérés, épp ezért most
Vișniec elmondta, hogy a migráció előtt a külföldön „szolgáló” románokról, a tömeges elvándorlásról akart írni, ám épp akkor indult el a bevándorláshullám. Mivel újságíróként sokat foglalkozott ezzel, úgy gondolta, időszerűbb téma. Elárulta, mindig érzi, ha egy cikk akár dráma témája is lehetne, ám a valóságos elemek mellé szerinte mindig szükséges a fikció is. Szintén külföldi élményei miatt érezte a késztetést arra is, hogy írásaival elmagyarázza a nyugatiaknak, milyen is valójában Kelet-Európa, milyen volt a kommunizmus. Meglátása szerint a nyugatiak félreinformáltak, sokkal inkább Afrika, Közel-Kelet felé fordulnak, mint a Balkán felé, ezért akart
Mivel gyermekkora óta foglalkoztatja a Nyugat kérdése, most újabb regényen dolgozik, erről annyit árult el az udvarhelyi közönségnek, hogy A Nyugat utolsó napjai lesz a címe.
Fotó: Haáz Sándor
A Suceava megyei Radócról származó drámaíró-újságíró a kulturális decentralizációban hisz, szerinte valójában így lesz esélyük a kisvárosoknak is. Éppen ezért hálás is volt, amiért a székelyudvarhelyi társulat színpadra vitte darabját. „Hiszek a kisebb városok kulturális rendeltetésében. Fantasztikus dolgokat lehet elérni a kis településeken, főként a színházat lehet jól csinálni a kisebb városokban” – fogalmazott. Magyarul is megjelent könyvei kapcsán elmondta, szerencsések a román szerzők, hiszen rengeteg magyar fordítás van. Sajnos románra már lényegesen kevesebb erdélyi magyar szerzőt fordítanak le. Ő sokszor előbb franciául ír, majd románra fordítja, de sokszor „ingázik” ezek között, mindig bővít, módosít, éppen ezért javasolta a beszélgetésen jelen lévő Székely Csaba drámaírónak is, hogy próbáljon meg románul is írni. Bevallotta,
„Legnagyobb átok az életemben, hogy újságíróként naponta hét órán át olyan szövegeket írok, amelyek huszonnégy óra múlva meghalnak, ezért mindennap legalább egy órát írok olyan szavakat, amelyek legalább évtizedekig fognak élni. Ez a csoda az életemben: ha naponta egy órát írsz, a következetesség kárpótolja az időhiányt” – fejtette ki a közönségből érkezett kérdésre. Elmondta azt is, hogy fiatalként rajzolt, képzőművészi pályája helyett azonban az íróit választotta. Ma már csak akkor rajzol, amikor szomorú.
A beszélgetés végén Biró Gábor székelyudvarhelyi festő meglepte a drámaírót, felidézve azt az 1972-es tábort, ahol találkoztak. A festő megtartotta azokat a grafikákat, amelyeket a tizenéves Vișniec készített, és dedikált neki Bușteni-ben, ezek közül többet bekeretezve adott át hétfőn a szerzőnek. A román drámaíró felidézte, hogy akkor arra kérte Birót, tanítson neki magyar szavakat.
XII. Piusz pápa 1956. november 10-én elmondott rádióbeszédének kalligráfus által kézzel készített leiratát is viszi személyes ajándékként vatikáni látogatása alkalmából XIV. Leó pápának Magyar Péter miniszterelnök.
Országszerte Hargita megyében igényelte a legtöbb gazda a legtöbb állat után azt az új támogatást, melyet a szarvasmarhatartóknak biztosít az állam. Hargita, Maros, Kovászna megyében több mint százezer állat után várják a 68 eurós juttatást a gazdák.
Sorin Grindeanu szerdán kijelentette, hogy ha Nicușor Dan államfő őt bízza meg kormányalakítással, mindent megtesz azért, hogy olyan kabinetet állítson össze, amely megszerzi a parlament bizalmát.
Az elosztóhálózaton végzett munkálatok miatt szünetel az ivóvíz-szolgáltatás szeptember 24-én, csütörtökön 8 és 20 óra között Székelykeresztúron és a környező településeken – közölte az Aquaserv szolgáltató.
Hétfő délelőttre összehívják az Országgyűlés rendkívüli ülését, amelyen a képviselők dönthetnek a miniszterelnök, Hankó Balázs (Fidesz) és Seszták Miklós (KDNP) mentelmi jogának felfüggesztéséről.
Sorin Grindeanu szerdán 17 óráig várta Siegfried Mureșant a Szociáldemokrata Párt (PSD) székházában. Miután kijelölt miniszterelnök nem jelent meg, a PSD elnöke ismét felszólította, hogy adja vissza kormányalakítási megbízását.
Oroszország nem csak Ukrajnát fenyegeti, Európa kibertámadásokkal, dezinformációs műveletekkel, szabotázsakciókkal és a kritikus infrastruktúra működésének megzavarásával vívott hibrid háború célpontja – jelentette ki Nicușor Dan az ENSZ-közgyűlésen.
Romániában 2026 első nyolc hónapjában 127-en vesztették életüket lakástűzben míg 2025 első nyolc hónapjában 122 halálos áldozatot jegyeztek. A tűzoltóság figyelmeztetésekkel fordul az emberekhez az ilyen esetek elkerülésére.
Siegfried Mureșan kijelölt miniszterelnök a hét végéig benyújtja a parlamentbe kormánya programját és a miniszterjelöltek listáját – közölte szerdán a Facebook-oldalán Mircea Abrudean.
Heves vita alakult ki a képviselőházban az RMDSZ és az AUR képviselői között arról a törvénytervezetről, mely szerint a kisebbségeknek joguk van használni a közigazgatásban az anyanyelvüket azokon a településen is, ahol az arányuk 20 százalék alá csökken.
szóljon hozzá!