
Megható pillanat. Biró Gábor udvarhelyi festő a drámaíró fiatalkori grafikáival lepte meg Matei Vișniecet
Fotó: Haáz Sándor
Közel öt évtizede ismerkedtek meg, és azóta sem találkozott Biró Gábor udvarhelyi festőművész Matei Vișniec román drámaíróval. 45 év után vasárnap, a dráMA kortárs színházi találkozón ajándékkal lepte meg Biró a fesztivál díszmeghívottját. Páratlanul megható és szép pillanattal rajtolt az idei, immár kilencedik kortárs színházi találkozó.
2017. szeptember 19., 12:572017. szeptember 19., 12:57
2017. szeptember 19., 13:022017. szeptember 19., 13:02
Eugen Ionescu után Matei Vișniec román drámaíró darabjait játszották leggyakrabban a frankofón nyelvterületen. Ám nemcsak az egyik legjelentősebb romániai kortárs drámaíró, hanem huszonhét éve újságíró is, a Radio France Internationale munkatársa. Drámaíró és újságíró énjeinek küzdelméről, alkotófolyamatáról, valamint megjelent könyveiről beszélt a dráMA kortárs színházi találkozó hétfői kerekasztal-beszélgetésén több tucatnyi érdeklődő előtt.
„Ötven éve szerelmes vagyok a szóba. Az az érzésem, hogy a szavakon keresztül történik világunk varázsa. Manapság olyan világban élünk, ahol a kép ki akarja rúgni a szavakat, de én továbbra is a szó szerelmese maradok. Életemet is a szónak szenteltem” – fogalmazott a bukovinai születésű drámaíró, aki előbb románul, majd közel három évtizedig francia nyelven írt. Elárulta, hogy
Úgy érzi, a színház válaszol alapvető kérdéseire, és élete során meggyőződése maradt, hogy a színházon keresztül fedezhetjük fel önmagunkat, a többieket, a különbségek között pedig hidakat lehet építeni. Vișniec számára a színház lehetőséget ad arra, hogy elmélyüljön a különbségekben, így született meg Migránsoook című darabja is, amely a Tomcsa Sándor Színház idei programjába került. A szerző szerint ez az egyik alapvető írása, amely jelenünk fontos kérdésével, a migráció jelenségével foglalkozik.
Vișniec szerint darabjai újságíró és író énjének küzdelméből születnek
Fotó: Pál Árpád
„Meglehet, hogy száz év múlva több száz ezer kínai, afrikai lesz Erdélyben, Udvarhelyen, Szentgyörgyön, Bukovinában minaretek, buddhista templomok lesznek, és
– magyarázta mókásan darabjáról, amely szerinte egy javaslat a párbeszédre. A Migránsoookat is szociodrámának tekinti. „Egy olyan jelenségről szól, amelyet még senki sem tudott megfelelően megmagyarázni, a politikusok, a katonai szakértők, még az újságírók és szociológusok sem. A művész is hozzájárulhat ezekhez a magyarázatokhoz, a színház kapcsolódhat a nyilvános beszélgetéshez, hiszen
„A problémákra van megoldás, míg a dilemmákra nincs. Márpedig a migráció Európa dilemmája, ezért lehet a színház témája. A színház nyelve az érzelem, míg a politikusoké a bikkfanyelv, a szociológusoké pedig az adat. Ezzel a darabbal nem megoldást akartam nyújtani, csak kérdéseket akartam árnyalni” – fejtette ki Vișniec. Szerinte sokszor nehezebb a szociodráma, mivel a színház rendszerint tanító jellegű, ő pedig nem didaktikus akart lenni, éppen ezért érzi ő is különlegesnek a szövegét.
Fotó: Haáz Sándor
„A legtöbb ember számára az élet értelme hivatásuk, tehetségük felfedezése. Ha ezt elérik, akkor el kell fogadniuk misszionárius szerepüket, meg kell maradniuk a morális hatóságnak. Számomra a tehetség az erkölcshöz köthető.
– mondta. Bevallotta, nehéz volt számára felfedeznie önmagát. Jelenleg is úgy érzi, folyamatos konfliktusban áll egymással drámaíró és újságíró énje. „Huszonhét év újságírás alatt megmérgeztek azok a borzalmak, amelyeket ma információnak tekintünk.
Újságíróként azt láttam, az ember sosem tanul a múlt hibáiból. Majdnem három évtizednyi nemzetközi újságírás után nehéz hinni a fejlődésben, szerencsére a másik, író felem optimistább” – magyarázta.
bevallása szerint ebből az ellentmondásból születnek színdarabjai. „Amikor az újságíró nem tudja megoldani a problémákat, vagy egy téma kifárasztja, akkor átadja az író énemnek, hogy értse meg” – árulta el alkotófolyamatáról.
Fotó: Pál Árpád
Számára a legnagyobb elismerés, hogy sikeres drámaíró lett a frankofón nyelvterületen, ugyanakkor úgy érzi, Franciaországban ismét felfedezte a román nyelvet. Külföldön élve jött rá arra is, hogy a haza elhagyásának értelme a hazatérés, épp ezért most
Vișniec elmondta, hogy a migráció előtt a külföldön „szolgáló” románokról, a tömeges elvándorlásról akart írni, ám épp akkor indult el a bevándorláshullám. Mivel újságíróként sokat foglalkozott ezzel, úgy gondolta, időszerűbb téma. Elárulta, mindig érzi, ha egy cikk akár dráma témája is lehetne, ám a valóságos elemek mellé szerinte mindig szükséges a fikció is. Szintén külföldi élményei miatt érezte a késztetést arra is, hogy írásaival elmagyarázza a nyugatiaknak, milyen is valójában Kelet-Európa, milyen volt a kommunizmus. Meglátása szerint a nyugatiak félreinformáltak, sokkal inkább Afrika, Közel-Kelet felé fordulnak, mint a Balkán felé, ezért akart
Mivel gyermekkora óta foglalkoztatja a Nyugat kérdése, most újabb regényen dolgozik, erről annyit árult el az udvarhelyi közönségnek, hogy A Nyugat utolsó napjai lesz a címe.
Fotó: Haáz Sándor
A Suceava megyei Radócról származó drámaíró-újságíró a kulturális decentralizációban hisz, szerinte valójában így lesz esélyük a kisvárosoknak is. Éppen ezért hálás is volt, amiért a székelyudvarhelyi társulat színpadra vitte darabját. „Hiszek a kisebb városok kulturális rendeltetésében. Fantasztikus dolgokat lehet elérni a kis településeken, főként a színházat lehet jól csinálni a kisebb városokban” – fogalmazott. Magyarul is megjelent könyvei kapcsán elmondta, szerencsések a román szerzők, hiszen rengeteg magyar fordítás van. Sajnos románra már lényegesen kevesebb erdélyi magyar szerzőt fordítanak le. Ő sokszor előbb franciául ír, majd románra fordítja, de sokszor „ingázik” ezek között, mindig bővít, módosít, éppen ezért javasolta a beszélgetésen jelen lévő Székely Csaba drámaírónak is, hogy próbáljon meg románul is írni. Bevallotta,
„Legnagyobb átok az életemben, hogy újságíróként naponta hét órán át olyan szövegeket írok, amelyek huszonnégy óra múlva meghalnak, ezért mindennap legalább egy órát írok olyan szavakat, amelyek legalább évtizedekig fognak élni. Ez a csoda az életemben: ha naponta egy órát írsz, a következetesség kárpótolja az időhiányt” – fejtette ki a közönségből érkezett kérdésre. Elmondta azt is, hogy fiatalként rajzolt, képzőművészi pályája helyett azonban az íróit választotta. Ma már csak akkor rajzol, amikor szomorú.
A beszélgetés végén Biró Gábor székelyudvarhelyi festő meglepte a drámaírót, felidézve azt az 1972-es tábort, ahol találkoztak. A festő megtartotta azokat a grafikákat, amelyeket a tizenéves Vișniec készített, és dedikált neki Bușteni-ben, ezek közül többet bekeretezve adott át hétfőn a szerzőnek. A román drámaíró felidézte, hogy akkor arra kérte Birót, tanítson neki magyar szavakat.
Fagyos reggelre ébredtek a Székelyföldiek: a települések többségében mínusz tartományban volt a hőmérők higanyszála a hajnali órákban, Csíkszereda ugyanakkor ismét az ország leghidegebb lakott települése volt vasárnap reggel.
Nem hősködés, hanem értékekhez való ragaszkodás egyik legfőbb nemzeti jelképünkre hivatkozni, művészeti alkotásokon, emlékműveken megjeleníteni. Sorozatunkban a turulmadár székelyföldi útját követjük – a legkeletibb bástyával, Kézdiszékkel indítunk.
Elrabolta volt barátnőjét egy maroslekencei férfi, aki ellen korábban távoltartási rendeletet is kiállított a Szeben megyei rendőrség.
Hosszú kihagyás után idén érkezik a biztonsági játéknak ígérkező Star Wars-film, de Steven Spielberg is visszatér egy idegeninváziós sci-fivel. De nem csak ezeket nézhetjük az előttünk álló hónapokban. Nyári moziajánló.
A tűzoltók védőszentjét, Szent Flóriánt ábrázoló réz domborművet helyeztek el szombaton Gyergyóalfaluban a helyi tűzoltólaktanya falán. Az esemény is igazolja, az önkéntes tűzoltók kiemelten fontos szerepet töltenek be a község életében.
A síelő, aki szombaton életét vesztette a Bucsecs-hegység Coștilei völgyében bekövetkezett lavina miatt, a Brassó megyei katasztrófavédelmi felügyelőség (ISU) alezredese volt, és a szervezet egyik legkiválóbb hegymászója.
Elsodort szombaton a lavina a Bucsecs-hegységben egy háromtagú csoportot, egyikük meghalt – tájékoztatott az Országos Hegyimentő Közszolgálat.
Az idei év első három hónapjában 669 közúti baleset történt, amelyek következtében 223 ember vesztette életét, 546-an pedig súlyos sérüléseket szenvedtek – derül ki az Országos Rendőr-főkapitányság szombati közleményéből.
Kovászna Megye Tanácsa és a Kovászna Megyei Művelődési Központ október 9-18. között ötödik alkalommal szervezi meg a Kaptár dokumentumfilm-szemlét, amelybe 2020 után Romániában készült alkotásokkal nevezhetnek be a filmkészítők.
A romániaiak több mint fele (58 százalék) úgy véli, hogy Ilie Bolojan miniszterelnöknek le kellene mondania – derül ki a CURS egy friss felméréséből.
szóljon hozzá!