
Megható pillanat. Biró Gábor udvarhelyi festő a drámaíró fiatalkori grafikáival lepte meg Matei Vișniecet
Fotó: Haáz Sándor
Közel öt évtizede ismerkedtek meg, és azóta sem találkozott Biró Gábor udvarhelyi festőművész Matei Vișniec román drámaíróval. 45 év után vasárnap, a dráMA kortárs színházi találkozón ajándékkal lepte meg Biró a fesztivál díszmeghívottját. Páratlanul megható és szép pillanattal rajtolt az idei, immár kilencedik kortárs színházi találkozó.
2017. szeptember 19., 12:572017. szeptember 19., 12:57
2017. szeptember 19., 13:022017. szeptember 19., 13:02
Eugen Ionescu után Matei Vișniec román drámaíró darabjait játszották leggyakrabban a frankofón nyelvterületen. Ám nemcsak az egyik legjelentősebb romániai kortárs drámaíró, hanem huszonhét éve újságíró is, a Radio France Internationale munkatársa. Drámaíró és újságíró énjeinek küzdelméről, alkotófolyamatáról, valamint megjelent könyveiről beszélt a dráMA kortárs színházi találkozó hétfői kerekasztal-beszélgetésén több tucatnyi érdeklődő előtt.
„Ötven éve szerelmes vagyok a szóba. Az az érzésem, hogy a szavakon keresztül történik világunk varázsa. Manapság olyan világban élünk, ahol a kép ki akarja rúgni a szavakat, de én továbbra is a szó szerelmese maradok. Életemet is a szónak szenteltem” – fogalmazott a bukovinai születésű drámaíró, aki előbb románul, majd közel három évtizedig francia nyelven írt. Elárulta, hogy
Úgy érzi, a színház válaszol alapvető kérdéseire, és élete során meggyőződése maradt, hogy a színházon keresztül fedezhetjük fel önmagunkat, a többieket, a különbségek között pedig hidakat lehet építeni. Vișniec számára a színház lehetőséget ad arra, hogy elmélyüljön a különbségekben, így született meg Migránsoook című darabja is, amely a Tomcsa Sándor Színház idei programjába került. A szerző szerint ez az egyik alapvető írása, amely jelenünk fontos kérdésével, a migráció jelenségével foglalkozik.
Vișniec szerint darabjai újságíró és író énjének küzdelméből születnek
Fotó: Pál Árpád
„Meglehet, hogy száz év múlva több száz ezer kínai, afrikai lesz Erdélyben, Udvarhelyen, Szentgyörgyön, Bukovinában minaretek, buddhista templomok lesznek, és
– magyarázta mókásan darabjáról, amely szerinte egy javaslat a párbeszédre. A Migránsoookat is szociodrámának tekinti. „Egy olyan jelenségről szól, amelyet még senki sem tudott megfelelően megmagyarázni, a politikusok, a katonai szakértők, még az újságírók és szociológusok sem. A művész is hozzájárulhat ezekhez a magyarázatokhoz, a színház kapcsolódhat a nyilvános beszélgetéshez, hiszen
„A problémákra van megoldás, míg a dilemmákra nincs. Márpedig a migráció Európa dilemmája, ezért lehet a színház témája. A színház nyelve az érzelem, míg a politikusoké a bikkfanyelv, a szociológusoké pedig az adat. Ezzel a darabbal nem megoldást akartam nyújtani, csak kérdéseket akartam árnyalni” – fejtette ki Vișniec. Szerinte sokszor nehezebb a szociodráma, mivel a színház rendszerint tanító jellegű, ő pedig nem didaktikus akart lenni, éppen ezért érzi ő is különlegesnek a szövegét.
Fotó: Haáz Sándor
„A legtöbb ember számára az élet értelme hivatásuk, tehetségük felfedezése. Ha ezt elérik, akkor el kell fogadniuk misszionárius szerepüket, meg kell maradniuk a morális hatóságnak. Számomra a tehetség az erkölcshöz köthető.
– mondta. Bevallotta, nehéz volt számára felfedeznie önmagát. Jelenleg is úgy érzi, folyamatos konfliktusban áll egymással drámaíró és újságíró énje. „Huszonhét év újságírás alatt megmérgeztek azok a borzalmak, amelyeket ma információnak tekintünk.
Újságíróként azt láttam, az ember sosem tanul a múlt hibáiból. Majdnem három évtizednyi nemzetközi újságírás után nehéz hinni a fejlődésben, szerencsére a másik, író felem optimistább” – magyarázta.
bevallása szerint ebből az ellentmondásból születnek színdarabjai. „Amikor az újságíró nem tudja megoldani a problémákat, vagy egy téma kifárasztja, akkor átadja az író énemnek, hogy értse meg” – árulta el alkotófolyamatáról.
Fotó: Pál Árpád
Számára a legnagyobb elismerés, hogy sikeres drámaíró lett a frankofón nyelvterületen, ugyanakkor úgy érzi, Franciaországban ismét felfedezte a román nyelvet. Külföldön élve jött rá arra is, hogy a haza elhagyásának értelme a hazatérés, épp ezért most
Vișniec elmondta, hogy a migráció előtt a külföldön „szolgáló” románokról, a tömeges elvándorlásról akart írni, ám épp akkor indult el a bevándorláshullám. Mivel újságíróként sokat foglalkozott ezzel, úgy gondolta, időszerűbb téma. Elárulta, mindig érzi, ha egy cikk akár dráma témája is lehetne, ám a valóságos elemek mellé szerinte mindig szükséges a fikció is. Szintén külföldi élményei miatt érezte a késztetést arra is, hogy írásaival elmagyarázza a nyugatiaknak, milyen is valójában Kelet-Európa, milyen volt a kommunizmus. Meglátása szerint a nyugatiak félreinformáltak, sokkal inkább Afrika, Közel-Kelet felé fordulnak, mint a Balkán felé, ezért akart
Mivel gyermekkora óta foglalkoztatja a Nyugat kérdése, most újabb regényen dolgozik, erről annyit árult el az udvarhelyi közönségnek, hogy A Nyugat utolsó napjai lesz a címe.
Fotó: Haáz Sándor
A Suceava megyei Radócról származó drámaíró-újságíró a kulturális decentralizációban hisz, szerinte valójában így lesz esélyük a kisvárosoknak is. Éppen ezért hálás is volt, amiért a székelyudvarhelyi társulat színpadra vitte darabját. „Hiszek a kisebb városok kulturális rendeltetésében. Fantasztikus dolgokat lehet elérni a kis településeken, főként a színházat lehet jól csinálni a kisebb városokban” – fogalmazott. Magyarul is megjelent könyvei kapcsán elmondta, szerencsések a román szerzők, hiszen rengeteg magyar fordítás van. Sajnos románra már lényegesen kevesebb erdélyi magyar szerzőt fordítanak le. Ő sokszor előbb franciául ír, majd románra fordítja, de sokszor „ingázik” ezek között, mindig bővít, módosít, éppen ezért javasolta a beszélgetésen jelen lévő Székely Csaba drámaírónak is, hogy próbáljon meg románul is írni. Bevallotta,
„Legnagyobb átok az életemben, hogy újságíróként naponta hét órán át olyan szövegeket írok, amelyek huszonnégy óra múlva meghalnak, ezért mindennap legalább egy órát írok olyan szavakat, amelyek legalább évtizedekig fognak élni. Ez a csoda az életemben: ha naponta egy órát írsz, a következetesség kárpótolja az időhiányt” – fejtette ki a közönségből érkezett kérdésre. Elmondta azt is, hogy fiatalként rajzolt, képzőművészi pályája helyett azonban az íróit választotta. Ma már csak akkor rajzol, amikor szomorú.
A beszélgetés végén Biró Gábor székelyudvarhelyi festő meglepte a drámaírót, felidézve azt az 1972-es tábort, ahol találkoztak. A festő megtartotta azokat a grafikákat, amelyeket a tizenéves Vișniec készített, és dedikált neki Bușteni-ben, ezek közül többet bekeretezve adott át hétfőn a szerzőnek. A román drámaíró felidézte, hogy akkor arra kérte Birót, tanítson neki magyar szavakat.
A Duna vízhozamának növekedése nyomán ismét zavartalanul működik a cernavodai atomerőmű mindkét reaktora, fedezve az ország villamosenergia-szükségletének közel 20 százalékát; a földgáztárolók töltöttsége elérte a 85 százalékot.
A téli áram- és földgázellátás biztosításával, a kiszolgáltatott helyzetben lévő háztartások védelmével és a nagy ipari fogyasztók támogatásával foglalkozó munkacsoport létrehozásáról döntött a miniszterelnök.
A csütörtökön esedékes Ázsiai és Csendes-óceáni Gazdasági Együttműködés (APEC) csúcstalálkozója előtt már találkozott a kínai Szencsenben Donald Trump amerikai, Hszi Csin-ping kínai, valamint Vlagyimir Putyin orosz elnök.
Újabb telefonos csalási módszerre figyelmeztet az Országos Kiberbiztonsági Igazgatóság (DNSC). Az elkövetők először mobilszolgáltatók képviselőinek, majd a kiberbiztonsági igazgatóság munkatársainak adják ki magukat.
Románia bruttó finanszírozási igénye az előzetes becslések szerint a 2026-os 279 milliárd lejről 248 milliárd lejre csökkenhet jövőre a költségvetési hiány mérséklődésének és a lejáró adósságállomány csökkenésének köszönhetően
Elektronikusan ellenőrizhetik a jövőben az orvosok és az egészségügyi szolgáltatók, hogy a páciensek rendelkeznek-e egészségbiztosítással.
Eltérő technológiával, adatforrásokkal és számítási módszerekkel dolgozik a Google földrengésjelző rendszere és az országos földfizikai intézet (INCDFP).
Az Ilfov megyei törvényszék egyik bírája szerdán elrendelte Călin Georgescu volt államfőjelölt házi őrizetbe helyezését abban az ügyben, amelyben egy üzletember 1,1 millió eurós megkárosításával vádolják.
Európai uniós szankciós hivatalt hozott létre, élére pedig különmegbízottat nevezett ki szerdán az Európai Bizottság.
Egységesen 50 ezer lejben szabják meg a készpénzes bevételek és kifizetések napi felső határát a képviselőház szerdán elfogadott törvénytervezete értelmében.
szóljon hozzá!