Jól tejelt a támogatási program első szakasza a székelyföldi gazdák számára. Most azok is hozzáférést kaptak a juttatáshoz, akik akkor nem igényelhették. Képünk illusztráció
Fotó: Veres Nándor
Elkezdődött a második igénylési időszak a tejtermelő gazdáknak biztosított támogatásra – ezúttal azok a szabadeladásos értékesítést végző szarvasmarhatartók kérelmezhetik a juttatást, akik a rosszul megalkotott igénylési feltételek miatt korábban kimaradtak a potenciális jogosultak köréből.
2023. július 19., 08:122023. július 19., 08:12
Az új támogatást – amellyel az Ukrajnában zajló háború negatív gazdasági hatásait kívánják csökkenteni a tejtermelési ágazatban – februárban hagyta jóvá a kormány, és szinte rögtön el is kezdődött a támogatásigénylési időszak.
vagyis azok, akik nem tejfeldolgozóknak, hanem közvetlenül a fogyasztóknak adják el a tejet, mert ők nem végeztetnek élelmiszer-biztonsági minőségellenőrzést, ám a támogatásigénylési feltételek ezt megkövetelték az elmúlt évre vonatkozóan.
A Hargita, Maros és Kovászna megyében élő gazdák már közel ötmillió euró értékben igényelték a szarvasmarhatartók számára első alkalommal biztosított, az orosz-ukrán háború negatív gazdasági hatásainak az ellensúlyozására szánt többlettámogatást.
A parlament májusban elfogadta a módosításra vonatkozó tervezetet, így most elkezdődhetett a támogatásigénylés második, a szabadeladásos értékesítést végző tejtermelők számára kiírt szakasza.
Az APIA-nál augusztus 9-ig fogadják a kérelmeket, a támogatásigénylési feltételeket, illetve a szükséges tudnivalókat Haschi András, a Hargita Megyei Mezőgazdasági Intervenciós és Kifizetési Ügynökség (APIA) vezetője ismertette.
(románul document sanitar), ami az előző szakaszban kizárta a szabadeladásos értékesítést végzőket a potenciális jogosultak köréből – hangsúlyozta az APIA Hargita megyei igazgatója. A támogatást az érintett természetes vagy jogi személyek akkor kérelmezhetik, ha 2022. július 31-én
azaz december 31-ig. A fejőstehenek minimális számára vonatkozó feltétel a hegyvidéki területekre vonatkozik, az alacsonyabban fekvő zónákban legkevesebb tíz állattal kell rendelkezzenek a támogatásért folyamodó gazdák. Hargita megye nagy része azonban hegyvidéki zónának számít, mindössze hat olyan település van, ahol az igénylők legalább tíz tehénnel kell rendelkezzenek.
Rendelkezniük kell termelői engedéllyel, amelyben szerepel, hogy tejet értékesíthetnek, illetve szükségük lesz a termelői könyvecskére is, amely a tejeladásokat igazolja.
Haschi András felhívta a figyelmet arra is, hogy utóbbiban tej-, nem pedig tejtermék-értékesítés kell szerepeljen. Az igénylők ugyanakkor kell mellékeljenek az igénylési dossziéba egy állatorvosi igazolást az állatlétszámról is.
A támogatásigénylést ott nyújthatják be az érdekeltek, ahol a területalapú támogatást is igényelték, tehát az APIA kirendeltségein.
Év elején az APIA adatbázisából származó adatok alapján mintegy 2300-ra becsülték a potenciális igénylők körét a megyei mezőgazdasági ügynökségnél, de úgy vélik, a valós szám nagyjából 1900 körül lehet. Közülük 1409-en igényelték a támogatást az első igénylési szakaszban, így
– tudtuk meg Haschi Andrástól.
Év végéig megkapják a pénzt
A támogatás értékére vonatkozón az APIA bukaresti központja még nem hozott nyilvánosságra információkat. Az első igénylési szakaszban a gazdák állatonként 73 eurót kaptak. A korábbi törvénymódosítás értelmében az országos támogatási keretből megmaradt összeget felhasználhatják a második igénylési szakaszban. Ez mintegy 22 millió eurót jelent, ugyanis a 43 millió eurós keretből 21 milliót utaltak ki támogatásként a jogosultak számára tavasszal. Az első szakasz támogatásigénylői február közepétől március 23-ig nyújthatták be kérelmeiket az APIA-hoz, és május közepén meg is kapták a pénzt. A legtöbb pénzt akkor a székelyföldi megyékben élő gazdák hívták le az országos keretből: a Maros és Hargita megyei tejtermelők összesen közel 17 millió lej támogatást kaptak. A második szakasz támogatásait idén december 31-ig folyósítják a jogosultaknak.
Egy újabb, 28 kilométeres szakaszát adják át várhatóan péntek délután az A7-es moldvai autópályának, de ahogy az infrastruktúra-fejlesztéseket monitorozó egyesület mondja: nálunk semmi sem ilyen egyszerű. Nagyobb a bejelentés, mint amit a valóság mutat.
Ioana Dogioiu kormányszóvivő szerint a miniszterelnök egyelőre vizsgálja a minimálbér kérdését, és eddigi közlése értelmében az „elvileg nem fog emelkedni”.
A legfelsőbb bíróság bírái csütörtökön úgy döntöttek, hogy megtámadják az alkotmánybíróságon a magánnyugdíjak kifizetését szabályozó törvénytervezetet.
A munka- és családügyi minisztérium elindítja október 20-án a 2025-ös lombikbébiprogramot – adta hírül csütörtöki közleményében az RMDSZ.
Turné indul Erdélyben, amely feltárja, mely népzenei dallamokból inspirálódott Johannes Brahms 21 magyar táncának megalkotásakor. A hosszas kutatómunka eredményét bemutató eseménysorozat Maros megyei dalt is azonosított a források között.
A Hargita Székely Néptáncszínház és a Csíki Játékszín alkalmazottai is elsősegélynyújtási képzésen vesznek részt, a két intézmény egy defibrillátort is kapott – az újraélesztés világnapján erről tartottak sajtótájékoztatót Csíkszeredában.
Hitelfelvételre készül a székelyudvarhelyi önkormányzat, amely a tervezett észak-nyugati elkerülőút nyomvonaláról is döntött. Utóbbi esetben négy lehetőség közül választották ki a képviselők, hogy melyiket dolgozza ki részletesebben a tervező.
Családtag sérelmére elkövetett emberölés gyanúja miatt indult büntetőeljárás egy 40 éves Brassó megyei férfi ellen, aki halálra késelte élettársát.
A csíkszeredai önkormányzat módosította a város területére vonatkozó legeltetési szabályzatot, amely mostantól megtiltja a veszélyes kutyafajták használatát a nyáj- és csordaőrzésre. A döntés célja a kutyatámadások megelőzése.
szóljon hozzá!