Jól tejelt a támogatási program első szakasza a székelyföldi gazdák számára. Most azok is hozzáférést kaptak a juttatáshoz, akik akkor nem igényelhették. Képünk illusztráció
Fotó: Veres Nándor
Elkezdődött a második igénylési időszak a tejtermelő gazdáknak biztosított támogatásra – ezúttal azok a szabadeladásos értékesítést végző szarvasmarhatartók kérelmezhetik a juttatást, akik a rosszul megalkotott igénylési feltételek miatt korábban kimaradtak a potenciális jogosultak köréből.
2023. július 19., 08:122023. július 19., 08:12
Az új támogatást – amellyel az Ukrajnában zajló háború negatív gazdasági hatásait kívánják csökkenteni a tejtermelési ágazatban – februárban hagyta jóvá a kormány, és szinte rögtön el is kezdődött a támogatásigénylési időszak.
vagyis azok, akik nem tejfeldolgozóknak, hanem közvetlenül a fogyasztóknak adják el a tejet, mert ők nem végeztetnek élelmiszer-biztonsági minőségellenőrzést, ám a támogatásigénylési feltételek ezt megkövetelték az elmúlt évre vonatkozóan.
A Hargita, Maros és Kovászna megyében élő gazdák már közel ötmillió euró értékben igényelték a szarvasmarhatartók számára első alkalommal biztosított, az orosz-ukrán háború negatív gazdasági hatásainak az ellensúlyozására szánt többlettámogatást.
A parlament májusban elfogadta a módosításra vonatkozó tervezetet, így most elkezdődhetett a támogatásigénylés második, a szabadeladásos értékesítést végző tejtermelők számára kiírt szakasza.
Az APIA-nál augusztus 9-ig fogadják a kérelmeket, a támogatásigénylési feltételeket, illetve a szükséges tudnivalókat Haschi András, a Hargita Megyei Mezőgazdasági Intervenciós és Kifizetési Ügynökség (APIA) vezetője ismertette.
(románul document sanitar), ami az előző szakaszban kizárta a szabadeladásos értékesítést végzőket a potenciális jogosultak köréből – hangsúlyozta az APIA Hargita megyei igazgatója. A támogatást az érintett természetes vagy jogi személyek akkor kérelmezhetik, ha 2022. július 31-én
azaz december 31-ig. A fejőstehenek minimális számára vonatkozó feltétel a hegyvidéki területekre vonatkozik, az alacsonyabban fekvő zónákban legkevesebb tíz állattal kell rendelkezzenek a támogatásért folyamodó gazdák. Hargita megye nagy része azonban hegyvidéki zónának számít, mindössze hat olyan település van, ahol az igénylők legalább tíz tehénnel kell rendelkezzenek.
Rendelkezniük kell termelői engedéllyel, amelyben szerepel, hogy tejet értékesíthetnek, illetve szükségük lesz a termelői könyvecskére is, amely a tejeladásokat igazolja.
Haschi András felhívta a figyelmet arra is, hogy utóbbiban tej-, nem pedig tejtermék-értékesítés kell szerepeljen. Az igénylők ugyanakkor kell mellékeljenek az igénylési dossziéba egy állatorvosi igazolást az állatlétszámról is.
A támogatásigénylést ott nyújthatják be az érdekeltek, ahol a területalapú támogatást is igényelték, tehát az APIA kirendeltségein.
Év elején az APIA adatbázisából származó adatok alapján mintegy 2300-ra becsülték a potenciális igénylők körét a megyei mezőgazdasági ügynökségnél, de úgy vélik, a valós szám nagyjából 1900 körül lehet. Közülük 1409-en igényelték a támogatást az első igénylési szakaszban, így
– tudtuk meg Haschi Andrástól.
Év végéig megkapják a pénzt
A támogatás értékére vonatkozón az APIA bukaresti központja még nem hozott nyilvánosságra információkat. Az első igénylési szakaszban a gazdák állatonként 73 eurót kaptak. A korábbi törvénymódosítás értelmében az országos támogatási keretből megmaradt összeget felhasználhatják a második igénylési szakaszban. Ez mintegy 22 millió eurót jelent, ugyanis a 43 millió eurós keretből 21 milliót utaltak ki támogatásként a jogosultak számára tavasszal. Az első szakasz támogatásigénylői február közepétől március 23-ig nyújthatták be kérelmeiket az APIA-hoz, és május közepén meg is kapták a pénzt. A legtöbb pénzt akkor a székelyföldi megyékben élő gazdák hívták le az országos keretből: a Maros és Hargita megyei tejtermelők összesen közel 17 millió lej támogatást kaptak. A második szakasz támogatásait idén december 31-ig folyósítják a jogosultaknak.
Nicușor Dan független elnökjelölt az urnazárás után vasárnap este kijelentette, hogy az elnökválasztáson a „mélyreható” változást akaró közösség győzött Romániában.
George Simion vasárnap este, a második elnökválasztási forduló 21 órai exit poll felmérések eredményeinek közzététele után kijelentette, hogy a valós változást akaró román nép nevében magának követeli a választási győzelmet.
Míg a szavazatszámlálás kezdetén alig pár százalék volt a különbség a két jelölt között, a részeredmények folyamatos feldolgozása során Nicușor Dan egyre nagyobb előnyre tesz szert. De lássuk, hogy mit hoz majd a reggel.
Az exit poll eredmények alapján a függetlenként indult Nicușor Dan, Bukarest főpolgármestere a szavazatok 54 százalékát, míg George Simion, az AUR elnökjelöltje 45 százalékát szerezhette meg.
Példátlanul felfokozott hangulatban zajlott az elmúlt két hét, az elnökválasztás két fordulója közötti időszak. Hamarosan kiderül, hogy miért is.
Székelyföld egyik utolsó, teljes felújításra váró erődtemplomát kikezdte az idő vasfoga, de méltóságából nem veszített. Az Árkos fölött őrködő szakrális épületegyüttes helyén már a kezdetekben is unitárius templom állhatott.
Romániai idő szerint vasárnap 18:30-ig több mint 1,5 milió román állampolgár szavazott külföldön az elnökválasztás második fordulójában – derül ki az Állandó Választási Hatóság (AEP) valós idejű adataiból.
Mivel a szavazólapok mindenütt azonosak, a választók bárhol leadhatják voksukat – a következő két órában még nagyon sokan elmehetnek szavazni.
Vasárnap összesen 140 lehetséges választási incidensről érkezett bejelentés a belügyi szervekhez.
Vasárnap 17 óra 30 percig a választói névjegyzékben szereplők 53,39 százaléka, azaz 9,6 millió választópolgár szavazott az elnökválasztás második fordulójában – derül ki az Állandó Választási Hatóság (AEP) valós idejű adataiból.
szóljon hozzá!