
Jól tejelt a támogatási program első szakasza a székelyföldi gazdák számára. Most azok is hozzáférést kaptak a juttatáshoz, akik akkor nem igényelhették. Képünk illusztráció
Fotó: Veres Nándor
Elkezdődött a második igénylési időszak a tejtermelő gazdáknak biztosított támogatásra – ezúttal azok a szabadeladásos értékesítést végző szarvasmarhatartók kérelmezhetik a juttatást, akik a rosszul megalkotott igénylési feltételek miatt korábban kimaradtak a potenciális jogosultak köréből.
2023. július 19., 08:122023. július 19., 08:12
Az új támogatást – amellyel az Ukrajnában zajló háború negatív gazdasági hatásait kívánják csökkenteni a tejtermelési ágazatban – februárban hagyta jóvá a kormány, és szinte rögtön el is kezdődött a támogatásigénylési időszak.
vagyis azok, akik nem tejfeldolgozóknak, hanem közvetlenül a fogyasztóknak adják el a tejet, mert ők nem végeztetnek élelmiszer-biztonsági minőségellenőrzést, ám a támogatásigénylési feltételek ezt megkövetelték az elmúlt évre vonatkozóan.

A Hargita, Maros és Kovászna megyében élő gazdák már közel ötmillió euró értékben igényelték a szarvasmarhatartók számára első alkalommal biztosított, az orosz-ukrán háború negatív gazdasági hatásainak az ellensúlyozására szánt többlettámogatást.
A parlament májusban elfogadta a módosításra vonatkozó tervezetet, így most elkezdődhetett a támogatásigénylés második, a szabadeladásos értékesítést végző tejtermelők számára kiírt szakasza.
Az APIA-nál augusztus 9-ig fogadják a kérelmeket, a támogatásigénylési feltételeket, illetve a szükséges tudnivalókat Haschi András, a Hargita Megyei Mezőgazdasági Intervenciós és Kifizetési Ügynökség (APIA) vezetője ismertette.
(románul document sanitar), ami az előző szakaszban kizárta a szabadeladásos értékesítést végzőket a potenciális jogosultak köréből – hangsúlyozta az APIA Hargita megyei igazgatója. A támogatást az érintett természetes vagy jogi személyek akkor kérelmezhetik, ha 2022. július 31-én
azaz december 31-ig. A fejőstehenek minimális számára vonatkozó feltétel a hegyvidéki területekre vonatkozik, az alacsonyabban fekvő zónákban legkevesebb tíz állattal kell rendelkezzenek a támogatásért folyamodó gazdák. Hargita megye nagy része azonban hegyvidéki zónának számít, mindössze hat olyan település van, ahol az igénylők legalább tíz tehénnel kell rendelkezzenek.
Rendelkezniük kell termelői engedéllyel, amelyben szerepel, hogy tejet értékesíthetnek, illetve szükségük lesz a termelői könyvecskére is, amely a tejeladásokat igazolja.
Haschi András felhívta a figyelmet arra is, hogy utóbbiban tej-, nem pedig tejtermék-értékesítés kell szerepeljen. Az igénylők ugyanakkor kell mellékeljenek az igénylési dossziéba egy állatorvosi igazolást az állatlétszámról is.
A támogatásigénylést ott nyújthatják be az érdekeltek, ahol a területalapú támogatást is igényelték, tehát az APIA kirendeltségein.
Év elején az APIA adatbázisából származó adatok alapján mintegy 2300-ra becsülték a potenciális igénylők körét a megyei mezőgazdasági ügynökségnél, de úgy vélik, a valós szám nagyjából 1900 körül lehet. Közülük 1409-en igényelték a támogatást az első igénylési szakaszban, így
– tudtuk meg Haschi Andrástól.
Év végéig megkapják a pénzt
A támogatás értékére vonatkozón az APIA bukaresti központja még nem hozott nyilvánosságra információkat. Az első igénylési szakaszban a gazdák állatonként 73 eurót kaptak. A korábbi törvénymódosítás értelmében az országos támogatási keretből megmaradt összeget felhasználhatják a második igénylési szakaszban. Ez mintegy 22 millió eurót jelent, ugyanis a 43 millió eurós keretből 21 milliót utaltak ki támogatásként a jogosultak számára tavasszal. Az első szakasz támogatásigénylői február közepétől március 23-ig nyújthatták be kérelmeiket az APIA-hoz, és május közepén meg is kapták a pénzt. A legtöbb pénzt akkor a székelyföldi megyékben élő gazdák hívták le az országos keretből: a Maros és Hargita megyei tejtermelők összesen közel 17 millió lej támogatást kaptak. A második szakasz támogatásait idén december 31-ig folyósítják a jogosultaknak.
Nagy az aggódalom és a felháborodás is az egészségügyi és a szociális ellátórendszerben a kormány 10 százalékos költségcsökkentési terve miatt. Az érdekvédelem képviselője szerint éppen a jó szakembereket veszíthetik el az ágazatok, ha ez megvalósul.
Egy 59 éves nő életét vesztette, egy másik pedig megsérült csütörtökön, a Kolozs megyei Gyerőfalva és Körösfő között az 1-es országúton történt közúti balesetben; a balesetet okozó sofőr elhajtott a helyszínről.
Marosvásárhelyen csaknem ötszáz utca van és ezek csupán felében járnak a hókotró gépek. Soós Zoltán polgármester szerint a prioritás az, hogy a városi közlekedés folyamatos legyen, ne álljon le.
Nicușor Dan csütörtökön kijelentette, reménykedik abban, hogy 2026 elhozza a békét Európában, és Románia támogatja Donald Trump amerikai elnök erőfeszítéseit a gyors és tartós békét eredményező tárgyalásokra.
Marosvásárhelyen idén is megszervezik az ökumenikus imahetet, amikor a különböző felekezetű hívők más-más templomban gyűlnek össze igét hallgatni, imádkozni. Idén az imahét január 18-án, vasárnap kezdődik.
A tűzoltók helyszínelése nyomán kiderült, hogy nem gázpalack robbanása okozta a csütörtök délutáni bikfalvi balesetet.
Mindössze néhány másodperc választott el egy járókelőt attól, hogy súlyos sérüléseket szenvedjen, amikor a lugosi rendőrség egyik melléképületében robbanás történt.
Sepsiszentgyörgyön január 20-án, kedden, 17 órától lakossági fórumot tartanak, amelynek fő témája az adóemelés lesz – jelentette be közösségi oldalán a város polgármestere, Antal Árpád.
Inkább érdeklődtek, mintsem fizettek – nem alakultak ki hosszú sorok a csíkszeredai városháza ügyfélközpontjában az adófizetésre a pénztáraknál. A tumultus elmaradt az első adófizetési napon, csütörtökön.
Újabb kilenc elhalálozást okozott az influenzavírus Romániában a múlt héten; ezzel húszra nőtt az idei influenzaszezon haláleseteinek száma – közölte csütörtökön az Országos Közegészségügyi Intézet (INSP).
szóljon hozzá!