
Székelyföldön többnyire a vasutak, utak mentén burjánzik az invazív parlagfű
Fotó: Veres Nándor
Székelyföldön egyelőre nem terjedt el tömegesen az erősen allergén növényként számontartott parlagfű, ugyanis a hosszú, hideg telek nem kedveznek szaporodásának. Maros megyében több fertőzött területet is azonosítottak, de többnyire csak a vasutak, utak mentén burjánzik az erősen invazív gyomnövény.
2019. szeptember 23., 09:102019. szeptember 23., 09:10
A parlagfű irtását előíró törvényt ugyan már tavaly megszavazták, a jogszabály alkalmazási normái azonban csak ettől az évtől léptek életbe. György Erzsébet, a Hargita Megyei Mezőgazdasági Igazgatóság munkatársa érdeklődésünkre elmondta, a jogszabály előírásainak megfelelően már tavaly ősszel tájékoztatást küldtek az önkormányzatoknak törvényes kötelezettségeikről, a határidőkről, továbbá ismertetőket is csatoltak nekik a parlagfű jellemzőiről, illetve arról, hogy miként tudják azt megkülönböztetni más hasonló gyomnövényektől, például a labodától.
Mint György Erzsébettől megtudtuk, idén egyetlen Hargita megyei önkormányzattól sem kapott ilyen nyilvántartást az intézmény. Az igazgatóság munkatársa feltételezte, hogy azért nem érkezett jelzés az önkormányzatoktól, mert Hargita megyében nem jellemző a tömegesen elterjedt parlagfű.
– jegyezte meg, hozzátéve, hogy személyes terepszemléje során azonban maga sem látott fertőzött területeket.
A parlagfűtörvényről
A parlagfű irtását a 2018-ból származó 62-es számú törvény írja elő, a gyomnövény erősen allergén volta miatt. A jogszabály arra kötelezi a területek tulajdonosait és kezelőit – legyen szó akár természetes, akár jogi személyről vagy közintézményről –, hogy a gyomnövény első virágzásától kezdve legkésőbb június 30-áig tegyenek meg mindent a parlagfű kiirtásáért, valamint terjedésének visszaszorításáért. A teendőket őszig annyiszor kell megismételni, ahányszor szükséges. Amennyiben az érintettek nem tesznek eleget kötelezettségüknek, először felszólítást kapnak, s ha ezt követően is elmulasztják lekaszálni vagy egyéb módszerrel kiirtani a parlagfüvet, akkor a természetes személyek 750-től 5000 lejig terjedő pénzbírságot, a jogi személyek pedig 5000-től 20 ezer lejig terjedő büntetést kapnak. A jogszabály az önkormányzatokat arra kötelezi, hogy minden év május 25-éig térképezzék fel a fertőzött területeket, és jelentsék azokat a mezőgazdasági igazgatóságoknál. A jogszabály a prefektusi hivatalok esetében előírja, hogy hozzanak létre szakemberekből álló vegyes bizottságot, amely az ellenőrzéseket elvégzi minden évben két szakaszban: az elsőt július 1–15. között, a másodikat július 16–31. között. Azokat a területeket kell ellenőrizniük, amelyek tulajdonosait felszólították a parlagfű irtására. Ha a második ellenőrzés során is mulasztást tapasztalnak, következhet a bírságolás.
Kovászna megyében szintén arra a megállapításra jutottak, mint Hargita megyében: ott sem szaporodott el számottevően az allergén gyomnövény. Könczei Csabától, a Kovászna Megyei Mezőgazdasági Igazgatóság vezetőjétől megtudtuk, hogy minden polgármesteri hivatalnak küldtek körlevelet a parlagfű visszaszorítására vonatkozóan, de ők sem kaptak visszajelzést a hivataloktól olyan területekről, ahol tömegesen fordulna elő a gyomnövény. A népegészségügyi igazgatóságnál is érdeklődtek arról, hogy tudnak-e parlagfüves területekhez köthető allergiás esetekről, de azt a választ kapták, hogy egyetlen ilyen megbetegedés sem jutott tudomásukra. Az igazgatóság munkatársai is jártak terepen, de nem találtak parlagfű által benőtt területeket.
Fotó: MTI
A gyomnövény irtását tekintve ebben az évben tizenkét településen tapasztaltak mulasztást a területtulajdonosok részéről az önkormányzatok képviselői. A Maros Megyei Mezőgazdasági Igazgatóság munkatársától megtudtuk, hogy a prefektus által kinevezett, szakemberekből álló vegyes bizottság július 31-éig ellenőrizte a polgármesteri hivatalok által jelentett fertőzött területeket, és megállapította, hogy a tulajdonosok időközben megtisztították azokat a parlagfűtől, így nem volt szükség bírságolásra. Megjegyezte továbbá, hogy többnyire a vasutak mentén azonosítottak parlagfű által benőtt nagyobb területeket Maros megyében.
Nem kedvez a növénynek a hideg tél
Szabó Anna botanikus a parlagfüvet ismertetve elmondta, hogy pollenjére nagyon sokan allergiásak, éppen ezért Magyarországon már régóta kötelező irtani. Romániában leginkább a déli és a nyugati megyékben terjedt el, Székelyföldön még annyira nem jellemző. Mint magyarázta, mivel a parlagfű egyéves növény és magról szaporodik, ezért ennek a gyomnak nem kedvez a hosszú hideg tél, a magok nehezen vészelik át a hideg évszakot. Azonban a szakember azt is megjegyezte, ahogyan enyhülnek a telek, úgy egyre jobban elterjedhet Székelyföldön is az allergén növény. Amúgy sem szántóföldeken, sem vadonban nem látott eddig fertőzött területeket, leginkább az utak, vasutak mentén fordul elő a gyom vidékünkön. Megemlítette még, hogy bár a növény latin neve ambrózia (Ambrosia), tévedés azt hinni, hogy gyógyhatása volna, egyelőre nincsenek tudományos adatok arról, hogy valóban hatékony lenne a gyógyításra.
Gazdára talált az első kategóriás főnyeremény a csütörtöki lottósorsoláson, a szerencsés szelvény tualjdonosa 17 760 754,40 lejt, azaz több mint 3,32 millió eurót nyert.
Szent-Györgyi Albert pontosan 40 évvel ezelőtt, 1986. október 22-én hunyt el az Egyesült Államokban, Woods Hole-ban. Kevésbé köztudott, hogy az első Nobel-díjas magyar tudós székely felmenőkkel is büszkélkedett, sőt egy hónapot Székelyföldön töltött.
Egy 50 éves Botoșani megyei férfit meglőttek csütörtökön egy engedélyezett vadászat során – közölte a Botoșani megyei rendőrség.
Csütörtök este lezajlott a Legfelsőbb Védelmi Tanács (CSAT) ülése – közölte az elnöki hivatal.
Az 1956-os tüntetők szabadság melletti kiállását méltatta beszédében Magyar Péter miniszterelnök a forradalom és szabadságharc 70. évfordulójának tiszteletére tartott ünnepi koszorúzáson a Bem téren csütörtökön.
Az egymásba vetett bizalom fontosságát hangsúlyozta ünnepi beszédében a társadalmi kapcsolatokért és kultúráért felelős miniszter az 1956-os forradalom 70. évfordulója alkalmából tartott emlékünnepségen a Műegyetemen csütörtökön.
Nicușor Dan államelnök csütörtökön kiemelte, hogy Romániának biztonságosabb iskolákra, megfelelően támogatott és a beavatkozásra felkészített tanárokra, valódi pszichológiai tanácsadáshoz való hozzáférésre van szüksége.
Az Emberi Jogok Európai Bírósága (EJEB) csütörtökön elutasította öt romániai bíró és volt bíró panaszát, akik azt kifogásolták, hogy az állam nem fizette ki teljes egészében a jogerős bírósági ítéletekkel megítélt bérkülönbözeteket és kártérítéseket.
Az alkotmánybíróság csütörtökön megállapította, hogy az ügyvivő kormány túllépte alkotmányos hatáskörét, amikor sürgősségi rendeletet fogadott el az uniós SAFE-programról.
Őrizetbe vették 24 órára a rendőrök azt a 15 éves diákot, aki csütörtök reggel egy pitești-i középiskolában egy bozótvágó késsel megsebesítette egyik osztálytársát az alkarján, egy másikat pedig bántalmazott – tájékozatott az Argeș megyei rendőrség.
szóljon hozzá!