
Székelyföldön többnyire a vasutak, utak mentén burjánzik az invazív parlagfű
Fotó: Veres Nándor
Székelyföldön egyelőre nem terjedt el tömegesen az erősen allergén növényként számontartott parlagfű, ugyanis a hosszú, hideg telek nem kedveznek szaporodásának. Maros megyében több fertőzött területet is azonosítottak, de többnyire csak a vasutak, utak mentén burjánzik az erősen invazív gyomnövény.
2019. szeptember 23., 09:102019. szeptember 23., 09:10
A parlagfű irtását előíró törvényt ugyan már tavaly megszavazták, a jogszabály alkalmazási normái azonban csak ettől az évtől léptek életbe. György Erzsébet, a Hargita Megyei Mezőgazdasági Igazgatóság munkatársa érdeklődésünkre elmondta, a jogszabály előírásainak megfelelően már tavaly ősszel tájékoztatást küldtek az önkormányzatoknak törvényes kötelezettségeikről, a határidőkről, továbbá ismertetőket is csatoltak nekik a parlagfű jellemzőiről, illetve arról, hogy miként tudják azt megkülönböztetni más hasonló gyomnövényektől, például a labodától.
Mint György Erzsébettől megtudtuk, idén egyetlen Hargita megyei önkormányzattól sem kapott ilyen nyilvántartást az intézmény. Az igazgatóság munkatársa feltételezte, hogy azért nem érkezett jelzés az önkormányzatoktól, mert Hargita megyében nem jellemző a tömegesen elterjedt parlagfű.
– jegyezte meg, hozzátéve, hogy személyes terepszemléje során azonban maga sem látott fertőzött területeket.
A parlagfűtörvényről
A parlagfű irtását a 2018-ból származó 62-es számú törvény írja elő, a gyomnövény erősen allergén volta miatt. A jogszabály arra kötelezi a területek tulajdonosait és kezelőit – legyen szó akár természetes, akár jogi személyről vagy közintézményről –, hogy a gyomnövény első virágzásától kezdve legkésőbb június 30-áig tegyenek meg mindent a parlagfű kiirtásáért, valamint terjedésének visszaszorításáért. A teendőket őszig annyiszor kell megismételni, ahányszor szükséges. Amennyiben az érintettek nem tesznek eleget kötelezettségüknek, először felszólítást kapnak, s ha ezt követően is elmulasztják lekaszálni vagy egyéb módszerrel kiirtani a parlagfüvet, akkor a természetes személyek 750-től 5000 lejig terjedő pénzbírságot, a jogi személyek pedig 5000-től 20 ezer lejig terjedő büntetést kapnak. A jogszabály az önkormányzatokat arra kötelezi, hogy minden év május 25-éig térképezzék fel a fertőzött területeket, és jelentsék azokat a mezőgazdasági igazgatóságoknál. A jogszabály a prefektusi hivatalok esetében előírja, hogy hozzanak létre szakemberekből álló vegyes bizottságot, amely az ellenőrzéseket elvégzi minden évben két szakaszban: az elsőt július 1–15. között, a másodikat július 16–31. között. Azokat a területeket kell ellenőrizniük, amelyek tulajdonosait felszólították a parlagfű irtására. Ha a második ellenőrzés során is mulasztást tapasztalnak, következhet a bírságolás.
Kovászna megyében szintén arra a megállapításra jutottak, mint Hargita megyében: ott sem szaporodott el számottevően az allergén gyomnövény. Könczei Csabától, a Kovászna Megyei Mezőgazdasági Igazgatóság vezetőjétől megtudtuk, hogy minden polgármesteri hivatalnak küldtek körlevelet a parlagfű visszaszorítására vonatkozóan, de ők sem kaptak visszajelzést a hivataloktól olyan területekről, ahol tömegesen fordulna elő a gyomnövény. A népegészségügyi igazgatóságnál is érdeklődtek arról, hogy tudnak-e parlagfüves területekhez köthető allergiás esetekről, de azt a választ kapták, hogy egyetlen ilyen megbetegedés sem jutott tudomásukra. Az igazgatóság munkatársai is jártak terepen, de nem találtak parlagfű által benőtt területeket.
Fotó: MTI
A gyomnövény irtását tekintve ebben az évben tizenkét településen tapasztaltak mulasztást a területtulajdonosok részéről az önkormányzatok képviselői. A Maros Megyei Mezőgazdasági Igazgatóság munkatársától megtudtuk, hogy a prefektus által kinevezett, szakemberekből álló vegyes bizottság július 31-éig ellenőrizte a polgármesteri hivatalok által jelentett fertőzött területeket, és megállapította, hogy a tulajdonosok időközben megtisztították azokat a parlagfűtől, így nem volt szükség bírságolásra. Megjegyezte továbbá, hogy többnyire a vasutak mentén azonosítottak parlagfű által benőtt nagyobb területeket Maros megyében.
Nem kedvez a növénynek a hideg tél
Szabó Anna botanikus a parlagfüvet ismertetve elmondta, hogy pollenjére nagyon sokan allergiásak, éppen ezért Magyarországon már régóta kötelező irtani. Romániában leginkább a déli és a nyugati megyékben terjedt el, Székelyföldön még annyira nem jellemző. Mint magyarázta, mivel a parlagfű egyéves növény és magról szaporodik, ezért ennek a gyomnak nem kedvez a hosszú hideg tél, a magok nehezen vészelik át a hideg évszakot. Azonban a szakember azt is megjegyezte, ahogyan enyhülnek a telek, úgy egyre jobban elterjedhet Székelyföldön is az allergén növény. Amúgy sem szántóföldeken, sem vadonban nem látott eddig fertőzött területeket, leginkább az utak, vasutak mentén fordul elő a gyom vidékünkön. Megemlítette még, hogy bár a növény latin neve ambrózia (Ambrosia), tévedés azt hinni, hogy gyógyhatása volna, egyelőre nincsenek tudományos adatok arról, hogy valóban hatékony lenne a gyógyításra.
Ismét megközelíthető a turisták számára a Bilea-tó környéke, miután újraindították a viharos szél miatt vasárnap leállított kötélpályás szállítást – nyilatkozták kedden az Agerpresnek a felvonót működtető vállalat alkalmazottai.
Erős szélre és havazásra figyelmeztető sárga jelzésű riasztásokat adott ki kedden az Országos Meteorológiai Szolgálat.
A hivatásos tűzoltóknak hétfőn országos szinten több mint 1800 bevetésük volt; 1490 esetben sürgősségi orvosi ellátást kellett nyújtaniuk, ugyanakkor 95 tüzet oltottak el, 265 esetben pedig a közösségek és azok tulajdonának védelmében léptek fel.
Kéz-, arc- és szemsérülésekkel kerülnek gyakran kórházba gyerekek az ünnepi időszakban petárdák és hibás tűzijátékok miatt. A balesetek másodpercek alatt megtörténnek, és akár maradandó következményekkel is járhatnak.
A karácsony előtti ellenőrzések eredménye jobb, mint a korábbi években, de ennek nem örömteli ok áll a hátterében.
Az elmúlt 24 órában 23 riasztás érkezett a hegyimentő szolgálathoz, amelynek munkatársai 26 személynek nyújtottak segítséget – tájékoztatott kedden a Salvamont.
Fagyosan indult az év utolsó előtti reggele, Székelyföld-szerte mínusz 10 fok közelébe csökkent a hőmérséklet keddre virradóan. A leghidegebb ezúttal a háromszéki Bodzafordulón volt – derül ki az Országos Meteorológiai Szolgálat adataiból.
A kártya története legalább háromezer éves múltra tekint vissza, Európában a 14. századtól kezdett elterjedni. Az ördög bibliájának, merthogy így is nevezték, 190 éve magyar változta is ismert, amelynek napját 2013 óta december 29-én tartjuk.
Cáfolta hétfőn az oktatási minisztérium azokat a nyilvánosságban megjelent információkat, amelyek szerint a 2025–2026-os tanévben az előző tanévhez képest mintegy 30 ezerrel csökken a tanári állások száma.
Gyergyószentmiklósra hazatérve nagyszabású koncerttel zárta a 2025-ös évet a 4S Street zenekar szombaton.
szóljon hozzá!