
Minden évben más faluban „ütődik meg” a bika
Fotó: Pinti Attila
Bikaütést tartottak kedden a kászonimpéri hídon, így a Kászoni-medencében is lezárult a farsangi időszak. A jelentős múlttal rendelkező eseményen száz községbeli hagyományőrző és számos érdeklődő közösen temette el a telet.
2018. február 13., 22:162018. február 13., 22:16
A farsangi időszak utolsó Hargita megyei rendezvénye a kászoni bikaütés, amelyet hagyományosan minden évben más-más településen szerveznek meg. Idén Kászonimpéren volt a sor, hogy házigazdaként vendégül lássa a községbeli farsangolókat, érdeklődőket.
A Kászoni-medencében húshagyókedd a bikaütés, azaz a farsangtemetés napja, ez a néphagyomány pedig több tíz éves múlttal rendelkezik – emlékezett vissza András Zoltán, Kászonaltíz község polgármestere, amikor a keddi rendezvény megnyitója előtt a bikaütésről kérdeztük.
„Még dédnagyapáink idejéből maradt ránk ez a szokás, a kommunizmus ideje alatt sem tudták eltörölni, mint sok más népi rendezvényt. Külön örvendetes, hogy ma is megélik ezt a néphagyományt, és a fiatalok is felkarolták. A bikaütés tulajdonképpen a tél elűzését szimbolizálja, és mindenkinek megvan benne a maga szerepe. A rendezvény elmaradhatatlan szereplője a jelképes bika (tulajdonképpen egy jelmezbe bujtatott legény), a bikavezető legények, a gazda, aki el szeretné adni a jószágot, és értelemszerűen vásárosokra is szükség van, akikkel alkudozni tud. Emellett a jó hangulatról gondoskodnak a zenészek és a táncosok, hiszen egy valamirevaló székely ember kell tudjon táncolni, így a helybéliek is be tudnak kapcsolódni, amikor felkérik őket. Egy hagyományos sorrend szerint minden évben más faluban »ütődik meg« a bika, tavaly Kaszonaltízen, idén Kászonimpéren, jövőben pedig Kászofeltízen tartjuk majd az eseményt. Egy másik fontos részlet, hogy mindig egy hídon történik a farsangtemetés” – sorolta a fontosabb tudnivalókat a polgármester.
Fotó: Pinti Attila
Beszélgetésünk közben a székelyruhás lányok és fiúk énekszóval a kászonaltízi kápolna felé igyekeztek, hiszen a hagyomány szerint
A kis épület gyorsan megtelt, az ünneplők egy része pedig kint várt, miközben Vass Zoltán-István plébános a farsangolókat köszöntötte. Prédikációjában felhívta a figyelmüket: úgy ünnepeljenek, hogy az ne legyen botrányos. Majd egy közös ima után megáldotta a résztvevőket, és a plébánia udvarára hívta őket.
Fotó: Pinti Attila
Ott aztán a finom falatok és az innivaló mellett a száz hagyományőrző és a számos érdeklődő szeme láttára öltözött be a bika, amely tulajdonképpen egy szalmából készült jelmezbe bújt legény volt. Nyakába hatalmas kolompot akasztottak, a fejére pedig szarvakkal ellátott cserépfazekat helyeztek. Emellett a siratóasszonyoknak beöltözött legények is elkezdték a bikaütésre jellemező másik szokás felelevenítését:
Fotó: Pinti Attila
A falatozást követően a gazda kivezette jószágát a plébánia elé, ahol rögtön került is egy vásáros, ám az árban hosszas alkudozás után sem tudtak megegyezni. A székelyruhás hagyományőrzők ezért táncra perdültek, ezt követően pedig a zenészek kíséretével elindultak Kászonimpér felé. Lakatos Tamás kulturális referens a helyszínen érdeklődésünkre elmondta,
és büszkék arra, hogy bár nehézségeket okoz a hétköznapra eső időpont, minden évben sikerült betartaniuk, hogy húshagyókedden szervezzék meg a rendezvényt. A továbbiakban a gazda végigvezette jószágát Impér utcáin, és az első sikertelen próbálkozás után még négy helyszínen kezdett tréfás alkudozásba, azonban mivel túl drágán próbálta értékesíteni az állatot, az alkudozás mindenhol kudarcba fulladt.
Fotó: Pinti Attila
Sem a falusi, sem a zsidó, de még a városi vásárossal nem tudott megegyezni, pedig a tízezer lejes árból gyakran több ezer lejt is kihagyott. Az alkudozást követően a fiatalok minden helyszínen tánccal örvendeztették meg a vendéglátókat, majd egy rövid evés-ivás után tovább indultak. Útközben a zenészek gondoskodtak a jó hangulatról, a fiatalok énekeltek, illetve több fiatal legény ostorcsapásaitól voltak hangosak az utcák.
Fotó: Pinti Attila
Bár a bikára hárman-négyen is vigyáztak, néha mégis elszabadult, és riogatni próbálta az éppen arra járókat, ám a bikavezetők gyorsan visszaterelték a helyére. A körút végén a gazda még egyszer megpróbálta eladni a bikát a kászonimpéri nagy hídon, ahol rengetegen várták a végkifejletet. A hosszas alkudozás azonban a korábbiaknál is hangosabb vitába torkollt, és bár csak pár száz lejen múlt, mégsem sikerült a kiegyezés.
Fotó: Pinti Attila
Fotó: Iszlai Katalin
A feldühödött gazda ekkor váratlanul úgy döntött, inkább leüti az állatot, mintsem a kívánt ár alatt értékesítse. Fejszéjével a fejére csapott, a cserépfazék darabokra törött, végül pedig a szalmát is meggyújtották, ezzel szimbolizálva a téli időszak végét.
Fotó: Iszlai Katalin
Fotó: Pinti Attila
A siratóasszonyok elsiratták az elpusztult a jószágot, a tűz körül pedig a székelyruhás fiatalok ismét táncra perdültek. A bikaütés után a kászonimpéri közbirtokosság ebédre hívta a mulatozókat, este pedig bállal zárták a rendezvényt.
Fotó: Pinti Attila
Fotó: Pinti Attila
Fotó: Pinti Attila
Fotó: Pinti Attila
Fotó: Pinti Attila
Fotó: Pinti Attila
Fotó: Pinti Attila
Fotó: Pinti Attila
Fotó: Pinti Attila
Fotó: Pinti Attila
Fotó: Pinti Attila
Fotó: Pinti Attila
Fotó: Pinti Attila
Fotó: Pinti Attila
Fotó: Pinti Attila
Fotó: Pinti Attila
Fotó: Pinti Attila
Fotó: Pinti Attila
Fotó: Pinti Attila
Fotó: Pinti Attila
Fotó: Pinti Attila
Fotó: Pinti Attila
Fotó: Pinti Attila
Fotó: Pinti Attila
Fotó: Pinti Attila
Fotó: Pinti Attila
Felborult egy teherautó a mezőcsávás községi Mezőfele településen csütörtök délután, a sofőrt a mentőegységek a helyszínen újraélesztették.
A Legfelsőbb Igazságszolgáltatási Tanács (CSM) „az igazságszolgáltatás destabilizálására irányuló kampány” részének tekinti a Recorder oknyomozó portálnak a rendszer problémáit taglaló dokumentumfilmjét.
Közúti baleset történt csütörtök délelőtt Csíkborzsova és Csíkszentmiklós között, két személy megsérült.
Megerősítette csütörtökön a bukaresti ítélőtábla egyik bírónője a munkatársainak a Recorder dokumentumfilmjében elhangzott kijelentéseit a romániai igazságszolgáltatási rendszer rendellenességeiről.
63 éves korában, 2025. december 10-én elhunyt Tövissi Zsolt műépítész, a hargitai megyeszékhely egyik meghatározó szakembere – osztotta meg a csíkdelnei Keresztelő Szent János Római Katolikus Plébánia.
Kirobbanó lelkesedés, ügyes fiatalok, óriás hangzavar, némi szubjektív értékelés – így jellemezte Soós Zoltán, Marosvásárhely polgármestere a Székelyhonnak a szerda esti televíziós vetélkedőt. A többi városvezető szerint minden fiatal győztes volt.
Marius Voineag korrupcióellenes főügyész leváltását kéri az igazságügyi minisztertől a Mentsétek meg Romániát Szövetség (USR) elnöke.
A kis önkormányzatoknak kedvezne az a törvénytervezet, amely lehetővé tenné, hogy több település közösen hozzon létre és működtessen kutyamenhelyet. Az állatvédő közösség részéről több aggály is megfogalmazódott a javaslat kapcsán.
Ugyan nem kirívó hideggel, de a maga mínusz 3,4 Celsius-fokával Csíkszereda volt az ország leghidegebb pontja csütörtökre virradóan.
A kormány várhatóan január végén fogadja el a jövő évi állami költségvetést – nyilatkozta szerda este Ilie Bolojan miniszterelnök.
szóljon hozzá!