Hordozni a múltat, jelent és a jövőt

Két héttel ezelőtt hat különböző udvarhelyszéki helyszínen tartottak népviseleti találkozót: a Homoród menti Abásfalván, a sóvidéki Parajdon, a Nyikó menti Farkaslakán, a keresztúrszéki Székelyszenterzsébeten, a Havasalja-i Zetelakán és a Nagy-Küküllő menti Székelyderzsben. Október 14-én pedig, az eseménysorozat zárórendezvényeként,

A Nemzetstratégiai Kutatóintézet, a Hargita Megyei Hagyományőrzési Forrásközpont, a székelyudvarhelyi Művelődési Ház, valamint az Orbán Balázs Intézet által szervezett rendezvény ökumenikus szertartással kezdődött a Belvárosi Református Templomban, ezt követően a csoportok felvonultak a Művelődési Házhoz, ahol népviseleti bemutatót és kulturális műsort tartottak. A művelődési ház előcsarnokában az Őseink viseletben című kiállítást lehetett megtekinteni:

Simon Mária Tímea, a székelyudvarhelyi Művelődési Ház igazgatója, a házigazda intézmény nevében köszöntötte a jelenlevőket. Rámutatott, hogy

„Igazi ünnepi hétvégének nézünk elébe, hiszen a mai népviseleti találkozót követően holnap a székelyeknek az 1848-49-es szabadságharchoz való csatlakozásának napjára és az agyagfalvi székely nagygyűlésre emlékezünk. Ma, őseink viseleti kultúráját, népviseletét, ruházatát akarjuk feleleveníteni, ezt erősíti az előtérben kiállított Őseink viseletben című kiállítás anyaga is. Holnap elődeink bátorsága, harc és tettrekészsége, a szabadságharcban betöltött nélkülözhetetlen szerepe előtt hajtunk fejet” – emelte ki az intézményvezető. Hangsúlyozta, hogy ez a két esemény világos üzenettel bír:

„Szemet gyönyörködtető, lelket simogató érzés ennyi székelyruhába öltözött időst és fiatalt látni itt. Egyszerre ad erőt és egyszerre kötelez a helytállásra.

Bíró Barna Botond, Hargita Megye Tanácsának alelnöke rámutatott: látható, hogy egymás melletti települések viselete is milyen eltéréseket mutat. Mégis ebben a sokszínűségben megtalálható az egység, az, ami összeköt, amivel jövőt lehet építeni. „Az, aki viseletet hord, tudja, hogy a viseletnek súlya van. Mert mi a viselettel magunkra öltjük székely sorsunkat.

Az egybegyűlteket Beke Mihály András, Magyarország Csíkszeredai Főkonzulátusának első beosztott konzulja is köszöntötte. Mint fogalmazott,

„Igen, a továbbvitele, az, hogy ma ennyien összegyűltek csodálatos színpompás népviseletekben, igazolja azt a mondást, hogy a hagyomány nem a hamu őrzése, hanem a láng továbbadása. Manapság az internet és a közösségi platformok cifra világában sokan gondolhatják azt, hogy a népviselet avítt, idejétmúlt, anakronisztikus, régi dolog. Csakhogy, aki ilyet gondol, azt is gondolhatja, hogy a nemzet, a nemzetiség maga is valami avítt, idejétmúlt dolog. Hogy a magyarságunk valami idejétmúlt dolog. Igazuk lenne? Én nem hiszem, aligha” – fejtette ki, hozzátéve, hogy talán az sem nem véletlen, hogy a népviseletnek még világnapja is van az évben, április 24-e.

Az ünnepi felszólalások sorát Szász Jenő, a Nemzetstratégiai Kutatóintézet elnöke, miniszteri biztos, és a rendezvény fővédnökének beszéde zárta. „Jól esik itthon ünnepnapon részt venni, székelyekkel. Azokkal az emberekkel, akiknek köszönhetjük, hogy egyáltalán ma létezik ez a közösség, hogy itt lehetünk, hogy egyáltalán hagyományról beszélhetünk, örökségről, annak intézményeiről és annak egyik gyönyörűséges megtestesítéséről, magáról a székely viseletről.

„Mindaz, amit itt most látunk az eleinknek, a székelyeinknek, a népünknek a büszke öröksége. Az ő munkájuknak, életünknek, mindannak, amit ránk hagyományoztak, akkor volt értelme, ha mi ezt továbbvisszük” – mondta el zárásként a Nemzetstratégiai Kutatóintézet elnöke.

Az ünnepi megnyitót követően a kisrégiók népviseletbe öltözött csoportjai mutatták be viseletüket, a bemutatkozásokat pedig a Hargita Megyei Hagyományőrzési Forrásközpont által májusban szervezett Udvarhelyszéki Népdalfesztiválon is bemutatkozott fellépők, a Lelkes Zenekar és a Székely Dalegylet műsora színesítette.