
Fotó: Boda L. Gergely
Míg Bulgáriában még csak a civil társadalom szintjén beszélnek a holokausztról, addig Romániában már iskolai tantárgyként oktatják a diákoknak, a kormány is elismerte létezését. A déli szomszédaink újságírói sokkal rasszistábbak a hazaiaknál, akik politikailag korrekt magatartást tanúsítanak a kisebbségekkel szemben – derül ki abból a kutatásból, amelyet a két országban párhuzamosan végzett el egy-egy civil szervezet.
2011. május 10., 16:152011. május 10., 16:15
2011. május 10., 18:202011. május 10., 18:20
A marosvásárhelyi Divers Egyesület, a Reason Institute, illetve a bolgár Women\'s Alliance for Development (WAD) szervezet képviselői a sajtó munkatársai és néhány meghívott történelem tanár előtt mutatták be projektjeiket, amely A Holokauszt tanítása és az új generációk együttélése című kampány tanulmányát képezi.
Biológiai helyett kulturális
A marosvásárhelyi Bernády Házban május 9 és 10-én zajló tanácskozás célja, hogy a nagyközönséghez is eljusson a holokauszt tanításának fontossága, amely elősegíti az előítéletek és a rasszizmus kialakulásának megelőzését.
„Azt szeretnénk elérni, hogy a fiatalok minél hitelesebben megismerjék a történelem tragikus eseményeit, amelyek egész közösségek jövőjét pecsételték meg, és sok esetben eltűnését okozták. Ilyen volt a holokauszt, amelynek nagyszámú roma áldozata is volt” – mondta Koreck Mária, a Divers Egyesület képviselője. Manapság már nem a biológiai, hanem a kulturális felsőbbrendűséget emlegetik egyes szélsőséges ideológiákat valló csoportok, amelyek elsősorban a fiatalok körében keresik áldozataikat – fejtette ki Koreck Mária, aki úgy véli, ennek ellenére Románia sokkal határozottabb előrelépéseket tett a holokauszt elismerésében és a rasszista ideológiák elterjedésének megakadályozásában.
Iskolában a holokausztról
Romániában 2004 óta választható tantárgyként szerepel az iskolai programban a holokauszt. Összesen 330 osztályban tanulnak róla országszerte, néhány helyen pedig a kisebbségek történelmét tanítják a diákoknak. A civil szervezet vezetője kiemelte: országunkban már kormány- és elnöki szinten is elismerték a holokauszt létezését. Bulgáriában ezzel szemben mai napig csupán a civil társadalom szintjén folynak párbeszédek a témáról, és az iskolában sem tanítják azt a diákoknak.
Románia pozitív példaként szolgálhat déli szomszédainak, ahol az sem ritka, hogy a sajtó rasszista megnyilvánulásoknak ad helyet – mondta Koreck Mária. Pénzforrás híján a marosvásárhelyi egyesület tagjai saját maguk végezték el a sajtófigyelést január 15.-április 15. közötti időszakban, ennek alapján vonták le a következtetéseket: itthon politikailag korrekt magatartást tanúsítanak a sajtó munkatársai, azaz helyesen használják a kisebbségeket jellemző terminológiát, nyelvezetet, ám néha hiányoznak az elemzések és a magyarázó, a témát alaposan körüljáró írások. Sok esetben csak egy szeletét mutatják be a valóságnak, elemzések és háttérinformáció nélkül, ami viszont éppen az előítéletek felerősődéséhez vezethet.
Összesen 77 román és 16 magyar nyelvű cikket találtak, amelyek a zsidó közösségekről szólnak, valamint több mint 200 olyat, amelyekben a romákról írnak. A magyar nyelvű sajtóban kevesebbet beszélnek a kisebbségekről, ugyanakkor hajlamosabbak arra, hogy elemezzenek. A Divers Egyesület folytatja a sajtófigyelést, és reméli, hogy ezzel is hozzájárul az előítéletek megdöntéséhez.
Idén immár 11. alkalommal szervezik meg Maros megyében a Szakrális Maratont, amelyen lehetőség van közös imádkozásra, zarándoklatra.
Még érvényes volt szerda délután a hulladékgazdálkodási vállalat és a marosvásárhelyi városháza közötti szerződés – áll a polgármesteri hivatal tájékoztatásában, hozzátéve, az Országos Közbeszerzési Jogorvoslati Tanácstól nem kaptak más értesítést.
Akár évi tízezer lejt is fizethetnek a jövőben azok a tehergépkocsi-tulajdonosok, akik Nyárádszereda utcáin kívánnak közlekedni. A városháza ugyanis úthasználati díjat vezetett be a 7,5 tonnánál nagyobb össztömegű gépjárművek számára.
Visszatért dolgozni háromszáz alkalmazott a marosvásárhelyi vegyipari kombinátba hétfőtől, míg hatszázan továbbra is a július végéig meghosszabbított felmondási idejüket töltik. A visszahívott dolgozók a termelés újraindítását készítik elő.
Négy helyszín, két színpad és kétmillió lej – ezek a legfontosabb tudnivalók az idei, június 25. és 28. közötti, immár 29. alkalommal megszervezett marosvásárhelyi városnapoktól. Íme néhány fellépő: Follow the Flow, Șuie Paparude, Blahalouisiana, Voltaj.
Beindítaná a Maros HÉV Egyesület a Szászrégen–Marosvásárhely–Marosludas közötti helyi érdekeltségű vonatot, de ehhez az érintett önkormányzatok anyagi hozzájárulására is szükség van. A napokban több településen is szavaznak majd a kérdésben.
Módosította a kulturális események támogatási szabályzatát Marosvásárhely képviselő-testülete, így a nagy fesztiválokat ezentúl nem partneri szerződéssel, hanem pályázati úton támogathatják a költségvetésből. A megyei tanácsnál még keresik a megoldást.
Egy állattartó gazdaság közelében találtak rá egy 57 éves, Etédről származó férfi holttestére vasárnap este Maros megyében.
Népszavazással váltották le a Maros megyei Mezőszengyel polgármesterét: a vasárnapi referendumon 594-en támogatták Vasile Grec menesztését, 544-en ellene szavaztak. A községet az új választásokig ideiglenesen az alpolgármester vezeti.
A legtöbb közúti baleset vasárnap történik, a kritikus időszak pedig 13 óra és 17 óra közé esik – hívja fel a figyelmet a rendőrség. Vasárnap a Maros megyei közlekedési rendőrök közúti ellenőrzést és balesetmegelőzési tevékenységet tartanak.
szóljon hozzá!