Rovatok

Szolgáltatások

Médiatár

Bejelentkezés

Bejelentkezés Facebook-fiókkal

Bejelentkezés Google-fiókkal

vagy

E-mail-cím

Jelszó

Elfelejtette a jelszavát?

Regisztráció

Beállítások

Olvasási mód:

Betűméret:

a a

18:57

A román bevándorlókra vonatkozó kijelentésének visszavonását kéri az AfD elnökétől Sorin Grindeanu

18:39

Ha bajjal, nehézségekkel szembesülünk, akkor a legtöbben a családunkhoz fordulunk

18:13

Több borszéki utcában is áramszünet lesz csütörtökön

18:09

Közeledik a brassói EYOF, mire számíthatunk házigazdaként?

» MÉG TÖBB FRISS HÍR

Két településen láttak medvét a hétvégén

Megtalálták a Málnásfürdőről eltűnt kiskorút – frissítve

Több megyére is kiterjesztették a légi riasztást Romániában, lezárták Iași megye légterét

Szám szerint 429: megvannak az összevonásra kijelölt községek

Előzetesben marad a csíkdánfalvi halálos gázolás elkövetője

Zöld utat kapott a Dracula Park Transylvania, megvan az építkezési engedély

Szemétdíj: szinte vakon repülünk

Hálapénzkérés a székelyföldi kórházakban: jelentős különbségeket mutatnak a betegek visszajelzései

Vadállatnak nézhette a nőt, halálos lövést adott le rá egy férfi

Tar Gyöngyi: a román nyelvű kérdés félreértése okozhatja a rossz Hargita megyei eredményt a hálapénzt illetően

Hogyan védjük digitálisan tárolt adatainkat?

W. Szabó Péter: biztonságos jelszavakkal védhetjük adatainkat

Fotó: Haáz Vince

Ahhoz, hogy személyes adataink ne jussanak illetéktelenekhez, a legjobb módszer, ha könnyen megjegyezhető és hosszú, több karakterből álló jelszavakat használunk, mert azok megfejtése sok időbe telik vagy majdnem lehetetlen. Az is fontos az IT-szakember szerint, hogy ne tegyük mások számára elérhetővé jelszavainkat.

Antal Erika

2021. május 02., 11:032021. május 02., 11:03

Itt állíthatja be, hogy a Google-találatokban elöl legyen a Székelyhon!

Világraszóló botrány keletkezett a közelmúltban a Facebook-adatok eltulajdonításával kapcsolatosan, és bár Romániát ezúttal kevésbé érintette, sohasem árt az óvatosság. Szakembert kérdeztünk arról, mit javasol, hogyan védhetjük digitálisan tárolt adatainkat, értékeinket.

Ne legyenek publikusak

„Bármilyen adatlopás bűncselekmény. Számos hátránya van, például az illető, aki ellopta az adatainkat, egy másik személynek adja ki magát, akár azért, hogy egy másik bűncselekményt kövessen el, hitelt vegyen fel vagy hozzájusson a bankszámlánkhoz, de zsaroláshoz is használhatja. Arra is volt példa, hogy valaki öngyilkosságot követett el emiatt” – magyarázta W. Szabó Péter IT-szakember, hozzátéve, hogy Maros megyében is megtörtént, hogy kiskorúakról meztelen fotók kerültek nyilvánosságra.

Az adatkiszivárgás miatt, amely nemrég több millió embert érintett, a felhasználók nem felelősek, nem a hozzá nem értésük miatt történt, ami történt – magyarázta a szakember, aki a Székelyhonnak elmondta,

sok telefonszámot úgy szereztek meg, hogy kihasználták a Facebook régebbi, 2019-es sebezhetőségét, ami azt jelenti, hogy nem az adatbázist törték fel, hanem egy olyan programot futtattak, ami lekérdezte a felhasználók adatait.

„Maga a Facebook-algoritmus is úgy volt megírva, hogy ezekre a kérdésekre válaszoljon, és így lehetett ilyen hatalmas adatmennyiséget megszerezni félig-meddig törvényes módon. Ez azt jelenti, hogy publikus adatokat próbálnak gyűjteni weboldalakról, ezt a Google is használja, illetve több romániai cég is. A legnagyobb problémát az okozta, hogy a felhasználók adatai sok esetben nem mind publikusak, de összegyűjthetők egy harmadik fél számára a Facebook beleegyezése nélkül” – mondta W. Szabó Péter, hozzátéve, hogy most már minden nagy cég, így a Facebook is rá van kényszerítve arra, hogy egyrészt védje a felhasználók adatait, különösen azokat, amelyek alapján azonosíthatók, másrészt tájékoztassa a felhasználókat, illetve megadja a lehetőséget, hogy eldönthessék, milyen adataikat szeretnék nyilvánossá tenni. Erre van is egy adatvédelmi beállítások rész, és

ki-ki eldöntheti, hogy mennyire teszi elérhetővé a saját adatait.

Fontos a jól megválasztott jelszó

A szakember azt javasolja, hogy ahhoz, hogy ne lopják el személyes adatainkat, kétfaktoros belépést használjunk, ami nagyban lecsökkenti a feltörések esélyét. Ez minden alkalmazásnál fontos. „Persze, ez nem gátolja meg száz százalékban, de

olyan, mint a biciklin a keréklánc, ha valaki le akarja szedni, leszedi, de ha van öt bicikli és abból három le van láncolva, akkor azt viszik el, amin nincs lánc”

– magyarázza W. Szabó Péter.

A másik fontos óvintézkedés, hogy a jelszavak egyrészt megjegyezhetők, másrészt kellően hosszúak legyenek. „Azt szoktam javasolni, hogy gondoljon az ember egy egyszerű magyar mondatra, amit fejben meg tud jegyezni, ami igaz, hogy több karakterből áll, de viszonylag ritkán kell beírni, mert bejelentkezve marad a Facebook, ha saját eszközön használjuk. Ez sokkal nagyobb védettséget jelent, hiszen minél több karakterből áll, úgy nő az idő, amíg fel lehet törni, és

ha 10–15 karakter a jelszavunk, az gyakorlatilag azt jelenti, hogy a jelenlegi technológiával több száz évbe telhet, amíg feltörik. Ezzel szemben a rövidebb jelszót akár másodpercek alatt fel lehet törni.

A másik, amit mindenkinek javasol, hogy ha olyan gépen használja a Facebookot, amihez mások is hozzáférnek, mindenképpen lépjen ki, ne maradjon bejelentkezve. Ezenkívül nem ajánlott másoknak megadni a hozzáférést, és nem szabad leírni az adatokat, majd az eszköz mellett tartani. Volt eset, hogy a telefonfeloldás kódját leírta a tulajdonos egy lapra, amit a pénztárcájában tartott, és mikor azt a telefonnal együtt ellopták, mindenhez hozzáfértek.