Fotó: László Ildikó
Nem új keletű probléma környékünkön, hogy az invazív fajnak számító spanyol meztelen csiga pusztít a veteményesekben. Ugyan lassan már tizenöt éve jelen van nálunk is, még mindig ugyanannyi bosszúságot okoz, mint megjelenésekor, amikor még ismeretlen volt mindenki számára. Néhány védekezési módszer ugyan van ellenük, sőt természetes ellenségeik is fellelhetők nálunk is ma már, de mivel iszonyatosan gyorsan képesek szaporodni, gyakorlatilag megállíthatatlanok, és csak jelentős időráfordítással védhetik meg tőlük veteményeiket a gazdák. A védekezés mikéntjéről növényvédelemmel foglalkozó szakemberrel beszélgettünk.
2024. június 13., 08:002024. június 13., 08:00
2024. június 17., 12:592024. június 17., 12:59
A spanyol csiga is, mint számos egyéb külföldön őshonos kártevő, a szabad áruforgalommal került be Romániába. Akárcsak a szintén néhány éve megjelent puszpángmolyt, főleg a dísznövény-kereskedelemmel hozták be, hiszen a cserepes virágok aljára rakják le petéiket, amelyeket rendszeresen öntöznek, ez pedig kedvez nekik, így
– mutatott rá Józsa Eszter növényvédelemmel foglalkozó szakember.
A puszpáng vagy bukszus tömör bokor, amely leginkább bőrszerű, örökzöld leveleivel díszít, és vidékünkön is közkedvelt. Néhány éve több helyen is megfigyelhető, hogy rossz állapotba kerültek a bukszus sövények és díszbokrok.
Mint mondta, iszonyatos elszaporodásuk oka, hogy évi egy vegetáció alatt – ezek a csigák ugyanis egy évet élnek – négyszáz tojást képesek lerakni, és ami a legnagyobb problémát okozza, hogy
A szakember ugyanakkor arra is rámutatott, hogy a növénytermesztők napközben sokszor már csak a kárt látják, ezek a csigák ugyanis imádják a nedvességet, és éjszakai állatok, napközben pedig elhúzódnak árnyékos helyekre, emiatt sokszor észrevétlenek.
Eszter hangsúlyozta, ma már több természetes védekezési módszer is ismert ellenük, ezért ő a kémiai növényvédő szerek használatát el szokta hárítani, azt tanácsolva, hogy ez legyen az utolsó a háztartások kis veteményeseiben.
„Persze egyértelmű, hogy nagykereskedelemben be kell vetni a kémiai növényvédőszert, mert ott profitnak kell lennie, fenn kell tartani a gazdaságot” – fogalmazott. Mint megtudtuk tőle, a spanyol csigák ellen egyelőre egy növényvédőszer van engedélyezve, ez egy metaldehid anyagú
„Azt viszont tudni kell, hogy ennek a szernek van egy húsznapos élelmezés-egészségügyi várakozási ideje, ami azt jelenti, hogy
– hívta fel a figyelmet, kiemelve, sokan a gazdák közül nem tudják ezt, és a növényvédelmi szakboltokban sem világosítják fel róla a vásárlókat. A dísznövénykereskedelem ilyen szempontból szerencsésebb, mivel azokat nem fogyasztjuk.
Eszter emiatt is szokta nagyon ajánlani a hozzá fordulóknak, hogy mindent vessenek be előbb, ami nem kémiai: itt már
Rámutatott, a sónak is vízelvonó hatása van, így ha beszórjuk vele a csigát, kiszárad, ám a talajnak és a növényeknek azonban nem tesz jót a só. „Nem azt mondom, hogy egy kis kertben nem lehet egy-két alkalommal lesózni a csigát, de az a baj, hogy nem egyszer-kétszer vannak jelen és nem is egyesével. Ezért el szoktam vetni a só ötletét.”
Fotó: Erdély Bálint Előd
Mint mondta, hasonló a helyzet a mésszel és a hamuval is, amelyek a csigák ellen hatásosak ugyan, a talajt viszont lúgosítják.
A szakember véleménye szerint
Ehhez kis tálkákba kell tölteni a sört, és kihelyezni a kertbe, a csigák pedig belemennek. Mindössze egy hátránya van: a szomszédból is odavonzza a kártevőket, így lehet, hogy többször kell cserélni, mert egyetlen éjszaka alatt is megtelnek a tálkák.
Egy másik megoldás a tejsavócsapda, amely ugyanígy működik, csak sör helyett tejsavót alkalmaznak.
A szakember kitért arra is, hogy az egyik legjobb biológiai védekezési módszernek az indiaifutókacsa-tartás bizonyult. Ez a kacsafajta nagyon szépen elterjedt, sokan ismerik, jól végzi a biológiai szelekciót, előszeretettel fogyasztja a csigákat. Hátrányukra annyi írható, hogy kis palánták közé nem lehet engedni, hiszen nem lehet nekik megmondani, hogy ne tapossák le azokat.
Fotó: László Ildikó
„Ezért szoktam javasolni, hogy próbáljuk napközben zárt udvaron, a veteményestől távol tartani, és csak a kora hajnali vagy esti időszakban engedjük ki egy-egy órára, mert akkor csak arra van idejük, hogy a csigákat szedjék össze céltudatosan, arra pedig nincs, hogy a növénykéinket is megcsócsálják, mert arra is van példa.”
Beszélgetésünkből az is kiderült, hogy további természetes ellenségeik is vannak a csigáknak: a varangyok, a békák, a tarajos gőte, a lábatlan gyík, sőt a sün és a vakond is előszeretettel fogyasztja. „Tudom, nem sok kertben adatik meg, hogy ilyen állat legyen, de ha van, hagyjuk békén, mert jelentősen képesek gyéríteni a kártevőállományt.”
Mindezek mellett még egy saját maga által gyakran használt módszerre is kitért Eszter: a frissen lenyírt füvet kupacokban le lehet rakni a zöldséges köré, ami odavonzza a csigákat, amelyek nem a zöldségest fogják megcsócsálni, hanem a fűnyesedéket kezdik el előbb. Tapasztalata szerint akár tömegesen is megjelennek benne, és onnan könnyebb összegyűjteni. Ez is egyfajta környezetkímélő megoldás, és így a füvet is újrahasznosítjuk.
Tanárnak lenni Romániában nem kis kihívás, ideje átgondolni, mitől van az, hogy az a pedagógus, aki kiválóan teljesít a katedrán, nem tud jó eredménnyel versenyvizsgázni. Jövőtől ezen változtatna a tanügyminiszter.
A Gyulafehérvári Főegyházmegye jubileumi eseménysorozatának részeként április 30-án, szerdán megtartják a fogyatékkal élők napját, melynek programjai több csíksomlyói helyszínen zajlanak majd.
Véget ér vasárnap a húsvéti vakáció, hétfőtől folytatódik a tanítás az iskolákban.
A medvét le kellene venni a szigorúan védett fajok romániai listájáról – jelentette ki csütörtöki sajtótájékoztatóján a környezetvédelmi miniszter.
Radu Marinescu igazságügyi miniszter szerint a jelenlegi törvények nem teszik lehetővé, hogy a közigazgatási bíróság felfüggessze vagy megsemmisítse az alkotmánybíróság határozatait.
Kigyulladt lakóházhoz riasztották a tűzoltókat Marosvásárhelyen péntekre virradóan.
Jelentős méhpusztulás történt a télen a méhészetekben, és egyelőre ennek még a pontos okait sem ismerik a méhészek. A jelenség egy, az ágazatot érintő általános problémára is rávilágít.
A kormány döntése értelmében nemzeti gyásznap lesz Romániában április 26-a, Ferenc pápa temetésének napja – számolt a Ciolacu-kabinet ülése utáni sajtótájékoztatóján Mihai Constantin.
Idén is folytatódik a munkaügyi minisztérium országos programja, amely jelentős anyagi támogatással segíti a meddőséggel küzdő párokat és egyedülálló nőket a gyermekvállalásban.
Gyergyócsomafalván egy égő csűrhöz, Balánbányán nagy felületen égő száraz növényzethez riasztották a Hargita megyei tűzoltókat csütörtök délután.
1 hozzászólás