
Hatékony felsőoktatás? Sokan végeznek egyetemet, a megszerzett tudás viszont hiányos
Fotó: Beliczay László
A korábbi kiadáshoz hasonlóan ismét a 32. helyen végzett Románia a Bloomberg innovációs rangsorában. Az adatok szerint a felsőoktatás hatékonysága terén jól teljesít az ország, a kutatás-fejlesztés intenzitása szempontjából viszont majdnem utolsók vagyunk a vizsgált 60 ország közül.
2021. február 14., 09:142021. február 14., 09:14
2021. február 14., 09:312021. február 14., 09:31
Számos tényező figyelembevételével készíti el évente innovációs rangsorát a Bloomberg amerikai gazdasági szaklap, a legfrissebb, 2021-es eredményeket pedig a napokban hozták nyilvánosságra. Az elemzés módszertana szerint a vizsgált kritériumokat hét nagy csoportra osztják, amelyek mentén pontozzák az országokat.
Ezek közé tartozik a kutatás-fejlesztés intenzitása, a gyártás hozzáadott értéke, a termelékenység, a csúcstechnológiai vállalatok aránya, a felsőoktatás hatékonysága, a kutatók száma, illetve a szabadalmi aktivitás. Ezek mentén a 2021-es kiadásban Dél-Korea végzett az első helyen, második lett Szingapúr, a harmadik helyet pedig Svájc szerezte meg. Az Európai Unió tagállamai közül Németország, Svédország, Dánia, Finnország, Hollandia és Ausztria kapott helyet az első tízben. Magyarország a 27. helyet szerezte meg, Románia pedig a 32. lett a rangsorban szereplő 60 ország közül.
Az ország egyébként a tavalyi listán is ugyanezen a helyen szerepelt, tehát nem tudott jelentős fejlődést felmutatni, ahogy számottevő visszaesés sem történt. Az adatok szerint egyes kategóriákban jobban, másokban nagyon gyengén szerepelt az ország, így kerülhetett be összességében a középmezőnybe.
Fontos megjegyezni, hogy a módszertan szerint nem az országokban működő egyetemek minőségét vizsgálták, hanem olyan szempontokat, mint például a felsőoktatásba beiratkozott hallgatók száma vagy a felsőfokú végzettséggel rendelkezők aránya. Szintén jó eredményt ért el az ország a high-tech vállalatok száma (például légi és védelmi ipar, biotechnológia, hardver és szoftver, internetes szoftvereket és szolgáltatásokat fejlesztő vagy megújuló energetikai cégek) és a gyártás hozzáadott értéke tekintetében, ezekben a kategóriában a 22. helyen végzett. A termelékenység szempontjából a 30., a bejegyzett szabadalmakéból pedig a 40. lett az országok között. Két kategóriában ugyanakkor gyenge eredményt ért el: a kutatók számának szempontjából az 50., a kutatás-fejlesztés intenzitása terén pedig mindössze az 57. helyet szerezte meg Románia.
Noha a 32. hely összességében nem rossz eredmény, a lebontott adatok jól mutatják, hogy egyes területeken bőven van még mit fejlődnie az országnak – mutatott rá megkeresésünkre Szabó Árpád közgazdász. Mint kiemelte: a kutatók számának szempontjából elért ötvenedik, és a kutatás-fejlesztés intenzitása terén jegyzett 57. hely nem ad okot büszkeségre. A szakember meglátása szerint a gyártás hozzáadott értéke terén elért jobb helyezés főként azoknak a multinacionális cégeknek köszönhető, amelyek termelőegységet működtetnek az országban. Ide tartozik a francia tulajdonban lévő Dacia is, amely a – bankszektoron kívül – az ország legnagyobb forrásokat termelő vállalata.
A szakember ugyanakkor arra is kitért, hogy a felsőoktatás hatékonysága terén elért jó eredmény csalóka lehet, hiszen noha vannak valóban minőségi egyetemek is az országban, szép számmal találhatók „diplomagyárak” is. A hallgatók és az egyetemet végzettek magas aránya tehát nem meglepő, a szaktudás viszont sok esetben megkérdőjelezhető, elég csak azokra a botrányokra gondolni, amelyek során közszereplőkről derült ki, hogy pénzért vásároltak diplomát. „Az első helyeken szereplő országok nagyon sokat fektetnek az oktatásba, illetve a kutatás-fejlesztésbe. Erre lenne szükség Romániában is, de az országban nem veszik eléggé komolyan a felsőoktatási képzést, a kutatást, és ennek meg is látszik az eredménye” – emelte ki Szabó Árpád.
Őrizetbe vettek egy tanítónőt, abbeli gyanú miatt, hogy bántalmazott egy tízéves tanulót, aki elszakította az országos felmérés eredményeit tartalmazó dokumentumot.
Az észak-erdélyi autópálya Berettyószéplak és Bisztraterebes közötti szakaszának közel 80 százaléka elkészült, így jó esély van arra, hogy az év végéig megnyissák a forgalom előtt – közölte Facebook-oldalán Cristian Pistol, a CNAIR vezérigazgatója.
Dragoș Pîslaru ügyvivő munkaügyi miniszter megpróbál megállapodni az Európai Bizottsággal arról, hogy az új közalkalmazotti bértörvény tegye lehetővé a következő években az állami tisztségviselők fizetésének fokozatos emelését.
A parlament alsóháza szerdai ülésén megszavazta az állami vállalatok részvényeinek eladását 2027. december 31-ig megtiltó törvénytervezetet – írja az MTI.
A parajdi sóbánya elárasztása után egy évvel Hargita megye prefektusa, Petres Sándor kijelentette, hogy a történtek gazdasági és társadalmi hatásai továbbra is érzékelhetők.
Ilie Bolojan ügyvivő miniszterelnök szerdán kijelentette, hogy a Nicușor Dan államfővel folytatott legutóbbi tárgyalásain egy technokrata kormány alakításának lehetősége is felmerült. Szerinte egy ilyen kabinetet nehéz lenne hatékonyan működtetni.
Fokozott figyelemre és óvatosságra inti a lakosságot a bodoki polgármesteri hivatal a község és a Sütei borvíz közötti útszakaszon tartózkodó anyamedve és négy bocsa miatt.
Befejezték szerdán a közösségi faültetést Nyárádszeredában, ahol a volt téglagyár és szeméttelep helyére 15 ezer tölgyfacsemetét ültettek el. A 2,87 hektáros területen kialakított erdő az autópálya felől érkező portól, zajtól is védi majd a környéket.
Felére csökkentett költségvetéssel és időtartammal, de idén is megtartják a városünnepet Kézdivásárhelyen. A Sokadalmon egyetlen anyaországi zenekar lép fel, az is testvérvárosi ajándékként.
Az ország mintegy felét érintő viharos szélre adott ki szerdán elsőfokú (sárga) riasztást az Országos Meteorológiai Szolgálat (ANM).
1 hozzászólás