
Hatékony felsőoktatás? Sokan végeznek egyetemet, a megszerzett tudás viszont hiányos
Fotó: Beliczay László
A korábbi kiadáshoz hasonlóan ismét a 32. helyen végzett Románia a Bloomberg innovációs rangsorában. Az adatok szerint a felsőoktatás hatékonysága terén jól teljesít az ország, a kutatás-fejlesztés intenzitása szempontjából viszont majdnem utolsók vagyunk a vizsgált 60 ország közül.
2021. február 14., 09:142021. február 14., 09:14
2021. február 14., 09:312021. február 14., 09:31
Számos tényező figyelembevételével készíti el évente innovációs rangsorát a Bloomberg amerikai gazdasági szaklap, a legfrissebb, 2021-es eredményeket pedig a napokban hozták nyilvánosságra. Az elemzés módszertana szerint a vizsgált kritériumokat hét nagy csoportra osztják, amelyek mentén pontozzák az országokat.
Ezek közé tartozik a kutatás-fejlesztés intenzitása, a gyártás hozzáadott értéke, a termelékenység, a csúcstechnológiai vállalatok aránya, a felsőoktatás hatékonysága, a kutatók száma, illetve a szabadalmi aktivitás. Ezek mentén a 2021-es kiadásban Dél-Korea végzett az első helyen, második lett Szingapúr, a harmadik helyet pedig Svájc szerezte meg. Az Európai Unió tagállamai közül Németország, Svédország, Dánia, Finnország, Hollandia és Ausztria kapott helyet az első tízben. Magyarország a 27. helyet szerezte meg, Románia pedig a 32. lett a rangsorban szereplő 60 ország közül.
Az ország egyébként a tavalyi listán is ugyanezen a helyen szerepelt, tehát nem tudott jelentős fejlődést felmutatni, ahogy számottevő visszaesés sem történt. Az adatok szerint egyes kategóriákban jobban, másokban nagyon gyengén szerepelt az ország, így kerülhetett be összességében a középmezőnybe.
Fontos megjegyezni, hogy a módszertan szerint nem az országokban működő egyetemek minőségét vizsgálták, hanem olyan szempontokat, mint például a felsőoktatásba beiratkozott hallgatók száma vagy a felsőfokú végzettséggel rendelkezők aránya. Szintén jó eredményt ért el az ország a high-tech vállalatok száma (például légi és védelmi ipar, biotechnológia, hardver és szoftver, internetes szoftvereket és szolgáltatásokat fejlesztő vagy megújuló energetikai cégek) és a gyártás hozzáadott értéke tekintetében, ezekben a kategóriában a 22. helyen végzett. A termelékenység szempontjából a 30., a bejegyzett szabadalmakéból pedig a 40. lett az országok között. Két kategóriában ugyanakkor gyenge eredményt ért el: a kutatók számának szempontjából az 50., a kutatás-fejlesztés intenzitása terén pedig mindössze az 57. helyet szerezte meg Románia.
Noha a 32. hely összességében nem rossz eredmény, a lebontott adatok jól mutatják, hogy egyes területeken bőven van még mit fejlődnie az országnak – mutatott rá megkeresésünkre Szabó Árpád közgazdász. Mint kiemelte: a kutatók számának szempontjából elért ötvenedik, és a kutatás-fejlesztés intenzitása terén jegyzett 57. hely nem ad okot büszkeségre. A szakember meglátása szerint a gyártás hozzáadott értéke terén elért jobb helyezés főként azoknak a multinacionális cégeknek köszönhető, amelyek termelőegységet működtetnek az országban. Ide tartozik a francia tulajdonban lévő Dacia is, amely a – bankszektoron kívül – az ország legnagyobb forrásokat termelő vállalata.
A szakember ugyanakkor arra is kitért, hogy a felsőoktatás hatékonysága terén elért jó eredmény csalóka lehet, hiszen noha vannak valóban minőségi egyetemek is az országban, szép számmal találhatók „diplomagyárak” is. A hallgatók és az egyetemet végzettek magas aránya tehát nem meglepő, a szaktudás viszont sok esetben megkérdőjelezhető, elég csak azokra a botrányokra gondolni, amelyek során közszereplőkről derült ki, hogy pénzért vásároltak diplomát. „Az első helyeken szereplő országok nagyon sokat fektetnek az oktatásba, illetve a kutatás-fejlesztésbe. Erre lenne szükség Romániában is, de az országban nem veszik eléggé komolyan a felsőoktatási képzést, a kutatást, és ennek meg is látszik az eredménye” – emelte ki Szabó Árpád.
Sulyok Tamás jogi eszközök alkalmazásával is harcolni fog a maradásáért, és azzal vádolta meg az új kormányfőt, hogy összeesküvést sző az állami intézmények feletti ellenőrzés megszerzésére.
Ilie Bolojan PNL-elnök szombaton benyújtotta jelöltségét a pártelnöki tisztségre, amiről a Nemzeti Liberális Párt (PNL) vasárnapi rendkívüli kongresszusa dönt.
Péntek délben a napenergia fedezte Románia villamosenergia-fogyasztásának mintegy 70 százalékát, ez azonban nem jelentett olcsóbb áramot a fogyasztóknak – állapította meg elemzésében Dumitru Chisăliță, az Intelligens Energia Egyesület (AEI) elnöke.
Tájékoztatót tartottak pénteken Sepsiszentgyörgyön az elektronikus nyomkövető fontosságáról, valamint a családon belüli erőszak áldozatainak elérhető segítségnyújtási lehetőségeiről.
Harminc köbméter faanyag eredetét nem tudta igazolni az a kereskedelmi cég, amelyet pénteken ellenőriztek a Hargita megyei rendőrök. A fát elkobozták, és 6000 lej értékben szabtak ki bírságot.
Sárga jelzésű hőségriasztást adott ki szombaton az Országos Meteorológiai Szolgálat (ANM) 15 megyére, köztük Maros megyére is. Székelyföld többi részét egyelőre nem érinti a kánikula, záporok és zivatarok azonban előfordulhatnak.
A Richter-skála szerint 3-as erősségű földrengés történt szombaton 5 óra 37 perckor Buzău megyében, Vrancea szeizmikus térségben – közölte az országos földfizikai intézet (INCDFP).
Felvásárolták a legnagyobb árbevételű, magyar tulajdonosi hátterű székelyföldi üzletláncot, a Merkúrt - írja a Progresiv kiskereskedelmi szakportál nyomán az MTI.
Adrian Veștea kijelölt miniszterelnök péntek este a Facebook-oldalán bejelentette, hogy nem indul a Nemzeti Liberális Párt (PNL) elnöki tisztségéért a vasárnapi kongresszuson, mert nem akarja legitimálni „azt a demokrácia látszatát keltő színjátékot.
Nicușor Dan pénteken kijelentette, hogy egyes európai vezetőkkel is tárgyalt a romániai politikai válságról, és ismertette velük az általa legvalószínűbbnek tartott forgatókönyveket.
1 hozzászólás