
Hatékony felsőoktatás? Sokan végeznek egyetemet, a megszerzett tudás viszont hiányos
Fotó: Beliczay László
A korábbi kiadáshoz hasonlóan ismét a 32. helyen végzett Románia a Bloomberg innovációs rangsorában. Az adatok szerint a felsőoktatás hatékonysága terén jól teljesít az ország, a kutatás-fejlesztés intenzitása szempontjából viszont majdnem utolsók vagyunk a vizsgált 60 ország közül.
2021. február 14., 09:142021. február 14., 09:14
2021. február 14., 09:312021. február 14., 09:31
Számos tényező figyelembevételével készíti el évente innovációs rangsorát a Bloomberg amerikai gazdasági szaklap, a legfrissebb, 2021-es eredményeket pedig a napokban hozták nyilvánosságra. Az elemzés módszertana szerint a vizsgált kritériumokat hét nagy csoportra osztják, amelyek mentén pontozzák az országokat.
Ezek közé tartozik a kutatás-fejlesztés intenzitása, a gyártás hozzáadott értéke, a termelékenység, a csúcstechnológiai vállalatok aránya, a felsőoktatás hatékonysága, a kutatók száma, illetve a szabadalmi aktivitás. Ezek mentén a 2021-es kiadásban Dél-Korea végzett az első helyen, második lett Szingapúr, a harmadik helyet pedig Svájc szerezte meg. Az Európai Unió tagállamai közül Németország, Svédország, Dánia, Finnország, Hollandia és Ausztria kapott helyet az első tízben. Magyarország a 27. helyet szerezte meg, Románia pedig a 32. lett a rangsorban szereplő 60 ország közül.
Az ország egyébként a tavalyi listán is ugyanezen a helyen szerepelt, tehát nem tudott jelentős fejlődést felmutatni, ahogy számottevő visszaesés sem történt. Az adatok szerint egyes kategóriákban jobban, másokban nagyon gyengén szerepelt az ország, így kerülhetett be összességében a középmezőnybe.
Fontos megjegyezni, hogy a módszertan szerint nem az országokban működő egyetemek minőségét vizsgálták, hanem olyan szempontokat, mint például a felsőoktatásba beiratkozott hallgatók száma vagy a felsőfokú végzettséggel rendelkezők aránya. Szintén jó eredményt ért el az ország a high-tech vállalatok száma (például légi és védelmi ipar, biotechnológia, hardver és szoftver, internetes szoftvereket és szolgáltatásokat fejlesztő vagy megújuló energetikai cégek) és a gyártás hozzáadott értéke tekintetében, ezekben a kategóriában a 22. helyen végzett. A termelékenység szempontjából a 30., a bejegyzett szabadalmakéból pedig a 40. lett az országok között. Két kategóriában ugyanakkor gyenge eredményt ért el: a kutatók számának szempontjából az 50., a kutatás-fejlesztés intenzitása terén pedig mindössze az 57. helyet szerezte meg Románia.
Noha a 32. hely összességében nem rossz eredmény, a lebontott adatok jól mutatják, hogy egyes területeken bőven van még mit fejlődnie az országnak – mutatott rá megkeresésünkre Szabó Árpád közgazdász. Mint kiemelte: a kutatók számának szempontjából elért ötvenedik, és a kutatás-fejlesztés intenzitása terén jegyzett 57. hely nem ad okot büszkeségre. A szakember meglátása szerint a gyártás hozzáadott értéke terén elért jobb helyezés főként azoknak a multinacionális cégeknek köszönhető, amelyek termelőegységet működtetnek az országban. Ide tartozik a francia tulajdonban lévő Dacia is, amely a – bankszektoron kívül – az ország legnagyobb forrásokat termelő vállalata.
A szakember ugyanakkor arra is kitért, hogy a felsőoktatás hatékonysága terén elért jó eredmény csalóka lehet, hiszen noha vannak valóban minőségi egyetemek is az országban, szép számmal találhatók „diplomagyárak” is. A hallgatók és az egyetemet végzettek magas aránya tehát nem meglepő, a szaktudás viszont sok esetben megkérdőjelezhető, elég csak azokra a botrányokra gondolni, amelyek során közszereplőkről derült ki, hogy pénzért vásároltak diplomát. „Az első helyeken szereplő országok nagyon sokat fektetnek az oktatásba, illetve a kutatás-fejlesztésbe. Erre lenne szükség Romániában is, de az országban nem veszik eléggé komolyan a felsőoktatási képzést, a kutatást, és ennek meg is látszik az eredménye” – emelte ki Szabó Árpád.
Kimozdulni látszik a holtpontról a Lot 3-ként ismert, közel 50 kilométernyi útszakaszt magába foglaló útrendszer felújításának ügye Hargita megyében – számolt be erről Facebook-oldalán Bíró Barna Botond.
Alig több, mint egy hónap múlva alkalmazásba lép a gépjárműadózást szabályozó új törvény. Mi változik? Milyen tényezők alapján számítják ki az új gépjárműadót, kinek kedvez az új rendszer és milyen kategóriák esetében szűnik meg az adómentesség?
Európa újra mozizni megy! címmel, tizedik alkalommal rendezik meg az egyik legnagyobb összeurópai filmünnepet. A november 23-ára kitűzött 10. Európai Art Mozi Napon a sepsiszentgyörgyi Művész mozi is teret ad az idei filmtermésnek.
Állásfoglalást juttattak el a Székelyhonhoz az erdővidéki pedagógusok, akiket egy általunk is közölt szülői panasz háborított fel. ,,Elszomorító, hogy odáig jutottunk, hogy a szülők nem szövetségest látnak a pedagógusban, hanem ellenséget” – írják.
Jobb a Tega köztisztasági vállalat által ajánlott módon megszabadulni a kukákba nem férő hulladéktól, még ha fizetni is kell érte, mert a bírság sokkal borsosabb – hívja fel a figyelmet a háromszéki hulladékgazdálkodási cég.
Nem néz derűs jövő elé Hargita Megye Tanácsa, főleg ami a jövő évi beruházásokat illeti. Az európai uniós finanszírozású projektek mellé ugyanis legalább 80 millió lej önrészt kellene előteremteni. Egyelőre még kérdéses, hogy honnan.
Két személy sérülésével járó baleset történt Marosvásárhelyen, a segesvári úton. A balesetet követően a közlekedés félsávon, váltakozva haladt az érintett útszakaszon.
Nagy Zoltán, Gyergyószentmiklós polgármestere beadta a jelentkezését, megpályázza az RMDSZ városi szervezetének elnöki tisztségét. A függetlenként megválasztott polgármester szerint ez a város érdekét szolgálja.
Horațiu Potra zsoldosvezért csütörtökön egy dubaji járaton visszahozták az országba, a rendőrök az Otopeni repülőtéren vették át, hogy három társával együtt börtönbe szállítsák.
Két ezüst minősítést hozott a svájci nemzetközi sajtversenyről a Caritas Vidékfejlesztés Pricske nevű sajtja. Bronz minősítéssel értékelték a nyárádszeredai Gabriella, illetve az újtusnádi Bömbi tejfeldolgozó egy-egy készítményét is.
1 hozzászólás