
Hatékony felsőoktatás? Sokan végeznek egyetemet, a megszerzett tudás viszont hiányos
Fotó: Beliczay László
A korábbi kiadáshoz hasonlóan ismét a 32. helyen végzett Románia a Bloomberg innovációs rangsorában. Az adatok szerint a felsőoktatás hatékonysága terén jól teljesít az ország, a kutatás-fejlesztés intenzitása szempontjából viszont majdnem utolsók vagyunk a vizsgált 60 ország közül.
2021. február 14., 09:142021. február 14., 09:14
2021. február 14., 09:312021. február 14., 09:31
Számos tényező figyelembevételével készíti el évente innovációs rangsorát a Bloomberg amerikai gazdasági szaklap, a legfrissebb, 2021-es eredményeket pedig a napokban hozták nyilvánosságra. Az elemzés módszertana szerint a vizsgált kritériumokat hét nagy csoportra osztják, amelyek mentén pontozzák az országokat.
Ezek közé tartozik a kutatás-fejlesztés intenzitása, a gyártás hozzáadott értéke, a termelékenység, a csúcstechnológiai vállalatok aránya, a felsőoktatás hatékonysága, a kutatók száma, illetve a szabadalmi aktivitás. Ezek mentén a 2021-es kiadásban Dél-Korea végzett az első helyen, második lett Szingapúr, a harmadik helyet pedig Svájc szerezte meg. Az Európai Unió tagállamai közül Németország, Svédország, Dánia, Finnország, Hollandia és Ausztria kapott helyet az első tízben. Magyarország a 27. helyet szerezte meg, Románia pedig a 32. lett a rangsorban szereplő 60 ország közül.
Az ország egyébként a tavalyi listán is ugyanezen a helyen szerepelt, tehát nem tudott jelentős fejlődést felmutatni, ahogy számottevő visszaesés sem történt. Az adatok szerint egyes kategóriákban jobban, másokban nagyon gyengén szerepelt az ország, így kerülhetett be összességében a középmezőnybe.
Fontos megjegyezni, hogy a módszertan szerint nem az országokban működő egyetemek minőségét vizsgálták, hanem olyan szempontokat, mint például a felsőoktatásba beiratkozott hallgatók száma vagy a felsőfokú végzettséggel rendelkezők aránya. Szintén jó eredményt ért el az ország a high-tech vállalatok száma (például légi és védelmi ipar, biotechnológia, hardver és szoftver, internetes szoftvereket és szolgáltatásokat fejlesztő vagy megújuló energetikai cégek) és a gyártás hozzáadott értéke tekintetében, ezekben a kategóriában a 22. helyen végzett. A termelékenység szempontjából a 30., a bejegyzett szabadalmakéból pedig a 40. lett az országok között. Két kategóriában ugyanakkor gyenge eredményt ért el: a kutatók számának szempontjából az 50., a kutatás-fejlesztés intenzitása terén pedig mindössze az 57. helyet szerezte meg Románia.
Noha a 32. hely összességében nem rossz eredmény, a lebontott adatok jól mutatják, hogy egyes területeken bőven van még mit fejlődnie az országnak – mutatott rá megkeresésünkre Szabó Árpád közgazdász. Mint kiemelte: a kutatók számának szempontjából elért ötvenedik, és a kutatás-fejlesztés intenzitása terén jegyzett 57. hely nem ad okot büszkeségre. A szakember meglátása szerint a gyártás hozzáadott értéke terén elért jobb helyezés főként azoknak a multinacionális cégeknek köszönhető, amelyek termelőegységet működtetnek az országban. Ide tartozik a francia tulajdonban lévő Dacia is, amely a – bankszektoron kívül – az ország legnagyobb forrásokat termelő vállalata.
A szakember ugyanakkor arra is kitért, hogy a felsőoktatás hatékonysága terén elért jó eredmény csalóka lehet, hiszen noha vannak valóban minőségi egyetemek is az országban, szép számmal találhatók „diplomagyárak” is. A hallgatók és az egyetemet végzettek magas aránya tehát nem meglepő, a szaktudás viszont sok esetben megkérdőjelezhető, elég csak azokra a botrányokra gondolni, amelyek során közszereplőkről derült ki, hogy pénzért vásároltak diplomát. „Az első helyeken szereplő országok nagyon sokat fektetnek az oktatásba, illetve a kutatás-fejlesztésbe. Erre lenne szükség Romániában is, de az országban nem veszik eléggé komolyan a felsőoktatási képzést, a kutatást, és ennek meg is látszik az eredménye” – emelte ki Szabó Árpád.
Hallgatólagosan elfogadta a szenátus hétfői ülésén azt a törvénytervezetet, amely szerint a tanév első napja hivatalos szabadnap a szülők számára.
Botrányba torkollt hétfőn a képviselőházban a kormány órája elnevezésű vita, amelyen a Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR) kezdeményezésére Diana Buzoianu környezetvédelmi minisztert faggatták a Paltinu-gyűjtőtónál kialakult helyzetről.
Bizonytalanul közlekedő, parkoló autóvezetők kerültek a Hargita megyei rendőrök látószögébe hétvégén.
Jócskán a megengedett sebességhatár fölött, 201 km/órás sebességgel hajtott az A2-es autópályán egy férfi. Később a vizsgálatok azt is kimutatták, hogy kábítószer hatása alatt vezetett.
Gratulált hétfőn Nicușor Dan államfő a vasárnapi időközi helyhatósági választások győzteseinek.
Nőtt a környezetvédelmi szabálysértések száma, és egy hónappal az év vége előtt a környezetőrség által kirótt pénzbírságok összege is meghaladta már a 2024-es értéket Hargita megyében. A leggyakoribb kihágásért 1,5 millió lejre bírságolt a hatóság.
Változékony és az ilyenkor megszokottnál enyhébb időre számíthatunk a következő két hétben, december 18. után várható csapadék – derül ki az Országos Meteorológiai Szolgálat (ANM) december 8. és 21. közötti időszakra vonatkozó előrejelzéséből.
Dragoș Pîslaru európai projektekért és beruházásokért felelős miniszter feljelentést tesz az Európai Ügyészségen az elektromos iskolabuszok közbeszerzésével kapcsolatban, miután felmerült az európai alapok szabálytalan felhasználásának gyanúja.
Csíkszereda költségvetésébe foglalták a 30 millió lejes kincstári hitelt, és elfogadták az Akác utcába tervezett elektromos töltőállomás felépítésének megvalósíthatósági tanulmányát – rendkívüli ülést tartott az önkormányzati képviselő-testület.
Két sepsiszentgyörgyi lakossági fórum után már körvonalazódnak a város fontosabb problémái: például a parkolók hiánya és az okoskukák használata. De feladták a leckét az RMDSZ-képviselőknek a résztvevők, „megostromolták” őket a megoldandó problémákkal.
1 hozzászólás