Hirdetés
Hirdetés

Hírfogyasztás: háttérben a kormányzati oldalak, előtérben a közösségi média

Információszerzés a közösségi oldalakon. Nem biztos, hogy minden hír valós, sokan mégis elhiszik. Képünk illusztráció •  Fotó: Gecse Noémi

Információszerzés a közösségi oldalakon. Nem biztos, hogy minden hír valós, sokan mégis elhiszik. Képünk illusztráció

Fotó: Gecse Noémi

A romániaiak többsége nem hivatalos forrásokból tájékozódik – erről árulkodik az Eurostat friss kutatása, amely szerint a hazai lakosság mindössze tíz százaléka keresett fel tavaly különböző kormányzati oldalakat információszerzés céljából. Ezzel az utolsó helyen szerepel az ország, miközben a rangsor elején álló tagállamokban 80–90 százalék között mozog ez a mutató.

Iszlai Katalin

2021. március 13., 22:032021. március 13., 22:03

Újabb kutatásban végzett az utolsó helyen Románia: az Európai Unió statisztikai hivatala, az Eurostat frissen közzétett elemzésében azt vizsgálta, hogy milyen arányban látogatta a lakosság a kormányzati oldalakat tavaly információszerzés céljából. Mint kiderült, a tagállamok lakosságának 47 százaléka tett így, ám vannak az átlagnál sokkal jobban és számottevően gyengébben teljesítő országok is. A rangsor elején álló Dániában a lakosság 89 százaléka szerzett információkat kormányzati oldalakról a koronavírus kitörésének évében, Finnországban ez az arány 85, Hollandiában pedig 81 százalék. Magyarország is jóval az EU-s átlag fölött teljesített 60 százalékkal. A lista ellentétes oldalán, az utolsó helyen Románia áll,

az országban a lakosság mindössze 10 százaléka szerzett információkat a közintézmények hivatalos oldalairól.

Hirdetés

Számos oka lehet annak, hogy Romániában ennyire alacsony a kormányzati oldalakról tájékozódók aránya, ám nehéz lenne megmondani, pontosan mi vezetett a gyenge eredményhez – mutatott rá érdeklődésünkre Illyés Gergely politológus. Meglátása szerint hozzájárulhatott ehhez, hogy

a kormány nagyon erősen kommunikált a hírtelevíziókon keresztül, főként a járvány elején, és emiatt az emberek megtudták a legfontosabb információkat a hírműsorokból, nem voltak rászorulva arra, hogy a kormányzati oldalakról tájékozódjanak.

Emellett számos sajtótájékoztatót tartottak, amelyről beszámolt a média, így innen szereztek információkat a lakók. Általánosságban is elmondható, hogy a hazai fogyasztói szokások szerint inkább tájékozódnak a sajtóból az emberek, mintsem felkeressék a hivatalos oldalakat. A kormány kommunikációjára sem az volt jellemző ugyanakkor, hogy a lakossághoz szóljon, sokkal inkább a sajtót célozták meg a különböző nyilatkozatokkal, közleményekkel, tudván, hogy rajtuk keresztül eljut az információ az emberekhez. Emellett nagyon sokan a közösségi oldalakról szereznek információkat, ahol a kormányzati honlapok sokkal ritkábban bukkannak fel, mint a sajtótermékek cikkei.

Nem tudnak különbséget tenni

Hozzátette: Romániában nem fordítottak külön figyelmet arra, hogy az online digitális térben miként tájékoztatnak.

Idézet
Egyszerűen megtartották a sajtótájékoztatókat, kiadták a közleményeket, és aztán a sajtó ezekkel azt kezdett, amit akart. A járvány elején ráadásul gyakran éjszaka tartották ezeket a sajtótájékoztatókat, éjfélkor értesültünk a másnap reggel életbe lépő intézkedésekről. Ez tarthatatlan és hibás hozzáállás volt, de ettől eltekintve nem gondolom, hogy a kormány hibája lenne, hogy kevesen tájékozódtak a weboldalaikról

– húzta alá a politológus. Rámutatott: az volt a lényeg, hogy a hivatalos információk eljussanak a lakossághoz, és ha ez a sajtón, illetve a közösségi médián keresztül hatékonyabb, akkor így kellett eljárni. A gond inkább azzal van, hogy rengeteg álhír és félinformáció is eljutott az emberekhez, akik sokszor nem tudtak különbséget tenni a valós és az álhír között.

„Pontosan a napokban olvastam egy megállapításról, amely szerint a tömegtájékoztatás csődöt mondott az elmúlt egy évben. Nem volt alkalmas arra, hogy hiteles és megbízható információkat szállítson, és nem tudta legyőzni az ezek alternatívájaként feltűnő egyéb források konkurenciáját. Ez egy nagyon súlyos probléma, amely túlmutat a járványon.

Idézet
Manapság az emberek egyenlőségjelet tesznek egy sajtótermék és egy magánszemély közösségi médiás bejegyzése közé.

Egy kommunikációs szakember és egy kovács véleménye a sajtóról egyenértékű a közösségi médiában, ahogy egy orvos és egy útjavító munkás véleménye is ugyanakkora súllyal bír. Ez komoly probléma, de mindezért nem a kormányzati tájékoztatás a hibás” – hangsúlyozta Illyés Gergely.

Botrány kell az embereknek?

A közösségi média káros hatását Tar Gyöngyi, a Hargita Megyei Közegészségügyi Igazgatóság vezetője is kiemelte. Mint fogalmazott, tapasztalataik alapján vissza tudják igazolni, hogy a közösségi médiában terjedő álhírekre fogékonyak az emberek. Ezt bizonyítja például az AstraZeneca és az Oxfordi Egyetem által kifejlesztett oltóanyaggal kapcsolatos hozzáállás:

a közösségi médiában terjedő rémhírek és féligazságok hatására üresek azok az oltóközpontok a megyében, amelyekben ezzel a vakcinával immunizálnak.

Az igazgató szerint már rég betelhettek volna a helyek, de ehelyett a legtöbben várják, hogy elérhető legyen valamelyik másik vakcina. Az, hogy a lakosság nagyrészt a közösségi oldalakról tájékozódik a hivatalos források helyett, Tar Gyöngyi szerint hozzájárulhatott a vírus- és oltásellenes hangulat kialakulásához.

„A kormányzati kommunikáció nem tud olyan hatékony és gyors lenni, mint a Facebookos, és nem is olyan ízes. Az olvasók többségének ugyanis a botrány kell, az terjed gyorsan, a hivatalos, száraz, tényszerű tájékoztatás viszont nem népszerű. Székelyföldön további hátrányt jelent a nyelvtudás hiánya, hiszen a hivatalos információk először román nyelven jelennek meg. Ez sem kellene viszont akadályt jelentsen, ugyanis a magyar kormány információiból is tájékozódhatunk az olyan általánosan érvényes témákkal kapcsolatosan, mint például a védőoltások. Az, hogy kétnyelvűek vagyunk, az előnyünkre is válhatna, ha kihasználnánk. Csak sajnos a tapasztalat szerint nem használjuk” – nehezményezte Tar Gyöngyi.

Hirdetés
szóljon hozzá! Hozzászólások
Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés

A rovat további cikkei

2026. augusztus 20., csütörtök

Sáncba borult egy autó, egy kiskorú súlyosan megsérült

Sáncba borult autóhoz riasztották a dédai tűzoltóság munkatársait csütörtökön este: a balesetben egy kiskorú sérült súlyosan.

Sáncba borult egy autó, egy kiskorú súlyosan megsérült
Hirdetés
2026. augusztus 20., csütörtök

Az összetartozást és az államalapítást ünnepelték Sepsiszentgyörgyön is

Augusztus 20-án nagy közösségben ünnepelték meg a sepsiszentgyörgyiek államalapító Szent István királyunkat, egyúttal az új kenyeret is a Szent József templom udvarán megtartott ökumenikus ünnepségen.

Az összetartozást és az államalapítást ünnepelték Sepsiszentgyörgyön is
2026. augusztus 20., csütörtök

A kenyér megosztása is azt jelenti, hogy egy közösséghez tartozunk

Amikor megtörjük a kenyeret és megosztjuk egymással, akkor azt fejezzük ki, hogy egy közösséghez tartozunk – hangzott el a székelyudvarhelyi Jézus-kápolnánál a magyar államalapítás és az új kenyér napján tartott ünnepségen.

A kenyér megosztása is azt jelenti, hogy egy közösséghez tartozunk
2026. augusztus 20., csütörtök

Jövő héten egyeztetnek az új bértörvényről az államfővel a volt kormánykoalíció képviselői

A volt kormánykoalíció vezetői jövő héten ismét egyeztetnek Nicușor Dan államfővel a közalkalmazotti bértörvény tervezetéről - jelentette be Radu Burnete elnöki tanácsadó a Cotroceni-palotában tartott csütörtöki megbeszélés után.

Jövő héten egyeztetnek az új bértörvényről az államfővel a volt kormánykoalíció képviselői
Hirdetés
2026. augusztus 20., csütörtök

Áldást kértek az új kenyérre és a magyar nemzetre Marosvásárhelyen is

Augusztus 20-án, Szent István és az Új kenyér ünnepén idén is összegyűlt a marosvásárhelyi magyarság egy része, hogy áldást kérjenek a magyar népre és az új kenyérre, amely összeköt bennünket vallási és közösségi hovatartozástól függetlenül.

Áldást kértek az új kenyérre és a magyar nemzetre Marosvásárhelyen is
2026. augusztus 20., csütörtök

Előztesben maradnak a mentőre botokkal, fejszékkel, kövekkel támadók

Előzetes letartóztatásban marad az a hét személy, akik botokkal, fejszékkel és kövekkel támadtak rá a Kolozs megyei mentőszolgálat munkatársaira a Récekeresztúr községhez tartozó Kecskehátán – döntött csütörtökön a Kolozs megyei törvényszék.

Előztesben maradnak a mentőre botokkal, fejszékkel, kövekkel támadók
2026. augusztus 20., csütörtök

Anyját védte a 13 éves lány, aki megkéselte az apját

Megkéselte apját egy 13 éves lány a Temes megyei Bogároson (Bulgăruș), miután a férfi késsel támadt a gyermek édesanyjára – közölte a Temes megyei rendőrség.

Anyját védte a 13 éves lány, aki megkéselte az apját
Hirdetés
2026. augusztus 20., csütörtök

A közösség, a hit és az új kenyér ünnepe Csíkszeredában

Az államalapító Szent István királyra emlékeztek augusztus 20-án Csíkszeredában. A Mikó-vár udvarán tartott ünnepségen a magyar államiság és a keresztény örökség mellett a közösség összetartó ereje, valamint az új kenyér is a középpontba került.

A közösség, a hit és az új kenyér ünnepe Csíkszeredában
2026. augusztus 20., csütörtök

Nem kell aggódni az uniós gázellátás miatt az Európai Bizottság szerint

Az Európai Bizottság szerint nincs ok aggodalomra az unió gázellátásának biztonságával kapcsolatban a téli szezon előtt, a gáztározók töltöttsége csaknem 62 százalékos – közölte csütörtökön Eva Hrncirova, a brüsszeli testület illetékes szóvivője.

Nem kell aggódni az uniós gázellátás miatt az Európai Bizottság szerint
2026. augusztus 20., csütörtök

Lemondott parlamenti mandátumáról Lázár János

Lemondott országgyűlési képviselői mandátumáról augusztus 20-i hatállyal Lázár János, Magyarország előző kormányának közlekedési és beruházási minisztere. A fideszes politikus a Facebook-oldalán jelentette be döntését csütörtök délután.

Lemondott parlamenti mandátumáról Lázár János
Lemondott parlamenti mandátumáról Lázár János
2026. augusztus 20., csütörtök

Lemondott parlamenti mandátumáról Lázár János

Hirdetés