Hirdetés
Hirdetés

Hírfogyasztás: háttérben a kormányzati oldalak, előtérben a közösségi média

Információszerzés a közösségi oldalakon. Nem biztos, hogy minden hír valós, sokan mégis elhiszik. Képünk illusztráció •  Fotó: Gecse Noémi

Információszerzés a közösségi oldalakon. Nem biztos, hogy minden hír valós, sokan mégis elhiszik. Képünk illusztráció

Fotó: Gecse Noémi

A romániaiak többsége nem hivatalos forrásokból tájékozódik – erről árulkodik az Eurostat friss kutatása, amely szerint a hazai lakosság mindössze tíz százaléka keresett fel tavaly különböző kormányzati oldalakat információszerzés céljából. Ezzel az utolsó helyen szerepel az ország, miközben a rangsor elején álló tagállamokban 80–90 százalék között mozog ez a mutató.

Iszlai Katalin

2021. március 13., 22:032021. március 13., 22:03

Újabb kutatásban végzett az utolsó helyen Románia: az Európai Unió statisztikai hivatala, az Eurostat frissen közzétett elemzésében azt vizsgálta, hogy milyen arányban látogatta a lakosság a kormányzati oldalakat tavaly információszerzés céljából. Mint kiderült, a tagállamok lakosságának 47 százaléka tett így, ám vannak az átlagnál sokkal jobban és számottevően gyengébben teljesítő országok is. A rangsor elején álló Dániában a lakosság 89 százaléka szerzett információkat kormányzati oldalakról a koronavírus kitörésének évében, Finnországban ez az arány 85, Hollandiában pedig 81 százalék. Magyarország is jóval az EU-s átlag fölött teljesített 60 százalékkal. A lista ellentétes oldalán, az utolsó helyen Románia áll,

az országban a lakosság mindössze 10 százaléka szerzett információkat a közintézmények hivatalos oldalairól.

Hirdetés

Számos oka lehet annak, hogy Romániában ennyire alacsony a kormányzati oldalakról tájékozódók aránya, ám nehéz lenne megmondani, pontosan mi vezetett a gyenge eredményhez – mutatott rá érdeklődésünkre Illyés Gergely politológus. Meglátása szerint hozzájárulhatott ehhez, hogy

a kormány nagyon erősen kommunikált a hírtelevíziókon keresztül, főként a járvány elején, és emiatt az emberek megtudták a legfontosabb információkat a hírműsorokból, nem voltak rászorulva arra, hogy a kormányzati oldalakról tájékozódjanak.

Emellett számos sajtótájékoztatót tartottak, amelyről beszámolt a média, így innen szereztek információkat a lakók. Általánosságban is elmondható, hogy a hazai fogyasztói szokások szerint inkább tájékozódnak a sajtóból az emberek, mintsem felkeressék a hivatalos oldalakat. A kormány kommunikációjára sem az volt jellemző ugyanakkor, hogy a lakossághoz szóljon, sokkal inkább a sajtót célozták meg a különböző nyilatkozatokkal, közleményekkel, tudván, hogy rajtuk keresztül eljut az információ az emberekhez. Emellett nagyon sokan a közösségi oldalakról szereznek információkat, ahol a kormányzati honlapok sokkal ritkábban bukkannak fel, mint a sajtótermékek cikkei.

Nem tudnak különbséget tenni

Hozzátette: Romániában nem fordítottak külön figyelmet arra, hogy az online digitális térben miként tájékoztatnak.

Idézet
Egyszerűen megtartották a sajtótájékoztatókat, kiadták a közleményeket, és aztán a sajtó ezekkel azt kezdett, amit akart. A járvány elején ráadásul gyakran éjszaka tartották ezeket a sajtótájékoztatókat, éjfélkor értesültünk a másnap reggel életbe lépő intézkedésekről. Ez tarthatatlan és hibás hozzáállás volt, de ettől eltekintve nem gondolom, hogy a kormány hibája lenne, hogy kevesen tájékozódtak a weboldalaikról

– húzta alá a politológus. Rámutatott: az volt a lényeg, hogy a hivatalos információk eljussanak a lakossághoz, és ha ez a sajtón, illetve a közösségi médián keresztül hatékonyabb, akkor így kellett eljárni. A gond inkább azzal van, hogy rengeteg álhír és félinformáció is eljutott az emberekhez, akik sokszor nem tudtak különbséget tenni a valós és az álhír között.

„Pontosan a napokban olvastam egy megállapításról, amely szerint a tömegtájékoztatás csődöt mondott az elmúlt egy évben. Nem volt alkalmas arra, hogy hiteles és megbízható információkat szállítson, és nem tudta legyőzni az ezek alternatívájaként feltűnő egyéb források konkurenciáját. Ez egy nagyon súlyos probléma, amely túlmutat a járványon.

Idézet
Manapság az emberek egyenlőségjelet tesznek egy sajtótermék és egy magánszemély közösségi médiás bejegyzése közé.

Egy kommunikációs szakember és egy kovács véleménye a sajtóról egyenértékű a közösségi médiában, ahogy egy orvos és egy útjavító munkás véleménye is ugyanakkora súllyal bír. Ez komoly probléma, de mindezért nem a kormányzati tájékoztatás a hibás” – hangsúlyozta Illyés Gergely.

Botrány kell az embereknek?

A közösségi média káros hatását Tar Gyöngyi, a Hargita Megyei Közegészségügyi Igazgatóság vezetője is kiemelte. Mint fogalmazott, tapasztalataik alapján vissza tudják igazolni, hogy a közösségi médiában terjedő álhírekre fogékonyak az emberek. Ezt bizonyítja például az AstraZeneca és az Oxfordi Egyetem által kifejlesztett oltóanyaggal kapcsolatos hozzáállás:

a közösségi médiában terjedő rémhírek és féligazságok hatására üresek azok az oltóközpontok a megyében, amelyekben ezzel a vakcinával immunizálnak.

Az igazgató szerint már rég betelhettek volna a helyek, de ehelyett a legtöbben várják, hogy elérhető legyen valamelyik másik vakcina. Az, hogy a lakosság nagyrészt a közösségi oldalakról tájékozódik a hivatalos források helyett, Tar Gyöngyi szerint hozzájárulhatott a vírus- és oltásellenes hangulat kialakulásához.

„A kormányzati kommunikáció nem tud olyan hatékony és gyors lenni, mint a Facebookos, és nem is olyan ízes. Az olvasók többségének ugyanis a botrány kell, az terjed gyorsan, a hivatalos, száraz, tényszerű tájékoztatás viszont nem népszerű. Székelyföldön további hátrányt jelent a nyelvtudás hiánya, hiszen a hivatalos információk először román nyelven jelennek meg. Ez sem kellene viszont akadályt jelentsen, ugyanis a magyar kormány információiból is tájékozódhatunk az olyan általánosan érvényes témákkal kapcsolatosan, mint például a védőoltások. Az, hogy kétnyelvűek vagyunk, az előnyünkre is válhatna, ha kihasználnánk. Csak sajnos a tapasztalat szerint nem használjuk” – nehezményezte Tar Gyöngyi.

Hirdetés
szóljon hozzá! Hozzászólások
Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés

A rovat további cikkei

2026. január 12., hétfő

Újabb plágiumbotrány: doktori dolgozatának több mint felét másolhatta az igazságügyi miniszter

Plagizálással gyanúsították meg Radu Marinescu igazságügyi minisztert, aki azonban azt mondta, kifogásolt doktori disszertációját a húsz évvel ezelőtti jogszabályoknak és tudományos-etikai előírásoknak megfelelően írta meg.

Újabb plágiumbotrány: doktori dolgozatának több mint felét másolhatta az igazságügyi miniszter
Hirdetés
2026. január 12., hétfő

Ebből nehéz félretenni: kijött a friss jelentés a háztartások havi átlagjövedelméről és kiadásairól

A tavalyi harmadik negyedévben 9420 lej volt a romániai háztartások havi átlagjövedelme; a kiadások átlagösszege 8079 lej volt, ami a jövedelem 85,8 százalékát jelentette – derül ki az Országos Statisztikai Intézet (INS) hétfőn közzétett adataiból.

Ebből nehéz félretenni: kijött a friss jelentés a háztartások havi átlagjövedelméről és kiadásairól
2026. január 12., hétfő

Egyik kérdés a másik után: azt sem tudni, mennyi marad a helyi kasszában a megemelt adóból

A kormány által előírt adóemelést kötelesek voltak végrehajtani az önkormányzatok. Azonban a polgármestereknek továbbra sem világos, hogy a többletbevétel valóban helyben marad-e, vagy a központi költségvetés vonja el. Az ügyben a kormány is megszólalt.

Egyik kérdés a másik után: azt sem tudni, mennyi marad a helyi kasszában a megemelt adóból
2026. január 12., hétfő

Négy óra elég volt: több tízezer lejre büntették a sofőröket

Alig négy óra alatt 30 ezer lejnyi bírságot szabtak ki a 15-ös országút mentén közúti ellenőrzést végző rendőrök, és négy jogosítványt is bevontak.

Négy óra elég volt: több tízezer lejre büntették a sofőröket
Hirdetés
2026. január 12., hétfő

A mai meg se kottyant, holnap lehet a leghidegebb reggel

Keddre virradóan lehet a leghidegebb ebben a téli szakaszban – nyilatkozta a Digi24 hírtévének Elena Mateescu, az Országos Meteorológiai Szolgálat igazgatója.

A mai meg se kottyant, holnap lehet a leghidegebb reggel
2026. január 12., hétfő

Dobogós helyen Hargita megye a hegyimentőkhöz érkezett riasztások számát tekintve

Az elmúlt 24 órában 67 riasztás érkezett a hegyimentő szolgálathoz, amelynek munkatársai 75 személynek nyújtottak segítséget – tájékoztatott hétfőn a Salvamont.

Dobogós helyen Hargita megye a hegyimentőkhöz érkezett riasztások számát tekintve
2026. január 12., hétfő

Mit tartogat 2026? – Játékra hív a Székelyhon

Mit hoz az új év: békét vagy bizonytalanságot? Spórolást vagy utazást? A Székelyhon január közepén egy gondolatébresztő, ugyanakkor szórakoztató játékkal várja olvasóit a Facebookon.

Mit tartogat 2026? – Játékra hív a Székelyhon
Hirdetés
2026. január 12., hétfő

Gyorsan terjed az influenza: többszöröse az esetszám az elmúlt évek átlagának

Az Országos Közegészségügyi Intézet (INSP) szerint felgyorsult az influenza terjedése Romániában, ezért a szakembereik azt javasolják, hogy a védőoltásra jogosultak haladéktalanul oltassák be magukat.

Gyorsan terjed az influenza: többszöröse az esetszám az elmúlt évek átlagának
2026. január 12., hétfő

Böjte Csaba hirdet igét a keresztény zenefesztiválon Marosvásárhelyen

Negyedik alkalommal szervezik meg a Nincs más név újévi keresztény zenefesztivált Marosvásárhelyen január 17-én 17 órától a Kultúrpalota nagytermében.

Böjte Csaba hirdet igét a keresztény zenefesztiválon Marosvásárhelyen
2026. január 11., vasárnap

Holtan találtak egy fiatalembert egy vendéglő padlásterében

Holtan találtak vasárnap egy 18 éves földrai (Feldru) fiút egy besztercei vendéglő padlásterében – tájékoztatott a Beszterce-Naszód megyei rendőrség.

Holtan találtak egy fiatalembert egy vendéglő padlásterében
Hirdetés