Hirdetés
Hirdetés

Hírfogyasztás: háttérben a kormányzati oldalak, előtérben a közösségi média

Információszerzés a közösségi oldalakon. Nem biztos, hogy minden hír valós, sokan mégis elhiszik. Képünk illusztráció •  Fotó: Gecse Noémi

Információszerzés a közösségi oldalakon. Nem biztos, hogy minden hír valós, sokan mégis elhiszik. Képünk illusztráció

Fotó: Gecse Noémi

A romániaiak többsége nem hivatalos forrásokból tájékozódik – erről árulkodik az Eurostat friss kutatása, amely szerint a hazai lakosság mindössze tíz százaléka keresett fel tavaly különböző kormányzati oldalakat információszerzés céljából. Ezzel az utolsó helyen szerepel az ország, miközben a rangsor elején álló tagállamokban 80–90 százalék között mozog ez a mutató.

Iszlai Katalin

2021. március 13., 22:032021. március 13., 22:03

Újabb kutatásban végzett az utolsó helyen Románia: az Európai Unió statisztikai hivatala, az Eurostat frissen közzétett elemzésében azt vizsgálta, hogy milyen arányban látogatta a lakosság a kormányzati oldalakat tavaly információszerzés céljából. Mint kiderült, a tagállamok lakosságának 47 százaléka tett így, ám vannak az átlagnál sokkal jobban és számottevően gyengébben teljesítő országok is. A rangsor elején álló Dániában a lakosság 89 százaléka szerzett információkat kormányzati oldalakról a koronavírus kitörésének évében, Finnországban ez az arány 85, Hollandiában pedig 81 százalék. Magyarország is jóval az EU-s átlag fölött teljesített 60 százalékkal. A lista ellentétes oldalán, az utolsó helyen Románia áll,

az országban a lakosság mindössze 10 százaléka szerzett információkat a közintézmények hivatalos oldalairól.

Hirdetés

Számos oka lehet annak, hogy Romániában ennyire alacsony a kormányzati oldalakról tájékozódók aránya, ám nehéz lenne megmondani, pontosan mi vezetett a gyenge eredményhez – mutatott rá érdeklődésünkre Illyés Gergely politológus. Meglátása szerint hozzájárulhatott ehhez, hogy

a kormány nagyon erősen kommunikált a hírtelevíziókon keresztül, főként a járvány elején, és emiatt az emberek megtudták a legfontosabb információkat a hírműsorokból, nem voltak rászorulva arra, hogy a kormányzati oldalakról tájékozódjanak.

Emellett számos sajtótájékoztatót tartottak, amelyről beszámolt a média, így innen szereztek információkat a lakók. Általánosságban is elmondható, hogy a hazai fogyasztói szokások szerint inkább tájékozódnak a sajtóból az emberek, mintsem felkeressék a hivatalos oldalakat. A kormány kommunikációjára sem az volt jellemző ugyanakkor, hogy a lakossághoz szóljon, sokkal inkább a sajtót célozták meg a különböző nyilatkozatokkal, közleményekkel, tudván, hogy rajtuk keresztül eljut az információ az emberekhez. Emellett nagyon sokan a közösségi oldalakról szereznek információkat, ahol a kormányzati honlapok sokkal ritkábban bukkannak fel, mint a sajtótermékek cikkei.

Nem tudnak különbséget tenni

Hozzátette: Romániában nem fordítottak külön figyelmet arra, hogy az online digitális térben miként tájékoztatnak.

Idézet
Egyszerűen megtartották a sajtótájékoztatókat, kiadták a közleményeket, és aztán a sajtó ezekkel azt kezdett, amit akart. A járvány elején ráadásul gyakran éjszaka tartották ezeket a sajtótájékoztatókat, éjfélkor értesültünk a másnap reggel életbe lépő intézkedésekről. Ez tarthatatlan és hibás hozzáállás volt, de ettől eltekintve nem gondolom, hogy a kormány hibája lenne, hogy kevesen tájékozódtak a weboldalaikról

– húzta alá a politológus. Rámutatott: az volt a lényeg, hogy a hivatalos információk eljussanak a lakossághoz, és ha ez a sajtón, illetve a közösségi médián keresztül hatékonyabb, akkor így kellett eljárni. A gond inkább azzal van, hogy rengeteg álhír és félinformáció is eljutott az emberekhez, akik sokszor nem tudtak különbséget tenni a valós és az álhír között.

„Pontosan a napokban olvastam egy megállapításról, amely szerint a tömegtájékoztatás csődöt mondott az elmúlt egy évben. Nem volt alkalmas arra, hogy hiteles és megbízható információkat szállítson, és nem tudta legyőzni az ezek alternatívájaként feltűnő egyéb források konkurenciáját. Ez egy nagyon súlyos probléma, amely túlmutat a járványon.

Idézet
Manapság az emberek egyenlőségjelet tesznek egy sajtótermék és egy magánszemély közösségi médiás bejegyzése közé.

Egy kommunikációs szakember és egy kovács véleménye a sajtóról egyenértékű a közösségi médiában, ahogy egy orvos és egy útjavító munkás véleménye is ugyanakkora súllyal bír. Ez komoly probléma, de mindezért nem a kormányzati tájékoztatás a hibás” – hangsúlyozta Illyés Gergely.

Botrány kell az embereknek?

A közösségi média káros hatását Tar Gyöngyi, a Hargita Megyei Közegészségügyi Igazgatóság vezetője is kiemelte. Mint fogalmazott, tapasztalataik alapján vissza tudják igazolni, hogy a közösségi médiában terjedő álhírekre fogékonyak az emberek. Ezt bizonyítja például az AstraZeneca és az Oxfordi Egyetem által kifejlesztett oltóanyaggal kapcsolatos hozzáállás:

a közösségi médiában terjedő rémhírek és féligazságok hatására üresek azok az oltóközpontok a megyében, amelyekben ezzel a vakcinával immunizálnak.

Az igazgató szerint már rég betelhettek volna a helyek, de ehelyett a legtöbben várják, hogy elérhető legyen valamelyik másik vakcina. Az, hogy a lakosság nagyrészt a közösségi oldalakról tájékozódik a hivatalos források helyett, Tar Gyöngyi szerint hozzájárulhatott a vírus- és oltásellenes hangulat kialakulásához.

„A kormányzati kommunikáció nem tud olyan hatékony és gyors lenni, mint a Facebookos, és nem is olyan ízes. Az olvasók többségének ugyanis a botrány kell, az terjed gyorsan, a hivatalos, száraz, tényszerű tájékoztatás viszont nem népszerű. Székelyföldön további hátrányt jelent a nyelvtudás hiánya, hiszen a hivatalos információk először román nyelven jelennek meg. Ez sem kellene viszont akadályt jelentsen, ugyanis a magyar kormány információiból is tájékozódhatunk az olyan általánosan érvényes témákkal kapcsolatosan, mint például a védőoltások. Az, hogy kétnyelvűek vagyunk, az előnyünkre is válhatna, ha kihasználnánk. Csak sajnos a tapasztalat szerint nem használjuk” – nehezményezte Tar Gyöngyi.

Hirdetés
szóljon hozzá! Hozzászólások
Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés

Ezek is érdekelhetik

Hirdetés

A rovat további cikkei

2026. november 16., hétfő

Felállították Csíkszereda karácsonyfáját a központi parkban

Helyére került az a fenyőfa, ami Csíkszereda karácsonyfája lesz az ünnepi időszakban.

Felállították Csíkszereda karácsonyfáját a központi parkban
Hirdetés
2026. november 16., hétfő

Harminc banival zuhant vissza egyetlen hétvége alatt a benzin ára

Kicsit nem figyelünk oda, s máris 9 lejhez közelít a standard benzin ára a székelyföldi üzemanyagtöltő-állomásokon.

Harminc banival zuhant vissza egyetlen hétvége alatt a benzin ára
2026. november 16., hétfő

A miniszterelnök garantálja, hogy jövőre nőne a nyugdíjak, de az emelés mértéke még kérdéses

Luca Niculescu miniszterelnök hétfőn kijelentette, hogy 2026 végéig elkészül a jövő évi állami költségvetés tervezete és 2027-ben emelkednek a nyugdíjak.

A miniszterelnök garantálja, hogy jövőre nőne a nyugdíjak, de az emelés mértéke még kérdéses
2026. november 16., hétfő

Botrány a pályán: rátámadtak a játékvezetőre, félbeszakadt a bánsági meccs – videóval

Két játékos bántalmazta a játékvezetőt a hétvégi fordulóban, mert elégedetlenek voltak a bírói döntésekkel a Temes megyei Nagyszentmiklós és Óbesenyő közötti, 5. ligás mérkőzésen.

Botrány a pályán: rátámadtak a játékvezetőre, félbeszakadt a bánsági meccs – videóval
Hirdetés
2026. november 16., hétfő

Kivonultak az osztályból a diákok, és addig nem mennek vissza, amíg nem garantálják a biztonságukat az egyik osztálytársukkal szemben

Az iskola udvarán tiltakoznak, biztonságos megoldást kérve egy osztálytársukkal szemben a temesvári Nikolaus Lenau-iskola egyik nyolcadik osztályának diákjai és szüleik hétfőn.

Kivonultak az osztályból a diákok, és addig nem mennek vissza, amíg nem garantálják a biztonságukat az egyik osztálytársukkal szemben
2026. november 16., hétfő

Nincs már messze a pénzügyi elemzők szerint az 5,4 lej fölötti euróárfolyam

Októberben 9,6 ponttal 33,3 pontra csökkent a CFA Románia makrogazdasági bizalmi mutatója a román gazdaság kilátásainak romlása miatt.

Nincs már messze a pénzügyi elemzők szerint az 5,4 lej fölötti euróárfolyam
2026. november 16., hétfő

Erős széllel, kiadós esővel és havazással indul a hét

Erős szélre, esőre és havazásra figyelmeztető előrejelzést adott ki hétfőn az Országos Meteorológiai Szolgálat (ANM). A figyelmeztetés szerda estig érvényes.

Erős széllel, kiadós esővel és havazással indul a hét
Hirdetés
2026. november 16., hétfő

Lövések dördültek a bánsági városban, miután kövekkel támadtak a rendőrökre

Fegyverhasználatra kényszerültek vasárnap este a rendőrök Resicabányán, miután egy gyanúsított elfogása közben többen rájuk támadtak és kövekkel dobálták őket – közölte a Krassó-Szörény megyei rendőrség. A lövésekben senki nem sérült meg.

Lövések dördültek a bánsági városban, miután kövekkel támadtak a rendőrökre
2026. november 16., hétfő

Indul a jelentkezés az akkumulátoros energiatároló rendszerek telepítésére

A Környezetvédelmi Alapkezelő (AFM) hétfőn délelőtt tíz órától fogadja az akkumulátoros energiatároló rendszerek telepítését támogató programban részt venni kívánó kivitelezők jelentkezését.

Indul a jelentkezés az akkumulátoros energiatároló rendszerek telepítésére
2026. november 16., hétfő

Kétszer annyi medveriasztás érkezett Hargita megyében, mint ahány nap eltelt novemberből

Több Ro-Alert üzenetet küldtek medvék lakott területen való felbukkanása miatt Hargita megyében november első felében, mint ahány nap eltelt a hónapból. A medveveszély mérséklését a megemelt kilövési kvótától is várják, de a probléma egyelőre még fennáll.

Kétszer annyi medveriasztás érkezett Hargita megyében, mint ahány nap eltelt novemberből
Hirdetés