Hírfogyasztás: háttérben a kormányzati oldalak, előtérben a közösségi média

Információszerzés a közösségi oldalakon. Nem biztos, hogy minden hír valós, sokan mégis elhiszik. Képünk illusztráció •  Fotó: Gecse Noémi

Információszerzés a közösségi oldalakon. Nem biztos, hogy minden hír valós, sokan mégis elhiszik. Képünk illusztráció

Fotó: Gecse Noémi

A romániaiak többsége nem hivatalos forrásokból tájékozódik – erről árulkodik az Eurostat friss kutatása, amely szerint a hazai lakosság mindössze tíz százaléka keresett fel tavaly különböző kormányzati oldalakat információszerzés céljából. Ezzel az utolsó helyen szerepel az ország, miközben a rangsor elején álló tagállamokban 80–90 százalék között mozog ez a mutató.

Iszlai Katalin

2021. március 13., 22:032021. március 13., 22:03

Újabb kutatásban végzett az utolsó helyen Románia: az Európai Unió statisztikai hivatala, az Eurostat frissen közzétett elemzésében azt vizsgálta, hogy milyen arányban látogatta a lakosság a kormányzati oldalakat tavaly információszerzés céljából. Mint kiderült, a tagállamok lakosságának 47 százaléka tett így, ám vannak az átlagnál sokkal jobban és számottevően gyengébben teljesítő országok is. A rangsor elején álló Dániában a lakosság 89 százaléka szerzett információkat kormányzati oldalakról a koronavírus kitörésének évében, Finnországban ez az arány 85, Hollandiában pedig 81 százalék. Magyarország is jóval az EU-s átlag fölött teljesített 60 százalékkal. A lista ellentétes oldalán, az utolsó helyen Románia áll,

az országban a lakosság mindössze 10 százaléka szerzett információkat a közintézmények hivatalos oldalairól.

Számos oka lehet annak, hogy Romániában ennyire alacsony a kormányzati oldalakról tájékozódók aránya, ám nehéz lenne megmondani, pontosan mi vezetett a gyenge eredményhez – mutatott rá érdeklődésünkre Illyés Gergely politológus. Meglátása szerint hozzájárulhatott ehhez, hogy

a kormány nagyon erősen kommunikált a hírtelevíziókon keresztül, főként a járvány elején, és emiatt az emberek megtudták a legfontosabb információkat a hírműsorokból, nem voltak rászorulva arra, hogy a kormányzati oldalakról tájékozódjanak.

Emellett számos sajtótájékoztatót tartottak, amelyről beszámolt a média, így innen szereztek információkat a lakók. Általánosságban is elmondható, hogy a hazai fogyasztói szokások szerint inkább tájékozódnak a sajtóból az emberek, mintsem felkeressék a hivatalos oldalakat. A kormány kommunikációjára sem az volt jellemző ugyanakkor, hogy a lakossághoz szóljon, sokkal inkább a sajtót célozták meg a különböző nyilatkozatokkal, közleményekkel, tudván, hogy rajtuk keresztül eljut az információ az emberekhez. Emellett nagyon sokan a közösségi oldalakról szereznek információkat, ahol a kormányzati honlapok sokkal ritkábban bukkannak fel, mint a sajtótermékek cikkei.

Nem tudnak különbséget tenni

Hozzátette: Romániában nem fordítottak külön figyelmet arra, hogy az online digitális térben miként tájékoztatnak.

Idézet
Egyszerűen megtartották a sajtótájékoztatókat, kiadták a közleményeket, és aztán a sajtó ezekkel azt kezdett, amit akart. A járvány elején ráadásul gyakran éjszaka tartották ezeket a sajtótájékoztatókat, éjfélkor értesültünk a másnap reggel életbe lépő intézkedésekről. Ez tarthatatlan és hibás hozzáállás volt, de ettől eltekintve nem gondolom, hogy a kormány hibája lenne, hogy kevesen tájékozódtak a weboldalaikról

– húzta alá a politológus. Rámutatott: az volt a lényeg, hogy a hivatalos információk eljussanak a lakossághoz, és ha ez a sajtón, illetve a közösségi médián keresztül hatékonyabb, akkor így kellett eljárni. A gond inkább azzal van, hogy rengeteg álhír és félinformáció is eljutott az emberekhez, akik sokszor nem tudtak különbséget tenni a valós és az álhír között.

„Pontosan a napokban olvastam egy megállapításról, amely szerint a tömegtájékoztatás csődöt mondott az elmúlt egy évben. Nem volt alkalmas arra, hogy hiteles és megbízható információkat szállítson, és nem tudta legyőzni az ezek alternatívájaként feltűnő egyéb források konkurenciáját. Ez egy nagyon súlyos probléma, amely túlmutat a járványon.

Idézet
Manapság az emberek egyenlőségjelet tesznek egy sajtótermék és egy magánszemély közösségi médiás bejegyzése közé.

Egy kommunikációs szakember és egy kovács véleménye a sajtóról egyenértékű a közösségi médiában, ahogy egy orvos és egy útjavító munkás véleménye is ugyanakkora súllyal bír. Ez komoly probléma, de mindezért nem a kormányzati tájékoztatás a hibás” – hangsúlyozta Illyés Gergely.

Botrány kell az embereknek?

A közösségi média káros hatását Tar Gyöngyi, a Hargita Megyei Közegészségügyi Igazgatóság vezetője is kiemelte. Mint fogalmazott, tapasztalataik alapján vissza tudják igazolni, hogy a közösségi médiában terjedő álhírekre fogékonyak az emberek. Ezt bizonyítja például az AstraZeneca és az Oxfordi Egyetem által kifejlesztett oltóanyaggal kapcsolatos hozzáállás:

a közösségi médiában terjedő rémhírek és féligazságok hatására üresek azok az oltóközpontok a megyében, amelyekben ezzel a vakcinával immunizálnak.

Az igazgató szerint már rég betelhettek volna a helyek, de ehelyett a legtöbben várják, hogy elérhető legyen valamelyik másik vakcina. Az, hogy a lakosság nagyrészt a közösségi oldalakról tájékozódik a hivatalos források helyett, Tar Gyöngyi szerint hozzájárulhatott a vírus- és oltásellenes hangulat kialakulásához.

„A kormányzati kommunikáció nem tud olyan hatékony és gyors lenni, mint a Facebookos, és nem is olyan ízes. Az olvasók többségének ugyanis a botrány kell, az terjed gyorsan, a hivatalos, száraz, tényszerű tájékoztatás viszont nem népszerű. Székelyföldön további hátrányt jelent a nyelvtudás hiánya, hiszen a hivatalos információk először román nyelven jelennek meg. Ez sem kellene viszont akadályt jelentsen, ugyanis a magyar kormány információiból is tájékozódhatunk az olyan általánosan érvényes témákkal kapcsolatosan, mint például a védőoltások. Az, hogy kétnyelvűek vagyunk, az előnyünkre is válhatna, ha kihasználnánk. Csak sajnos a tapasztalat szerint nem használjuk” – nehezményezte Tar Gyöngyi.

szóljon hozzá! Hozzászólások

Ezek is érdekelhetik

A rovat további cikkei

2025. július 02., szerda

Bérpótlékcsökkentés: mennyi az annyi?

Az egészségügyben dolgozók bérpótlékai a munkájuknak csak egy meghatározott része esetében csökken, más tevékenységeik esetében nem. Még nem világos, hogy ennek rendszerszinten milyen hatása lesz, véli a Sanitas képviselője.

Bérpótlékcsökkentés: mennyi az annyi?
Bérpótlékcsökkentés: mennyi az annyi?
2025. július 02., szerda

Bérpótlékcsökkentés: mennyi az annyi?

2025. július 02., szerda

Bolojan: jövő évben sem nőnek a nyugdíjak és a közalkalmazotti fizetések

Ilie Bolojan kormányfő szerdán bejelentette, hogy jövő évben sem fognak nőni a nyugdíjak és a közalkalmazotti fizetések. A költségvetési hiány csökkentése érdekében kétkulcsos áfát vezetnek be, és csökkentik a pártok állami támogatását is.

Bolojan: jövő évben sem nőnek a nyugdíjak és a közalkalmazotti fizetések
2025. július 02., szerda

Az állatkínzás csúcsa: kölyökkutyáját tépette szét nagykutyákkal

Börtönbüntetést kaptak ketten Hargita megyében állatkínzás miatt: egy 19 éves a kölyökkutyáját tépette szét nagykutyákkal, egy másik pedig megcsonkította saját kutyája fülét. Az első esetben felfüggesztett büntetés született, másodikban letöltendő.

Az állatkínzás csúcsa: kölyökkutyáját tépette szét nagykutyákkal
2025. július 02., szerda

Az ombudsmanhoz fordulnak a közigazgatási szakszervezetek a megszorító rendelet miatt

A Közigazgatási Szakszervezetek Szövetsége (FNSA) kérte a Nép Ügyvédjétől, hogy hivatalból emeljen alkotmányossági kifogást az alkotmánybíróságon a közigazgatásban dolgozók bércsökkentését előíró 2025/36-os számú sürgősségi kormányrendelet ellen.

Az ombudsmanhoz fordulnak a közigazgatási szakszervezetek a megszorító rendelet miatt
2025. július 02., szerda

Vádat emeltek Călin Georgescu ellen

Háborús bűnösök kultuszának ápolása és legionárius propaganda vádjával bíróság elé állította a legfőbb ügyészség Călin Georgescut. A volt elnökjelöltet további öt bűncselekménnyel gyanúsítják, amelyek ügyében folytatódik a nyomozás.

Vádat emeltek Călin Georgescu ellen
Vádat emeltek Călin Georgescu ellen
2025. július 02., szerda

Vádat emeltek Călin Georgescu ellen

2025. július 02., szerda

Képességfelmérő: segíthet a dolgozatok megtekintése?

A diákok megnyugtatása a célja annak az intézkedésnek, amely értelmében idéntől meg lehet tekinteni a nyolcadikosok képességfelmérő dolgozatait – véli Irsai Izabella tanfelügyelő. A jegyeket csütörtökön teszik közzé, óvni már aznap is lehet.

Képességfelmérő: segíthet a dolgozatok megtekintése?
2025. július 02., szerda

Baleset miatt nehezen halad a forgalom Sepsiszentgyörgy egyik kereszteződésénél

Baleset történt Sepsiszentgyörgyön a Gyöngyvirág és Oltmező utcai kereszteződés körforgalmának közelében szerdán. A történtek miatt nehézkesen halad a forgalom az érintett útszakaszon.

Baleset miatt nehezen halad a forgalom Sepsiszentgyörgy egyik kereszteződésénél
2025. július 02., szerda

Leosztották a feladatait Tánczos Barna miniszterelnök-helyettesnek

Ilie Bolojan miniszterelnök a Hivatalos Közlönyben szerdán közzétett határozataiban megszabta az öt kormányfőhelyettes feladatkörét.

Leosztották a feladatait Tánczos Barna miniszterelnök-helyettesnek
2025. július 02., szerda

Jön a kánikula

Csütörtökön elsőfokú hőségriasztás lesz érvényben tizenöt nyugat- és dél-romániai megyében – figyelmeztetett szerdán az Országos Meteorológiai Szolgálat.

Jön a kánikula
Jön a kánikula
2025. július 02., szerda

Jön a kánikula

2025. július 02., szerda

Ősztől új program segíti a román nyelvtanulást Csíkszeredában

Gyermekekhez, tanítókhoz és szülőkhöz is szól az az októbertől induló kezdeményezés, amely a román nyelv játékos, élményszerű elsajátítását tűzte ki célul Csíkszeredában – olvasható a városháza szerkesztőségünknek is eljuttatott közleményében.

Ősztől új program segíti a román nyelvtanulást Csíkszeredában