Hirdetés
Hirdetés

Hírfogyasztás: háttérben a kormányzati oldalak, előtérben a közösségi média

Információszerzés a közösségi oldalakon. Nem biztos, hogy minden hír valós, sokan mégis elhiszik. Képünk illusztráció •  Fotó: Gecse Noémi

Információszerzés a közösségi oldalakon. Nem biztos, hogy minden hír valós, sokan mégis elhiszik. Képünk illusztráció

Fotó: Gecse Noémi

A romániaiak többsége nem hivatalos forrásokból tájékozódik – erről árulkodik az Eurostat friss kutatása, amely szerint a hazai lakosság mindössze tíz százaléka keresett fel tavaly különböző kormányzati oldalakat információszerzés céljából. Ezzel az utolsó helyen szerepel az ország, miközben a rangsor elején álló tagállamokban 80–90 százalék között mozog ez a mutató.

Iszlai Katalin

2021. március 13., 22:032021. március 13., 22:03

Újabb kutatásban végzett az utolsó helyen Románia: az Európai Unió statisztikai hivatala, az Eurostat frissen közzétett elemzésében azt vizsgálta, hogy milyen arányban látogatta a lakosság a kormányzati oldalakat tavaly információszerzés céljából. Mint kiderült, a tagállamok lakosságának 47 százaléka tett így, ám vannak az átlagnál sokkal jobban és számottevően gyengébben teljesítő országok is. A rangsor elején álló Dániában a lakosság 89 százaléka szerzett információkat kormányzati oldalakról a koronavírus kitörésének évében, Finnországban ez az arány 85, Hollandiában pedig 81 százalék. Magyarország is jóval az EU-s átlag fölött teljesített 60 százalékkal. A lista ellentétes oldalán, az utolsó helyen Románia áll,

az országban a lakosság mindössze 10 százaléka szerzett információkat a közintézmények hivatalos oldalairól.

Hirdetés

Számos oka lehet annak, hogy Romániában ennyire alacsony a kormányzati oldalakról tájékozódók aránya, ám nehéz lenne megmondani, pontosan mi vezetett a gyenge eredményhez – mutatott rá érdeklődésünkre Illyés Gergely politológus. Meglátása szerint hozzájárulhatott ehhez, hogy

a kormány nagyon erősen kommunikált a hírtelevíziókon keresztül, főként a járvány elején, és emiatt az emberek megtudták a legfontosabb információkat a hírműsorokból, nem voltak rászorulva arra, hogy a kormányzati oldalakról tájékozódjanak.

Emellett számos sajtótájékoztatót tartottak, amelyről beszámolt a média, így innen szereztek információkat a lakók. Általánosságban is elmondható, hogy a hazai fogyasztói szokások szerint inkább tájékozódnak a sajtóból az emberek, mintsem felkeressék a hivatalos oldalakat. A kormány kommunikációjára sem az volt jellemző ugyanakkor, hogy a lakossághoz szóljon, sokkal inkább a sajtót célozták meg a különböző nyilatkozatokkal, közleményekkel, tudván, hogy rajtuk keresztül eljut az információ az emberekhez. Emellett nagyon sokan a közösségi oldalakról szereznek információkat, ahol a kormányzati honlapok sokkal ritkábban bukkannak fel, mint a sajtótermékek cikkei.

Nem tudnak különbséget tenni

Hozzátette: Romániában nem fordítottak külön figyelmet arra, hogy az online digitális térben miként tájékoztatnak.

Idézet
Egyszerűen megtartották a sajtótájékoztatókat, kiadták a közleményeket, és aztán a sajtó ezekkel azt kezdett, amit akart. A járvány elején ráadásul gyakran éjszaka tartották ezeket a sajtótájékoztatókat, éjfélkor értesültünk a másnap reggel életbe lépő intézkedésekről. Ez tarthatatlan és hibás hozzáállás volt, de ettől eltekintve nem gondolom, hogy a kormány hibája lenne, hogy kevesen tájékozódtak a weboldalaikról

– húzta alá a politológus. Rámutatott: az volt a lényeg, hogy a hivatalos információk eljussanak a lakossághoz, és ha ez a sajtón, illetve a közösségi médián keresztül hatékonyabb, akkor így kellett eljárni. A gond inkább azzal van, hogy rengeteg álhír és félinformáció is eljutott az emberekhez, akik sokszor nem tudtak különbséget tenni a valós és az álhír között.

„Pontosan a napokban olvastam egy megállapításról, amely szerint a tömegtájékoztatás csődöt mondott az elmúlt egy évben. Nem volt alkalmas arra, hogy hiteles és megbízható információkat szállítson, és nem tudta legyőzni az ezek alternatívájaként feltűnő egyéb források konkurenciáját. Ez egy nagyon súlyos probléma, amely túlmutat a járványon.

Idézet
Manapság az emberek egyenlőségjelet tesznek egy sajtótermék és egy magánszemély közösségi médiás bejegyzése közé.

Egy kommunikációs szakember és egy kovács véleménye a sajtóról egyenértékű a közösségi médiában, ahogy egy orvos és egy útjavító munkás véleménye is ugyanakkora súllyal bír. Ez komoly probléma, de mindezért nem a kormányzati tájékoztatás a hibás” – hangsúlyozta Illyés Gergely.

Botrány kell az embereknek?

A közösségi média káros hatását Tar Gyöngyi, a Hargita Megyei Közegészségügyi Igazgatóság vezetője is kiemelte. Mint fogalmazott, tapasztalataik alapján vissza tudják igazolni, hogy a közösségi médiában terjedő álhírekre fogékonyak az emberek. Ezt bizonyítja például az AstraZeneca és az Oxfordi Egyetem által kifejlesztett oltóanyaggal kapcsolatos hozzáállás:

a közösségi médiában terjedő rémhírek és féligazságok hatására üresek azok az oltóközpontok a megyében, amelyekben ezzel a vakcinával immunizálnak.

Az igazgató szerint már rég betelhettek volna a helyek, de ehelyett a legtöbben várják, hogy elérhető legyen valamelyik másik vakcina. Az, hogy a lakosság nagyrészt a közösségi oldalakról tájékozódik a hivatalos források helyett, Tar Gyöngyi szerint hozzájárulhatott a vírus- és oltásellenes hangulat kialakulásához.

„A kormányzati kommunikáció nem tud olyan hatékony és gyors lenni, mint a Facebookos, és nem is olyan ízes. Az olvasók többségének ugyanis a botrány kell, az terjed gyorsan, a hivatalos, száraz, tényszerű tájékoztatás viszont nem népszerű. Székelyföldön további hátrányt jelent a nyelvtudás hiánya, hiszen a hivatalos információk először román nyelven jelennek meg. Ez sem kellene viszont akadályt jelentsen, ugyanis a magyar kormány információiból is tájékozódhatunk az olyan általánosan érvényes témákkal kapcsolatosan, mint például a védőoltások. Az, hogy kétnyelvűek vagyunk, az előnyünkre is válhatna, ha kihasználnánk. Csak sajnos a tapasztalat szerint nem használjuk” – nehezményezte Tar Gyöngyi.

szóljon hozzá! Hozzászólások
Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés

Ezek is érdekelhetik

Hirdetés

A rovat további cikkei

2026. április 29., szerda

RMDSZ-es javaslat: csökkenne a gyermekpénz, de iskolalátogatás esetén összességében többet kapnának a családok

Törvényjavaslatot nyújtott be az RMDSZ, amely szerint a jelenlegi 292 lejes gyermekpénzt 100 lejre csökkentenék, a fennmaradó összeget pedig „jelenléti ösztöndíjként” csak a rendszeresen iskolába járók kapnák meg, további 50 lejjel kiegészítve.

RMDSZ-es javaslat: csökkenne a gyermekpénz, de iskolalátogatás esetén összességében többet kapnának a családok
Hirdetés
2026. április 29., szerda

Máris átlépte a pszichológiai küszöböt a lejjel szemben az euró

A Román Nemzeti Bank (BNR) szerdán 5,1004 lej/euró hivatalos árfolyamot jelentett be, ez pedig az első alkalom az elmúlt egy évben, hogy az európai valuta átlépte az 5,1 lejes pszichológiai küszöböt.

Máris átlépte a pszichológiai küszöböt a lejjel szemben az euró
2026. április 29., szerda

Magyar Péter: hamarosan érkeznek az uniós források Magyarországra

Hamarosan érkeznek az európai uniós források Magyarországra – közölte Magyar Péter leendő miniszterelnök, miután egyeztetett Ursula von der Leyennel, az Európai Bizottság elnökével szerdán Brüsszelben.

Magyar Péter: hamarosan érkeznek az uniós források Magyarországra
2026. április 29., szerda

Betilthatják a mobilokat az iskolákban – a szenátus rábólintott a tervezetre

Első házként elfogadta szerdán a szenátus azt a törvénytervezetet, amely lehetővé teszi a középiskolák számára, hogy igazgatótanácsi döntéssel betiltsák a mobiltelefonok használatát az iskolában.

Betilthatják a mobilokat az iskolákban – a szenátus rábólintott a tervezetre
Hirdetés
2026. április 29., szerda

Dán kiskereskedelmi üzletlánc lép be a román piacra

Belép a román piacra a Normal dán kiskereskedelmi vállalat – írja az MTI a profit.ro gazdasági portál információ alapján.

Dán kiskereskedelmi üzletlánc lép be a román piacra
2026. április 29., szerda

Megkapta az utolsó döfést a Novák-törvény

Az alkotmánybíróság szerdai döntése szerint sérti az alkotmányt az a törvénytervezet, amely szerint a romániai kluboknak a hivatalos mérkőzéseken legalább 40 százalékban hazai sportolókat kell szerepeltetniük a 2026–2027-es szezontól.

Megkapta az utolsó döfést a Novák-törvény
2026. április 29., szerda

Elhunyt Czegő Zoltán költő, író, újságíró

Április 29-én elhunyt Czegő Zoltán (1938–2026) költő, író, újságíró – közölte a szerző halálhírét a Magyar Írószövetség. A több elismerést kapott szerző számos verseskötete, elbeszélése, novellája, regénye és publicisztikája jelent meg.

Elhunyt Czegő Zoltán költő, író, újságíró
Hirdetés
2026. április 29., szerda

Igazat adott az AUR-nak az alkotmánybíróság: több helyre jogosultak a közmédia vezetőségében

Az alkotmánybíróság szerdán közölte, hogy helyt adott a Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR) beadványának és alkotmányellenesnek nyilvánította a közszolgálati televízió és rádió vezetőtanácsi tagjainak kinevezéséről szóló parlamenti határozatokat.

Igazat adott az AUR-nak az alkotmánybíróság: több helyre jogosultak a közmédia vezetőségében
2026. április 29., szerda

Ötvenezer lejébe került egy cégnek az illegális szemétlerakás

Nagy mennyiségű szemetet dobott ki a csíkszeredai Suta-tó mellett, ötvenezer lejes bírságot kapott érte egy helyi cég, amelyet nemrég sikerült azonosítania a Csíkszeredai Helyi Rendőrségnek.

Ötvenezer lejébe került egy cégnek az illegális szemétlerakás
2026. április 29., szerda

Szülőföld utáni sóvárgás levelekbe öntve

A gyimesbükki Fejér Sándor joggal nevezhette magát a sors kegyeltjének, hiszen a csodával határos módon maradt életben a Bilibók-tetőn, s került messzi földre. Idegenből hazaküldött levelei a szülőföldszeretet szépirodalmi igényű megnyilvánulásai.

Szülőföld utáni sóvárgás levelekbe öntve
Hirdetés