Hirdetés
Hirdetés

Hírfogyasztás: háttérben a kormányzati oldalak, előtérben a közösségi média

Információszerzés a közösségi oldalakon. Nem biztos, hogy minden hír valós, sokan mégis elhiszik. Képünk illusztráció •  Fotó: Gecse Noémi

Információszerzés a közösségi oldalakon. Nem biztos, hogy minden hír valós, sokan mégis elhiszik. Képünk illusztráció

Fotó: Gecse Noémi

A romániaiak többsége nem hivatalos forrásokból tájékozódik – erről árulkodik az Eurostat friss kutatása, amely szerint a hazai lakosság mindössze tíz százaléka keresett fel tavaly különböző kormányzati oldalakat információszerzés céljából. Ezzel az utolsó helyen szerepel az ország, miközben a rangsor elején álló tagállamokban 80–90 százalék között mozog ez a mutató.

Iszlai Katalin

2021. március 13., 22:032021. március 13., 22:03

Újabb kutatásban végzett az utolsó helyen Románia: az Európai Unió statisztikai hivatala, az Eurostat frissen közzétett elemzésében azt vizsgálta, hogy milyen arányban látogatta a lakosság a kormányzati oldalakat tavaly információszerzés céljából. Mint kiderült, a tagállamok lakosságának 47 százaléka tett így, ám vannak az átlagnál sokkal jobban és számottevően gyengébben teljesítő országok is. A rangsor elején álló Dániában a lakosság 89 százaléka szerzett információkat kormányzati oldalakról a koronavírus kitörésének évében, Finnországban ez az arány 85, Hollandiában pedig 81 százalék. Magyarország is jóval az EU-s átlag fölött teljesített 60 százalékkal. A lista ellentétes oldalán, az utolsó helyen Románia áll,

az országban a lakosság mindössze 10 százaléka szerzett információkat a közintézmények hivatalos oldalairól.

Hirdetés

Számos oka lehet annak, hogy Romániában ennyire alacsony a kormányzati oldalakról tájékozódók aránya, ám nehéz lenne megmondani, pontosan mi vezetett a gyenge eredményhez – mutatott rá érdeklődésünkre Illyés Gergely politológus. Meglátása szerint hozzájárulhatott ehhez, hogy

a kormány nagyon erősen kommunikált a hírtelevíziókon keresztül, főként a járvány elején, és emiatt az emberek megtudták a legfontosabb információkat a hírműsorokból, nem voltak rászorulva arra, hogy a kormányzati oldalakról tájékozódjanak.

Emellett számos sajtótájékoztatót tartottak, amelyről beszámolt a média, így innen szereztek információkat a lakók. Általánosságban is elmondható, hogy a hazai fogyasztói szokások szerint inkább tájékozódnak a sajtóból az emberek, mintsem felkeressék a hivatalos oldalakat. A kormány kommunikációjára sem az volt jellemző ugyanakkor, hogy a lakossághoz szóljon, sokkal inkább a sajtót célozták meg a különböző nyilatkozatokkal, közleményekkel, tudván, hogy rajtuk keresztül eljut az információ az emberekhez. Emellett nagyon sokan a közösségi oldalakról szereznek információkat, ahol a kormányzati honlapok sokkal ritkábban bukkannak fel, mint a sajtótermékek cikkei.

Nem tudnak különbséget tenni

Hozzátette: Romániában nem fordítottak külön figyelmet arra, hogy az online digitális térben miként tájékoztatnak.

Idézet
Egyszerűen megtartották a sajtótájékoztatókat, kiadták a közleményeket, és aztán a sajtó ezekkel azt kezdett, amit akart. A járvány elején ráadásul gyakran éjszaka tartották ezeket a sajtótájékoztatókat, éjfélkor értesültünk a másnap reggel életbe lépő intézkedésekről. Ez tarthatatlan és hibás hozzáállás volt, de ettől eltekintve nem gondolom, hogy a kormány hibája lenne, hogy kevesen tájékozódtak a weboldalaikról

– húzta alá a politológus. Rámutatott: az volt a lényeg, hogy a hivatalos információk eljussanak a lakossághoz, és ha ez a sajtón, illetve a közösségi médián keresztül hatékonyabb, akkor így kellett eljárni. A gond inkább azzal van, hogy rengeteg álhír és félinformáció is eljutott az emberekhez, akik sokszor nem tudtak különbséget tenni a valós és az álhír között.

„Pontosan a napokban olvastam egy megállapításról, amely szerint a tömegtájékoztatás csődöt mondott az elmúlt egy évben. Nem volt alkalmas arra, hogy hiteles és megbízható információkat szállítson, és nem tudta legyőzni az ezek alternatívájaként feltűnő egyéb források konkurenciáját. Ez egy nagyon súlyos probléma, amely túlmutat a járványon.

Idézet
Manapság az emberek egyenlőségjelet tesznek egy sajtótermék és egy magánszemély közösségi médiás bejegyzése közé.

Egy kommunikációs szakember és egy kovács véleménye a sajtóról egyenértékű a közösségi médiában, ahogy egy orvos és egy útjavító munkás véleménye is ugyanakkora súllyal bír. Ez komoly probléma, de mindezért nem a kormányzati tájékoztatás a hibás” – hangsúlyozta Illyés Gergely.

Botrány kell az embereknek?

A közösségi média káros hatását Tar Gyöngyi, a Hargita Megyei Közegészségügyi Igazgatóság vezetője is kiemelte. Mint fogalmazott, tapasztalataik alapján vissza tudják igazolni, hogy a közösségi médiában terjedő álhírekre fogékonyak az emberek. Ezt bizonyítja például az AstraZeneca és az Oxfordi Egyetem által kifejlesztett oltóanyaggal kapcsolatos hozzáállás:

a közösségi médiában terjedő rémhírek és féligazságok hatására üresek azok az oltóközpontok a megyében, amelyekben ezzel a vakcinával immunizálnak.

Az igazgató szerint már rég betelhettek volna a helyek, de ehelyett a legtöbben várják, hogy elérhető legyen valamelyik másik vakcina. Az, hogy a lakosság nagyrészt a közösségi oldalakról tájékozódik a hivatalos források helyett, Tar Gyöngyi szerint hozzájárulhatott a vírus- és oltásellenes hangulat kialakulásához.

„A kormányzati kommunikáció nem tud olyan hatékony és gyors lenni, mint a Facebookos, és nem is olyan ízes. Az olvasók többségének ugyanis a botrány kell, az terjed gyorsan, a hivatalos, száraz, tényszerű tájékoztatás viszont nem népszerű. Székelyföldön további hátrányt jelent a nyelvtudás hiánya, hiszen a hivatalos információk először román nyelven jelennek meg. Ez sem kellene viszont akadályt jelentsen, ugyanis a magyar kormány információiból is tájékozódhatunk az olyan általánosan érvényes témákkal kapcsolatosan, mint például a védőoltások. Az, hogy kétnyelvűek vagyunk, az előnyünkre is válhatna, ha kihasználnánk. Csak sajnos a tapasztalat szerint nem használjuk” – nehezményezte Tar Gyöngyi.

Hirdetés
szóljon hozzá! Hozzászólások
Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés

Ezek is érdekelhetik

Hirdetés

A rovat további cikkei

2026. augusztus 22., szombat

Leó pápa: a világnak nincsen szüksége az emberiséget leértékelő mesterséges intelligenciára

A világnak nincsen szüksége olyan mesterséges intelligenciára, amely leértékeli az emberiséget, ellenkezőleg, bölcsesség vezette emberi intelligenciára van szüksége – mondta XIV. Leó pápa.

Leó pápa: a világnak nincsen szüksége az emberiséget leértékelő mesterséges intelligenciára
Hirdetés
2026. augusztus 22., szombat

Bákói cigarettacsempészekre csapott le a rendőrség

Három 31 és 72 év közti személyt hallgatott ki a rendőrség Bákóban akiket cigarettacsempészettel gyanúsítanak. Kettejüket őrizetbe vették.

Bákói cigarettacsempészekre csapott le a rendőrség
2026. augusztus 22., szombat

Hatan kerültek kórházba a cekendi balesetet követően

Két autó ütközött össze szombaton hajnalban Homoródfürdő és Máréfalva között, hat személyt kellett kórházba szállítani – tudtuk meg a Hargita Megyei Rendőr-főkapitányságtól.

Hatan kerültek kórházba a cekendi balesetet követően
2026. augusztus 22., szombat

Nyaralónál csaptak fel a lángok

Leégett egy nyaraló faszerkezete a Maros megyei, Erdőszentgyörgyhöz közeli Bözödön, ahol pénteken éjfélkor csaptak fel a lángok – közli a Maros megyei tűzoltóság. Szerencsére senki sem sérült meg.

Nyaralónál csaptak fel a lángok
Nyaralónál csaptak fel a lángok
2026. augusztus 22., szombat

Nyaralónál csaptak fel a lángok

Hirdetés
2026. augusztus 22., szombat

Drónt észleltek a határ közelében, vadászgépeket, helikoptert is riasztottak

A védelmi minisztérium pénteken közölte, hogy radarrendszere 18 óra körül légi célpontot észlelt az ukrajnai Reni városától mintegy 15 kilométerre keletre.

Drónt észleltek a határ közelében, vadászgépeket, helikoptert is riasztottak
2026. augusztus 22., szombat

Balesettel indult a szombat a Cekend-tetőn

Két autó ütközött, az egyik lesodródott az úttestről szombat reggel a Cekend-tetőn.

Balesettel indult a szombat a Cekend-tetőn
Balesettel indult a szombat a Cekend-tetőn
2026. augusztus 22., szombat

Balesettel indult a szombat a Cekend-tetőn

2026. augusztus 21., péntek

Munkabeszüntetésre készülnek a bírósági és ügyészségi jegyzők

A bírósági és ügyészségi jegyzők szakszervezete azzal fenyegetőzik, hogy szeptember 1-jétől határozatlan időre megbénítja a romániai bíróságok és ügyészségek működését.

Munkabeszüntetésre készülnek a bírósági és ügyészségi jegyzők
Hirdetés
2026. augusztus 21., péntek

Hargita megye a világsajtóban: a The Guardian lap a Dolomitoknál is jobb úti célnak látja

A nemzetközi sajtó figyelmébe került Hargita megye: az egyik legismertebb brit lap, a The Guardian egy terjedelmes cikkben mutatta be a térséget, Erdély egyik látványos, de még kevésbé ismert úticéljaként.

Hargita megye a világsajtóban: a The Guardian lap a Dolomitoknál is jobb úti célnak látja
2026. augusztus 21., péntek

Feltehetően drónból származó roncsdarabot találtak a Fekete-tengerben

Feltehetően légi drónból származó roncsdarabot találtak pénteken a Fekete-tengerben, a Midia kikötő déli hullámtörő gátjától mintegy 25 méterre – közölte a védelmi minisztérium.

Feltehetően drónból származó roncsdarabot találtak a Fekete-tengerben
2026. augusztus 21., péntek

Tíz nap maradt több mint háromezer beruházás lezárására

Ilie Bolojan ügyvivő miniszterelnök pénteken közölte, hogy az augusztus 31-i határidőig hátralévő tíz napban a helyreállítási tervbe (PNRR) foglalt több mint háromezer munkálat műszaki átadás-átvételét kell még lezárni.

Tíz nap maradt több mint háromezer beruházás lezárására
Hirdetés