
A polgármesteri hivatal tanácstermében zajlott a közvita. Nem volt ott mindkét fél
Fotó: Pinti Attila
Nem a várakozások szerint alakult a csíkszeredai polgármesteri hivatal által csütörtökre meghirdetett közvita a Tanorok utca egy beépítetlen részére készült övezeti rendezési tervről (PUZ), amely azért váltott ki lakossági tiltakozást, mert egy vállalkozás társasházakat akar ott építeni. A befektető nem jelent meg, így többnyire a lakók és a városi főépítész párbeszéde zajlott.
2021. augusztus 05., 19:042021. augusztus 05., 19:04
2021. augusztus 05., 20:062021. augusztus 05., 20:06
Meglepő bejelentéssel vezette fel a találkozót Albert Sándor csíkszeredai főépítész. Mint elmondta, a Tanorok utcában társasházakat építeni szándékozó, és a PUZ-t készítő vállalkozás vezetője
A főépítész vázolta a korábban a Székelyhonon is részletesen ismertetett előzményeket, a három évvel ezelőtti, meg nem valósult hasonló rendezési tervet, az akkori lakossági tiltakozást, illetve a mostani helyzetet, amikor a 0,70 hektáros telektulajdonnal rendelkező befektető az előírások szerint 2 hektár rendezésére kell tervet készítsen, ebből viszont 1,3 hektár az ellenzők tulajdona.

Többszöri lakossági tiltakozást váltott ki az az elképzelés, amely szerint egy vállalkozó társasházakat építene a csíkszeredai Tanorok utca beépítetlen részén. Az ott lakók nemcsak ellenzik az újabb rendezési tervet, hanem egy másik változatot is készíttettek, és azt szeretnék elfogadtatni.
Hangsúlyozta, célszerűségi jóváhagyás előtt áll az összesen 32 lakást tartalmazó 4 társasház építését is tartalmazó elképzelés, ezért is szervezték meg a közvitát. Egy észrevételt is tett, szerinte túl kevés az úttest felvázolt szélessége, és szűknek tartja a 0,7 hektárt ehhez az elképzeléshez.
Fotó: Pinti Attila
A korábban a terv ellen 157 tiltakozó aláírással ellátott beadványt benyújtó, a lakókat képviselő Mihály István kifejtette,
Hozzátette, mivel a társasházak esetleges építése miatt saját házaik értékvesztést szenvednek el, perelni is hajlandók a várost ilyen esetben. A főépítész szerint nem szeretnének olyan tervet elfogadni, amely törvényileg támadható, ezért feladatuk ellenőrizni a vonatkozó urbanisztikai szabályok betartását, de egy esetleges elutasítást meg kell indokolni, nem elég a szomszédok tiltakozása. Viszont a terület minden tulajdonosának szükséges egyetértenie a PUZ elfogadásához, enélkül nincs rá mód – hangzott el.
Fotó: Pinti Attila
A lakók emlékeztettek,
Albert Sándor úgy látja, patthelyzet alakult ki, mert a lakók semmiképp nem akarják a társasházakat, így pedig nincs lehetőség a megegyezésre, és PUZ elkészítésére sem. Köllő Miklós műépítész, aki szintén jelen volt az eseményen, úgy értékelt, amíg nincs egyetértés a tervezési témával kapcsolatban, addig nehéz helyzetben van bármely tervező. Szerinte ebben a helyzetben mindenki veszít – a város, a befektető és a többségi telektulajdonosok is, ezért érdemesnek látná egy mediátorhoz fordulni, hogy közeledjenek az álláspontok.
A kulturális minisztérium felvette a szombaton a 79. Cannes-i Filmfesztiválon Arany Pálmával díjazott Fjord című filmet azon stratégiai kulturális projektek listájára, amelyek finanszírozásban részesülnek az Oscar-díjra való jelöléshez.
A háborút nem egy szuperhatalom nyeri meg, hanem a mindenható szeretet, az emberiséget a nyomortól nem a megszámolhatatlan gazdagság, hanem a szeretet kifogyhatatlan ajándéka szabadítja meg – mondta XIV. Leó pápa a vatikáni Szent Péter-bazilikában.
Körülbelül 100 métert zuhant a Bucsecs-hegységben az a két turista, akiket a hegyimentőknek végül sikerült megmenteniük vasárnap.
A Richter-skála szerint 3,5-ös erősségű földrengés történt vasárnap 5 óra 2 perckor Vrancea megyében.
Heves vita bontakozott ki a gyimesbükki Rákóczi-vár felújítása körül, miután Dan Tanasă AUR-os parlamenti képviselő bírálni kezdte a beruházást, illetve annak állami finanszírozását
A Cristian Mungiu rendezésében készült Fjord című, Norvégiában játszódó filmnek ítélte szombat este az Arany Pálmát a zsűri a 79. Cannes-i Nemzetközi Filmfesztiválon.
Felemelő és feltöltő az az összetartozás és szeretet, ami csak itt tapasztalható meg – vélik a zarándokok, akiket arról kérdeztünk, miért látogatnak évről évre a Nagy- és Kissomlyó-hegy közötti nyeregbe, a Hármashalom-oltárhoz pünkösdkor.
Az összmagyarság ünnepe, tízezrek találkozási pontja, „hazatérés” és még sorolhatnánk a csíksomlyói búcsú jelzőit. Újabb fotós összeállításunkban ezúttal a csíksomlyói búcsú arcait mutatjuk, akiken megakadt a fotósaink szeme és lencséje.
A búcsújárás elengedhetetlen kellékei a feszületek, zászlók, egyházi jelképek, amik tájékozódási pontként is szolgálnak a több százezres tömegben. Fotósaink képein mutatjuk az idei búcsú legszembetűnőbbjeit.
Az idei pünkösdszombaton is kegyes, sőt „túl kegyes” volt az időjárás a zarándokhoz, akik tűző napsütésben, nyárias melegben vehettek részt a búcsús szentmisén, Csíksomlyón. Fotókon mutatjuk.
1 hozzászólás