
Néhány évtizede még elképzelhetetlen volt, ma már valóság: alig találni pityókaszedőket
Fotó: Veres Nándor
Az őszi betakarítások egyik fontos része a pityókaszedés, amely az elmúlt évtizedekben nagyobb embertömegeket is munkára fogott. A mezőgazdasági berendezések rohamos fejlődése ugyan elhozta a hatékonyabb betakarítási módozatokat, de nem csak ez eredményezte a kétkezi munka elértéktelenedését.
2021. október 09., 21:382021. október 09., 21:38
Felcsíki és alcsíki terepszemlénken több gazdával is szóba elegyedtünk a szántóföldeken. Bíró István egy tucatnyi pityókaszedő munkáját irányította saját területén, kérdésünkre pedig, miszerint mennyire nehéz munkaerőt találni erre az őszi munkára, lehangoló választ adott.
– magyarázta a férfi. Rámutatott, a településen, ahol laknak, több helyen is keresik a szedőket háztáji gazdálkodók, de csak züllött emberek jelentkeznek, akik inkább hátráltatnak, mint segítenének a munkában.
Egy másik férfi is hasonló tapasztalatokról számolt be. Neki szerencséje volt, ugyanis két területről is volt betakarítani való pityókája, és mindkét helyre jöttek a segítségek, de igyekezett is meghálálni nekik.
– fejtette ki, aki szerint az elmúlt években sokkal többen vállaltak külföldön munkát, így a fizikai munkaerőre alkalmas emberek száma mindenhol látványosan lecsökkent.
Megbecsüli, aki napszámost talál. Elkél a kétkezi segítség
Fotó: Veres Nándor
A Székelyhon kérdésére, miszerint a gépesítés mennyivel könnyítené meg a munkáját, azt válaszolta, a szomszédjában nagyipari mennyiségben gépekkel takarítják be a pityókát, de szerinte több a kár, mint a haszon. „A gép nem tesz különbséget a földdarab, a kő és a pityóka között. Az udvar hátsó része csak földdel van tele, olyan sokat felszed a gép. Nem mellékesen a rossz és az elvágott pityókát is felszedi. Sok az utólagos munka, és egy idő után a föld is kisoványodik, tönkremegy” – hívta fel a figyelmet, egyértelműen elutasítva a gépesítést ezen a téren.
László György gyergyószéki mezőgazdász idén 14 hektáron ültetett krumplit. Mint mondta, az utóbbi években nem igazán alakult úgy az ára a burgonyának, hogy arra építeni lehessen hosszútávon is. „Nagyon ingadozó volt az árfolyama. Amikor becsületes, verejtékes munkával megdolgoztunk érte, akkor is ritka volt, hogy 1,3–1,5 lejnél drágábban el tudtuk volna adni kilóját. Máskor pedig szó szerint banikért vitték csak el” – panaszkodott az elmúlt évekre. Ezért is szánta rá magát a gépesítésre és az ipari mennyiségre, így
Rámutatott, így sokkal kevesebb ideje jut más mezőgazdasági tevékenységre – gabonából például csak annyit ültet, amennyi a háztáji állatoknak szükséges –, ellenben nincs gondja a napszámosokra. „Azelőtt még a környező településekről is eljöttek napszámosnak, máskor Maros és Beszterce megyékből voltak munkásaim.
És itt az egyszerű emberekről beszélek” – láttatta a helyzetet. Mint kiderült, azok vannak a legnagyobb bajban, akik a saját fogyasztás mellett épp annyival termelnek többet, hogy legyen legalább egy minimális bevételük. „Egyszerűen nincs, akit hívni. Ellátás, napi száz lej a szedőknek, százötven a rakodómunkásoknak, ha kell, még pityókát is vihet, de így sincs szinte senki” – összegezte, megemlítve, legtöbbször ismerősökre, szomszédokra, barátokra tudnak hagyatkozni a termelők.
Több, internetes hirdetésekkel foglalkozó portálon keresgélve is bukkantunk krumpliszedőgépekre. Az egy- vagy kétsoros, illetve a szedési sebesség mértékétől függő berendezések használtan 2500 eurótól 8000 euróig terjednek, egy új gép ára pedig a 30 ezer eurót is elérheti.
Székelyföld-szerte jelen voltunk a március 15-i ünnepségeken, képes anyagunkban abból adunk ízelítőt, hogy Marosvásárhelytől Csíkszeredáig, Székelyudvarhelytől Sepsiszentgyörgyig hogyan ünnepeltek a székelyek.
A kis közösségükben elismert, a magyarságért sokat tevékenykedő hétköznapi hősöket tüntettek ki vasárnap délután Könyv és Gyertya díjjal Marosvásárhelyen. Az alkalmat a legendás Szentegyházi Gyermekfilharmónia koncertje tette emlékezetessé.
Koszorúzással, beszédekkel, néptánccal és imával emlékeztek meg vasárnap késő délután Nyergestetőn az 1848–1849-es szabadságharc hőseiről. A történelmi helyszínen tartott ünnepségen több százan rótták le tiszteletüket a székely honvédek előtt.
„A magyarok Istene mindenütt ott van, ahol a világon magyarok élnek” – fogalmazott a Sepsiszentgyörgy központjában tartott március 15-i ünnepségen Répássy Róbert igazságügyi államtitkár.
Száraz növényzet gyúlt ki a Marosvásárhely közeli Jedd területén március 15-én délután. A tűzoltók nehezen megközelíthető területen küzdenek a lángokkal, amelyek már átterjedtek az erdős terület aljnövényzetére és egy hétvégi ház kerítésére is.
Katonai eledeleket idéző gulyással, történelmi visszatekintéssel és muzsikával emlékeztek az 1848–49-es forradalom és szabadságharc hőseire a gyergyószentmiklósi Népművészeti Alkotóház udvarán. Ez volt a huszadik márciusi katonaeledel-kóstoló.
Sohasem fogjuk megengedni, hogy Magyarországot gyűlölet és düh kormányozza – jelentette ki a miniszterelnök a budapesti Kossuth Lajos téren az 1848-49-es forradalom és szabadságharc évfordulóján mondott ünnepi beszédében.
Tűz ütött ki vasárnap délelőtt a Prahova megyei Puchenii Moșneni település műemlék templomában, nincsenek áldozatok.
Nicușor Dan román államfő is köszöntötte a romániai magyarokat a nemzeti ünnep alkalmából.
A nemzet ereje nem abból fakad, hogy külön-külön erősek vagyunk, hanem abból, hogy számíthatunk egymásra, bízunk egymásban és kiállunk egymásért – hangoztatta a magyar nemzeti ünnep alkalmából közzétett üzenetében vasárnap Kelemen Hunor, az RMDSZ elnöke.
2 hozzászólás