Rovatok

Szolgáltatások

Médiatár

Bejelentkezés

Bejelentkezés Facebook-fiókkal

Bejelentkezés Google-fiókkal

vagy

E-mail-cím

Jelszó

Elfelejtette a jelszavát?

Regisztráció

Beállítások

Olvasási mód:

Betűméret:

a a

23:09

Olasz és svájci diadalok, román és magyar helytállás a téli olimpia első szerdáján

22:12

Nehezen adta oda a pontokat a Red Hawks a gyergyóiaknak

22:11

Hét perc alatt szerzett mesterhármast az FK Csíkszereda támadója

22:04

Helyzet és kapura lövés nélkül búcsúzott a Sepsi OSK a Román Kupától

» MÉG TÖBB FRISS HÍR

Luxusautók frontális ütközése: egy üzletember életét vesztette, egy terhes nőt helikopterrel vittek kórházba

Tragikus hirtelenséggel elhunyt Kontra György, az M1 híradósa

Kell a parajdiak földje az autópályához, de felhajtót nem kapnak cserébe

Feltakarítják a traktor után a sarat az aszfalton, de a gazdának kell kifizetnie

Börtönbe kísértek a rendőrök egy korondi férfit

Tánczos Barna szerint a magyar közösséget jobban tudják segíteni a kormányon, mint ellenzékben

Kolbászkészítés: ahány ház, annyi szokás – videó

Megváltozhat-e az Octavian Goga sétány és főgimnázium neve egy törvény miatt?

Ötödik alkalommal is halasztott az alkotmánybíróság a bírák és ügyészek nyugdíjazásának ügyében

Ha nem sikerül pénzt spórolni, jön a települések összevonása a miniszterelnök szerint

Hiánycikk a kétkezi segítség

Néhány évtizede még elképzelhetetlen volt, ma már valóság: alig találni pityókaszedőket

Fotó: Veres Nándor

Az őszi betakarítások egyik fontos része a pityókaszedés, amely az elmúlt évtizedekben nagyobb embertömegeket is munkára fogott. A mezőgazdasági berendezések rohamos fejlődése ugyan elhozta a hatékonyabb betakarítási módozatokat, de nem csak ez eredményezte a kétkezi munka elértéktelenedését.

Korpos Attila

2021. október 09., 21:382021. október 09., 21:38

Felcsíki és alcsíki terepszemlénken több gazdával is szóba elegyedtünk a szántóföldeken. Bíró István egy tucatnyi pityókaszedő munkáját irányította saját területén, kérdésünkre pedig, miszerint mennyire nehéz munkaerőt találni erre az őszi munkára, lehangoló választ adott.

Nagyon nehéz, nincs, aki felszedje a pityókát. A szűk rokonsági körből vagyunk itt, ők segítettek ki, amikor nem találtam munkaerőt. Jómagam is nagyobb területeket ültettem be korábban, de oda jutottunk, hogy lassan jobb abbahagyni, és akkor nem kell kínlódni a betakarítással

– magyarázta a férfi. Rámutatott, a településen, ahol laknak, több helyen is keresik a szedőket háztáji gazdálkodók, de csak züllött emberek jelentkeznek, akik inkább hátráltatnak, mint segítenének a munkában.

Mindent a szedőkért

Egy másik férfi is hasonló tapasztalatokról számolt be. Neki szerencséje volt, ugyanis két területről is volt betakarítani való pityókája, és mindkét helyre jöttek a segítségek, de igyekezett is meghálálni nekik.

Megvendégeltük, megfizettük, két veder pityókát adtunk, sőt még a káposztából is adtunk egy zsákkal, csak jövőre is jöjjenek. Szóval szinte már nem is a pénzen múlik

– fejtette ki, aki szerint az elmúlt években sokkal többen vállaltak külföldön munkát, így a fizikai munkaerőre alkalmas emberek száma mindenhol látványosan lecsökkent.

Megbecsüli, aki napszámost talál. Elkél a kétkezi segítség

Fotó: Veres Nándor

A Székelyhon kérdésére, miszerint a gépesítés mennyivel könnyítené meg a munkáját, azt válaszolta, a szomszédjában nagyipari mennyiségben gépekkel takarítják be a pityókát, de szerinte több a kár, mint a haszon. „A gép nem tesz különbséget a földdarab, a kő és a pityóka között. Az udvar hátsó része csak földdel van tele, olyan sokat felszed a gép. Nem mellékesen a rossz és az elvágott pityókát is felszedi. Sok az utólagos munka, és egy idő után a föld is kisoványodik, tönkremegy” – hívta fel a figyelmet, egyértelműen elutasítva a gépesítést ezen a téren.

A csíki térségben meglátása szerint kelendő idén a pityóka, 1–1,5 lej között értékesítik kilóját.

Megunta, átállt

László György gyergyószéki mezőgazdász idén 14 hektáron ültetett krumplit. Mint mondta, az utóbbi években nem igazán alakult úgy az ára a burgonyának, hogy arra építeni lehessen hosszútávon is. „Nagyon ingadozó volt az árfolyama. Amikor becsületes, verejtékes munkával megdolgoztunk érte, akkor is ritka volt, hogy 1,3–1,5 lejnél drágábban el tudtuk volna adni kilóját. Máskor pedig szó szerint banikért vitték csak el” – panaszkodott az elmúlt évekre. Ezért is szánta rá magát a gépesítésre és az ipari mennyiségre, így

már második éve az egyik nagy romániai krumplifeldolgozónak termel, és krumpliszedő géppel dolgozik.

Rámutatott, így sokkal kevesebb ideje jut más mezőgazdasági tevékenységre – gabonából például csak annyit ültet, amennyi a háztáji állatoknak szükséges –, ellenben nincs gondja a napszámosokra. „Azelőtt még a környező településekről is eljöttek napszámosnak, máskor Maros és Beszterce megyékből voltak munkásaim.

70–80 lejt fizettünk naponta személyenként, és meg is vendégeltük őket. Ma már nem így megy. Látom, hogy mások mennyire küszködnek a segítségek terén.

És itt az egyszerű emberekről beszélek” – láttatta a helyzetet. Mint kiderült, azok vannak a legnagyobb bajban, akik a saját fogyasztás mellett épp annyival termelnek többet, hogy legyen legalább egy minimális bevételük. „Egyszerűen nincs, akit hívni. Ellátás, napi száz lej a szedőknek, százötven a rakodómunkásoknak, ha kell, még pityókát is vihet, de így sincs szinte senki” – összegezte, megemlítve, legtöbbször ismerősökre, szomszédokra, barátokra tudnak hagyatkozni a termelők.

Több, internetes hirdetésekkel foglalkozó portálon keresgélve is bukkantunk krumpliszedőgépekre. Az egy- vagy kétsoros, illetve a szedési sebesség mértékétől függő berendezések használtan 2500 eurótól 8000 euróig terjednek, egy új gép ára pedig a 30 ezer eurót is elérheti.