
Néhány évtizede még elképzelhetetlen volt, ma már valóság: alig találni pityókaszedőket
Fotó: Veres Nándor
Az őszi betakarítások egyik fontos része a pityókaszedés, amely az elmúlt évtizedekben nagyobb embertömegeket is munkára fogott. A mezőgazdasági berendezések rohamos fejlődése ugyan elhozta a hatékonyabb betakarítási módozatokat, de nem csak ez eredményezte a kétkezi munka elértéktelenedését.
2021. október 09., 21:382021. október 09., 21:38
Felcsíki és alcsíki terepszemlénken több gazdával is szóba elegyedtünk a szántóföldeken. Bíró István egy tucatnyi pityókaszedő munkáját irányította saját területén, kérdésünkre pedig, miszerint mennyire nehéz munkaerőt találni erre az őszi munkára, lehangoló választ adott.
– magyarázta a férfi. Rámutatott, a településen, ahol laknak, több helyen is keresik a szedőket háztáji gazdálkodók, de csak züllött emberek jelentkeznek, akik inkább hátráltatnak, mint segítenének a munkában.
Egy másik férfi is hasonló tapasztalatokról számolt be. Neki szerencséje volt, ugyanis két területről is volt betakarítani való pityókája, és mindkét helyre jöttek a segítségek, de igyekezett is meghálálni nekik.
– fejtette ki, aki szerint az elmúlt években sokkal többen vállaltak külföldön munkát, így a fizikai munkaerőre alkalmas emberek száma mindenhol látványosan lecsökkent.
Megbecsüli, aki napszámost talál. Elkél a kétkezi segítség
Fotó: Veres Nándor
A Székelyhon kérdésére, miszerint a gépesítés mennyivel könnyítené meg a munkáját, azt válaszolta, a szomszédjában nagyipari mennyiségben gépekkel takarítják be a pityókát, de szerinte több a kár, mint a haszon. „A gép nem tesz különbséget a földdarab, a kő és a pityóka között. Az udvar hátsó része csak földdel van tele, olyan sokat felszed a gép. Nem mellékesen a rossz és az elvágott pityókát is felszedi. Sok az utólagos munka, és egy idő után a föld is kisoványodik, tönkremegy” – hívta fel a figyelmet, egyértelműen elutasítva a gépesítést ezen a téren.
László György gyergyószéki mezőgazdász idén 14 hektáron ültetett krumplit. Mint mondta, az utóbbi években nem igazán alakult úgy az ára a burgonyának, hogy arra építeni lehessen hosszútávon is. „Nagyon ingadozó volt az árfolyama. Amikor becsületes, verejtékes munkával megdolgoztunk érte, akkor is ritka volt, hogy 1,3–1,5 lejnél drágábban el tudtuk volna adni kilóját. Máskor pedig szó szerint banikért vitték csak el” – panaszkodott az elmúlt évekre. Ezért is szánta rá magát a gépesítésre és az ipari mennyiségre, így
Rámutatott, így sokkal kevesebb ideje jut más mezőgazdasági tevékenységre – gabonából például csak annyit ültet, amennyi a háztáji állatoknak szükséges –, ellenben nincs gondja a napszámosokra. „Azelőtt még a környező településekről is eljöttek napszámosnak, máskor Maros és Beszterce megyékből voltak munkásaim.
És itt az egyszerű emberekről beszélek” – láttatta a helyzetet. Mint kiderült, azok vannak a legnagyobb bajban, akik a saját fogyasztás mellett épp annyival termelnek többet, hogy legyen legalább egy minimális bevételük. „Egyszerűen nincs, akit hívni. Ellátás, napi száz lej a szedőknek, százötven a rakodómunkásoknak, ha kell, még pityókát is vihet, de így sincs szinte senki” – összegezte, megemlítve, legtöbbször ismerősökre, szomszédokra, barátokra tudnak hagyatkozni a termelők.
Több, internetes hirdetésekkel foglalkozó portálon keresgélve is bukkantunk krumpliszedőgépekre. Az egy- vagy kétsoros, illetve a szedési sebesség mértékétől függő berendezések használtan 2500 eurótól 8000 euróig terjednek, egy új gép ára pedig a 30 ezer eurót is elérheti.
Megkezdődött a fakó keselyű romániai visszatelepítése: az első madarak március kilencedikén érkeztek meg a Fogarasi-havasokba. A Spanyolországból hozott példányokat az akklimatizációs időszak után fokozatosan engedik szabadon.
A romániai polgárok mintegy 80 százaléka idén nagyobb figyelmet fordít az árakra az online vásárlásoknál, és 57,8 százalékuk lemond a nem nélkülözhetetlen termékekről – derül ki a Cargus futárcég kedden közzétett felméréséből.
Bemutatta új modelljét a Dacia: a Striker egyfajta átmenet a kompakt kombik és az SUV-ok között, tekintve, hogy formavilága mindkettőből ötvöz valamennyit.
Évről évre csökken a tarlótüzek száma a Hargita megyei Natura 2000-es területeken, ám az egy általános probléma, hogy éppen a védett területek felégetőit nehéz felelősségre vonni. A legtöbb ilyen tarlóégetési ügy eredménytelenül zárul.
A tanügyi szakszervezetek szerint bizonyos iskolaigazgatók és főtanfelügyelők nyomást gyakorolnak a tanárokra, hogy vegyenek részt az országos próbavizsgákon, miután egy belső referendumon ezek bojkottja mellett foglaltak állást a pedagógusok.
Még várniuk kell a bírósági ítéletre azoknak az egészségügyben dolgozóknak, akiknek a nevében perel a szakszervezet a kormány által múlt évben elrendelt bérpótlékcsökkentés miatt.
A közel-keleti konfliktusok miatt válságos irányba fordult energiapiaci helyzetre jelentik be válaszaikat a környező európai országok, de a polgárok is.
Andrei Țărnea külügyminisztériumi szóvivő szerint eddig mintegy 2000 román állampolgár tért haza az Öböl menti országokból az evakuáló, repatriáló, illetve a román hatóságok támogatásával megszervezett kereskedelmi járatokkal.
Sűrű hétvégéjük volt a Hargita megyei közlekedésrendészet munkatársainak: átfogó ellenőrzések zajlottak a megye területén, melyek alkalmával több mint 90 bírságot szabtak ki a sofőrökre. A büntetések összértéke meghaladja az 52 ezer lejt.
Közzétette a következő két hétre, a március 9–23. közötti időszakra vonatkozó kéthetes előrejelzését az Országos Meteorológiai Szolgálat. A tavaszias melegre nem lehet panaszunk, a porra viszont igen, ugyanis csapadék szinte egyáltalán nem valószínű.
2 hozzászólás