
Néhány évtizede még elképzelhetetlen volt, ma már valóság: alig találni pityókaszedőket
Fotó: Veres Nándor
Az őszi betakarítások egyik fontos része a pityókaszedés, amely az elmúlt évtizedekben nagyobb embertömegeket is munkára fogott. A mezőgazdasági berendezések rohamos fejlődése ugyan elhozta a hatékonyabb betakarítási módozatokat, de nem csak ez eredményezte a kétkezi munka elértéktelenedését.
2021. október 09., 21:382021. október 09., 21:38
Felcsíki és alcsíki terepszemlénken több gazdával is szóba elegyedtünk a szántóföldeken. Bíró István egy tucatnyi pityókaszedő munkáját irányította saját területén, kérdésünkre pedig, miszerint mennyire nehéz munkaerőt találni erre az őszi munkára, lehangoló választ adott.
– magyarázta a férfi. Rámutatott, a településen, ahol laknak, több helyen is keresik a szedőket háztáji gazdálkodók, de csak züllött emberek jelentkeznek, akik inkább hátráltatnak, mint segítenének a munkában.
Egy másik férfi is hasonló tapasztalatokról számolt be. Neki szerencséje volt, ugyanis két területről is volt betakarítani való pityókája, és mindkét helyre jöttek a segítségek, de igyekezett is meghálálni nekik.
– fejtette ki, aki szerint az elmúlt években sokkal többen vállaltak külföldön munkát, így a fizikai munkaerőre alkalmas emberek száma mindenhol látványosan lecsökkent.
Megbecsüli, aki napszámost talál. Elkél a kétkezi segítség
Fotó: Veres Nándor
A Székelyhon kérdésére, miszerint a gépesítés mennyivel könnyítené meg a munkáját, azt válaszolta, a szomszédjában nagyipari mennyiségben gépekkel takarítják be a pityókát, de szerinte több a kár, mint a haszon. „A gép nem tesz különbséget a földdarab, a kő és a pityóka között. Az udvar hátsó része csak földdel van tele, olyan sokat felszed a gép. Nem mellékesen a rossz és az elvágott pityókát is felszedi. Sok az utólagos munka, és egy idő után a föld is kisoványodik, tönkremegy” – hívta fel a figyelmet, egyértelműen elutasítva a gépesítést ezen a téren.
László György gyergyószéki mezőgazdász idén 14 hektáron ültetett krumplit. Mint mondta, az utóbbi években nem igazán alakult úgy az ára a burgonyának, hogy arra építeni lehessen hosszútávon is. „Nagyon ingadozó volt az árfolyama. Amikor becsületes, verejtékes munkával megdolgoztunk érte, akkor is ritka volt, hogy 1,3–1,5 lejnél drágábban el tudtuk volna adni kilóját. Máskor pedig szó szerint banikért vitték csak el” – panaszkodott az elmúlt évekre. Ezért is szánta rá magát a gépesítésre és az ipari mennyiségre, így
Rámutatott, így sokkal kevesebb ideje jut más mezőgazdasági tevékenységre – gabonából például csak annyit ültet, amennyi a háztáji állatoknak szükséges –, ellenben nincs gondja a napszámosokra. „Azelőtt még a környező településekről is eljöttek napszámosnak, máskor Maros és Beszterce megyékből voltak munkásaim.
És itt az egyszerű emberekről beszélek” – láttatta a helyzetet. Mint kiderült, azok vannak a legnagyobb bajban, akik a saját fogyasztás mellett épp annyival termelnek többet, hogy legyen legalább egy minimális bevételük. „Egyszerűen nincs, akit hívni. Ellátás, napi száz lej a szedőknek, százötven a rakodómunkásoknak, ha kell, még pityókát is vihet, de így sincs szinte senki” – összegezte, megemlítve, legtöbbször ismerősökre, szomszédokra, barátokra tudnak hagyatkozni a termelők.
Több, internetes hirdetésekkel foglalkozó portálon keresgélve is bukkantunk krumpliszedőgépekre. Az egy- vagy kétsoros, illetve a szedési sebesség mértékétől függő berendezések használtan 2500 eurótól 8000 euróig terjednek, egy új gép ára pedig a 30 ezer eurót is elérheti.
Törvényjavaslatot nyújtott be az RMDSZ, amely szerint a jelenlegi 292 lejes gyermekpénzt 100 lejre csökkentenék, a fennmaradó összeget pedig „jelenléti ösztöndíjként” csak a rendszeresen iskolába járók kapnák meg, további 50 lejjel kiegészítve.
A Román Nemzeti Bank (BNR) szerdán 5,1004 lej/euró hivatalos árfolyamot jelentett be, ez pedig az első alkalom az elmúlt egy évben, hogy az európai valuta átlépte az 5,1 lejes pszichológiai küszöböt.
Hamarosan érkeznek az európai uniós források Magyarországra – közölte Magyar Péter leendő miniszterelnök, miután egyeztetett Ursula von der Leyennel, az Európai Bizottság elnökével szerdán Brüsszelben.
Első házként elfogadta szerdán a szenátus azt a törvénytervezetet, amely lehetővé teszi a középiskolák számára, hogy igazgatótanácsi döntéssel betiltsák a mobiltelefonok használatát az iskolában.
Belép a román piacra a Normal dán kiskereskedelmi vállalat – írja az MTI a profit.ro gazdasági portál információ alapján.
Az alkotmánybíróság szerdai döntése szerint sérti az alkotmányt az a törvénytervezet, amely szerint a romániai kluboknak a hivatalos mérkőzéseken legalább 40 százalékban hazai sportolókat kell szerepeltetniük a 2026–2027-es szezontól.
Április 29-én elhunyt Czegő Zoltán (1938–2026) költő, író, újságíró – közölte a szerző halálhírét a Magyar Írószövetség. A több elismerést kapott szerző számos verseskötete, elbeszélése, novellája, regénye és publicisztikája jelent meg.
Az alkotmánybíróság szerdán közölte, hogy helyt adott a Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR) beadványának és alkotmányellenesnek nyilvánította a közszolgálati televízió és rádió vezetőtanácsi tagjainak kinevezéséről szóló parlamenti határozatokat.
Nagy mennyiségű szemetet dobott ki a csíkszeredai Suta-tó mellett, ötvenezer lejes bírságot kapott érte egy helyi cég, amelyet nemrég sikerült azonosítania a Csíkszeredai Helyi Rendőrségnek.
A gyimesbükki Fejér Sándor joggal nevezhette magát a sors kegyeltjének, hiszen a csodával határos módon maradt életben a Bilibók-tetőn, s került messzi földre. Idegenből hazaküldött levelei a szülőföldszeretet szépirodalmi igényű megnyilvánulásai.
2 hozzászólás