Nyolc falut fog össze Kányád község
Fotó: Mihály Csaba
Hiába akad egyre több üres ház, ritkán válnak eladóvá a székely falvakban. Sok esetben ugyanis fenntartják az őseik falusi házát a külföldre vagy a közeli városokba költözött utódok – így vált néhány székely falu hétvégi házas övezetté. Az elszigetelt székely falvak azonban nehéz helyzetben vannak a fennmaradásukat tekintve.
2024. május 06., 21:152024. május 06., 21:15
Néhány székelyföldi község vezetőit kerestük fel, hogy megkérdezzük, nyilvántartják-e a kiüresedett házak számát, csökkent, vagy nőtt a népesség, és hogyan tekintenek a jövőbe.
ahol a külföldről hazatérő fiatalok családalapítással növelik a népességszámot.
György Sándor, az udvarhelyszéki Kányád község polgármestere a téma kapcsán a Székelyhonnak elmondta, egyelőre nem térképezték fel az üresen álló lakóházakat a község területén, mert azok száma folyton változik. Mint mondta, általában ezeket a házakat eladják, bár többségüket nem hirdetik meg, mert szomszédi, rokonsági, ismerősi körben kerül gazdája.
a hozzájuk tartozó településeken. Kiemelte azt is, hogy Székelyudvarhelyhez közelebb eső falvakban jobb a helyzet, a távolabb eső települések esetében azonban már más a helyzet. A községük nyolc faluból áll.
– magyarázta a községvezető.
A polgármester szerint az elmúlt években növekedett valamelyest a népesség, és az a tapasztalata, hogy a külföldön munkát vállaló fiatalok nagyrészt visszatelepülnek. „Gyakorlatilag azt a pénzt, amit kint megkeresnek, azt többnyire hazahozzák, és itthon értékesítik, befektetnek, itthon építkeznek, vagy felújítanak” – osztotta meg György Sándor. Tőle tudjuk, hogy a községben 740 lakóház van.
A távolabbi települések, mint Székelydálya, Székelypetek is hétvégén népesül be, és a nyári vakációban. „Sokan hétvégi háznak használják a lakóházakat” – jegyezte meg a községvezető.
Székelypetek is hétvégén népesül be leginkább
Fotó: Erdély Bálint Előd
Kányád községhez tartozik egyébként Kányád, Homoródszentlászló, Jászfalva, Miklósfalva, Székelypetek, Székelydálya, Ábránfalva és Ége. A község népessége 1068 fő.
Kristóf József Lóránt, a Maros megyei Magyaró község polgármestere megkeresésünkre közölte, hogy a korábbi népszámlálás óta valamelyest csökkent a népesség a községben, jelenleg 2995 lakosa van. „Gyakorlatilag hat emberen múlott, hogy tizenháromról tizenegyre csökkent a tanácsosok száma az önkormányzatban. Ez elszomorító” – mondta a polgármester. Tőle tudjuk, hogy a községhez tartozó Fickópatakán kevesebb volt az elhalálozás, mint a születés, ami pozitív a népesség szempontjából. Jelenleg 470-en lakják.
– jegyezte meg a községvezető. Hozzátette, öt százaléka a házaknak azért üres, mert a tulajdonosok külföldön vannak, a legtöbb esetben viszont azért, mert kihaltak az idősek. „A fiatalok azonban karban tartják ezeket a házakat is, csak néhány elhanyagolt épület van, amelyekről nem gondoskodik senki. A három település közül Fickópataka fejlődik a legjobban, terjeszkedik Magyaró fele, az önkormányzat ugyanis beltelekké sorolta a két település közötti területeket. Ott már nagyon sok telket megvásároltak, új házak is jó számban épülnek, tudtuk meg.
Magyaró községhez tartozik Magyaró, Fickópataka és Holtmaros.
Szotyori Angéla Gizella, a Kovászna megyei Málnás község polgármestere szerint általános jelenség a falvak elöregedése, akárcsak az, hogy egyre több az elhagyatott lakóház a településeken. Tőle tudjuk, hogy
„Akad néhány üres szülői ház, ahonnan elköltöztek a gyerekek, és még nem adták el, de romosodó ház csak egy van” – osztotta meg a községvezető.
A Málnás községhez tartozó Zalánpatak esetében azonban már más a helyzet, ugyanis eléggé elszigetelt, nehezen megközelíthető falu. „Ott elég súlyos a probléma, nagyon kevés a fiatal, kevés a gyerek és nagyon sok az idős. Nincs munkalehetőség, nehéz megközelíteni” – sorolta a nehézségeket a községvezető. Hozzátette, szerették volna európai uniós forrásból a Málnással összekötő tizenkét kilométeres útszakaszt felújítani, de egyelőre nem nyertek rá finanszírozást, a költségeit pedig az ezres nagyságú község önerőből nem tudja előteremteni.
– fogalmazott a háromszéki elöljáró.
Zalánpataknak egyébként hetven-nyolcvan állandó lakosa van, a fiatalok, ha tehetik, elköltöznek, nagyrészt Németországba mennek dolgozni, a hazahozott pénzből modernizálják a lakásokat, de többnyire a városban, vagy ahhoz közelebb vásárolnak lakást. Ebben a faluban is jellemző, hogy hétvégi házként használják a házakat, vannak, akik kifejezetten erre a célra vásároltak ott ingatlant. Az is köztudott, hogy III. Károly brit királynak is van birtoka itt, aki még hercegként szívesen látogatott Zalánpatakra.
A brit királyi birtok bejárata Zalánpatakon
Fotó: Makkay József
Málnás községhez tartozik Málnásfürdő, Zalánpatak. Népessége 1024 fő.
Kedves Róbert, a felcsíki Csíkszenttamás község polgármestere a témához kapcsolódóan elmondta, hosszú évek óta az elhalálozások száma meghaladta a születésszámot, az elmúlt tíz évben százzal csökkent a népesség száma. Ez a tendencia most megfordulni látszik, hiszen egyre több gyermek születik a községben, vannak családok, ahol bevállalják a harmadik gyermeket is, jegyezte meg a községvezető.
„Ez jó irányt mutat az elmúlt évekhez képest” – tette hozzá. Elmondta azt is, hogy egyre több fiatal, akik kimentek korábban dolgozni külföldre, költöznek haza. Többségük visszatér a szülőfaluba. Vannak ugyan üres házak a faluban, de nem eladók.
– magyarázta. A településen valamivel több mint ezer háztartás van nyilvántartva, azonban egy portán belül akár több lakóház is lehet, több generáció is élhet együtt.
Csíkszenttamás és a Csonkatorony látványossága
Fotó: Pinti Attila
Csíkszenttamás 2004 óta önálló község, korábban Karcfalvához tartozott. Népessége 2430 fő.
A második fiskális csomagnak nem csak a bírák és az ügyészek nyugdíját, hanem az összes különnyugdíjat szabályoznia kell – jelentette ki pénteki sajtótájékoztatóján Ilie Bolojan.
Ilie Bolojan pénteken bejelentette, hogy a kormány második deficitcsökkentő csomagjának része az állami vállalatok reformja, ezen belül az igazgatótanácsaik létszámának csökkentése és a vezetőik juttatásainak korlátozása.
Fizetése 20 százalékát az államkasszába utalta pénteken Bogdan Ivan energiaügyi miniszter, aki arra kérte a minisztériumnak alárendelt vállalatok vezetőit, hogy kövessék a példáját.
A parlament épületén lévő antennák és elektromágneses mezőt generáló berendezések azonnali leszerelését kérték pénteken a szenátus alkalmazottainak szakszervezetei, arra hivatkozva, hogy a kormány korlátozni készül a veszélyességi bérpótlékot.
A marosvásárhelyi magyar közösség ünnepét, a Vásárhelyi Forgatagot idén augusztus 27–31. között szervezik meg, idén pedig a „vásárhelyiség” köré épül. A tizenkettedik családi rendezvényen mindenki talál magának való programot idén is.
Hatvanmillió lejből újítják fel a Csíkszentmártoni Korai Fejlesztő és Rehabilitációs Központot. Hargita Megye Tanácsa és a Csíkszeredai Megyei Sürgősségi Kórház partnerségben pályázott európai uniós és kormányforrásokra.
Idén 23 Hargita megyei templom és műemlék felújítására, restaurálására biztosít 1,6 millió lejt Hargita Megye Tanácsa – soron kívüli ülést tartottak pénteken.
Májusban áprilishoz képest 139 lejjel, azaz 2,5 százalékkal 5508 lejre csökkent a nettó átlagbér Romániában – közölte pénteken az Országos Statisztikai Intézet. A bruttó átlagbér 9187 lej volt májusban, 228 lejjel kisebb, mint az előző hónapban.
Zivatarokra figyelmeztető sárga jelzésű riasztást adott ki pénteken az Országos Meteorológiai Szolgálat (ANM) az ország 16 megyéjére.
Az Országos Statisztikai Intézet (INS) pénteken közölt adatai szerint az elmúlt egy évben a friss gyümölcsök és a vasúti szállítás drágult a legnagyobb mértékben, míg a cukor vagy a földgáz ára kisebb volt idén júniusban, mint egy évvel korábban.
1 hozzászólás