
Hargita Megye Tanácsa 2013 októberében egy olyan projekt finanszírozási szerződését írta alá, amelynek a kivitelezése az egész megye hulladékgazdálkodási menedzsmentjét átszervezi. A projekt áfa nélküli értéke körülbelül 190.516.363 lej, aminek 70,5 százalékát uniós, 14,2 százalékát kormány-, és 15,3 százalékát önkormányzati pénzekből finanszírozta Hargita Megye Tanácsa. Ez a projekt a megyében az egész hulladékgazdálkodási folyamatot „újraépíti”, kezdve az összegyűjtéstől egészen a végső lerakásig.
2019. december 18., 14:562019. december 18., 14:56
Decemberben a projekt kivitelezési folyamatának a második és egyben utolsó fázisa is véget ért. A NIOP 2014–2020-ból finanszírozott projekt a Hargita Megyei Integrált Hulladékgazdálkodási Rendszer nevű projekt II. része volt, amely a 2007–2013-as Környezeti ÁOP-ban elkezdett beruházásokat folytatta és befejezte a megyei integrált hulladékgazdálkodási rendszer kiépítését.
A pályázat megvalósítása során bezártak 8 nem EU-konform, régi hulladéklerakót, úgy, hogy a régi hulladékot Székelykeresztúrról, Szentegyházáról, Tusnádfürdőről és a Balánbányáról (kb. 100 ezer m³) áthordták Csíkszeredába. Az áthordott hulladék egy leszigetelt aljzatú végleges lerakóba került, amit végül felülről is leszigeteltek, elvezették belőle a csurgalékot és a képződő biogázt, majd leföldelték, és a felületét begyepesítették.
A másik három régi lerakó (Borszék, Maroshévíz és Gyergyószentmiklós) helyben marad és ott összetolás, tömörítés után a felületüket leszigetelték, leföldelték, majd begyepesítették (ökologizálták). A bezárt hulladéktározókat – az előírások szerint – 30 évig monitorizálni kell.
A projekttel elvégzett beruházások értéke helységenként a következőképpen oszlanak meg (áfástól):
| 1. Csíkszereda | 34 147 297 lej |
| 2. Gyergyóremete | 67 939 964 lej |
| 3. Gyergyószentmiklós | 3 958 333 lej |
| 4. Korond | 10 516 721 lej |
| 5. Székelykeresztúr | 4 485 946 lej |
| 6. Szentegyháza | 2 634 993 lej |
| 7. Maroshévíz | 5 406 170 lej |
| 8. Borszék | 1 697 316 lej |
| 9. Tusnádfürdő | 672 058 lej |
| 10. Csíkszentsimon | 302 973 lej |
| 11. Balánbánya | 1 933 606 lej |
| 12. Minden települést kiszolgáló eszközök | 24 151 086 lej |
Gyergyóremetén készült el a megyei hulladékgazdálkodási központ, amely egy 20 hektáros területen több, a megyei rendszer hatékony működéséhez elengedhetetlen létesítményt foglal magába. Elkészült az EU-konform hulladéklerakó első cellája 4.5 hektáros területen, 450.000 m³-es kapacitással: 337.500 tonna hulladékot képes befogadni és legkevesebb 6 évig szolgálja ki Hargita megye lakosságát – ha a hulladék 30%-át szelektíven gyűjtenénk, akár 15 évre is elegendő lenne az első cella. Ugyanitt készült el a szelektív hulladék-válogató állomás is, illetve a komposztáló-állomás és annak előkezelési csarnoka is. A központ nagyjából 100 munkahelyet teremt.
A megyei tanács a versenytárgyalásokat követően – közvagyon használati díj fizetés ellenében – a majdani regionális hulladékgazdálkodó cég rendelkezésére bocsájtja a következő műszaki felszereltséget és eszközállományt:
több mint 35 céljármű, és összesen 37.500 darab különböző típusú és űrtartalmú konténer;
2 tömörítő állomás;
1 szelektív válogató központ;
8 önkéntes szelektív hulladékgyűjtő udvar, 106 darab nagy, (6-24 m3) konténerrel;
1 szerves hulladékot komposztáló állomás;
1 EU-konform végleges hulladéklerakó cella.
Minden feltétel adott a megyében ahhoz, hogy a hulladékot ne kelljen „exportálni”, kivinni a megyéből, mert Gyergyóremetén minden feltétel adott a feldolgozásra és a végleges lerakásra. A megyei tanács ugyanakkor a feldolgozó ipar megtelepedését is várja, hogy a teljes legyen a kör, és helyben fel lehessen dolgozni a szelektíven gyűjtött anyagokat.
Hargita Megye Tanácsát a projekt kivitelezése során három fő szempont vezérelte: környezetünk tisztábbá tétele, hogy kevesebbet fizessenek a lakók, és hogy a továbbiakban bővíteni lehessen a rendszert, a tervek szerint ugyanis pályázni fognak a vegyes hulladék kezelésére, egy gyergyóremetei kerülőút kialakítására és komposztládák vásárlására.
A legfontosabb cél pedig az, hogy a megye hulladékának minél kevesebb része kerüljön a lerakókba. 2020-ra 66 ezer tonna hulladékkal számolnak a megyében, aminek egyharmada komposztálható, egyharmada újrahasznosítható, és csak egyharmada, vagyis 22 ezer tonna kerülne a lerakóba, ehhez pedig a szelektíven gyűjtött mennyiséget növelni kell. A lakóknak is tehát fontos szerep jut: meg kell tanulni, a mindennapjaink részévé kell tenni a szelektív hulladékgyűjtést, az újrahasznosítást és komposztálást, és tudatosan kell vásárolni, vagyis csak azt kell megvenni, amire szükségünk van, ellenkező esetben csak hulladékot termelünk.
Az Európai Unió Kohéziós Alapjából társfinanszírozott, a 2014-2020-as Nagy Infrastruktúra Operatív Program keretében megvalósított projekt. Bővebb tájékoztatást a projektről itt olvashat.
(X – Fizetett hirdetés)
Különleges helyzetben vannak a gyergyóremeteiek: az új hulladékgazdálkodási rendszerben nekik nem kell ugyan új szerződéseket kötniük, de aki többet szemetel, annak ott is többet kell majd fizetnie. Közben várják a korábban megígért új út építését.
Sorin Grindeanu szerint az előre hozott parlamenti választások kedvezőtlen forgatókönyv Románia számára, de a Szociáldemokrata Párt (PSD) felkészül erre lehetőségre.
Több mint 20 ezer munkahelyet kínált 1370 munkaadó a végzősöknek szervezett országos állásbörzén – közölte hétfőn az Országos Munkaerő Ügynökség. Az intézmény adatai szerint a rendezvényen eddig 5135 álláskeresőnek ajánlottak munkát a helyszínen
A Nemzeti Liberális Párt (PNL) továbbra sem kíván a Szociáldemokrata Párttal (PSD) közösen kormányozni, ugyanakkor fontolóra veszi Luca Niculescu kabinetjének megszavazását – jelentette ki hétfőn a szenátus elnöke, Mircea Abrudean.
A Szociáldemokrata Párt (PSD) állandó tanácsa hétfői ülésén felhatalmazta a párt vezetőségét, hogy folytassa a tárgyalásokat Luca Niculescu kijelölt miniszterelnökkel a kormányalakításról és a kormányprogramról – jelentette be Sorin Grindeanu.
A Hargita megyei hegyi csendőröket gyakran riasztották medvék miatt, de ezen kívül eltévedt embereket is kerestek, és az erdei termények illegális gyűjtését is megpróbálták visszaszorítani. Az alakulatnak idén 19 esetben kellett beavatkoznia.
A Deloitte Property Index 2026 éves elemzése szerint Romániában emelkedtek a legnagyobb mértékben az ingatlanárak Európában 2025-ben, az árszint 14,4 százalékkal nőtt az előző évhez képest, az átlagos négyzetméterár 1917 euróra emelkedett.
Idén augusztusban is negatív volt a természetes szaporulat Romániában, a halálozások száma az 1,4-szerese volt az élve születésekének – derül ki az Országos Statisztikai Intézet (INS) hétfőn közzétett adataiból.
Luca Niculescu kijelölt miniszterelnök hétfőn kijelentette, hogy Romániának haladéktalanul teljes jogkörű kormányra van szüksége, mert a romániaiakat érintő konkrét problémák sürgős megoldást igényelnek.
Elena Mateescu, az Országos Meteorológiai Szolgálat (ANM) vezérigazgatója Diana Buzoianu ügyvivő környezetvédelmi miniszter kijelentéseire reagálva vasárnap este határozottan cáfolta az intézmény költségvetési visszaéléseivel kapcsolatos vádakat.