
Hargita Megye Tanácsa 2013 októberében egy olyan projekt finanszírozási szerződését írta alá, amelynek a kivitelezése az egész megye hulladékgazdálkodási menedzsmentjét átszervezi. A projekt áfa nélküli értéke körülbelül 190.516.363 lej, aminek 70,5 százalékát uniós, 14,2 százalékát kormány-, és 15,3 százalékát önkormányzati pénzekből finanszírozta Hargita Megye Tanácsa. Ez a projekt a megyében az egész hulladékgazdálkodási folyamatot „újraépíti”, kezdve az összegyűjtéstől egészen a végső lerakásig.
2019. december 18., 14:562019. december 18., 14:56
Decemberben a projekt kivitelezési folyamatának a második és egyben utolsó fázisa is véget ért. A NIOP 2014–2020-ból finanszírozott projekt a Hargita Megyei Integrált Hulladékgazdálkodási Rendszer nevű projekt II. része volt, amely a 2007–2013-as Környezeti ÁOP-ban elkezdett beruházásokat folytatta és befejezte a megyei integrált hulladékgazdálkodási rendszer kiépítését.
A pályázat megvalósítása során bezártak 8 nem EU-konform, régi hulladéklerakót, úgy, hogy a régi hulladékot Székelykeresztúrról, Szentegyházáról, Tusnádfürdőről és a Balánbányáról (kb. 100 ezer m³) áthordták Csíkszeredába. Az áthordott hulladék egy leszigetelt aljzatú végleges lerakóba került, amit végül felülről is leszigeteltek, elvezették belőle a csurgalékot és a képződő biogázt, majd leföldelték, és a felületét begyepesítették.
A másik három régi lerakó (Borszék, Maroshévíz és Gyergyószentmiklós) helyben marad és ott összetolás, tömörítés után a felületüket leszigetelték, leföldelték, majd begyepesítették (ökologizálták). A bezárt hulladéktározókat – az előírások szerint – 30 évig monitorizálni kell.
A projekttel elvégzett beruházások értéke helységenként a következőképpen oszlanak meg (áfástól):
| 1. Csíkszereda | 34 147 297 lej |
| 2. Gyergyóremete | 67 939 964 lej |
| 3. Gyergyószentmiklós | 3 958 333 lej |
| 4. Korond | 10 516 721 lej |
| 5. Székelykeresztúr | 4 485 946 lej |
| 6. Szentegyháza | 2 634 993 lej |
| 7. Maroshévíz | 5 406 170 lej |
| 8. Borszék | 1 697 316 lej |
| 9. Tusnádfürdő | 672 058 lej |
| 10. Csíkszentsimon | 302 973 lej |
| 11. Balánbánya | 1 933 606 lej |
| 12. Minden települést kiszolgáló eszközök | 24 151 086 lej |
Gyergyóremetén készült el a megyei hulladékgazdálkodási központ, amely egy 20 hektáros területen több, a megyei rendszer hatékony működéséhez elengedhetetlen létesítményt foglal magába. Elkészült az EU-konform hulladéklerakó első cellája 4.5 hektáros területen, 450.000 m³-es kapacitással: 337.500 tonna hulladékot képes befogadni és legkevesebb 6 évig szolgálja ki Hargita megye lakosságát – ha a hulladék 30%-át szelektíven gyűjtenénk, akár 15 évre is elegendő lenne az első cella. Ugyanitt készült el a szelektív hulladék-válogató állomás is, illetve a komposztáló-állomás és annak előkezelési csarnoka is. A központ nagyjából 100 munkahelyet teremt.
A megyei tanács a versenytárgyalásokat követően – közvagyon használati díj fizetés ellenében – a majdani regionális hulladékgazdálkodó cég rendelkezésére bocsájtja a következő műszaki felszereltséget és eszközállományt:
több mint 35 céljármű, és összesen 37.500 darab különböző típusú és űrtartalmú konténer;
2 tömörítő állomás;
1 szelektív válogató központ;
8 önkéntes szelektív hulladékgyűjtő udvar, 106 darab nagy, (6-24 m3) konténerrel;
1 szerves hulladékot komposztáló állomás;
1 EU-konform végleges hulladéklerakó cella.
Minden feltétel adott a megyében ahhoz, hogy a hulladékot ne kelljen „exportálni”, kivinni a megyéből, mert Gyergyóremetén minden feltétel adott a feldolgozásra és a végleges lerakásra. A megyei tanács ugyanakkor a feldolgozó ipar megtelepedését is várja, hogy a teljes legyen a kör, és helyben fel lehessen dolgozni a szelektíven gyűjtött anyagokat.
Hargita Megye Tanácsát a projekt kivitelezése során három fő szempont vezérelte: környezetünk tisztábbá tétele, hogy kevesebbet fizessenek a lakók, és hogy a továbbiakban bővíteni lehessen a rendszert, a tervek szerint ugyanis pályázni fognak a vegyes hulladék kezelésére, egy gyergyóremetei kerülőút kialakítására és komposztládák vásárlására.
A legfontosabb cél pedig az, hogy a megye hulladékának minél kevesebb része kerüljön a lerakókba. 2020-ra 66 ezer tonna hulladékkal számolnak a megyében, aminek egyharmada komposztálható, egyharmada újrahasznosítható, és csak egyharmada, vagyis 22 ezer tonna kerülne a lerakóba, ehhez pedig a szelektíven gyűjtött mennyiséget növelni kell. A lakóknak is tehát fontos szerep jut: meg kell tanulni, a mindennapjaink részévé kell tenni a szelektív hulladékgyűjtést, az újrahasznosítást és komposztálást, és tudatosan kell vásárolni, vagyis csak azt kell megvenni, amire szükségünk van, ellenkező esetben csak hulladékot termelünk.
Az Európai Unió Kohéziós Alapjából társfinanszírozott, a 2014-2020-as Nagy Infrastruktúra Operatív Program keretében megvalósított projekt. Bővebb tájékoztatást a projektről itt olvashat.
(X – Fizetett hirdetés)
Romániában a tartós, kemény fagyok idején csak korlátozottan növelhető a belföldi földgáz-kitermelés és a tartalékok kitárolási üteme, ezért az import – elsősorban Magyarország felől – elengedhetetlenné válik – figyelmeztetett a szakértő.
Az Országos Meteorológiai Szolgálat szombaton egy figyelmeztető előrejelzést, valamint több, szerda reggelig érvényben lévő sárga jelzésű riasztást adott ki kemény fagy és rendkívül alacsony hőmérsékletek miatt Románia legnagyobb részére.
Robbanás történt szombaton reggel egy gyulafehérvári tömbházban, amelynek következtében egy férfi súlyos égési sérüléseket, egy fiatal nő pedig lábsérülést szenvedett, és huszonkét lakót kellett ideiglenesen kiköltöztetni az épületből.
A Salvamont ötvenkét emberen segített az elmúlt huszonnégy órában, egyvalaki életét azonban nem tudták megmenteni.
A korkedvezménnyel nyugdíjba vonult romániai bírák és ügyészek átlagosan 4000 eurónak megfelelő nettó szolgálati nyugdíjat kapnak kézhez havonta, ami csaknem kilencszerese a közalkalmazotti átlagnyugdíjnak.
Szombat reggel Gyergyóalfaluban mérték a legalacsonyabb hőmérsékletet az országban: a Hargita megyei településen mínusz 22 Celsius-fok volt.
Mínusz 21 fok alá esett a hőmérséklet szombatra virradóan Csíkszeredában és Gyergyóalfaluban is. Ez volt a leghidegebb az országban.
Megelégelték a magyarázkodást, őszinte válaszokat várnak a városvezetéstől az adóemelések kapcsán a sepsiszentgyörgyiek. Egy felhívásban arra buzdítják a lakókat, ne csak az online térben adjanak hangot az elégedetlenségüknek.
Nyolc évig volt használaton kívül a szentegyházi Bartók Béla Művelődési Ház, amelyet most, egy nagyszabású felújítást követően ismét birtokba vehettek a lakók. Az avatóünnepségen a közösség gyűjtőpontjának nevezték az épületet.
A Craiovai Egyetem etikai bizottsága pénteken úgy döntött, hogy vizsgálatot indít az igazságügyi miniszter, Radu Marinescu doktori disszertációjával kapcsolatos plágiumgyanú ügyében.