A főépület korszerűsítése után a másik szárny rendbetételén is dolgoznak
Fotó: Gergely Imre
Májusban költözhetett vissza a gyergyószentmiklósi Tarisznyás Márton Múzeum a korszerűen felújított épületébe, azóta pedig négy tárlatot láthattak itt a látogatók. Jövőre különleges helytörténeti kiállítást terveznek, a Vákár család hagyatéka révén mutatják meg a múlt század elejének Gyergyószentmiklósában létezett polgári világot.
2022. december 16., 18:072022. december 16., 18:07
A Tarisznyás Márton Múzeum több évig nem fogadhatott látogatókat a főépületének felújítása miatt. Ez alatt az idő alatt a birtokukban levő tárgyak konzerválásán, rendszerezésén dolgoztak. Ez folyamatosan zajlik – és még eltart egy ideig –, hiszen 33 ezer tárgyról van szó, amelyek kevesebb mint felével sikerült ezt elvégezni. Az egykori szülészet épületében működő raktár tárolókapacitását szeretnék bővíteni, hiszen az lenne igazán jó, ha minden múzeumi tárgy egy helyen lenne őrizve – mutatott rá Ferencz-Mátéfi Kriszta igazgató.
Idén nem volt könnyű kiállításokat szervezni, hiszen a több éves szünet miatt kimaradtak az utaztatható kiállítások körforgásából, de a jövő évre nézve nagyjából összeállt a tevékenységi tervük.
A főépület korszerűsítése után a másik szárny rendbetételén is dolgoznak, hogy méltó helyen legyen újra látható például a különleges ásványgyűjtemény is. Tervben van a korábban nagy sikerrel zajlott esztenafesztivál újbóli megrendezése is – ez viszont már attól függ, lesz-e erre anyagi fedezetük.
Idén több helytörténeti értékű dokumentummal gazdagodott a múzeum, amelyet a Budapesten élő Vákár Tibortól kapott az intézmény. A városnapok során mutatták be a legfrissebb kiadványukat, amely Vákár P. Arthur írásait tartalmazza Örmény visszaemlékezések és anekdoták címmel. A könyv egyik szerkesztője, Szőcs Levente kifejtette, hogy az örmény családok voltak azok, akik valójában várossá fejlesztették Gyergyószentmiklóst. A 20. század elején pedig Vákár P. Arthur egy ikonikus személyisége volt az akkori polgári életnek. „A könyv szerkesztése közben, látva azt, hogy milyen élet zajlott akkor itt, felmerült bennem a gondolat, hogy mi lett volna ha... Például hogyan fejlődött volna, hogy alakult volna a város élete, ha nem jön a világháború és Trianon”.
Fotó: Gergely Imre
Vákár P. Arthur közíró, lapkiadó a helyi képviselő-testület tagjaként tevékenyen részt vett a város életében, 1904-ben megalapította a Csíkvármegye nevű ellenzéki politikai hetilapot, melynek főszerkesztője és a helybeli Kossuth Nyomda tulajdonosa volt 1918-ig. 1908-tól írásaival jelentősen hozzájárult Gyergyószentmiklós várossá válásához és gazdasági fejlődéséhez. 1918 után száműzték, el kellett hagynia szülőföldjét. Nagyon keveset tud a gyergyói ember róla, vagy a fiáról, id. Vákár Tiborról, aki Budapest főépítésze volt. A család birtokában különleges értékű dokumentumok, tárgyak maradtak meg, amelyeket ma az unoka, Vákár Tibor őriz.
Vákár P. Arthur az Örmény visszaemlékezések és anekdoták írását 1951-ben kezdi. Általa betekintést nyerhetünk a gyergyószentmiklósi polgári életbe, a városiasodás nehézségeibe, az örmény-székely együttélés sajátosságaiba, abba a környezetbe, melyet így jellemez: „Gyergyószentmiklós a múltban, egészen a világháborúk kitöréséig, amikor is örménysége kitelepülés és menekülés folytán megtizedelődött, kis Budapest, kis Párizs volt.” A gyergyószentmiklósi polgárosodás és városiasodás kezdeteit gyermekkori emlékeiből idézi, felnőttként annak tevékeny résztvevője és alakítója volt. A könyv komoly formában, de vidám történeteket is elmesélve ad ízelítőt a kor gyergyószentmiklósi örmény polgári világából. A szintén most elkészült 2023-as múzeumi falinaptár is a Vákár hagyatékból mutat be fényképeket. Mindez kedvcsináló ahhoz a várostörténeti kiállításhoz, amit a jövő évben szeretnének létrehozni.
A romániai elnökválasztás érvénytelenítésére is kitért J. D. Vance amerikai alelnök pénteken a müncheni biztonsági konferencián mondott beszédében.
Nem jelent veszélyt Romániára az az incidens, amely az elmúlt éjjel történt Csernobilban, amikor egy drón eltalálta az ukrajnai volt atomerőmű 4-es reaktorának maradványait védő betonburkolatot – közölte pénteken az Országos Környezetvédelmi Ügynökség.
Túlmutat a megfáradt közhelyeken az a kiállítás, melyet Valentin-nap alkalmából hoztak létre a székelyudvarhelyi Márton Áron téren: 100 magyar költő szerelmes versét függesztették ki, rózsaszín habok és szívecske-áradat nélkül.
Továbbra is kitart amellett, hogy a városi tanács ki kell vizsgálja a HVCSK körül kialakult helyzetet – szögezte le Sorbán Attila Örs, az EMSZ színeiben megválasztott gyergyószentmiklósi képviselő.
Sűrű lesz az elkövetkező néhány év is az európai uniós támogatású beruházások terén Csíkszeredában, összesen több mint 400 millió lej értékben pályáztak különböző projektekre. Ezek egyike a Vigadó felújítása.
Csíkszeredában tavaly november óta fokozatosan helyezik ki a digitális hulladékszigeteket, több mint ötven ilyen gyűjtőpont lesz a városban, idén január óta pedig elkezdték kiosztani a nyitókártyákat is.
Tűz ütött ki egy műhelyben Csíkszentmártonban pénteken délután, több tűzoltókocsival szállt ki a Hargita megyei tűzoltóság a helyszínre.
„Lehet-e úgy szeretni, hogy a másik belefogy, hogy viszket tőle a bőre, szúr a gyomra, hogy nem kap levegőt? A kérdés Dobray Sarolta Üvegfalában vetődik fel, választ akár vasárnap is kaphatunk rá a szerző és társa kézdivásárhelyi előadása során.
Lakossági fórumra hívja a polgármesteri hivatal a szentegyháziakat: az önkormányzat beszámol az előző évről és a jövőbeni terveket is ismerteti – olvasható az intézmény Facebook-oldalán.
Nyárádi Zsolt régész, a Haáz Rezső Múzeum munkatársa tart előadást Elpusztult középkori templomok Udvarhelyszéken címmel Székelyudvarhelyen.
2 hozzászólás