A főépület korszerűsítése után a másik szárny rendbetételén is dolgoznak
Fotó: Gergely Imre
Májusban költözhetett vissza a gyergyószentmiklósi Tarisznyás Márton Múzeum a korszerűen felújított épületébe, azóta pedig négy tárlatot láthattak itt a látogatók. Jövőre különleges helytörténeti kiállítást terveznek, a Vákár család hagyatéka révén mutatják meg a múlt század elejének Gyergyószentmiklósában létezett polgári világot.
2022. december 16., 18:072022. december 16., 18:07
A Tarisznyás Márton Múzeum több évig nem fogadhatott látogatókat a főépületének felújítása miatt. Ez alatt az idő alatt a birtokukban levő tárgyak konzerválásán, rendszerezésén dolgoztak. Ez folyamatosan zajlik – és még eltart egy ideig –, hiszen 33 ezer tárgyról van szó, amelyek kevesebb mint felével sikerült ezt elvégezni. Az egykori szülészet épületében működő raktár tárolókapacitását szeretnék bővíteni, hiszen az lenne igazán jó, ha minden múzeumi tárgy egy helyen lenne őrizve – mutatott rá Ferencz-Mátéfi Kriszta igazgató.
Idén nem volt könnyű kiállításokat szervezni, hiszen a több éves szünet miatt kimaradtak az utaztatható kiállítások körforgásából, de a jövő évre nézve nagyjából összeállt a tevékenységi tervük.
A főépület korszerűsítése után a másik szárny rendbetételén is dolgoznak, hogy méltó helyen legyen újra látható például a különleges ásványgyűjtemény is. Tervben van a korábban nagy sikerrel zajlott esztenafesztivál újbóli megrendezése is – ez viszont már attól függ, lesz-e erre anyagi fedezetük.
Idén több helytörténeti értékű dokumentummal gazdagodott a múzeum, amelyet a Budapesten élő Vákár Tibortól kapott az intézmény. A városnapok során mutatták be a legfrissebb kiadványukat, amely Vákár P. Arthur írásait tartalmazza Örmény visszaemlékezések és anekdoták címmel. A könyv egyik szerkesztője, Szőcs Levente kifejtette, hogy az örmény családok voltak azok, akik valójában várossá fejlesztették Gyergyószentmiklóst. A 20. század elején pedig Vákár P. Arthur egy ikonikus személyisége volt az akkori polgári életnek. „A könyv szerkesztése közben, látva azt, hogy milyen élet zajlott akkor itt, felmerült bennem a gondolat, hogy mi lett volna ha... Például hogyan fejlődött volna, hogy alakult volna a város élete, ha nem jön a világháború és Trianon”.
Fotó: Gergely Imre
Vákár P. Arthur közíró, lapkiadó a helyi képviselő-testület tagjaként tevékenyen részt vett a város életében, 1904-ben megalapította a Csíkvármegye nevű ellenzéki politikai hetilapot, melynek főszerkesztője és a helybeli Kossuth Nyomda tulajdonosa volt 1918-ig. 1908-tól írásaival jelentősen hozzájárult Gyergyószentmiklós várossá válásához és gazdasági fejlődéséhez. 1918 után száműzték, el kellett hagynia szülőföldjét. Nagyon keveset tud a gyergyói ember róla, vagy a fiáról, id. Vákár Tiborról, aki Budapest főépítésze volt. A család birtokában különleges értékű dokumentumok, tárgyak maradtak meg, amelyeket ma az unoka, Vákár Tibor őriz.
Vákár P. Arthur az Örmény visszaemlékezések és anekdoták írását 1951-ben kezdi. Általa betekintést nyerhetünk a gyergyószentmiklósi polgári életbe, a városiasodás nehézségeibe, az örmény-székely együttélés sajátosságaiba, abba a környezetbe, melyet így jellemez: „Gyergyószentmiklós a múltban, egészen a világháborúk kitöréséig, amikor is örménysége kitelepülés és menekülés folytán megtizedelődött, kis Budapest, kis Párizs volt.” A gyergyószentmiklósi polgárosodás és városiasodás kezdeteit gyermekkori emlékeiből idézi, felnőttként annak tevékeny résztvevője és alakítója volt. A könyv komoly formában, de vidám történeteket is elmesélve ad ízelítőt a kor gyergyószentmiklósi örmény polgári világából. A szintén most elkészült 2023-as múzeumi falinaptár is a Vákár hagyatékból mutat be fényképeket. Mindez kedvcsináló ahhoz a várostörténeti kiállításhoz, amit a jövő évben szeretnének létrehozni.
Csíkszeredában a városrendezés esztétikus, és fenntartható megoldásokat alkalmaznak, már ami az épített és a zöld környezet arányát illeti – legalábbis elsőre ez „jött át” az Entente Florale kertészeti verseny zsűritagjainak.
Két sikeres és sokat játszott előadását búcsúztatva zárja az évadot a gyergyószentmiklósi Figura Stúdió Színház. Ez volt az első évad a járvány és a költözésük óta, amely már megfelelő helyhez, játéktérhez kötődhetett.
Noha egyeztettek a tanácsosok egy módosítási javaslatról, amely a távhőszolgáltatás árkompenzációjának a növelésére irányult, végül eredeti formájában fogadták el csütörtökön a tervezetet: drágább lesz a távfűtés Székelyudvarhelyen.
Kézdivásárhelyen élő és tanuló, az ukrán–orosz háború elől elmenekült ukrán gyerekek is részt vettek a zabolai Csipkésben zajlott táborban. Az eseményt több mint tíz évvel ezelőtt hívta életre a kézdivásárhelyi Zöld Nap Egyesület.
Péntektől vasárnapig keresztény zenekarok koncertjeire, tartalmas, gondolatébresztő előadásokra várja az érdeklődőket Gyergyószentmiklóson a Feltöltő Keresztény Zenefesztivál. Több ezer résztvevőre számítanak.
Légköri instabilitásra vonatkozó elsőfokú figyelmeztetést adott ki csütörtök délelőtt az Országos Meteorológiai Szolgálat (ANM) tizenkilenc megyére. A figyelmeztetés péntek hajnalig érvényes.
Csíkpálfalván az önkormányzat a könyvtárosi állás megszüntetéséről döntött, ez pedig a határozat ellen tiltakozók szerint egyúttal a községi könyvtár bezárását is eredményezheti. A polgármester szerint a könyvtár működtetését biztosítani fogják.
Több felcsíki ház udvaráról is értékeket tulajdonítottak el ismeretlenek a hétvégén. A károsultak feljelentést tettek a rendőrségen, és abban bíznak, hogy lakossági információkat is kapnak az ügyben, amelyek segíthetik a nyomozást.
Új forgalomfigyelő kamerákat szerelnek fel idén a jelzőlámpákkal ellátott útkereszteződésekben Székelyudvarhelyen. Noha évekkel ezelőtt volt még ilyen próbálkozás, az akkori okosjelzőlámpák nem váltak be. Az újítástól többet várnak az illetékesek.
Sehol, semmivel ne etessük a vízimadarakat – intéz határozott kérést az emberekhez a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME).
2 hozzászólás