
Fotó: Haáz Vince
Nem kizárólagosan roma helyzetről, hanem inkább sokszereplős, komplex társadalmi problémáról beszélhetünk, amikor a térség kisebbségeinek társadalomba való beilleszkedése van a terítéken. A különböző településeken tapasztalható problémák pedig más és más megoldást igényelnek, ezekben segíthetnek a helyben, minden felet figyelembe vevő kutatások – hangzott el a Roma téma: a társadalmi integráció feltételeiről című online konferencián csütörtök délután.
2021. május 06., 21:102021. május 06., 21:10
2021. május 06., 21:552021. május 06., 21:55
A konferencia vitaindítója szerint ha van a székelyföldi térségben olyan társadalmi probléma, amelyről mindenkinek (laikusoknak és szakértőknek, intézményi szereplőknek) egyaránt van valamilyen véleménye, az a térségi roma lakosság helyzete. A sokféle vélemény azonban két vonatkozásban meglehetősen egybecseng:
Más és más érvekkel, indokokkal és magyarázatokkal ugyan, de a roma népesség jelenlegi helyzetét mindenki kedvezőtlennek, rossznak tartja, és általánosnak tekinthető az a vélemény is, hogy „jó lenne valamit kezdeni ezzel a helyzettel”.
Egybehangzó álláspontok vannak arra vonatkozóan is, hogy erre a helyzetre „rövid távon megoldást találni nem nagyon lehet” vagy legalábbis nagyon nehéz feladat. Ennek az álláspontnak egyik következménye, hogy a négyéves választási ciklusokra alapozó vezetési-tervezési-fejlesztési mentalitás és gyakorlat – nagyon kevés kivételtől eltekintve – ezt a témát három évtizede tartalékba teszi.
A szakemberek szerint a Csíkszeredában (a csíksomlyói romatelepen) történt tűzeset változást hozott abban az értelemben, hogy egy időre előtérbe került a „tenni kell valamit” kérdésköre, és ennek kapcsán az intézményi szereplők, a szociálpolitikával foglalkozó szervezetek és a média szereplői kisebb-nagyobb mértékben napirenddé tették a „társadalmi integráció” szükségességének, lehetőségének, módozatainak témakörét is.
A konferencián felszólalók szerint a elmúlt évszázad folyamatainak köszönhető a térségünk társadalmi sokfélesége és egyben bonyolultsága is, így a társdalomtudomány, az erre vonatkozó kutatások nagy segítséget jelenthet ennek a problémának a megoldásában.
Bodó Julianna társadalomkutató szakember a konferencián úgy fogalmazott, hogy a közelmúltban történt események miatt egyre égető problémává vált a roma integráció felgyorsítása,
amely nyilván konfliktusokkal jár a beidegződött, sztereotipizált magatartások miatt, ezeket viszont sajátos, a helyi viszonyoknak megfelelően kell megoldani. Mint mondta, az általa tanított egyetemi hallgatok több kutatást is végeztek a témában, az egyik legérdekesebb pedig az, hogy azokon a településeken, ahol a roma népesség a külföldi munkavállalást választotta a gyarapodás eszközéül, nemcsak a romák anyagi helyzete fordult pozitívabb irányba, hanem az életmódjuk is olyannyira megváltozott, hogy a helyi magyar közösség is másképp viszonyult hozzájuk.
„A roma integráció kétségkívül fontos helyszíne az iskola. Azonban a pedagógusok lehetetlen helyzetben vannak e téren, hiszen gyakorlatilag nem tudnak nevelési helyzetet összehozni a roma gyerekek társadalmi adottságai következtében, másfelől a tantervi követelmények struktúrája sem az ő szintjüknek megfelelő.
– fejtette ki Jakab Judit szociológus. Fosztó László, a kolozsvári Kisebbségkutató Intézet munkatársa a roma integráció problémakezelésének a közösség-, valamint társadalomépítő hatására, illetve az egyház integráló szerepére hívta fel a figyelmet. Mint mondta,
Szintén jelenség társadalmi komplexitását emelte ki felszólalásában Toma Stefánia szociológus is, ugyanakkor hangsúlyozta annak fontosságát, hogy a helyben végzett kutatások segíthetnek a folyamat megértése és megoldása szempontjából is. Gergely Orsolya szociológus arra mutatott rá, hogy miközben a roma integráció kérdésével foglalkozunk, jellemzően csak az egyik csoportra koncentrálunk, viszont elengedhetetlen az, hogy mindkét, esetenként több fél álláspontját vegyük figyelembe, mert csak így lehet hosszútávon megoldani a problémát.
A konferencia visszanézhető ezen a linken.
A KAM - Regionális és Antropológiai Kutatások Központja által indított fórum célja, hogy ösztönözze, támogassa a székelyföldi térségben élő roma lakosság helyzetének minél pontosabb körülírását segítő szakmai értelmezést. Ez nem csak a társadalomkutatók ügye. Mindazok számára fontos lehet, akik a társadalmi integráció folyamatainak elgondolásában, szervezésében, kivitelezésében, nyilvános tematizációjában szerepet kívánnak vállalni – áll a konferencia Facebook-eseményének leírásában.
Bármilyen összetételű kormány alakul is, indexálnia kellene majd a nyugdíjakat és a közalkalmazotti béreket, mert az idei és a tavalyi infláció csökkentette a lakosság vásárlóerejét.
Mintegy 14 millió euróval finanszírozza a tordai sóbánya turisztikai irányú bővítését és fejlesztését a Transilvania Bank, a projekt teljes beruházási értékét pedig mintegy 25 millió euróra becsülik a bank közleménye szerint.
A Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR) kormányzati szerepvállalása ártana Románia kapcsolatainak mind a biztonsági partnereivel, mind az Európai Unióval – jelentette ki Nicușor Dan államfő szerda este, csehországi hivatalos látogatása végén.
Fiatal zenészek, táncművészek pályázatait várja a Talentum Hungaricum új évada. A program ösztöndíjjal, személyes mentorálással és intenzív szakmai programokkal támogatja résztvevőket.
Romániában az átlagnyugdíj 2942 lej. Hargita megyében 2609, Kovászna megyében 2664, Marosban 2676 lej. Van, aki 1663 lejből él, és csak a gyermekei segítségével tudja megvenni a gyógyszereit. Közben 882 ezer idős ember mindössze 1281 lejes nyugdíjból él.
Elesett kerékpárjával egy tizenegy éves gyermek szerdán Maros megye határához közel, a Fehér megyei Herián. A helyszínre riasztott mentősök megpróbálták újraéleszteni, de már nem tudták megmenteni az életét.
Nicușor Dan államfő bejelentette, hogy hétfőn újabb egyeztetés tart a parlamenti pártokkal a Cotroceni-palotában az új miniszterelnök-jelölt kijelöléséről.
Sorin Grindeanu szociáldemokrata pártelnök szerdán kijelentette, hogy pártja kész alternatívát kínálni az eddigi megszorító politikával szemben, és reményét fejezte ki, hogy Nicușor Dan államfő mielőbb egyeztetésre hívja a parlamenti pártokat.
Nem sikerült megszerezni a beiktatásához szükséges 233 szavazatot a PNL, az USR és az RMDSZ által támogatott Mureșan-kormánynak.
1 hozzászólás