
Fotó: Haáz Vince
Nem kizárólagosan roma helyzetről, hanem inkább sokszereplős, komplex társadalmi problémáról beszélhetünk, amikor a térség kisebbségeinek társadalomba való beilleszkedése van a terítéken. A különböző településeken tapasztalható problémák pedig más és más megoldást igényelnek, ezekben segíthetnek a helyben, minden felet figyelembe vevő kutatások – hangzott el a Roma téma: a társadalmi integráció feltételeiről című online konferencián csütörtök délután.
2021. május 06., 21:102021. május 06., 21:10
2021. május 06., 21:552021. május 06., 21:55
A konferencia vitaindítója szerint ha van a székelyföldi térségben olyan társadalmi probléma, amelyről mindenkinek (laikusoknak és szakértőknek, intézményi szereplőknek) egyaránt van valamilyen véleménye, az a térségi roma lakosság helyzete. A sokféle vélemény azonban két vonatkozásban meglehetősen egybecseng:
Más és más érvekkel, indokokkal és magyarázatokkal ugyan, de a roma népesség jelenlegi helyzetét mindenki kedvezőtlennek, rossznak tartja, és általánosnak tekinthető az a vélemény is, hogy „jó lenne valamit kezdeni ezzel a helyzettel”.
Egybehangzó álláspontok vannak arra vonatkozóan is, hogy erre a helyzetre „rövid távon megoldást találni nem nagyon lehet” vagy legalábbis nagyon nehéz feladat. Ennek az álláspontnak egyik következménye, hogy a négyéves választási ciklusokra alapozó vezetési-tervezési-fejlesztési mentalitás és gyakorlat – nagyon kevés kivételtől eltekintve – ezt a témát három évtizede tartalékba teszi.
A szakemberek szerint a Csíkszeredában (a csíksomlyói romatelepen) történt tűzeset változást hozott abban az értelemben, hogy egy időre előtérbe került a „tenni kell valamit” kérdésköre, és ennek kapcsán az intézményi szereplők, a szociálpolitikával foglalkozó szervezetek és a média szereplői kisebb-nagyobb mértékben napirenddé tették a „társadalmi integráció” szükségességének, lehetőségének, módozatainak témakörét is.
A konferencián felszólalók szerint a elmúlt évszázad folyamatainak köszönhető a térségünk társadalmi sokfélesége és egyben bonyolultsága is, így a társdalomtudomány, az erre vonatkozó kutatások nagy segítséget jelenthet ennek a problémának a megoldásában.
Bodó Julianna társadalomkutató szakember a konferencián úgy fogalmazott, hogy a közelmúltban történt események miatt egyre égető problémává vált a roma integráció felgyorsítása,
amely nyilván konfliktusokkal jár a beidegződött, sztereotipizált magatartások miatt, ezeket viszont sajátos, a helyi viszonyoknak megfelelően kell megoldani. Mint mondta, az általa tanított egyetemi hallgatok több kutatást is végeztek a témában, az egyik legérdekesebb pedig az, hogy azokon a településeken, ahol a roma népesség a külföldi munkavállalást választotta a gyarapodás eszközéül, nemcsak a romák anyagi helyzete fordult pozitívabb irányba, hanem az életmódjuk is olyannyira megváltozott, hogy a helyi magyar közösség is másképp viszonyult hozzájuk.
„A roma integráció kétségkívül fontos helyszíne az iskola. Azonban a pedagógusok lehetetlen helyzetben vannak e téren, hiszen gyakorlatilag nem tudnak nevelési helyzetet összehozni a roma gyerekek társadalmi adottságai következtében, másfelől a tantervi követelmények struktúrája sem az ő szintjüknek megfelelő.
– fejtette ki Jakab Judit szociológus. Fosztó László, a kolozsvári Kisebbségkutató Intézet munkatársa a roma integráció problémakezelésének a közösség-, valamint társadalomépítő hatására, illetve az egyház integráló szerepére hívta fel a figyelmet. Mint mondta,
Szintén jelenség társadalmi komplexitását emelte ki felszólalásában Toma Stefánia szociológus is, ugyanakkor hangsúlyozta annak fontosságát, hogy a helyben végzett kutatások segíthetnek a folyamat megértése és megoldása szempontjából is. Gergely Orsolya szociológus arra mutatott rá, hogy miközben a roma integráció kérdésével foglalkozunk, jellemzően csak az egyik csoportra koncentrálunk, viszont elengedhetetlen az, hogy mindkét, esetenként több fél álláspontját vegyük figyelembe, mert csak így lehet hosszútávon megoldani a problémát.
A konferencia visszanézhető ezen a linken.
A KAM - Regionális és Antropológiai Kutatások Központja által indított fórum célja, hogy ösztönözze, támogassa a székelyföldi térségben élő roma lakosság helyzetének minél pontosabb körülírását segítő szakmai értelmezést. Ez nem csak a társadalomkutatók ügye. Mindazok számára fontos lehet, akik a társadalmi integráció folyamatainak elgondolásában, szervezésében, kivitelezésében, nyilvános tematizációjában szerepet kívánnak vállalni – áll a konferencia Facebook-eseményének leírásában.
A parajdi sóbánya katasztrófájáról, a távolsági buszjáratok működtetésének újragondolásáról, a megyei hulladékgazdálkodásról esett szó többek között a Bíró Barna Botond, Hargita Megye Tanácsának elnökével való év végi beszélgetésen.
Még karácsony előtt átadják a forgalomnak a moldvai (A7-es) autópálya Focșani és Adjud közötti szakaszát – jelentette be a közúti infrastruktúrát kezelő országos társaság (CNAIR) vezérigazgatója.
Országszerte több mint 7 millió lej értékben rótt ki bírságot az Országos Fogyasztóvédelmi Hatóság (ANPC) a december 15. és 19. között végzett ellenőrzések nyomán.
Idén csaknem 3,6 millió peres ügyet tárgyaltak a romániai bíróságok, miközben a bírói álláshelyek közel 20 százaléka nincs betöltve – közölte pénteken a Legfelsőbb Igazságszolgáltatási Tanács (CSM).
Pénzügyi bizonytalanságok és kormányzati megszorítások jellemezték Csíkszereda 2025-ös esztendejét, amelyet Korodi Attila polgármester az év utolsó rendes havi tanácsülésén értékelt pénteken.
Ünnepélyes díjátadón ismerte el Hargita megye tanácsa a megye három tűzoltóját és két kiváló sportolóját. Az ülés alatt költségvetésről, európai uniós projektekről és útépítésről is tárgyaltak a megye önkormányzati képviselői.
Évente 859 barnamedve kilövését tennék lehetővé Romániában az RMDSZ törvénytervezete. Tánczos Barna miniszterelnök-helyettes sepsiszentgyörgyi látogatásán beszélt a medvekilövési kvóta megduplázását célzó javaslat részleteiről.
Jótékonysági futással és kosárlabdameccsel gyűjt adományokat az eltérő fejlődésű gyermekekért a Gyulafehérvári Caritas december 20–23. között Marosvásárhelyen és környékén. Futással vagy akár kerékpározással is csatlakozhat bárki az akcióhoz.
Cantus figuratus címmel tart előadóestet Laczkó Vass Róbert kolozsvári színművész Székely Norbert zongoraművész közreműködésével advent utolsó vasárnapján, december 21-én 18 órától a marosvásárhelyi Gecse utcai református templomban.
Aláírta pénteken Daniel David oktatási miniszter az új középiskolai tanterveket jóváhagyó rendeletet – közölte a szaktárca.
1 hozzászólás