
Fotó: Haáz Vince
Nem kizárólagosan roma helyzetről, hanem inkább sokszereplős, komplex társadalmi problémáról beszélhetünk, amikor a térség kisebbségeinek társadalomba való beilleszkedése van a terítéken. A különböző településeken tapasztalható problémák pedig más és más megoldást igényelnek, ezekben segíthetnek a helyben, minden felet figyelembe vevő kutatások – hangzott el a Roma téma: a társadalmi integráció feltételeiről című online konferencián csütörtök délután.
2021. május 06., 21:102021. május 06., 21:10
2021. május 06., 21:552021. május 06., 21:55
A konferencia vitaindítója szerint ha van a székelyföldi térségben olyan társadalmi probléma, amelyről mindenkinek (laikusoknak és szakértőknek, intézményi szereplőknek) egyaránt van valamilyen véleménye, az a térségi roma lakosság helyzete. A sokféle vélemény azonban két vonatkozásban meglehetősen egybecseng:
Más és más érvekkel, indokokkal és magyarázatokkal ugyan, de a roma népesség jelenlegi helyzetét mindenki kedvezőtlennek, rossznak tartja, és általánosnak tekinthető az a vélemény is, hogy „jó lenne valamit kezdeni ezzel a helyzettel”.
Egybehangzó álláspontok vannak arra vonatkozóan is, hogy erre a helyzetre „rövid távon megoldást találni nem nagyon lehet” vagy legalábbis nagyon nehéz feladat. Ennek az álláspontnak egyik következménye, hogy a négyéves választási ciklusokra alapozó vezetési-tervezési-fejlesztési mentalitás és gyakorlat – nagyon kevés kivételtől eltekintve – ezt a témát három évtizede tartalékba teszi.
A szakemberek szerint a Csíkszeredában (a csíksomlyói romatelepen) történt tűzeset változást hozott abban az értelemben, hogy egy időre előtérbe került a „tenni kell valamit” kérdésköre, és ennek kapcsán az intézményi szereplők, a szociálpolitikával foglalkozó szervezetek és a média szereplői kisebb-nagyobb mértékben napirenddé tették a „társadalmi integráció” szükségességének, lehetőségének, módozatainak témakörét is.
A konferencián felszólalók szerint a elmúlt évszázad folyamatainak köszönhető a térségünk társadalmi sokfélesége és egyben bonyolultsága is, így a társdalomtudomány, az erre vonatkozó kutatások nagy segítséget jelenthet ennek a problémának a megoldásában.
Bodó Julianna társadalomkutató szakember a konferencián úgy fogalmazott, hogy a közelmúltban történt események miatt egyre égető problémává vált a roma integráció felgyorsítása,
amely nyilván konfliktusokkal jár a beidegződött, sztereotipizált magatartások miatt, ezeket viszont sajátos, a helyi viszonyoknak megfelelően kell megoldani. Mint mondta, az általa tanított egyetemi hallgatok több kutatást is végeztek a témában, az egyik legérdekesebb pedig az, hogy azokon a településeken, ahol a roma népesség a külföldi munkavállalást választotta a gyarapodás eszközéül, nemcsak a romák anyagi helyzete fordult pozitívabb irányba, hanem az életmódjuk is olyannyira megváltozott, hogy a helyi magyar közösség is másképp viszonyult hozzájuk.
„A roma integráció kétségkívül fontos helyszíne az iskola. Azonban a pedagógusok lehetetlen helyzetben vannak e téren, hiszen gyakorlatilag nem tudnak nevelési helyzetet összehozni a roma gyerekek társadalmi adottságai következtében, másfelől a tantervi követelmények struktúrája sem az ő szintjüknek megfelelő.
– fejtette ki Jakab Judit szociológus. Fosztó László, a kolozsvári Kisebbségkutató Intézet munkatársa a roma integráció problémakezelésének a közösség-, valamint társadalomépítő hatására, illetve az egyház integráló szerepére hívta fel a figyelmet. Mint mondta,
Szintén jelenség társadalmi komplexitását emelte ki felszólalásában Toma Stefánia szociológus is, ugyanakkor hangsúlyozta annak fontosságát, hogy a helyben végzett kutatások segíthetnek a folyamat megértése és megoldása szempontjából is. Gergely Orsolya szociológus arra mutatott rá, hogy miközben a roma integráció kérdésével foglalkozunk, jellemzően csak az egyik csoportra koncentrálunk, viszont elengedhetetlen az, hogy mindkét, esetenként több fél álláspontját vegyük figyelembe, mert csak így lehet hosszútávon megoldani a problémát.
A konferencia visszanézhető ezen a linken.
A KAM - Regionális és Antropológiai Kutatások Központja által indított fórum célja, hogy ösztönözze, támogassa a székelyföldi térségben élő roma lakosság helyzetének minél pontosabb körülírását segítő szakmai értelmezést. Ez nem csak a társadalomkutatók ügye. Mindazok számára fontos lehet, akik a társadalmi integráció folyamatainak elgondolásában, szervezésében, kivitelezésében, nyilvános tematizációjában szerepet kívánnak vállalni – áll a konferencia Facebook-eseményének leírásában.
Az utóbbi idők egyik legjobb sci-fi regénysorozatának feldolgozását hozta el a Netflix 2024 tavaszán. A Cixin Liu Háromtest-trilógiáját feldolgozó 3-test probléma hosszú kihagyás után. 2027. január 14-én folytatódik.
Bármiféle európai katonai stabilizációs kontingens Ukrajnába vezénylése Európa közvetlen részvételét jelentené a konfliktusban – jelentette ki Szergej Lavrov orosz külügyminiszter keddi manilai sajtóértekezletén.
Jövő év elejétől az Országos Egészségbiztosítási Pénztárral (CNAS) szerződésben álló közforgalmú gyógyszertárakban is kiválthatók lehetnek a szklerózis multiplexben szenvedő betegek szájon át, izomba vagy bőr alá adott gyógyszerei.
Igazat kérdezni címmel jelent meg kedden Dragomán György új novelláskötete, a trilógia harmadik darabja, amelynek írásakor elmondása szerint az foglalkoztatta, hogy egy kis történetnek hogy lehet maximális súlya.
Azonnali hatállyal megszűnt az MVM Paksi Atomerőmű Zrt. vezérigazgatójának, Horváth Péter Jánosnak a megbízatása kedden – közölte Kapitány István gazdasági és energetikai miniszter a Facebook-oldalán.
A NATO fokozta a Fekete-tenger térségének megfigyelését, és továbbra is elkötelezett Románia katonai képességeinek támogatása mellett, a szövetségesek újabb hozzájárulásairól azonban egyelőre nem született konkrét döntés.
A NATO célja továbbra is az, hogy Ukrajna a lehető legerősebb legyen mind a harcmezőn, mind a béketárgyalásokon – jelentette ki Mark Rutte NATO-főtitkár Brüsszelben az ukrajnai védelmi kontaktcsoport ülését megelőzően kedden.
A romániaiak mintegy 73 százaléka nem tudna fedezni egy hathavi fizetésének megfelelő váratlan kiadást, és mindössze 31,1 százalékuk rendelkezik annyi megtakarítással, amennyi legalább hat hónapig elegendő lenne a megélhetési költségekre.
Első- és másodfokú (sárga és narancssárga jelzésű) árvízvédelmi készültséget rendelt el kedden az Országos Hidrológiai és Vízgazdálkodási Intézet (INHGA) több erdélyi, bánsági, körösvidéki és olténiai folyó vízgyűjtő területére.
„Ne várd meg az első havazást!” mottóval indított tájékoztató kampányt kedden a Katasztrófavédelmi Főfelügyelőség (IGSU), hogy felhívja a lakosság figyelmét a téli veszélyhelyzetek megelőzésének fontosságára.
1 hozzászólás