Helyben végzett kutatásokra van szükség a romák beilleszkedésének a felgyorsítása érdekében

Helyben végzett kutatásokra van szükség a romák beilleszkedésének a felgyorsítása érdekében

Fotó: Haáz Vince

Nem kizárólagosan roma helyzetről, hanem inkább sokszereplős, komplex társadalmi problémáról beszélhetünk, amikor a térség kisebbségeinek társadalomba való beilleszkedése van a terítéken. A különböző településeken tapasztalható problémák pedig más és más megoldást igényelnek, ezekben segíthetnek a helyben, minden felet figyelembe vevő kutatások – hangzott el a Roma téma: a társadalmi integráció feltételeiről című online konferencián csütörtök délután.

Molnár Rajmond

2021. május 06., 21:102021. május 06., 21:10

2021. május 06., 21:552021. május 06., 21:55

A konferencia vitaindítója szerint ha van a székelyföldi térségben olyan társadalmi probléma, amelyről mindenkinek (laikusoknak és szakértőknek, intézményi szereplőknek) egyaránt van valamilyen véleménye, az a térségi roma lakosság helyzete. A sokféle vélemény azonban két vonatkozásban meglehetősen egybecseng:

  • Más és más érvekkel, indokokkal és magyarázatokkal ugyan, de a roma népesség jelenlegi helyzetét mindenki kedvezőtlennek, rossznak tartja, és általánosnak tekinthető az a vélemény is, hogy „jó lenne valamit kezdeni ezzel a helyzettel”.

  • Egybehangzó álláspontok vannak arra vonatkozóan is, hogy erre a helyzetre „rövid távon megoldást találni nem nagyon lehet” vagy legalábbis nagyon nehéz feladat. Ennek az álláspontnak egyik következménye, hogy a négyéves választási ciklusokra alapozó vezetési-tervezési-fejlesztési mentalitás és gyakorlat – nagyon kevés kivételtől eltekintve – ezt a témát három évtizede tartalékba teszi.

A szakemberek szerint a Csíkszeredában (a csíksomlyói romatelepen) történt tűzeset változást hozott abban az értelemben, hogy egy időre előtérbe került a „tenni kell valamit” kérdésköre, és ennek kapcsán az intézményi szereplők, a szociálpolitikával foglalkozó szervezetek és a média szereplői kisebb-nagyobb mértékben napirenddé tették a „társadalmi integráció” szükségességének, lehetőségének, módozatainak témakörét is. 

Most először kapott nagyobb hangsúlyt az a szempont, hogy az egyedi problémás helyzetek kezelési kísérletei mellett a roma témával mint térségi problémával kell foglalkozni.

A konferencián felszólalók szerint a elmúlt évszázad folyamatainak köszönhető a térségünk társadalmi sokfélesége és egyben bonyolultsága is, így a társdalomtudomány, az erre vonatkozó kutatások nagy segítséget jelenthet ennek a problémának a megoldásában.

Bodó Julianna társadalomkutató szakember a konferencián úgy fogalmazott, hogy a közelmúltban történt események miatt egyre égető problémává vált a roma integráció felgyorsítása,

ennek a folyamatnak pedig az elengedetlen része a munkaerőpiaci beilleszkedés,

amely nyilván konfliktusokkal jár a beidegződött, sztereotipizált magatartások miatt, ezeket viszont sajátos, a helyi viszonyoknak megfelelően kell megoldani. Mint mondta, az általa tanított egyetemi hallgatok több kutatást is végeztek a témában, az egyik legérdekesebb pedig az, hogy azokon a településeken, ahol a roma népesség a külföldi munkavállalást választotta a gyarapodás eszközéül, nemcsak a romák anyagi helyzete fordult pozitívabb irányba, hanem az életmódjuk is olyannyira megváltozott, hogy a helyi magyar közösség is másképp viszonyult hozzájuk.

„A roma integráció kétségkívül fontos helyszíne az iskola. Azonban a pedagógusok lehetetlen helyzetben vannak e téren, hiszen gyakorlatilag nem tudnak nevelési helyzetet összehozni a roma gyerekek társadalmi adottságai következtében, másfelől a tantervi követelmények struktúrája sem az ő szintjüknek megfelelő.

Idézet
Amíg ez a szakadék ilyen óriási, addig az iskola nem tudja ellátni azt az integráló szerepét, amely hosszútávon azt a reményt keltené, hogy az iskola egy mobilitási csatornává válhat e téren

– fejtette ki Jakab Judit szociológus. Fosztó László, a kolozsvári Kisebbségkutató Intézet munkatársa a roma integráció problémakezelésének a közösség-, valamint társadalomépítő hatására, illetve az egyház integráló szerepére hívta fel a figyelmet. Mint mondta,

nem arról van szó, hogy a romák nem akarnak integrálódni, hanem arról, hogy miként tudja a társadalom megteremteni ezt a helyzetet számukra. 

Szintén jelenség társadalmi komplexitását emelte ki felszólalásában Toma Stefánia szociológus is, ugyanakkor hangsúlyozta annak fontosságát, hogy a helyben végzett kutatások segíthetnek a folyamat megértése és megoldása szempontjából is. Gergely Orsolya szociológus arra mutatott rá, hogy miközben a roma integráció kérdésével foglalkozunk, jellemzően csak az egyik csoportra koncentrálunk, viszont elengedhetetlen az, hogy mindkét, esetenként több fél álláspontját vegyük figyelembe, mert csak így lehet hosszútávon megoldani a problémát.

A konferencia visszanézhető ezen a linken.

A KAM - Regionális és Antropológiai Kutatások Központja által indított fórum célja, hogy ösztönözze, támogassa a székelyföldi térségben élő roma lakosság helyzetének minél pontosabb körülírását segítő szakmai értelmezést. Ez nem csak a társadalomkutatók ügye. Mindazok számára fontos lehet, akik a társadalmi integráció folyamatainak elgondolásában, szervezésében, kivitelezésében, nyilvános tematizációjában szerepet kívánnak vállalni – áll a konferencia Facebook-eseményének leírásában.

1 hozzászólás Hozzászólások

Ezek is érdekelhetik

A rovat további cikkei

2024. március 24., vasárnap

Nincs csapadék, van tarlótűz: ezúttal Csíkszereda határában ég a száraz növényzet

Nagyjából két-három hektáros területen ég a száraz növényzet a csíkszeredai Hargita utcában, a tűzoltók már kiszálltak a helyszínre.

Nincs csapadék, van tarlótűz: ezúttal Csíkszereda határában ég a száraz növényzet
2024. március 24., vasárnap

A Bolyai utca is sétálóutcává alakul, de csak hétvégére és délutánonként

Míg szinte minden erdélyi városnak van sétálóutcája, addig Marosvásárhelynek még mindig nincs egy olyan városi tere, amely csak a gyalogosoké. A polgármester tervei szerint májustól már két sétálóutcája is lehet a városnak.

A Bolyai utca is sétálóutcává alakul, de csak hétvégére és délutánonként
2024. március 24., vasárnap

Égő hulladék miatt került veszélybe egy lakóház

Lakóházra is átterjedhet a meggyulladt háztartási hulladék okozta vasárnapi tűz a marosvásárhelyi Toldi (Băneasa) utcában, az oltás jelenleg zajlik.

Égő hulladék miatt került veszélybe egy lakóház
2024. március 23., szombat

Még tart a böjti időszak, de recepteket azért már szabad nézegetni

A bárányhús nagyon megosztó tud lenni, és nem csak húsvét tájékán: vagy ínyencségnek tartják, vagy viszolyognak tőle, az átmeneti állapot fölöttébb ritka – pedig nem árt tudni, hogy hajdanán a székelység alapeledelének számított a gyapjas jószág.

Még tart a böjti időszak, de recepteket azért már szabad nézegetni
2024. március 23., szombat

Kigyulladt és porrá égett egy autó a templom mellett

Teljesen kiégett egy személyautó szombaton az apoldi vártemplom közelében.

Kigyulladt és porrá égett egy autó a templom mellett
2024. március 23., szombat

A Perkőn köszöntötték a tavaszt

Első alkalommal, hagyományteremtő szándékkal szervezett Tavaszünnepet szombaton a kézdivásárhelyi Waldorf-közösség. A Perkőn megtartott, családias hangulatú eseményen a gyerekek ügyességi játékokon vehettek részt, de volt séta, piknik és magbörze is.

A Perkőn köszöntötték a tavaszt
A Perkőn köszöntötték a tavaszt
2024. március 23., szombat

A Perkőn köszöntötték a tavaszt

2024. március 23., szombat

Szalmabálák kaptak lángra a zabolai Páván

Pincében tárolt szalmabálák kaptak lángra a Zabolához tartozó Páva falurészen szombaton délután. A hivatásos és önkéntes alakulatok jelenleg is dolgoznak az oltáson, személyi sérülés nem történt.

Szalmabálák kaptak lángra a zabolai Páván
2024. március 23., szombat

Különleges tárlattal ünneplik a színház világnapját Háromszéken

A színház világnapja alkalmából a magyar színjátszás hőskorát megidéző kiállítással tiszteleg a Liszt Intézet Sepsiszentgyörgy, együttműködésben a kassai Thália Színházzal és a sepsiszentgyörgyi Tamási Áron Színházzal.

Különleges tárlattal ünneplik a színház világnapját Háromszéken
2024. március 23., szombat

Erdély legnagyobb villamosításfejlesztése valósul meg Gyergyószéken

Gyergyószék mint Hargita megye energetikai csomópontja, újabb mérföldkőhöz érkezett az infrastrukturális fejlesztések terén. Gyergyóremetén egy 110 ezer voltos villanytelep épül. Jelenleg ez az országban a legnagyobb ilyen típusú beruházás.

Erdély legnagyobb villamosításfejlesztése valósul meg Gyergyószéken
2024. március 22., péntek

Száraz növényzet kapott lángra Csüdőtelkén

Tűz ütött ki a Dicsőszentmártonhoz tartozó Csüdőtelkén péntek este, a lángoló növényzet kioltásán jelenleg is dolgoznak – közölte a Maros megyei katasztrófavédelem.

Száraz növényzet kapott lángra Csüdőtelkén
Hirdessen a Székelyhonon!
Ma feladja, hamarosan megjelenik,
rövid időn belül eredményt hoz! Feladok egy hirdetést!
Hirdessen a Székelyhonon!
Ma feladja, hamarosan megjelenik, rövid időn belül eredményt hoz! Feladok egy hirdetést!