Helyben végzett kutatásokra van szükség a romák beilleszkedésének a felgyorsítása érdekében
Fotó: Haáz Vince
Nem kizárólagosan roma helyzetről, hanem inkább sokszereplős, komplex társadalmi problémáról beszélhetünk, amikor a térség kisebbségeinek társadalomba való beilleszkedése van a terítéken. A különböző településeken tapasztalható problémák pedig más és más megoldást igényelnek, ezekben segíthetnek a helyben, minden felet figyelembe vevő kutatások – hangzott el a Roma téma: a társadalmi integráció feltételeiről című online konferencián csütörtök délután.
Molnár Rajmond
2021. május 06., 21:102021. május 06., 21:10
2021. május 06., 21:552021. május 06., 21:55
A konferencia vitaindítója szerint ha van a székelyföldi térségben olyan társadalmi probléma, amelyről mindenkinek (laikusoknak és szakértőknek, intézményi szereplőknek) egyaránt van valamilyen véleménye, az a térségi roma lakosság helyzete. A sokféle vélemény azonban két vonatkozásban meglehetősen egybecseng:
Más és más érvekkel, indokokkal és magyarázatokkal ugyan, de a roma népesség jelenlegi helyzetét mindenki kedvezőtlennek, rossznak tartja, és általánosnak tekinthető az a vélemény is, hogy „jó lenne valamit kezdeni ezzel a helyzettel”.
Egybehangzó álláspontok vannak arra vonatkozóan is, hogy erre a helyzetre „rövid távon megoldást találni nem nagyon lehet” vagy legalábbis nagyon nehéz feladat. Ennek az álláspontnak egyik következménye, hogy a négyéves választási ciklusokra alapozó vezetési-tervezési-fejlesztési mentalitás és gyakorlat – nagyon kevés kivételtől eltekintve – ezt a témát három évtizede tartalékba teszi.
A szakemberek szerint a Csíkszeredában (a csíksomlyói romatelepen) történt tűzeset változást hozott abban az értelemben, hogy egy időre előtérbe került a „tenni kell valamit” kérdésköre, és ennek kapcsán az intézményi szereplők, a szociálpolitikával foglalkozó szervezetek és a média szereplői kisebb-nagyobb mértékben napirenddé tették a „társadalmi integráció” szükségességének, lehetőségének, módozatainak témakörét is.
A konferencián felszólalók szerint a elmúlt évszázad folyamatainak köszönhető a térségünk társadalmi sokfélesége és egyben bonyolultsága is, így a társdalomtudomány, az erre vonatkozó kutatások nagy segítséget jelenthet ennek a problémának a megoldásában.
Bodó Julianna társadalomkutató szakember a konferencián úgy fogalmazott, hogy a közelmúltban történt események miatt egyre égető problémává vált a roma integráció felgyorsítása,
amely nyilván konfliktusokkal jár a beidegződött, sztereotipizált magatartások miatt, ezeket viszont sajátos, a helyi viszonyoknak megfelelően kell megoldani. Mint mondta, az általa tanított egyetemi hallgatok több kutatást is végeztek a témában, az egyik legérdekesebb pedig az, hogy azokon a településeken, ahol a roma népesség a külföldi munkavállalást választotta a gyarapodás eszközéül, nemcsak a romák anyagi helyzete fordult pozitívabb irányba, hanem az életmódjuk is olyannyira megváltozott, hogy a helyi magyar közösség is másképp viszonyult hozzájuk.
„A roma integráció kétségkívül fontos helyszíne az iskola. Azonban a pedagógusok lehetetlen helyzetben vannak e téren, hiszen gyakorlatilag nem tudnak nevelési helyzetet összehozni a roma gyerekek társadalmi adottságai következtében, másfelől a tantervi követelmények struktúrája sem az ő szintjüknek megfelelő.
– fejtette ki Jakab Judit szociológus. Fosztó László, a kolozsvári Kisebbségkutató Intézet munkatársa a roma integráció problémakezelésének a közösség-, valamint társadalomépítő hatására, illetve az egyház integráló szerepére hívta fel a figyelmet. Mint mondta,
Szintén jelenség társadalmi komplexitását emelte ki felszólalásában Toma Stefánia szociológus is, ugyanakkor hangsúlyozta annak fontosságát, hogy a helyben végzett kutatások segíthetnek a folyamat megértése és megoldása szempontjából is. Gergely Orsolya szociológus arra mutatott rá, hogy miközben a roma integráció kérdésével foglalkozunk, jellemzően csak az egyik csoportra koncentrálunk, viszont elengedhetetlen az, hogy mindkét, esetenként több fél álláspontját vegyük figyelembe, mert csak így lehet hosszútávon megoldani a problémát.
A konferencia visszanézhető ezen a linken.
A KAM - Regionális és Antropológiai Kutatások Központja által indított fórum célja, hogy ösztönözze, támogassa a székelyföldi térségben élő roma lakosság helyzetének minél pontosabb körülírását segítő szakmai értelmezést. Ez nem csak a társadalomkutatók ügye. Mindazok számára fontos lehet, akik a társadalmi integráció folyamatainak elgondolásában, szervezésében, kivitelezésében, nyilvános tematizációjában szerepet kívánnak vállalni – áll a konferencia Facebook-eseményének leírásában.
CsíkszékEzek is érdekelhetik
A rovat további cikkei
Barti Tihamér további hatvan napig hatósági felügyelet alatt marad
A Brassó Megyei Törvényszék további 60 nappal meghosszabbította a Hargita Megye Tanácsa felfüggesztett alelnöke, Barti Tihamér, valamint Kurkó András megyei közpénzügyi igazgatóság vezetője ellen elrendelt hatósági felügyeletet.
Barti Tihamér további hatvan napig hatósági felügyelet alatt marad
Egyszer volt, hol nem volt – így kezdődött el a marosvásárhelyi nemzetközi könyvvásár
A Nemzeti Színház előtt pedagógusok és szülők egyszerre olvastak fel mesét a köréjük állt gyerekeknek, ezzel megnyílt csütörtökön a 31. Nemzetközi Könyvvásár Marosvásárhelyen. A mesék folytatását a gyerekek a vásár gazdag könyvkínálatában kereshetik.
Egyszer volt, hol nem volt – így kezdődött el a marosvásárhelyi nemzetközi könyvvásár
Robbanás történt egy tömbházlakásban Olt megyében, több lakost is evakuálni kellett
Robbanás történt, majd tűz ütött ki csütörtök reggel az Olt megyei Balș nevű városban, egy tömbház harmadik emeleti garzonlakásában, két személy égési sérüléseket szenvedett, három pánikrohamot kapott.
Robbanás történt egy tömbházlakásban Olt megyében, több lakost is evakuálni kellett
Civilizáltságról tett tanúságot a sepsiszentgyörgyi kerékpáros közösség
Pozitív kép kerekedett ki a sepsiszentgyörgyi kerékpáros, gördeszkás társadalomról az idei szezonvégi összegzésből, amelyet a Sepsi Bike kerékpárkölcsönzőt és a Skateparkot működtető Rekreatív RT. végzett. Lopás, rongálás nélkül zárult a szezon.
Civilizáltságról tett tanúságot a sepsiszentgyörgyi kerékpáros közösség
Szerencsés helyzetben egy Szabadság téri tömbházsor, aláírják a finanszírozást a hőszigetelésükre
Míg az Országos Helyreállítási Terv (PNRR) programjából idén több csíkszeredai tömbház hőszigetelése is kimaradt, addig a Központi Fejlesztési Régióhoz benyújtott egyik pályázat révbe ér, a szerencsés egy Szabadság téri tömbházsor.
Szerencsés helyzetben egy Szabadság téri tömbházsor, aláírják a finanszírozást a hőszigetelésükre
Ködösen indult a reggel, ám ezúttal nem Csík- és Gyergyószéken
Ködre vonatkozó elsőfokú figyelmeztetést adott ki csütörtök reggel az Országos Meteorológiai Szolgálat (ANM) az ország 15 megyéjére.
Ködösen indult a reggel, ám ezúttal nem Csík- és Gyergyószéken
Megkapja a román állampolgárságot Temesvár német származású polgármestere
Dominic Fritz temesvári polgármester, a Mentsétek meg Romániát Szövetség (USR) elnöke csütörtökön bejelentette, hogy megkapta a román állampolgárság megszerzéséhez szükséges engedélyt.
Megkapja a román állampolgárságot Temesvár német származású polgármestere
Nicusor Dan: a szolidáris függetlenség elvére épül az új védelmi stratégia
Az új román védelmi stratégia az állampolgár, nem pedig az állam védelmét helyezi előérbe, és a szolidáris függetlenség elvére épül – jelentette be Nicusor Dan államfő szerdán.
Nicusor Dan: a szolidáris függetlenség elvére épül az új védelmi stratégia
„Embertelen körülmények” a dicsőszentmártoni pszichiátrián? Jogvédők vádjai és a kórház tagadása
Súlyos vádakkal illette a dicsőszentmártoni kórház pszichiátria osztályát két jogvédő szervezet: szerintük a 261 beteget zsúfolt, koszos kórtermekben, meztelenül és néha megkötözve tartják. A kórházmenedzser hamisnak és tendenciózusnak nevezte a vádakat.
„Embertelen körülmények” a dicsőszentmártoni pszichiátrián? Jogvédők vádjai és a kórház tagadása
Éves átlagkereset: Magyarországot megelőzte, de továbbra is az utolsó közt van Románia
Tavaly 39 800 euró volt a teljes munkaidős foglalkoztatottak éves átlagkeresete az Európai Unióban, ami 5,2 százalékos növekedést jelent a 2023-ban jegyzett 37 800 euróhoz képest – derül ki az EU statisztikai hivatalának szerdán közzétett adataiból.
Éves átlagkereset: Magyarországot megelőzte, de továbbra is az utolsó közt van Románia
Látogatottsági adatokMédiatér
Médiatér alkalmazás
Rádió GaGa alkalmazás
Minden jog fenntartva!
1 hozzászólás