
Elkezdik Hargitafürdőn a 23-as villaként is ismert egykori magyar honvédségi épület felújítását, amely a hegyimentők egyik bázisa lesz. Hargita megyében összesen négy hegyimentőbázist hoznak létre a megyei önkormányzat sikeres pályázata nyomán.
2010. november 09., 14:262010. november 09., 14:26
2010. november 09., 17:242010. november 09., 17:24
2007 októberében vette át a Hargita megyei önkormányzat az 1941-ben készült, a honvédségi tiszti üdülőtelephez tartozó épületet, amely később 23-as villaként volt ismert. Az épület hosszú ideig a Hargita Bányavállalat tulajdonát képezte, a cégnek az állammal szemben fennálló adósságai fejében került a megyei önkormányzathoz. Most A hegyi turizmus korszerűsítése Hargita megyében című projekt keretében, amelyet a Regionális Operatív Program támogat, felújítják és átépítik.
A projekt tartalmazza emellett három másik hegyimentőbázis építését is a Gyilkos-tónál, a Madarasi Hargitán és Maroshévízen. Ezeket a hegyimentő-állomásokat a legkorszerűbb, európai színvonalú felszereléssel látják el, beleértve a mentéshez szükséges járművek beszerzését is. Így kerül a hegyimentőkhöz olyan kétéltű, szárazon és vízen járó, nyolc kerék meghajtású lánctalpas jármű, amelyet korábban már bemutattak. Ez bármilyen időjárási viszonyok között használható, függetlenül a hóréteg vastagságától, és árvíz esetén is bevethető. A négy hegyimentőcsapat 32 tagja külön személyes felszerelést is kap a 7 millió 612 ezer lej értékű projekt során.
Biztonságos turizmust
Borboly Csaba, a Hargita megyei önkormányzat elnöke a felújítás megkezdése alkalmából tartott sajtótájékoztatón emlékeztetett arra, hogy Székelyföld számára a turizmus egy kitörési pont lehet, ezzel a megye gazdaságát igyekeznek fellendíteni. Az elnök szerint a magánkezdeményezésekhez jelentősebb közösségi hozzájárulás szükséges, a szálláshelyek mellett kiegészítő tevékenységeket kell biztosítani, ugyanakkor a turizmus biztonságos kell legyen, és ezt jelezzék az útikönyvek, térképek is. Ehhez viszont ilyen fejlesztéseket fontos biztosítani, és akkor érzi jól magát a turista tájainkon, ha lakosság is turistabarát.
Hegyimentő-központ és erdei iskola
Az egykori honvédségi épület átépítését és felújítását 2011 októberére kell befejezni, a hegyimentő-központ erdei iskola jellegű tevékenységhez is helyet biztosít. Átépítés is lesz, mert az épület fából épült két felső szintjét le kell bontani, a szakértői vizsgálatok szerint a fát megtámadó gomba másképp nem semlegesíthető – mondta el Fekete Örs, a Hargita Megyei Hegyimentő-közszolgálat vezetője. Ezzel az épület külalakja is megváltozik, az alsó, kőből készült szint és alagsor megmarad, ezeket beton födémlemezzel zárják le, majd az új tetőszerkezetet beépített tetőtérrel készül. Az alsó szinten a hegyimentők szálláshelyei mellett étkező, raktárak, illemhelyek, oktatási terem, orvosi szoba és rendelő is helyet kap. Az orvosi rendelő nemcsak a turisták, hanem a hargitafürdői lakosság számára is biztosítani tudja az egészségügyi ellátást.
Egyre nehezebb megélni Hargitafürdőn, hiszen munkahelyek szűntek meg, vállalkozások zártak be, a turizmus pedig túlzottan a téli idényre épül. A településen már keresik a kapaszkodókat a nagy sítervektől a négy évszakos turizmusig.
Elfogadták Csíkszereda városközpontjának védett övezeti rendezési tervét, amely szűkíti a védett központi övezetet, több helyen lazítja az építkezési előírásokat, és a tömbháznegyedek esetében is csökkentheti a bürokráciát.
Visszaköltözhet néhány héten belül a Hargita Megyei Mezőgazdasági Kifizetési és Intervenciós Ügynökség a csíkszeredai székházába, ahol már csak az utolsó simításokat és a tereprendezést végzik a teljes korszerűsítés után.
Színpadra állítja Márton Áron püspök életét, hitét és örökségét az Én népem című folkopera, amelyet szombaton 20 órától mutatnak be a csíkszeredai gyorskorcsolyapályán. Az összművészeti produkcióban 130 néptáncos és szereplő vesz részt.
A tesztüzemig védőfóliával óvják a rongálástól azokat a pannókat, amelyeken élőben lesz követhető a városi buszok érkezése, illetve a menetrend. Az összesen harminc ilyen pannóból eddig huszonkettőt szereltek fel.
Fának hajtott autójával egy 21 éves, balánbányai fiatalember a Balánbánya–Csíkszentdomokos közötti úton szombaton délelőtt. A balesetben személyi sérülés nem történt, csak anyagi kár keletkezett, a sofőr szervezetében azonban alkoholt mutattak ki.
Nagyboldogasszony napján, a kontumáci búcsú ünnepén avatták fel Gyimesbükkben Dani Gergely esperes-plébános mellszobrát. A templomépítő pap örökségét a hit, a magyar oktatás és a közösség megmaradásának példájaként idézték fel.
Csak néhány ajtót kellene kinyitni – vagy mégsem? Nyáron napozóhellyel bővülhetne a Csíki Csobbanó, ám ami egyszerű ötletnek tűnik, az a városvezetés szerint műszaki, engedélyezési és szervezési kérdések sorát veti fel.
Megkezdődtek a felújítási munkálatok a csíkszeredai Levendula utcában, emiatt forgalomkorlátozásokat vezettek be.
Erdély és az Oszmán Birodalom közel másfél évszázados kapcsolatának kulturális örökségét mutatja be a Csíki Székely Múzeum új időszaki kiállítása.
szóljon hozzá!