Magyar nyelven megjelenő havilap a kommunizmusban. Na, kinek járt a Dolgozó Nő?
Fotó: Veres Nándor
A női egyenjogúsággal kapcsolatos írások, receptek, szabás- és kötésminták, riportok, novellák és versek, regényrészletek, divatirányzatok, humor és keresztrejtvény, üzemek, termelőszövetkezetek, gyárak és a nép egyszerű munkásasszonyainak a bemutatása, olvasói levelek megválaszolása, jogi és magánéleti tanácsadás. 1949 és 1990 között jelent meg a Románia Szocialista Köztársaság Országos Nőtanácsának magyar nyelvű havi képes lapja, a Dolgozó Nő. Három számot lapoztunk végig. Időutazásra hívjuk olvasóinkat.
2023. január 28., 18:082023. január 28., 18:08
Az 1969-es márciusi szám első cikkéből megtudjuk, hogy nagy nemzeti ünnep volt március 2-a, a nagy nemzetgyűlés és tanácsválasztások napja. „Nők és férfiak, öregek és fiatalok, románok, magyarok, németek és más nemzetiségűek járultak az urnák elé, hogy hitet tegyenek a párt és a kormány bel- és külpolitikája mellett, hogy bebizonyítsák szeretetüket és ragaszkodásukat társadalmunk vezetőereje, sikereink kezdeményezője és megszervezője, jövőnk megtervezője, a Román Kommunista Párt iránt, hogy megválasszák a Szocialista Egységfront jelöltjeit...”
Nők a tudományos kutatásban címmel azt járják körül, hogy lépést tartanak-e a nők a kutatómunkában a tudomány fejlődésével, illetve vannak-e olyan jellegzetes női tulajdonságok, amelyek egyik, vagy másik tudományág művelésére különösen alkalmassá teszi őket. A nők egyenjogúságának egyik kézzelfogható példájaként azt hozzák fel, hogy „hazánk tudományos kutatóintézeteiben 3000 nő dolgozik, a tudomány művelésével szorosan összefüggő főiskolai oktatásban a tanügyi káderek 41 százaléka nő, s ha a kutatólaboratóriumok személyzetét, a tudomány haladásának közkatonáit vesszük figyelembe, 34 százalékban itt is nők szorgoskodnak.”
Különböző megyei nőkonferenciákról is olvashatunk beszámolót. „A Bihar megyei konferencián szóba került a »férfiatlan munka« is, az otthoni dolgokat alacsony színvonalról olyan magaslatra kellene már emelni, hogy a család férfitagja se érezze ezt így.” Megtudjuk,
az utóbbi hónapokban. De a gyergyószentmiklósi Lenfonoda, a csíkszeredai Készruhagyár és a megye több iparegysége női dolgozóinak a munkája is méltán vetekedik az udvarhely munkásnőkével.
A Dolgozó Nő újságírói a Lengyel családhoz is ellátogattak, akik munkásnegyedben, két szoba összkomfortos lakásban élnek, itt nőtt fel a három lány. A munka mellett a művelődésre, tanulásra, háztartásra és kézimunkázásra is jut idejük. Vera húszéves, Anikó tizenkilenc (vőlegénye van), mindketten a Someșul köttöttárugyárban dolgoznak, esti líceumban tanulnak, egyformán szorgalmasak a munkában, segítőkészek otthon. Juditka nyolcadikos. Mindent megbeszélnek az édesanyjukkal, egyenlő módon pótolnak a háztartásba.
A divatoldalakon a kismamáknak ajánlanak ruhákat, és szabászati leckéket is közölnek. A gasztró rovatban a hét minden napjára kínálnak receptet, és a dietetikus is ad tanácsokat. Elek apó háza táján címmel Benedek Elekre emlékeznek, a sztárparádéban az akkor 33 éves Florin Piersicet mutatják be.
Idilli címlapkép 1979-ből
Fotó: Veres Nándor
Az olvasó írja rovatba ezúttal a margittai készruhagyár egyik dolgozója írt levelet. Rámutat, az üzem vezetősége nagy gondot fordít a munkakörülmények javítására, mégis elég nagy a betegszabadságos órák száma. Leginkább a többgyerekes anyák hiányoznak. „...a nők fáradtan ülnek a gép mellé, különösen a délutáni váltásban. A délelőtti váltásnak mindig nagyobb a teljesítő képessége, mint a délutáninak. Felénk az asszonyok maguk vezetik a háztartást, s ebben a férfiak keveset segítenek.” Ugyancsak ezzel kapcsolatosan küldött levelet Magyari Mária, a gyergyószentmiklósi fafeldolgozó üzem munkatársnője is. A faiparban dolgozó nők munkakörülményei nehezebbek – írja.
„A háztartási gondok, a gyermekek nevelése igénybe veszi minden gyáron kívüli idejüket.
Talán több megértést tanúsíthatnának a férfiak, hogy feleségüknek legyen ideje pihenni, művelődni. Bizony, olyan esetek is előfordulnak, hogy a férj ráun a mindig fáradt, ápolatlan feleségére, és máshol keresi a szórakozást.”
1989. márciusi szám. A Kájoni János Megyei Könyvtárban találtuk
Fotó: Veres Nándor
Jogtanácsos válaszol T. Emma csíkszeredai olvasó kérdésére, miszerint ha ikreket szült, jogosult-e hosszabb szülési szabadságra? „A szülési segélyről rendelkező társadalom biztosítási törvény nem tesz különbséget, függetlenül attól, hogy az anya egy vagy több gyermeket szült, érvényes a szülés előtti 52 napos és szülés utáni 60 napos szabadság. A legújabb rendelkezések értelmében, a szoptató anyáknak gyermekük 9 hónapos koráig van joguk a csökkentett munkaidőre.”
Többen is panaszkodtak, hogy a főzőkályha visszacsapódó ajtaja gyakran megsérti a kezüket. „A szatmári Május 1. kombinát ígéretet tett, hogy gyengébb rugót fognak rátenni. Ez sajnos csak ígéret maradt, mert a forgalomba került Gutin 2 típusú kályha rugós szerkezetén semmit nem változtattak” – írják.
Az orvos a családban rovatban felhívják a figyelmet, hogy a szoptatós anyát meg kell kímélni a cipeléstől, az autóbuszon való gyúródástól, a nagymosástól. A terhes asszony életmódjára vonatkozóan is adnak tanácsokat. A reggeli rosszulléttel, émelygéssel kapcsolatban rámutat a pszichológus, hogy nem feltétlenül a hormonális változások okozzák ezt, hanem „lelki okai vannak”.
Az 1969. márciusi szám címlapja
Fotó: Veres Nándor
„A kismama hetenként egyszer mosakodjék langyos vízben, a terhesség második felében viszont zuhanyozzon. Télen is szellőztessen, és a szoba hőmérséklete ne haladja meg a 18 Celsius-fokot.
Arcának kikészítéséhez halvány színeket használjon, szemét a szokásosnál kevésbé fesse ki. Megakadályozhatja elnehezedését: járjon gyalog” – tanácsolják.
„Március 8., a világ nőinek szolidaritási napja ünnepélyes alkalom a nemzetközi nőmozgalom számára, hogy kinyilvánítsa jelenlétét a népek egységes harcában a béke megőrzéséért és megerősítéséért, a nemzetközi légkör javításáért, a demokrácia és a nemzeti függetlenség érvényesítéséért, az imperialista erőszak- és diktátumpolitika, a gyarmatosítás és újgyarmatosítás ellen, a fegyverek és háború nélküli világért” – írja egy szuszra tíz év múlva Maria Bobu, az Országos Nőtanács elnöke a Dolgozó Nő hasábjain.
Lépést tartanak-e a nők a kutatómunkában a tudomány fejlődésével?
Fotó: Veres Nándor
Az 1979-es márciusi szám politikai körképpel indít, az ipari, építkezési, szállítási és mezőgazdasági vezető káderek tanácskozásáról Bukarestben. Ebből nem ollóztunk.
Marton Lili Berde Máriára, a lap tiszteletbeli főszerkesztőjére emlékezik, aki 1979-ben lett volna 90 éves.
Gyári- és mezőgazdasági szakmunkást, egészségügyi dolgozót, munkásnőt kérdeztek a Márciusi őrjárat c. cikkben március 8. alkalmából. „Reggel négykor kelek, enni adok az állatoknak, délben három óra tíz perckor lépek be az ajtón, főzök, rendbe teszem a házat, sokszor este 9-10-ig meg sem állok, nem könnyű ennyit elvégezni, pedig szeretek dolgozni, nem is tudnám elképelni, hogy otthon üljek, bár hamarabb eszembe jutott volna bejönni a gyárba” – meséli Csata Erzsébet, a gyergyószentmiklósi bútorszövetgyár munkásnője.
Dolgozó Nő (1949–1990)
Társadalmi-politikai és kulturális folyóirat, Románia Szocialista Köztársaság Országos Nőtanácsának magyar nyelvű havi képeslapja. Első száma 1949 márciusában jelent meg Kolozsváron; a Kolozs megyei szaktanács adta ki. A lap első névvel jelölt főszerkesztője Berde Mária volt, halála után Látó Anna, Orosz Irén, 1954-től Erős Blanka, 1973-tól Turósné Jakab Irma. Utódlapja az 1998-ban végleg megszűnt Családi Tükör volt (Forrás: Wikipédia).
Gyergyószentmiklóson maradva az ottani leányotthonról közölnek riportot. „A mai lányotthonokban százával laknak 16–18 éves, a szülői háztól, a falusi környezetből elkerült lányok, akik egyik napról a másikra felnőtté, ipari dolgozóvá lépnek elő.” Kiderül, százharminc lány lakik itt. Virágzik a kultúrmunka: irodalmi összeállításokkal, magyar és román nyelvű színdarabokkal, néptáncokkal szerepeltek az otthonban. Egy milicista tiszt pedig a lányok viselkedéséről, az alkoholfogyasztás káros hatásairól tartott előadást. A lányok kérésére Portik Irén vállalta egy kézimunkakör vezetését.
Munkásasszonyok sokaságát mutatták be a lap hasábjain
Fotó: Veres Nándor
Hogyan takarékoskodjunk a tüzelőanyaggal? Erre vonatkozóan adnak tanácsokat a lap hasábjain. Például főzéshez olyan edényeket kell használni, amelyek nagy felületen veszik fel a meleget, és
Egyszerre több étel is főhet a tűzhelyen, és mellettük még a mosogatóvíz is megmelegedhetik. Ne nyitogassuk hiába a sütő ajtaját, nem kell a tésztát, húst állandóan nézegetni, szurkálni.
A tizenévesek bőrápolása is terítékre kerül. A normális arcbőrt naponta egyszer kell lemosni szappannal. A száraz arcbőrt tejbe mártott vattával kell lemosni, vagy Doina lemosó tejjel, hetenként egyszer pedig étolajas pakolást ajánlott feltenni rá. A zsíros bőrre gyógyszappan használata ajánlott, napközben Juvenal zsíroldó arcszeszbe mártott vattadarabkával vagy kétszázalékos, szaliciles szesszel kell lemosni.
A csinos, modern nő a '70-es években
Fotó: Veres Nándor
Az olvasói levelek között szemezgetve: egy székelyudvarhelyi olvasó arról panaszkodik, hogy bosszúságot okozott a decemberben vásárolt jutaszőnyeg, mert egy hét használat után kibolyhosodott. Pankotán viszont az 50-es méreten felüli ruhákat igényelnek az asszonyok. Miért nem lehet gombát, gombakonzervet kapni? – kérdezi egy csíkszeredai olvasó.
Mit jelent napjainkban felelősen élni – dolgozni, társadalmi munkát végezni, családi életünket megszervezni? Erről készítettek körinterjút Társadalomépítő felelősségtudattal címmel az 1989 márciusi lapszámban. Egy néptanács női polgármesterét, egészségügyi dolgozót, kutatónőt, tanárnőt is kérdeztek. Szabó Irén, a „Sfîntu Gheorghe-i Olt Textilipari Vállalat” pártbizottságának titkára úgy vélte, a felelősségtudat olyan természetes tartozéka az emberi létnek, mint a levegő, a víz, a napfény.
„Nem mindegy, milyen hangulatban lépjük át munkahelyünk küszöbét.
Munkahelyi közérzetünk elsősorban a körülöttünk kialakult légkörtől függ, attól a gyári környezettől, amelynek számos összetevője van.”
Az „Odorheiu Secuiesc-i” készruhagyárban jártak a lap munkatársai, ahol 1800 nőt foglalkoztattak akkoriban. Orbán Magdolna, a szakszervezeti bizottság elnöke tájékoztatja a lapot, hogy milyen anyagi segítséget nyújtottak a rászoruló dolgozóknak, hány fürdőjegyet osztottak szét.
Fotó: Veres Nándor
„A nők igazán lelkiismeretesen dolgoznak, tudják, mit jelent a gyár hírneve, tekintélye. Igaz, megkövetelem a rendet, fegyelmet, ha kell, veszekszem is velük, de amúgy rendes brigád a miénk” – mondja Mezei Júlia mesternő. A gyárnak büféje van, tízórait és meleg ebédet lehet kapni benne. Vállalati óvoda is működik, és lányotthon is van.
Az országos nőtanács plenáris üléséről is tudósítanak, igencsak rövidke címet adva a cikknek: Magas fokú forradalmi felelősség és önfeláldozás a nők fokozott hozzájárulásáért a haza gazdasági-társadalmi fejlődéséhez.
Ezúttal az ujjas férfimellény elkészítésének fortélyait osztották meg az olvasókkal, a kezdő háziasszonyoknak pedig a leghasznosabb és legújabb konyhai eszközöket, kisgépeket mutatják be. Az egyoldalas reklám automata mosógépet kínál.
Divat és politika
Fotó: Veres Nándor
Az utolsó oldalon Bajor Andor nőnapi köszöntőjét olvashatjuk, mi is ezzel zárjuk visszatekintésünket: „Lányokat és asszonyokat köszöntünk, múlandóságunk tündéreit, megmaradásunk bábáit. Szőkéket, barnákat, őszülőket és fehér hajúakat, akik mind a pusztulás eleven tilalmai, halálos fenyegetések született megrontói. Nem azért szólunk most hozzájuk, mert mellettünk állnak munkában és tudásban, hanem mert a világ megtartásában és szépítésében a férfiaknál többek. (…) Nők napján nem azt ünnepeljük, hogy húgaink és nővéreink nem szűnnek meg tovább szelídíteni a világot, élesztik az életet, varázsló tudományukkal elpusztítják a pusztító eszközöket és fondorlatos terveket. Hogy a föld, amelyből vétettünk, szelídségben és szépségben az ő gyöngédségükre hasonlítson. És az Anyaföld az Anyák Földje legyen.”
Összeállításunk létrejöttéért köszönjük a csíkszeredai Kájoni János Megyei Könyvtár segítségét.
Székelyhon retró
A hétvégenként jelentkező Székelyhon retró rovatunkban olyan anyagokat közlünk, amelyek eddig kizárólag a Székelyhon napilap mellékleteiben jelentek meg. Most azonban fontosnak tartjuk, hogy azok közül néhányat online is megosszunk olvasóinkkal.
Noha tavasszal úgy tűnt, hogy nemsokára elkezdik a Tusnádfürdő számára szükséges új vízvezeték építését, a munkálatok még most sem kezdődtek el. Az Országos Beruházási Társaság várhatóan szeptember közepén adja ki a kezdési utasítást a kivitelezőnek.
Több mint száz zenész, több mint ezer táncos, több mint táncháztalálkozó – az Erdélyi Táncháztalálkozó mottója idénre sem változott, hiszen a rendezvény népszerűsége mit sem csökkent az évek során.
Nagy felületen égő száraz növényzet miatt riasztották péntek délután a tűzoltókat a marosvásárhelyi Prut utcába.
Egy lakóház teteje gyulladt ki péntek délután a Maros megyei Nagykenden, a tűzesetben szerencsére senki sem sérült meg.
Három autó futott egymásba Madéfalván pénteken délelőtt, egy személy megsérült.
Engedély nélküli fahulladék-szállításért, a szennyvízkezelés, valamint a szelektív hulladékgyűjtés elmulasztásáért, és a farönkök patakmederben való vontatása miatt bírságolt augusztus folyamán a Kovászna Megyei Környezetőrség.
A háromszéki szociális intézmények átszervezése már korábban elkezdődött, a folyamat mostanra látványos szakaszba ért: Gelencén már építik a 12 főt befogadó lakásotthont.
Tizenöt centiméter átmérőjű, robbanóképes lövedékre bukkantak egy csűr bontásakor Felsősófalván – értesítették pénteken a 112-n a Hargita megyei tűzoltóságot.
Némi csúszással, de hamarosan elkészül Csíkszeredában az erdőaljai moduláris iskola a csíksomlyói iskola óvodásai és tanulói számára. A kivitelező dolgozik a konténerek kihelyezésén, szükség is van erre, mert szeptember 16-án már oda várják a gyermekeket.
Huszadik alkalommal rendezik meg szeptember 7–8-án a Torja-napokat. A kézdiszéki nagyközség nemes egyszerűséggel csak Septemberfestként aposztrofált ünnepén idén sem maradhat el az óriás túrós puliszka feltűrése.
szóljon hozzá!