Fáradtan ülnek a gép mellé

Az olvasó írja rovatba ezúttal a margittai készruhagyár egyik dolgozója írt levelet. Rámutat, az üzem vezetősége nagy gondot fordít a munkakörülmények javítására, mégis elég nagy a betegszabadságos órák száma. Leginkább a többgyerekes anyák hiányoznak. „...a nők fáradtan ülnek a gép mellé, különösen a délutáni váltásban. A délelőtti váltásnak mindig nagyobb a teljesítő képessége, mint a délutáninak. Felénk az asszonyok maguk vezetik a háztartást, s ebben a férfiak keveset segítenek.” Ugyancsak ezzel kapcsolatosan küldött levelet Magyari Mária, a gyergyószentmiklósi fafeldolgozó üzem munkatársnője is. A faiparban dolgozó nők munkakörülményei nehezebbek – írja.

„A háztartási gondok, a gyermekek nevelése igénybe veszi minden gyáron kívüli idejüket.

Jogtanácsos válaszol T. Emma csíkszeredai olvasó kérdésére, miszerint ha ikreket szült, jogosult-e hosszabb szülési szabadságra? „A szülési segélyről rendelkező társadalom biztosítási törvény nem tesz különbséget, függetlenül attól, hogy az anya egy vagy több gyermeket szült, érvényes a szülés előtti 52 napos és szülés utáni 60 napos szabadság. A legújabb rendelkezések értelmében, a szoptató anyáknak gyermekük 9 hónapos koráig van joguk a csökkentett munkaidőre.”

Többen is panaszkodtak, hogy a főzőkályha visszacsapódó ajtaja gyakran megsérti a kezüket. „A szatmári Május 1. kombinát ígéretet tett, hogy gyengébb rugót fognak rátenni. Ez sajnos csak ígéret maradt, mert a forgalomba került Gutin 2 típusú kályha rugós szerkezetén semmit nem változtattak” – írják.

A kismama járjon gyalog

Az orvos a családban rovatban felhívják a figyelmet, hogy a szoptatós anyát meg kell kímélni a cipeléstől, az autóbuszon való gyúródástól, a nagymosástól. A terhes asszony életmódjára vonatkozóan is adnak tanácsokat. A reggeli rosszulléttel, émelygéssel kapcsolatban rámutat a pszichológus, hogy nem feltétlenül a hormonális változások okozzák ezt, hanem „lelki okai vannak”.

„A kismama hetenként egyszer mosakodjék langyos vízben, a terhesség második felében viszont zuhanyozzon. Télen is szellőztessen, és a szoba hőmérséklete ne haladja meg a 18 Celsius-fokot.

Az 1979-es márciusi szám politikai körképpel indít, az ipari, építkezési, szállítási és mezőgazdasági vezető káderek tanácskozásáról Bukarestben. Ebből nem ollóztunk.

Marton Lili Berde Máriára, a lap tiszteletbeli főszerkesztőjére emlékezik, aki 1979-ben lett volna 90 éves.

„Reggel négykor kelek”

Gyári- és mezőgazdasági szakmunkást, egészségügyi dolgozót, munkásnőt kérdeztek a Márciusi őrjárat c. cikkben március 8. alkalmából. „Reggel négykor kelek, enni adok az állatoknak, délben három óra tíz perckor lépek be az ajtón, főzök, rendbe teszem a házat, sokszor este 9-10-ig meg sem állok, nem könnyű ennyit elvégezni, pedig szeretek dolgozni, nem is tudnám elképelni, hogy otthon üljek, bár hamarabb eszembe jutott volna bejönni a gyárba” – meséli Csata Erzsébet, a gyergyószentmiklósi bútorszövetgyár munkásnője.

Takarékoskodás, bőrápolás

Hogyan takarékoskodjunk a tüzelőanyaggal? Erre vonatkozóan adnak tanácsokat a lap hasábjain. Például főzéshez olyan edényeket kell használni, amelyek nagy felületen veszik fel a meleget, és

Bosszúságot okozó jutaszőnyeg

Az olvasói levelek között szemezgetve: egy székelyudvarhelyi olvasó arról panaszkodik, hogy bosszúságot okozott a decemberben vásárolt jutaszőnyeg, mert egy hét használat után kibolyhosodott. Pankotán viszont az 50-es méreten felüli ruhákat igényelnek az asszonyok. Miért nem lehet gombát, gombakonzervet kapni? – kérdezi egy csíkszeredai olvasó.

1989 márciusa

Mit jelent napjainkban felelősen élni – dolgozni, társadalmi munkát végezni, családi életünket megszervezni? Erről készítettek körinterjút Társadalomépítő felelősségtudattal címmel az 1989 márciusi lapszámban. Egy néptanács női polgármesterét, egészségügyi dolgozót, kutatónőt, tanárnőt is kérdeztek. Szabó Irén, a „Sfîntu Gheorghe-i Olt Textilipari Vállalat” pártbizottságának titkára úgy vélte, a felelősségtudat olyan természetes tartozéka az emberi létnek, mint a levegő, a víz, a napfény.

A munkahelyi közérzetről

„Nem mindegy, milyen hangulatban lépjük át munkahelyünk küszöbét.

„A nők igazán lelkiismeretesen dolgoznak, tudják, mit jelent a gyár hírneve, tekintélye. Igaz, megkövetelem a rendet, fegyelmet, ha kell, veszekszem is velük, de amúgy rendes brigád a miénk” – mondja Mezei Júlia mesternő. A gyárnak büféje van, tízórait és meleg ebédet lehet kapni benne. Vállalati óvoda is működik, és lányotthon is van.

Az országos nőtanács plenáris üléséről is tudósítanak, igencsak rövidke címet adva a cikknek: Magas fokú forradalmi felelősség és önfeláldozás a nők fokozott hozzájárulásáért a haza gazdasági-társadalmi fejlődéséhez.

Férfimellény és karalábévágó

Ezúttal az ujjas férfimellény elkészítésének fortélyait osztották meg az olvasókkal, a kezdő háziasszonyoknak pedig a leghasznosabb és legújabb konyhai eszközöket, kisgépeket mutatják be. Az egyoldalas reklám automata mosógépet kínál.

Nők napja van

Az utolsó oldalon Bajor Andor nőnapi köszöntőjét olvashatjuk, mi is ezzel zárjuk visszatekintésünket: „Lányokat és asszonyokat köszöntünk, múlandóságunk tündéreit, megmaradásunk bábáit. Szőkéket, barnákat, őszülőket és fehér hajúakat, akik mind a pusztulás eleven tilalmai, halálos fenyegetések született megrontói. Nem azért szólunk most hozzájuk, mert mellettünk állnak munkában és tudásban, hanem mert a világ megtartásában és szépítésében a férfiaknál többek. (…) Nők napján nem azt ünnepeljük, hogy húgaink és nővéreink nem szűnnek meg tovább szelídíteni a világot, élesztik az életet, varázsló tudományukkal elpusztítják a pusztító eszközöket és fondorlatos terveket. Hogy a föld, amelyből vétettünk, szelídségben és szépségben az ő gyöngédségükre hasonlítson. És az Anyaföld az Anyák Földje legyen.”

Összeállításunk létrejöttéért köszönjük a csíkszeredai Kájoni János Megyei Könyvtár segítségét.