
Fotó: Facebook/Székelykeresztúr Polgármesteri Hivatala
Rengeteg kommentelő fejezte ki nemtetszését a közösségi médiában, amiért Székelykeresztúr Polgármesteri Hivatala négy román zászlót helyezett ki az intézmény előtti térre a december 1-jei román nemzeti ünnepet megelőző napokban. A polgármester válaszában a hatályos törvényekkel, illetve toleráns gondolkodásával indokolja tettét, amit egy politikai csata első lépéseként írt le.
2019. december 06., 10:312019. december 06., 10:31
A román nemzetiségű kommentelők dicséretesnek nevezték, a magyarok többsége viszont elítéli, hogy Székelykeresztúr Polgármesteri Hivatala négy román zászlót helyezett ki a több mint 90 százalékban magyarok által lakott település központjába a december 1-jei román nemzeti ünnepet megelőző napokban.
Nem beszélve a közintézményeken elhelyezett magyar feliratok és a magyar szimbólumok általánosnak mondható üldözéséről.
Mint lapunknak kifejtette, a legnagyobb probléma az, hogy a kialakult párbeszéd bevonzotta a román nacionalistákat is – akik szintén bekapcsolódtak a társalgásba –, ami egyáltalán nem tesz jót a kisvárosnak.
„A mi Jobbikunk sem jobb, mint a másoké” – utalt a szélsőséges uszítókra. Rámutatott, minden politikai lépést elő kell készíteni, ennek első lépése volt a zászlók kihelyezése. Éppen ezért azt ígéri, hogy a korábbi évekhez hasonlóan a közeljövőben is nagyobb hangsúlyt fognak kapni a magyar szimbólumok a városban, amit a lakók is megtapasztalhatnak hamarosan. „Beszéljenek a tettek” – fogalmazott eléggé sejtelmesen, ám részleteket nem kívánt elárulni.
A román lobogókat egyébként november 29-én helyezték ki és december 2-án hajnalban távolították el. A polgármester hozzátette, szabadsága okán sem szeretne többet nyilatkozni az ügyben, hiszen véleményét már kifejtette egy közleményben.
Az RMDSZ vezetősége által hirdetett tolerancia elvét követve helyeztette ki a főtérre a román zászlókat Rafai Emil, hiszen a magyarság is elvárja a többségi nemzet elfogadását a magyar nemzeti ünnepeken – olvasható az említett kommünikében. A városvezető ugyanakkor azt is leszögezi, hogy a magyarságot nem lehet ünneplésre kényszeríteni december 1-jén. Egy másik érvelése szerint a hatályos törvények kötelezték arra, hogy román lobogókat tűzzön ki a közterületen, ezt pedig rendszerint számon kéri a városvezetésen a Hargita Megyei Prefektusi Hivatal. Szerinte egyébként a kommentelők közül egyesek nagyon elvetették a sulykot a témával kapcsolatban, és ezáltal más véleményezőket is „megfertőztek”.
Mint ismert, 1918. december elsején zajlott a románok gyulafehérvári nagygyűlése, amelyen kinyilvánították igényüket Erdély Romániához való csatolására.
Tizenkét Hargita megyei település része a védőkörzetnek és megfigyelési zónának, amelyet a veszettség megjelenése miatt jelöltek ki. Az állategészségügyi kivizsgálás zajlik, veszettség ellen oltják az állatokat, de több ember is védőoltást kapott.
A védelmi minisztérium kedd este közölte, hogy befejezték a helyszíni vizsgálatokat a Brăila megyei Gropeni térségében; a katonák egy krátert és drónmaradványokat azonosítottak.
A Hargita Megyei Nevelési Tanácsadó és Erőforrás Központnak el kell hagynia jelenlegi épületét, ezért a megyei önkormányzat egy 280 négyzetméteres helyiséget bérel számára a csíkszeredai Venczel József utcában.
A bukaresti ítélőtábla kedden helyt adott a szervezett bűnözés és terrorizmus elleni ügyészség (DIICOT) fellebbezésének, és elrendelte Călin Georgescu volt államfőjelölt harmincnapos előzetes letartóztatását.
Optimistán nyilatkozott Siegfried Mureșan kijelölt miniszterelnök a kormánya beiktatásáról szóló szerdai parlamenti szavazás előtt.
Nicușor Dan államfő kedden kijelentette, elérkezett az ideje a jelenlegi politikai válság lezárásának, de véleménye szerint az előre hozott választások nem jelentenek megoldást.
Mircea Abrudean szenátusi elnök szerint nem szabad kizárni az előrehozott választások lehetőségét, ha a parlament szerdán nem szavaz bizalmat a Siegfried Mureșan által javasolt kormánynak.
Romániában az egyik legalacsonyabb a felsőfokú végzettségűek aránya az OECD-tagállamok és -partnerországok között, miközben az oktatásra fordított közkiadások is jelentősen elmaradnak a szervezet átlagától.
Tavaly az Európai Unióban a 15 és 29 év közötti fiatalok 26,9 százaléka élt túlzsúfolt lakásban, a legmagasabb arányokat Románia, Lettország és Bulgária regisztrálta ezen a téren – közölte kedden az Eurostat.
A bukaresti ítélőtábla két bírája kedden nem tudott egyezségre jutni a kiszabandó kényszerintézkedésekről Călin Georgescu ügyében.
10 hozzászólás