Később azonban levették a lélegeztetőgépről, a délutáni órákban már egyedül lélegzett, és a családjával is beszélt – ezt már Adrian Dobrică mellkassebész árulta el, aki részletesebben is ismertette a beavatkozást.

Mint kifejtette, az életveszélyes sérülésekkel hozzájuk érkezett pácienst elsőként ő látta el. A férfi mellkasán két összetett sérülés is volt. Egyrészt

A mellkasi sérülések ellátását követően Hajducsi Örs idegsebész és Jankó Botond plasztikai sebész folytatta a műtétsorozatot. A szakemberek az áldozat fejének sérüléseit kezelték: többszörös koponya- és szemüregi töréseket, illetve a fej- és arcbőr összetett sérüléseit.

A továbbiakban Gál Réka fül-orr-gégész szakorvos és Izsák Csaba szájsebész az állkapocs és az arc sérüléseit látták el. Az intenzív terápiás orvoscsapat a Bartha István és Györfi György párosából tevődött össze.

Hozzátette, az áldozat a híresztelésekkel ellentétben nem állt alkoholos befolyás alatt. Éppen a tanyára tartott, amikor megtámadta a vadállat, és az orvos szerint csodálatra méltó, hogy életveszélyes sérülései ellenére meg tudta tenni az odáig vezető utat, ahol aztán kollégái segítettek rajta. Azt is elárulta, hogy a hasonló eseteknek az emberi tragédián túl az anyagi vonzata is igen magas.

Amennyiben időközben komplikációk lépnek fel, az összeg tovább nő.

– hangsúlyozta a miniszter. Arra is kitért, a beavatkozás azonnali kell legyen, hogy legtöbb 24 órán belül el lehessen távolítani a veszélyes egyedet. „Az elmúlt néhány hónapban tapasztaltam, hogy

A lakosság legalább 80 százaléka nagyon távolról szemléli ezt a problémát, nem érzik a veszélyt, a kisebbségbe szorult 20 százalék viszont nap mint nap el kell szenvedje a medvetámadásokat, a gazdasági kultúrák tönkretételét, a háziállatok elpusztítását. Ezért fontos, hogy azt a szemléletet képviseljem a minisztériumban, amit itthon tapasztaltam meg. Határozott beavatkozásra van szükség, és nem tántoríthat el ettől sem a zöld egyesületek támadása, sem az országos közvélemény negatív hozzáállása” – húzta alá Tánczos Barna. Zárásként azt is elmondta, hogy

A problémát ugyanakkor az is súlyosbítja – meglátása szerint –, hogy a medvék már nem is kívánnak visszatérni az erdőkbe, a bocsok úgy nőnek fel, hogy az emberi hulladékot tekintik fő táplálékforrásnak, de ez a fajra is veszélyt jelent.

A környezetvédelmi ügynökség becslése szerint tavaly 2077-re nőtt az egyedek száma, ami kétszázzal magasabb a korábbi évben jegyzett értéknél, látható tehát, hogy a medvepopuláció erőteljesen gyarapodik.