
Kérdések merültek fel a Nemzetstratégiai Kutatóintézet által finanszírozott ingyenes érettségi felkészítőkkel kapcsolatban: egyebek mellett megfogalmazódott, hogy miért csak a két székely megyében támogatják a magyar végzősöket, milyen alapon válogatják ki a diákokat és a tanárokat, akiket megfizetnek a hétvégeken tartott órákért. Értesüléseink szerint több pedagógus elégedetlen a tanfolyamok szervezési és lebonyolítási módszerével.
2015. január 08., 21:282015. január 08., 21:28
2015. január 08., 21:282015. január 08., 21:28
Hiányérzete van a projekt kapcsán Burus-Siklódi Botondnak, a Romániai Magyar Pedagógus Szövetség (RMPSZ) elnökének is, aki portálunk megkeresésére leszögezte, hogy minden segítség jól jön, ami a gyerekek haladásához hozzájárul.
„Nincs kellő információ arról, hogy milyen szempontok alapján válogatják ki a felkészítőkön részt vevő tanárokat és diákokat. Persze erre az lehet a válasz, hogy az panaszkodik, aki kimarad, de kellő tájékoztatással a félreértések elkerülhetők” – fogalmazott az RMPSZ elnöke. Burus-Siklódi Botond szerint egyébként az érthető, hogy román nyelvből a két székely megyében tartanak ingyenes felkészítőket, ott ahol a legnagyobb gondok vannak ebből a tantárgyból, ám matematikából a többi térségben élő végzős is igényt tarthatna erre a segítségre.
„Mindenki úgy állítja össze a saját programját, ahogy akarja, ám amikor egy hatalmas pénzösszegről döntenek, kikérhették volna a szakmai szövetségek, a hatóságok, például a tanfelügyelőségek véleményét is” – szögezte le. Az RMPSZ elnöke szerint a romániai magyar oktatásban az érettségi felkészítőknél vannak égetőbb prioritások, amikre pénzt kellene költeni.
„Évek óta gondot jelent a sajátos tanterv és ez alapján a magyar diákoknak a specifikus tankönyvek megírása. Arra kellene összpontosítani, hogy ne kerüljünk a tavalyihoz hasonló helyzetbe, mert a kiírás és a tendereztetés is rossz volt, de nem is állnak készen a fiókokban, pályáztatásra váró magyar tankönyvek. Nagy szükség lenne a magyarság számára specifikus román tankönyvekre, anyanyelv, zenei anyanyelv és a kisebbségek történetével foglalkozó tankönyvekre, ezek megírását kellene elsősorban támogatni” – vallja Burus-Siklódi Botond.
Hasonlóképpen vélekedik Király András oktatási államtitkár, aki megkeresésünkre hangsúlyozta, csak a sajtóból értesült a program részleteiről, de hozzá is eljutottak a pedagógusok panaszai.
„Minden ingyenes felkészítőnek örülünk, ám olyan panaszokat hallottam, hogy a tanintézeteket nem keresték meg ezzel a lehetőséggel, önkényesen válogatják be a projektbe a diákokat. A tanárok is méltatlankodnak, hiszen a szakmát, az iskolákat nem lehet kihagyni. Pénzről is szó van, és éppen azokat a tanárokat diszkriminálják, akik évekig foglalkoznak a diákokkal, és akik a hivatalos rendszerben soha nem kapnak javadalmazást a felkészítőkért” – véli az államtitkár. Király András szerint ugyanakkor nem kellene politikai tőkét kovácsolni az ilyen jellegű támogatásokból.
Bartolf Hedvig, Hargita megye főtanfelügyelője érdeklődésünkre arról beszélt, hogy örülnek minden segítségnek ezen a téren. Hozzátette, azért is jónak tartják a programot, mert az utóbbi években nem sikerült a pedagógusoknak külön fizetni a felkészítő tevékenységért, tudomása szerint pedig a program keretében javadalmazzák a felkészítést végzőket.
A főtanfelügyelő ugyanakkor úgy véli, jó lenne, ha a programot Hargita megye teljes területére ki lehetne terjeszteni, s nemcsak egyes városok és egyes diákok részesülhetnének benne. „Jónak tartjuk a kezdeményezést, viszont annak érdekében, hogy senkinek ne legyen keserű szájíze ezzel kapcsolatosan, jó lenne a projektet az egész megye területén alkalmazni” – foglalta össze.
Amint arról beszámoltunk, több mint nyolcszáz fiatal vehet részt Hargita és Kovászna megyében a MÜTF Oktatási Központ, a Fidelitas Egyesület, az Amőba Alapítvány, illetve a Nemzetstratégiai Kutatóintézet által indított ingyenes érettségi felkészítőkön. A diákok román nyelv és irodalomból, illetve matematikából bővíthetik tudásukat.
A projekt egyik legfontosabb célja, hogy minél több helyi diák diplomát szerezhessen, akik ennek révén könnyebben helyezkedhetnek el Székelyföldön – közölte a hétfői székelyudvarhelyi sajtótájékoztatón Szász Jenő, a Nemzetstratégiai Kutatóintézet (NSKI) elnöke. Mint mondta, az NSKI munkatársai mérlegelték a MÜTF központ által 2012-ben kezdeményezett képzés korábbi eredményeit, amelyből kiderült, hogy a programban résztvevők közel harminc százalékkal jobban teljesítettek az érettségi vizsgákon a megyei átlaghoz képest.
Elfogadták Csíkszereda városközpontjának védett övezeti rendezési tervét, amely szűkíti a védett központi övezetet, több helyen lazítja az építkezési előírásokat, és a tömbháznegyedek esetében is csökkentheti a bürokráciát.
Visszaköltözhet néhány héten belül a Hargita Megyei Mezőgazdasági Kifizetési és Intervenciós Ügynökség a csíkszeredai székházába, ahol már csak az utolsó simításokat és a tereprendezést végzik a teljes korszerűsítés után.
Színpadra állítja Márton Áron püspök életét, hitét és örökségét az Én népem című folkopera, amelyet szombaton 20 órától mutatnak be a csíkszeredai gyorskorcsolyapályán. Az összművészeti produkcióban 130 néptáncos és szereplő vesz részt.
A tesztüzemig védőfóliával óvják a rongálástól azokat a pannókat, amelyeken élőben lesz követhető a városi buszok érkezése, illetve a menetrend. Az összesen harminc ilyen pannóból eddig huszonkettőt szereltek fel.
Fának hajtott autójával egy 21 éves, balánbányai fiatalember a Balánbánya–Csíkszentdomokos közötti úton szombaton délelőtt. A balesetben személyi sérülés nem történt, csak anyagi kár keletkezett, a sofőr szervezetében azonban alkoholt mutattak ki.
Nagyboldogasszony napján, a kontumáci búcsú ünnepén avatták fel Gyimesbükkben Dani Gergely esperes-plébános mellszobrát. A templomépítő pap örökségét a hit, a magyar oktatás és a közösség megmaradásának példájaként idézték fel.
Csak néhány ajtót kellene kinyitni – vagy mégsem? Nyáron napozóhellyel bővülhetne a Csíki Csobbanó, ám ami egyszerű ötletnek tűnik, az a városvezetés szerint műszaki, engedélyezési és szervezési kérdések sorát veti fel.
Megkezdődtek a felújítási munkálatok a csíkszeredai Levendula utcában, emiatt forgalomkorlátozásokat vezettek be.
Erdély és az Oszmán Birodalom közel másfél évszázados kapcsolatának kulturális örökségét mutatja be a Csíki Székely Múzeum új időszaki kiállítása.
Több mint két éve vásárolta meg a csíkszeredai önkormányzat a zsögödi városrészben épült lovardát, amelyet azóta lovas egyesület bérel és működtet. Fejlesztésekre, felújításokra jelenleg nincs pénz, noha szükség lenne rá.
szóljon hozzá!