Háromszéken kiírják a referendumot

Minden politikai alakulat képviselője, Antal Árpád, Sepsiszentgyörgy polgármestere, valamint Klárik László, az RMDSZ sepsiszéki-erdővidéki szenátora is több rendben hozzászólt a megyei önkormányzat elé terjesztett határozattervezet kapcsán kialakult vitához. A román pártok színeiben mandátumot nyert képviselők érveik felsorakoztatása mellett még a szavazás előtt nyilvánvalóvá tették, nem támogatják a döntést. Ennek ellenére a népszavazásnak december 8-ra történő kiírását szentesítő határozatot utóbbiak ellenszavazatával, de elfogadta a testületi többség.

Tamás Sándor, a közgyűlés elnöke a tervezet ismertetése alkalmából „újravette” annak a folyamatnak az állomásait, amelyek addig vezettek, hogy beterjeszthették a határozatot a testület elé. Antal Árpád, Sepsiszentgyörgy polgármestere, a referendum kiírásának kezdeményezőjeként szólalt fel: kihangsúlyozta, azt kell megérteni, hogy ez a kezdeményezés minden székelyföldi lakos számára előnyökkel szolgál, és egy, a három megye alkotta régió csakis pozitív hatással lehet, ami a fejlődést, fejlesztést illeti.

Antal szerint a fejlesztési régiók határainak átrajzolása kapcsán a legfontosabb kérdés a hatékonyság, azaz milyen körülmények között lehet úgy igazítani egy térség ügyeit, hogy az mindenki számára előnyös legyen. A jelenlegi felállás szerint Háromszéknek mintegy 50 millió eurós veszteséget jelent, amennyiben továbbra is Brassó, Szeben és Fehér megyékkel marad egy fejlesztési régióban – mutatott rá. Ennek a helyzetnek a feloldása hatékony és jól átgondolt felépítésű régiókkal oldható meg.

Kisebb MPP–EMNP csörte

Kulcsár Teza József, a Magyar Polgári Párt megyei elnöke a támogatásukról biztosította a tervezet kezdeményezőit, illetve a román pártok képviselőit is erre kérte fel. A testületi tag ugyanakkor kétségét fejezte ki az Erdélyi Magyar Néppárt képviselői irányába, tekintve az alakulat országos vezetőségének eddigi viszonyulását az egész folyamathoz. Bedő Zoltán, a Néppárt képviselője válaszában tömören a tervezet melletti kiállásukról biztosította a testületet, viszont megerősítette, hogy fenntartásokkal kezelik az egész ügyet. Bedő szerint alakulata a Székelyföld autonómiájáért száll síkra, és kételyeik vannak arra nézve, hogy ez a népszavazás érdemben szolgálni tudja ezt a célt. A politikus arra is hangsúlyt helyezett, a román pártok képviselőinek üzenve ezzel, hogy nem a székelyek önrendelkezését, hanem Székelyföld autonómiáját akarják.

Román gazdasági aggályok

A Szociál-liberális Unió (USL) testületi tagjai több ellenérvet is felsorakoztattak. Cziprián Kovács Lóránt liberális képviselő például a románság irányában felmutatott garanciákat hiányolta arra vonatkozóan, hogy ez a közösség nem kerüljön hátrányba egy ilyen régióban, Sabin Călinic pedig a térség gazdasági visszamaradottságával és a Brassóval egy régióba tartozás előnyeivel érvelt. Tamás Sándor és Antal Árpád válaszaikban Brassó pénzelvonó hatását, illetve a térség valós helyzetét próbálták felhozni.

Az általános életszínvonalra, a munkalehetőségekre vonatkozó felvetésekbe csak röviden bonyolódtak bele. Brassó kapcsán Klárik László szenátor is közbeszólt, példával támasztva alá a két elöljáró érveit, illetve bejelentve, hogy a referendum sikeressége esetén kezdeményezik egy jogszabály beterjesztését a parlamentbe a fejlesztési régiók átrajzolásáról.