A sepsiszentgyörgyi Fabatka együttes népzenei alapokból gazdálkodva ízléses zenét hoz létre. A megszólaló népzenei témák mellett helyet kapnak a rögtönzött zene modern elemei is. A népzene a zenekar életében a hagyományokhoz való út folyamatos fenntartását jelenti. Nemrég Lengyelországban turnéztak, az ott átélt tapasztalataikról, eddigi megvalósításaikról, valamint a népzenészek életét keserítő gondokról beszéltek a Székelyhon.ro olvasóinak.
2012. április 06., 10:542012. április 06., 10:54
2012. április 06., 11:082012. április 06., 11:08
Ségercz Ferenc és Kelemen István zenészekkel egy kávézóban találkoztunk, a kötetlen beszélgetés fő témája a lengyelországi koncertkörút volt, melyet egy véletlennek köszönhetnek, de befolyásolja a zenekar életét.
Jobban oda kellene figyelni Székelyföld kultúrájára
Ségerc Ferenc hangszerkészítő és zenész a beszélgetés elején kifejtette: a zenekarnak és a város kulturális életének egyaránt szüksége van a sajtóra, oda kellene figyelni, hiszen rengeteg jó zenekar van, csak sajnos nincs jó menedzseri hattér. „Nagy bajban vannak a zenészek, sőt ez fokozódik, hiszen a székelyek Magyarországon románok, a románok számára pedig magyarok, és ezzel a helyzettel szembesülve az derül ki, hogy kulturálisan sehová sem tartozunk” – véli Ségercz Ferenc. A zenészek meglátása szerint, Magyarországon azokra figyelnek fel, akik ott élnek, népzenei körökben rivalizálnak az erdélyiekkel, annak ellenére, hogy a forrásoktól távol vannak.
Sepsiszentgyörgyön azonban ismert a Fabatka, megvan a közönségük, hiszen kisváros. Gond azonban itt is akad, a közönség nagy része úgy gondolja, majd megkapom a zenekart bármikor, így nem mennek el a koncertre. „Olyan ez, mint amikor körbejárjuk Párizst, de a közeli Bodoki-tetőre nem megyünk ki, mert az közel van és ráérünk még. S így talán soha életünkben nem jutunk el a közeli helyekre” – mondja a népzenész. Ségercz Ferenc szerint a fellépési lehetőségek mellett egy menedzsment hiányzik leginkább, egy háttér, ami megvan a külföldi együtteseknek.
Az erdélyi turnékkal kapcsolatosan a zenész elmondta, meghívásokat is elfogadnak, illetve ők is felállítanak egy sorrendet év elején, hogy hol szeretnének játszani. Viszont ezzel is vannak gondok: a székelyföldi fesztiválok szervezői nem figyelnek oda egymásra, a városok között nincs kommunikáció, így a helyiek helyi zenekarokat hívnak meg, nem pedig a szomszédos megyék előadóit. „Ennek talán az az oka, hogy nem látnak tovább a szervezők, nem keresnek vagy kutatnak, hanem az általuk ismert előadókat hívják meg. Székelyföld városai között minimális a kommunikáció, kivétel Gyergyószentmiklós, ahová évről évre eljutunk” – magyarázta Ségercz Ferenc.
Teltházas közönség a varsói várban
A lengyelországi turnéra egy érdekes meghívás által jutottak el. Néhány évvel ezelőtt a Fabatka egy varsói táborban lépett fel, ott látta és hallotta őket Molnár Imre, a magyar nagykövetség munkatársa, akinek elnyerte tetszését a műsor és a koncert utáni műhelymunka is. Ezt több találkozó és műsor követte Lengyelországban, így álmodták meg azt, hogy március 15-én Fabatka koncert legyen a varsói királyi várban. A várban tartott rendezvény szervezője pedig szintén egy véletlen folytán ismerte meg a zenészeket egy fellépésen a nagykövetségen, így meghívta a várba is. A fogadtatás pozitív volt, teltházas közönség előtt játszottak, és nagy örömmel fogadták őket. Lengyelországól mindig pozitív élményekkel térnek haza a zenészek, így folytatása is lesz a projektnek, két meghívás máris szervezés alatt áll. A Varsói Magyar Nagykövetség szervezésében lezajlott turné két hétig tartott és több nagyvárost is érintett, de a színvonalas koncertek mellett az utcán is zenéltek a tavasz első, napsütéses napján. Nem hiányzott a táncoktatás és gyerekműsorok bemutatása sem, de a Fabatkának több zenei útja is van.
„Mi tanuljuk az autentikus zenét az öregektől, színpadon is játszunk autentikus zenét, de nem szívesen. Úgy gondolom, a táncház és a zene elválaszthatatlan, és ha előadáson kérik tőlünk, hogy autentikus zenét adjunk elő, az olyan, mintha féllábú ember állna a színpadon, hiszen egyoldalú az egész” – véli a zenekar vezetője. Az együttes másik útja, hogy az öregektől eltanult zenéből egy modern, imrpovizatív zenét csináljanak egy olyan közönség számára is, akik a dzsessz világában otthonosak.
Letörölték a port a népi hangszerekről
A koncertek mellett műhelymunkát is tartanak, ezek olyan foglalkozások, amelyre minden gyerek érdeklődéssel megy, hiszen népi hangszerek készítését oktatják. „Ezekről a hangszerekről letöröltük a port, ilyen a kobza, amit István egyedi módon használ, de ott van a népi hegedű és a pásztorfurulyák is – ezeket érdemes tovább tanítani a gyerekeknek, hiszen a táncházmozgalom egyre inkább erősödik” – mondta Ségercz Ferenc.
A Fabatka tagjai folyamatosan tanulnak, nem állnak meg a fejlődésben, táborokban vesznek részt. Az együttesnek három albuma jelent meg 2000 óta, kettő Erdélyben és egy Magyarországon. Kelemen István, a zenekar egyik legrégebbi tagja a magyarországi lemezkiadás és fellépések kapcsán elmondta: a közönség szempontjából nincs különbség a hazai és magyarországi fellépésekben, viszont zeneileg van. A dzsessz és népzene ötvözése Magyarországon nagyon magas szinten van, sokat lehet onnan tanulni, sőt elvihetnék ezt a zenét akár Amerikába is.
A Fabatka zenekar jogi képviselője és szervezési munkatársa a Lármafa Egyesület. Csernátoni Lóránd, az egyesület vezetője elmondta: azon dolgoznak, hogy eljuttassák külföldre a zenei kincseket, megmutassák, hogy Székelyföld nem csak színházban jó, hanem zenében is. Az egyesület igyekszik elősegíteni a zenekar promoválását és koncertjeinek megszervezését, most Németországba és Hollandiába szeretnének eljutni.
A zenekar tagjai úgy vélik: a zene és a tánc folyamatos szimbiózisban élt és csiszolódott az idők során. Éppen ezért a hagyományos zenélés e két elemét nem választhatják szét, így a táncházakban folyamatosan fenntartják a közönség interaktív részvételét a muzsikába. Szükség estén tanítanak és megfelelően foglalkoznak a szórakozni vágyókkal, hogy érezzék és élvezzék ennek a szimbiózisnak a hagyományát.
Újszerű kezdeményezéssel rukkolt elő a kézdivásárhelyi Udvartér Színház. Duncan Macmillan Lélegezz! című stúdióelőadását beszélgetés követi a Vigadó Művelődési Központban.
Orrvérzést, hallási nehézséget, szédülést sokan tapasztalnak, de csak kevesen tudják, mikor érdemes orvoshoz fordulni a panaszokkal. Rétyi Zselyke szakorvos beszélt a legelterjedtebb fül-orr-gégészeti betegségekről, tünetekről és kezelésükről.
Diákok és tanárok nagyszabású jubileumi gálaműsorral tisztelegtek a fennállásának 345 éves évfordulóját ünneplő kézdivásárhelyi Nagy Mózes Főgimnázium előtt. Az 1680-ban alapított iskola az építő embert állítja példaképül elénk.
A múlt század elejére Európában jelentősen megfogyatkozott eurázsiai hód háromszéki visszahonosítására tett kísérletek sikeresek lettek, egyesek szerint talán túlságosan is. Az aktuális helyzetet egy pályázat keretében mérnék fel.
Hízelgő lehet, ha egy népről azt mondják, jól érti és műveli a viccet. Erre a következtetésre juthattunk az Mathias Corvinus Collegium meghívására érkező előadók e heti sepsiszentgyörgyi előadásán.
Az idei SepsiBook könyvvásár és kortárs irodalmi fesztivál mintegy 120 programot kínál, 38 standon közel 50 kiadó könyveit lehet megvásárolni – vasárnapig várják a látogatókat a sepsiszentgyörgyi Sepsi Arénába.
A falusi élet mozzanatait megörökítő tér kialakítását már korábban is tervezték, de mindeddig nem találtak hozzá megfelelő helyet. A most készülő bölöni falumúzeum egyik legértékesebb darabja egy 1848-ból származó, fából készült nyereg.
Fennállásának 12. évfordulóját ünnepli a sepsiszentgyörgyi Székelyföldi Vadászati Közgyűjtemény, amely ez alkalomból különleges, előadással kísért fotókiállítással rukkol elő. A Mikrovilág csodáit május 23-án 18 órától lehet megtekinteni.
Kevesebb mint egy éve még vészesen közel állt a kiszáradáshoz, a sürgősségi beavatkozások azonban meghozták az eredményt: lassan visszanyeri régi formáját a Rétyi-tó. A partján lévő szálloda gazdát cserélt, így hamarosan a vendéglátás is fellendülhet.
Kénytelen kölcsönhöz folyamodni a sepsiszentgyörgyi önkormányzat, hogy biztosítani tudja az Országos Helyreállítási Alap keretében megnyert pályázatokból kivitelezendő munkálatok önrészét és az el nem számolható költségeket.
szóljon hozzá!