A sepsiszentgyörgyi Fabatka együttes népzenei alapokból gazdálkodva ízléses zenét hoz létre. A megszólaló népzenei témák mellett helyet kapnak a rögtönzött zene modern elemei is. A népzene a zenekar életében a hagyományokhoz való út folyamatos fenntartását jelenti. Nemrég Lengyelországban turnéztak, az ott átélt tapasztalataikról, eddigi megvalósításaikról, valamint a népzenészek életét keserítő gondokról beszéltek a Székelyhon.ro olvasóinak.
2012. április 06., 10:542012. április 06., 10:54
2012. április 06., 11:082012. április 06., 11:08
Ségercz Ferenc és Kelemen István zenészekkel egy kávézóban találkoztunk, a kötetlen beszélgetés fő témája a lengyelországi koncertkörút volt, melyet egy véletlennek köszönhetnek, de befolyásolja a zenekar életét.
Jobban oda kellene figyelni Székelyföld kultúrájára
Ségerc Ferenc hangszerkészítő és zenész a beszélgetés elején kifejtette: a zenekarnak és a város kulturális életének egyaránt szüksége van a sajtóra, oda kellene figyelni, hiszen rengeteg jó zenekar van, csak sajnos nincs jó menedzseri hattér. „Nagy bajban vannak a zenészek, sőt ez fokozódik, hiszen a székelyek Magyarországon románok, a románok számára pedig magyarok, és ezzel a helyzettel szembesülve az derül ki, hogy kulturálisan sehová sem tartozunk” – véli Ségercz Ferenc. A zenészek meglátása szerint, Magyarországon azokra figyelnek fel, akik ott élnek, népzenei körökben rivalizálnak az erdélyiekkel, annak ellenére, hogy a forrásoktól távol vannak.
Sepsiszentgyörgyön azonban ismert a Fabatka, megvan a közönségük, hiszen kisváros. Gond azonban itt is akad, a közönség nagy része úgy gondolja, majd megkapom a zenekart bármikor, így nem mennek el a koncertre. „Olyan ez, mint amikor körbejárjuk Párizst, de a közeli Bodoki-tetőre nem megyünk ki, mert az közel van és ráérünk még. S így talán soha életünkben nem jutunk el a közeli helyekre” – mondja a népzenész. Ségercz Ferenc szerint a fellépési lehetőségek mellett egy menedzsment hiányzik leginkább, egy háttér, ami megvan a külföldi együtteseknek.
Az erdélyi turnékkal kapcsolatosan a zenész elmondta, meghívásokat is elfogadnak, illetve ők is felállítanak egy sorrendet év elején, hogy hol szeretnének játszani. Viszont ezzel is vannak gondok: a székelyföldi fesztiválok szervezői nem figyelnek oda egymásra, a városok között nincs kommunikáció, így a helyiek helyi zenekarokat hívnak meg, nem pedig a szomszédos megyék előadóit. „Ennek talán az az oka, hogy nem látnak tovább a szervezők, nem keresnek vagy kutatnak, hanem az általuk ismert előadókat hívják meg. Székelyföld városai között minimális a kommunikáció, kivétel Gyergyószentmiklós, ahová évről évre eljutunk” – magyarázta Ségercz Ferenc.
Teltházas közönség a varsói várban
A lengyelországi turnéra egy érdekes meghívás által jutottak el. Néhány évvel ezelőtt a Fabatka egy varsói táborban lépett fel, ott látta és hallotta őket Molnár Imre, a magyar nagykövetség munkatársa, akinek elnyerte tetszését a műsor és a koncert utáni műhelymunka is. Ezt több találkozó és műsor követte Lengyelországban, így álmodták meg azt, hogy március 15-én Fabatka koncert legyen a varsói királyi várban. A várban tartott rendezvény szervezője pedig szintén egy véletlen folytán ismerte meg a zenészeket egy fellépésen a nagykövetségen, így meghívta a várba is. A fogadtatás pozitív volt, teltházas közönség előtt játszottak, és nagy örömmel fogadták őket. Lengyelországól mindig pozitív élményekkel térnek haza a zenészek, így folytatása is lesz a projektnek, két meghívás máris szervezés alatt áll. A Varsói Magyar Nagykövetség szervezésében lezajlott turné két hétig tartott és több nagyvárost is érintett, de a színvonalas koncertek mellett az utcán is zenéltek a tavasz első, napsütéses napján. Nem hiányzott a táncoktatás és gyerekműsorok bemutatása sem, de a Fabatkának több zenei útja is van.
„Mi tanuljuk az autentikus zenét az öregektől, színpadon is játszunk autentikus zenét, de nem szívesen. Úgy gondolom, a táncház és a zene elválaszthatatlan, és ha előadáson kérik tőlünk, hogy autentikus zenét adjunk elő, az olyan, mintha féllábú ember állna a színpadon, hiszen egyoldalú az egész” – véli a zenekar vezetője. Az együttes másik útja, hogy az öregektől eltanult zenéből egy modern, imrpovizatív zenét csináljanak egy olyan közönség számára is, akik a dzsessz világában otthonosak.
Letörölték a port a népi hangszerekről
A koncertek mellett műhelymunkát is tartanak, ezek olyan foglalkozások, amelyre minden gyerek érdeklődéssel megy, hiszen népi hangszerek készítését oktatják. „Ezekről a hangszerekről letöröltük a port, ilyen a kobza, amit István egyedi módon használ, de ott van a népi hegedű és a pásztorfurulyák is – ezeket érdemes tovább tanítani a gyerekeknek, hiszen a táncházmozgalom egyre inkább erősödik” – mondta Ségercz Ferenc.
A Fabatka tagjai folyamatosan tanulnak, nem állnak meg a fejlődésben, táborokban vesznek részt. Az együttesnek három albuma jelent meg 2000 óta, kettő Erdélyben és egy Magyarországon. Kelemen István, a zenekar egyik legrégebbi tagja a magyarországi lemezkiadás és fellépések kapcsán elmondta: a közönség szempontjából nincs különbség a hazai és magyarországi fellépésekben, viszont zeneileg van. A dzsessz és népzene ötvözése Magyarországon nagyon magas szinten van, sokat lehet onnan tanulni, sőt elvihetnék ezt a zenét akár Amerikába is.
A Fabatka zenekar jogi képviselője és szervezési munkatársa a Lármafa Egyesület. Csernátoni Lóránd, az egyesület vezetője elmondta: azon dolgoznak, hogy eljuttassák külföldre a zenei kincseket, megmutassák, hogy Székelyföld nem csak színházban jó, hanem zenében is. Az egyesület igyekszik elősegíteni a zenekar promoválását és koncertjeinek megszervezését, most Németországba és Hollandiába szeretnének eljutni.
A zenekar tagjai úgy vélik: a zene és a tánc folyamatos szimbiózisban élt és csiszolódott az idők során. Éppen ezért a hagyományos zenélés e két elemét nem választhatják szét, így a táncházakban folyamatosan fenntartják a közönség interaktív részvételét a muzsikába. Szükség estén tanítanak és megfelelően foglalkoznak a szórakozni vágyókkal, hogy érezzék és élvezzék ennek a szimbiózisnak a hagyományát.
Az év első ülését tartotta csütörtökön Kézdivásárhely önkormányzati képviselő-testülete, és ezen újra vitát szült a drasztikusan megemelt adók kérdése. Tüntetni is készülnek.
A vonatkozó törvény adta keretek között a legalacsonyabb szintre csökkentik Sepsiszentgyörgyön a helyi adókat – jelentette be a város polgármestere csütörtökön. A márciusra tervezett népszavazásról pedig lemondanak.
Hajnali beavatkozásra riasztották a tűzoltókat a Kovászna megyei Miklósvárra, ahol egy lakóház tetőszerkezete kapott lángra.
Idén is kiosztja a 2013-ban alapított Háromszék kultúrájáért díjakat Kovászna Megye Tanácsa és a és Kovászna Megyei Művelődési Központ. A magyar kultúra napja alkalmából ezúttal két képzőművész részesül elismerésben.
Előzetes letartóztatásba került az a Hunyad megyei férfi, aki megszegte a távoltartási végzést Kovászna megyében. A férfi november óta elektronikus megfigyelés alatt állt, miután megfenyegette Háromszéken élő volt élettársát, hogy rágyújtja a házát.
Fontos bejelentés hangzott el a keddi sepsiszentgyörgyi lakossági fórumon: márciusban népszavazással dönthetnek a lakók arról, hogy milyen város adópolitikáját szeretnék követni.
Kézdivásárhelyen is elérhető lesz a helyi önkormányzat és a Diakónia Alapítvány által közösen működtetett Gondosóra program, amelynek használói szükség esetén egyetlen gombnyomással segítséget kérhetnek az éjjel-nappal elérhető diszpécserszolgálaton.
A Lidl másfél évtizeddel ezelőtt húzta fel első üzletét Kézdivásárhelyen. Nemrég hozzáfogtak egy új szupermarket megépítéséhez, elvileg egy év leforgása alatt be is fejezik, de nem tervezik mindkettőt megtartani.
Aláírásgyűjtést indított a sepsiszentgyörgyi adók túlzott megemelése miatt az Erdélyi Magyar Szövetség (EMSZ). A kisebbik romániai magyar párt tagjai felrótták az államnak, hogy miközben évek óta sorjázza követeléseit, a kifizetésekkel hátralékban van.
Egy Facebook-bejegyzésből indult, végül több száz sepsiszentgyörgyit mozgatott meg a felhívás, amelyben Fazakas Péter békés tiltakozásra hívta a városlakókat.
szóljon hozzá!