Az oltáskoordinációs bizottság szerette volna már gyereknapon megkezdeni az említett korcsoportba tartozók immunizálását, de előbb el kellett küldjék az EMA-nak a korhatár csökkentésére vonatkozó módosított szabályozásukat és a gyógyszerleírást, ennek pedig kedden járt le a határideje, így az adminisztrációs folyamatok miatt nem kezdődhetett el a 12–15 évesek immunizálása június elsején – tudtuk meg Tar Gyöngyitől. A Hargita Megyei Népegészségügyi Igazgatóság vezetője elmondta,

Őket is az oltóközpontokban immunizálják, amiket az oltásplatformon történő előjegyzés nélkül is fel lehet keresni, az előjegyzésnek annyi előnye van, hogy biztosan megkapják a vakcinát, amikorra időpontot foglaltak. Ha szülők már be vannak oltva, az általuk létrehozott felhasználói felületen ők maguk előjegyeztethetik gyereküket az oltásra.

„Az előjegyzettek számához képest egy kicsit mindig felülbecsüljük az oltóanyagadagok számát, kicsit többet is szoktak kérni az oltóközpont-felelősök, de nem nagyon kockáztatják azt, hogy esetleg megmaradjanak, ezért ha aznap többen jelentkeznek előjegyzés nélkül, akkor hamarabb elfogy az oltóanyag” – magyarázta az előjegyzés előnyeit.

Személyi, születési bizonyítvány, kísérő

A 12–15 éves korcsoportba tartozók közül azok, akik már rendelkeznek személyazonossági igazolvánnyal, azt kell magukkal vigyék az oltóközpontba, a 14 évnél fiatalabbak pedig születési bizonyítványukat. A gyerekkel egy felnőtt kísérő is kell legyen – ez természetes is, hiszen minden orvosi beavatkozáson így szokott történni –, a legszerencsésebb az, ha az egyik szülő a kísérő, vagy ha nem ők nevelik, akkor a gyámja. Ha az említettek közül egyik sem tudja elkísérni a kiskorút az oltóközpontba, akkor mehet valamelyik nagyszülő is, de fontos, hogy vigyen magával egy, az oltás beadására vonatkozó aláírt meghatalmazást a szülőtől vagy gyámtól.

„Az is fontos, hogy legyen egy telefonszám, hogy adott esetben a szülőt fel lehessen hívni. Ez inkább azért szükséges, hogy utólag ne legyenek olyan méltatlankodások – ha például a szülők elváltak –, hogy mondjuk az egyik szülő nem egyezett bele a gyerek beoltásába. Mi nem tudjuk ellenőrizni, hogy a családban milyen viszonyok vannak, inkább csak azért van szükség a telefonszámra, hogy biztos legyen az, hogy a család beleegyezése megtörtént” – közölte Tar Gyöngyi.

Oltóközpontok, ahová mehetnek a fiatalok

A megyei egészségügyi szakhatóság honlapja szerint Hargita megyében a 13 oltóközpont közül 12-ben a Pfizer oltóanyagával, illetve azzal is immunizálnak, így a balánbányai központot leszámítva – ahol Modernával oltanak – bárhol jelentkezhetnek az oltásra a 12–15 éves korcsoportba tartozók. Az országos oltásplatform adatai szerint Kovászna megye mind a hét oltóközpontjában beadatható a Pfizer-vakcina, Maros megyében pedig a 19 oltóközpont közül 14-ben, a fennmaradó ötben – a szovátaiban, két marosvásárhelyiben, a nyárádtőiben, illetve a radnótiban – Moderna-, Johnson&Johnson- és AstraZeneca-vakcinákkal immunizálnak.

Az érintetteket Tar Gyöngyi arra kéri, az oltásról tájékozódjanak hiteles forrásból. A Pfizer védőoltása biztonságos az említett korcsoportba tartozók számára, sőt

– válaszolta kérdésünkre a megyei egészségügyi szakhatóság vezetője. Sajnos azonban, hogy vidéken sokan fogékonyak az oltásellenes nézetekre Hargita megyében – mondta Tar Gyöngyi –, erre utalnak az átoltottsági adatok is: miközben a megyében a vidéki településeken él a lakosságnak több mint a fele, a vidéki településeknek mintegy a felében 10 százalék alatt van az átoltottság aránya, sőt egészen nagy területek vannak – például Gyimes, Kászon –, ahol 5 százalék alatti ez a hányad.