Hargita megyébe jórészt a szomszédos megyékből kerül be a kanyaró

A 100 ezer lakosra számolt megbetegedések száma alapján Hargita megye a 19. helyen áll az országos listán, itt 81 megbetegedés jut százezer lakosra a január-május közti időszak adatait szemléző jelentés szerint. A másik két székelyföldi – Maros és Kovászna – megyében azonban lényegesen rosszabb a helyzet.

Az év elejétől május 19-ig Brassó megyében 1955 kanyarós megbetegedést jegyeztek fel, Maros megyében 1197-et, Kovászna megyében pedig 456-ot.

Hargita megyében viszonylag jó az átoltottság, de…

A Hargita Megyei Népegészségügyi Igazgatóság is készített egy jelentést a kanyarós megbetegedések számának alakulásáról. E szerint idén 238 fertőzést igazoltak a megyében, ám amint azt Tar Gyöngyi, az igazgatóság vezetője elmondta, a jelentés a hónap közepén készült, és azóta 259-re nőtt a megbetegedések száma.

– foglalta össze a helyzetet Tar Gyöngyi. Az elmúlt évet 16 kanyarós esettel zárta Hargita megye – akkor jelentett kanyarójárványt az egészségügyi minisztérium –, azóta jól láthatóan felgyorsult a fertőzés terjedése – jegyezte meg a megyei népegészségügyi igazgatóság vezetője. Kitért ugyanakkor arra is, hogy noha az országos átlagnál magasabb a kanyaró elleni átoltottság mértéke Hargita megyében, idén még jobban megnőtt ez az arány. Részben azért, mert a roma mediátorok és a közösségi asszisztensek segítségével sok beoltatlan gyermeket tudtak immunizálni a roma közösségekben – gyakran küzdve a közösségi ellenkezéssel is –, másrészt pedig az úgynevezett nulladik oltás bevezetése miatt. Utóbbit idén vezette be az egészségügyi tárca, így

Az elmaradt oltásokat bármikor beadathatják gyermeküknek a szülők. „Akármikor jelentkeznek a gyermekkel, akár egy kétévessel is, akinek elmaradt az oltása, azt bepótoljuk. Ha például külföldön éltek, és a gyermek nem kapta meg, vagy bizonytalanok ezzel kapcsolatban. Nem történik semmi, ha kap még egy adagot pluszba. Tehát ha nincs dokumentált oltási naptár, oltásigazolás arról, hogy megkapta, akkor nyugodtan be lehet oltani, úgy, mintha nem kapott volna” – tájékoztatott Tar Gyöngyi, azt is közölve, hogy háziorvosukhoz fordulhatnak azok a szülők, akik hasonló helyzetben vannak.

Csökkent a kanyaró elleni átoltottság

A jelentésben szereplő 238 kanyarós megbetegedés korosztályonkénti megoszlását tekintve az 1–4 éves gyermekek a legérintettebbek, tehát ebben a korosztályban történt a legtöbb megbetegedés (110) Hargita megyében, de országosan is hasonló a helyzet. Két olyan esetet jegyez a Hargita megyei jelentés, amelyben 2 oltás után igazolták a megbetegedést, ezekre azonban Tar Gyöngyi szerint valószínűleg a hibás oltásnyilvántartás lehet a magyarázat, ugyanis évekkel korábban még nem elektronikus nyilvántartásba vezették be a rendelőkben az oltásokat.

A 2016 óta eltelt időszak adatait elemző kimutatásban egyébként jól látható, hogy

Az ötéves korosztályra vonatkozó adatokban az látható, hogy a 2016-os 81,17 százalékról 2017-re 92,51, 2018-ra pedig 93,85 százalékra nőtt az átoltottság a megyében, majd hullámozva csökkenni kezdett: 2019-ben 87,27 százalékot mértek, 2020-ban 90,86-ot, 2021-ben 88,35-öt, 2022-ben 87,46-ot, tavaly pedig mindössze 79,44 százalékot. Idén viszont, az év eleje óta eltelt időszakban ismét megnőtt az átoltottsági arány, elérve a 87,55 százalékot.

2009 óta viszont újra jelen van az országban a fertőzés. Ennek bizonyos hiányosságok az okai, többek között az, hogy egyes szülők megtagadják gyermekeik beoltását, de az oltóanyag-ellátásban időnként tapasztalt problémák is – tájékoztat jelentésében a megyei egészségügyi szakhatóság. Ebben egyébként azt is közlik, hogy az Egészségügyi Világszervezet (WHO) 95 százalék feletti átoltottsági arány elérését javasolja annak érdekében, hogy elkerülhetők legyenek a kanyarójárványok.

Hargita megyében legutóbb a kanyarós megbetegedések számának az országos megugrása idején, a 2016–2018-as időszakban volt magas a fertőzések száma. A betegség terjedése 2017-ben érte el a csúcsot, akkor mintegy 300 kanyarófertőzést igazoltak a megyében.