Ha több száz ember imádkozik, remegnek a falak

A címbéli szavakkal nem a templom falaira utalt Henter György, a marosvásárhelyi Vártemplom lelkipásztora, hanem az ember belső, „lelki falaira”. A történelmi magyar egyházak által szervezett ökumenikus imahét alatt közösen imádkoznak római katolikusok, reformátusok, unitáriusok és evangélikusok.

Megváltoztatja a város közhangulatát

Az elmúlt évek tapasztalatai azt mutatják, hogy nagy szükség van ezekre a hetekre, amikor a katolikus pap a reformátusban, a református a katolikusban, vagy az evangélikus az unitárius templomban hirdetheti Isten igéjét. Általában nyolcszáz-ezer különböző felekezethez tartozó hívő gyűl össze egy-egy alkalommal, ezért kissé meg is van kötve a szervezők keze a helyszínek kiválasztásakor. „Ugyanabban a városban élünk, ugyanabban az üzletben vásárolunk, ugyanabba a kórházba megyünk, ha betegek vagyunk, és többnyire vegyes házasságok köttetnek a térségben, ezért fontos a párbeszéd a felekezetek és azok papjai között” – mondta Szénégető István, római katolikus plébános, aki állítja: az egyetemes imahét megváltoztatja úgy az egyházak, mint az egész város közhangulatát. „Fontos, hogy keressük az egységet, a párbeszédet, amely a hívek számára is kihívást jelent” – tette hozzá a római katolikus plébános.

A látványon túl, ott az erő

Henter György református lelkipásztor egy népvándorlás-szerű erős együttléthez hasonlította a jövő heti imanyolcadot, amikor nem csak a nagy tömegek látványa a fontos, hanem az az erő is, amely az együttlétből sugárzik. „A tanítás gerincében közös megegyezésre van szükség, egynek kell lenni ebben” – tette hozzá a lelkész. Nem csak az ökumenikus imahetek keretében találkoznak az egyházak képviselői, lelkészei, hanem félévente legalább egyszer megvendégelik egymást, elbeszélgetnek. „Mindezt nem azért tesszük, hogy a hívők lássák, hogy jóban vagyunk egymással, hanem mert igényeljük egymás társaságát” – mondta Nagy László, unitárius esperes. Az imahetek alatt pedig olyan közös énekeket választanak ki, amelyek az együttlétre hangolják a közösséget. Minden évben egy bizottság készíti elő az ökumenikus rendezvényt, amelynek idei mottója: Eggyé lenni az apostoli tanításban, a közösségben, a kenyér megtörésében és az imádkozásban (ApCsel. 2,42). „Ebben az évben a Felsővárosi Református Templom is felkerült a listára, eddig még nem szerveztek itt igehirdetést az ökumenikus imahetek keretében” – mondta Papp Noémi, evangélikus lelkész. Az imanyolcad alatt összegyűlt perselyes adományokat idén az épülő cserealji református óvoda javára fordítják.

Az ortodox egyház nem csatlakozik az ökumenikus imahéthez. Sok esetben nem a helyi lelkész határolódik el a város többi egyházaitól, hanem a magasabb beosztásban lévő papjaik tiltják meg számukra, hogy nyissanak más felekezetek felé. „Türelmes figyelemmel várjuk azt az időt, amikor nyithatunk egymás felé” – mondta Szénégető István.

Az igehirdetések rendje

A közös imák minden nap 18 órakor kezdődnek. Január 16-án, vasárnap a Keresztelő Szent János Templomban Henter György református lelkész tart istentiszteletet, majd január 17-én, hétfőn a Felsővárosi Református Templomban (volt November 7 negyed) Papp Noémi evangélikus lelkész, január 18-án, kedden a Bolyai téri unitárius templomban Balázs Ferenc református lelkész, január 19-én, szerdán a Szent Imre Templomban (Ady negyed) Dénes Katinka református lelkipásztor, január 20-án, csütörtökön a Gecse utcai református templomban Kecskés Csaba unitárius lelkész, január 21-én, pénteken a Vártemplomban György Tibor római katolikus pap, január 22-én, szombaton a Szent Kozma és Damján Plébánián Szabó László református lelkész, január 23-án, vasárnap a Vártemplomban Bara László római katolikus plébános hirdet igét az egybegyűlteknek.