Ha kétséges a halál oka, most is elvégzik a kórbonctani vizsgálatot

A koronavírusos megbetegedések súlyosságában kétkedők részéről gyakran elhangzik, hogy a Covid-19 fertőzés lefolyása nem súlyosabb a szezonális influenzáénál, a betegeket legfeljebb annyira teperi le, mint egy erősebb nátha.

– válaszolta a felvetésre Tar Gyöngyi, a megyei egészségügyi igazgatóság vezetője.

Elmondta, néhány orvos is van a kétkedők közt, éppen a napokban küldtek neki orvos által megfogalmazott fejtegetéseket, amelyek a koronavírus veszélyének az elbagatellizálásáról szóltak. „Csak egy röntgenképet kellene elküldjek annak az orvosnak, hogy nézze meg, hogy amikor egy-egy páciensnek helyet keresnek a környező megyékből, vagy mi keresünk helyet és elküldjük a leleteit, akkor milyen rettenetes röntgenképeket látunk.

Nehéz volt illusztrációként egy tudományos dolgozathoz összeszedni ilyen röntgenképeket, és most nap mint nap látunk ilyeneket. (…)

Én meghívom ezeket az orvosokat, azonnali kinevezéseket kapnak azokba a kórházakba, ahol az orvosok esnek össze a fáradtságtól. Jöjjenek a csíkszeredai kórházba, a székelyudvarhelyi kórházba, ügyeletezzenek és gyógyítsák meg a koronavírusos betegeket a saját módszereikkel. Ha bárki meg tud gyógyítani egy ilyen beteget, az csak nyereség és öröm az orvostársadalom számára” – jelentette ki Tar Gyöngyi.

A járványszkeptikusok gyakran állítják, hogy a kórházakban a járvány kezdete óta felfüggesztették a kórbonctani vizsgálatok elvégzését, és a teória mentén felteszik a kérdést, hogy így miként tudják megállapítani a halálokot.

A konteóhívők egyenesen meg vannak győződve róla, hogy egy világméretű összeesküvés zajlik, amelyben a valódi halálokok elfedése miatt nem végeznek kórbonctani vizsgálatokat.

Kiábrándító válasszal szolgál számukra a kórbonctani vizsgálatokkal kapcsolatban Tar Gyöngyi. Egyrészt hangsúlyozta: nem igaz, hogy nem végeznek ilyen vizsgálatokat a kórházakban.

„Ha kétséges a halál oka, akkor elvégzik a boncolást.

Olyanok azok a tüdőgyulladások, és a diagnosztikai módszerek már olyan tökéletesek, annyira látszik már az a tüdőgyulladás, hogy egyértelmű: öt nap alatt semmi más nem okozhatta” – magyarázta a szakember. Az orvosi beavatkozások során fennálló fertőzésveszély érzékeltetésére elmondta, a csíkszeredai kórházban a kardiológiai osztály öt orvosa és asszisztense fertőződött meg egy beteg újraélesztése közben, akinek a koronavírustesztje azokban a pillanatokban még laborelemzés alatt állt. Nemsokára megérkezett a pozitív eredmény.

A koronavírustesztekkel kapcsolatban még mindig számos tévhit él a köztudatban, sokan összekeverik a tesztelési módszereket – a Real Time PCR tesztet, a vírus antigén-kimutatását és a vírus elleni antitestek vérből történő kimutatását – és azok pontosságát is.

Ezek közül az RT-PCR teszteket alkalmazzák az egészségügyi rendszerben, leggyakrabban pedig a kérésre elvégzett magánlaboratóriumi diagnosztikában is, ugyanis vírus légúti jelenlétének az igazolására ez a legalkalmasabb módszer.

A „szakavatottabb” járványszkeptikusok körében azonban elterjedt az a meggyőződés, hogy ez nem csak a SARS-CoV-2 fertőzést, hanem minden más koronavírust kimutat, és úgy vélik, azért olyan sok a pozitív eredményű teszt.

„Az új koronavírus génállománya nagyon pontosan meghatározott. Nem minden koronavírusra lesznek pozitívak a tesztek.

Ez a felvetés olyan embereknek a félremagyarázata, akik mindenáron a saját elméleteiket próbálják félinformációkkal, bizonyítékok hiányában igazolni. Közveszélyes, amit művelnek” – fogalmazott Tar Gyöngyi.

Az RT-PCR tesztekről elmondta, ezek nagyon pontosak, olyannyira, hogy még a fertőzésre képtelen,

a betegségen átesett páciens torkában még jelen lévő, legyengült vírusokat is kimutatják.

„A genetikai állományát mutatják ki, nem tesznek különbséget az elején még életképes és a betegség vége felé már halódó vírus között” – magyarázta, megjegyezve, ezért van az, hogy hosszabb idővel a megbetegedést követően is pozitív lehet egy korábbi beteg tesztje.

„Még mi, orvosok is rácsodálkozunk, hogy vannak olyan esetek, akik sokáig pozitívak maradnak. Valószínűleg a mandulatüszőikben még létezik a vírus, de az már nem képes fertőzni. A tapasztalatok azt mutatják, hogy tizennégy nap az az idő, ami alatt lecseng a fertőzőképes időszak” – fűzte hozzá a szakember. Azokról az esetekről pedig,

amikor egy negatív teszt után mégis jelentkeznek a betegség tünetei valakinél, elmondta, ez is meglehetősen gyakori, akkor történik meg, amikor a mintavétel pillanatában még nincs jelen a fertőzött személy légúti mintájában a vírus: „nem ritka az, hogy a kórházban pozitiválódik az a beteg, aki felvételkor még negatív”.

Tar Gyöngyi egyébként a járványtagadással kapcsolatban elmondta, nem tudja, mi kellene még történjen, hogy a megbetegedés veszélyét elbagatellizálók fejében megkonduljon a vészharang. „A halottakat be kellene tenni a templomokba fehér lepedővel letakarva, mint Olaszországban?

– tanácsolta a megyei egészségügyi igazgatóság vezetője.