
A röntgenképek tanúsága szerint is súlyos tüdőgyulladást okoz a koronavírus. Képünk illusztráció
Fotó: 123RF
A járvány előtt egy tudományos dolgozathoz illusztrációként is nehéz volt olyan röntgenképet találni, mint amilyeneket most naponta lehet látni a kórházakban a súlyos állapotban lévő koronavírusos betegek esetében – mondja a Hargita Megyei Egészségügyi Igazgatóság vezetője, akit megkérdeztünk a vírusszkeptikusok és járványtagadók által gyakran ismételgetett állítások valóságtartalmával kapcsolatban is.
2020. október 27., 22:002020. október 27., 22:00
A koronavírusos megbetegedések súlyosságában kétkedők részéről gyakran elhangzik, hogy a Covid-19 fertőzés lefolyása nem súlyosabb a szezonális influenzáénál, a betegeket legfeljebb annyira teperi le, mint egy erősebb nátha.
– válaszolta a felvetésre Tar Gyöngyi, a megyei egészségügyi igazgatóság vezetője.
Elmondta, néhány orvos is van a kétkedők közt, éppen a napokban küldtek neki orvos által megfogalmazott fejtegetéseket, amelyek a koronavírus veszélyének az elbagatellizálásáról szóltak. „Csak egy röntgenképet kellene elküldjek annak az orvosnak, hogy nézze meg, hogy amikor egy-egy páciensnek helyet keresnek a környező megyékből, vagy mi keresünk helyet és elküldjük a leleteit, akkor milyen rettenetes röntgenképeket látunk.
Nehéz volt illusztrációként egy tudományos dolgozathoz összeszedni ilyen röntgenképeket, és most nap mint nap látunk ilyeneket. (…)
Én meghívom ezeket az orvosokat, azonnali kinevezéseket kapnak azokba a kórházakba, ahol az orvosok esnek össze a fáradtságtól. Jöjjenek a csíkszeredai kórházba, a székelyudvarhelyi kórházba, ügyeletezzenek és gyógyítsák meg a koronavírusos betegeket a saját módszereikkel. Ha bárki meg tud gyógyítani egy ilyen beteget, az csak nyereség és öröm az orvostársadalom számára” – jelentette ki Tar Gyöngyi.
Fotó: MTI/Árvai Károly
A járványszkeptikusok gyakran állítják, hogy a kórházakban a járvány kezdete óta felfüggesztették a kórbonctani vizsgálatok elvégzését, és a teória mentén felteszik a kérdést, hogy így miként tudják megállapítani a halálokot.
Kiábrándító válasszal szolgál számukra a kórbonctani vizsgálatokkal kapcsolatban Tar Gyöngyi. Egyrészt hangsúlyozta: nem igaz, hogy nem végeznek ilyen vizsgálatokat a kórházakban.
„Ha kétséges a halál oka, akkor elvégzik a boncolást.
Olyanok azok a tüdőgyulladások, és a diagnosztikai módszerek már olyan tökéletesek, annyira látszik már az a tüdőgyulladás, hogy egyértelmű: öt nap alatt semmi más nem okozhatta” – magyarázta a szakember. Az orvosi beavatkozások során fennálló fertőzésveszély érzékeltetésére elmondta, a csíkszeredai kórházban a kardiológiai osztály öt orvosa és asszisztense fertőződött meg egy beteg újraélesztése közben, akinek a koronavírustesztje azokban a pillanatokban még laborelemzés alatt állt. Nemsokára megérkezett a pozitív eredmény.
A koronavírustesztekkel kapcsolatban még mindig számos tévhit él a köztudatban, sokan összekeverik a tesztelési módszereket – a Real Time PCR tesztet, a vírus antigén-kimutatását és a vírus elleni antitestek vérből történő kimutatását – és azok pontosságát is.
A „szakavatottabb” járványszkeptikusok körében azonban elterjedt az a meggyőződés, hogy ez nem csak a SARS-CoV-2 fertőzést, hanem minden más koronavírust kimutat, és úgy vélik, azért olyan sok a pozitív eredményű teszt.
„Az új koronavírus génállománya nagyon pontosan meghatározott. Nem minden koronavírusra lesznek pozitívak a tesztek.
Ez a felvetés olyan embereknek a félremagyarázata, akik mindenáron a saját elméleteiket próbálják félinformációkkal, bizonyítékok hiányában igazolni. Közveszélyes, amit művelnek” – fogalmazott Tar Gyöngyi.
Az RT-PCR tesztekről elmondta, ezek nagyon pontosak, olyannyira, hogy még a fertőzésre képtelen,
„A genetikai állományát mutatják ki, nem tesznek különbséget az elején még életképes és a betegség vége felé már halódó vírus között” – magyarázta, megjegyezve, ezért van az, hogy hosszabb idővel a megbetegedést követően is pozitív lehet egy korábbi beteg tesztje.
Fotó: MTI/Árvai Károly
„Még mi, orvosok is rácsodálkozunk, hogy vannak olyan esetek, akik sokáig pozitívak maradnak. Valószínűleg a mandulatüszőikben még létezik a vírus, de az már nem képes fertőzni. A tapasztalatok azt mutatják, hogy tizennégy nap az az idő, ami alatt lecseng a fertőzőképes időszak” – fűzte hozzá a szakember. Azokról az esetekről pedig,
Tar Gyöngyi egyébként a járványtagadással kapcsolatban elmondta, nem tudja, mi kellene még történjen, hogy a megbetegedés veszélyét elbagatellizálók fejében megkonduljon a vészharang. „A halottakat be kellene tenni a templomokba fehér lepedővel letakarva, mint Olaszországban?
– tanácsolta a megyei egészségügyi igazgatóság vezetője.
Az Országos Meteorológiai Szolgálat (ANM) elsőfokú riasztást adott ki pénteken fokozott légköri instabilitás és erős szélfúvás miatt az ország több régiójában.
Romániának 600 millió eurót kellene kifizetnie az oltóanyagot gyártó Pfizer/BioNTech vállalatnak a leszerződött, de át nem vett koronavírus elleni vakcinákért.
Romániai üzemet vásárolt fel a svájci Sika építőanyag- és ipari ragasztástechnikai cég – hivatkozik az MTI a Profit.ro gazdasági portálra, amely a vállalat közleménye alapján számolt be a tranzakcióról.
A Nemzeti Választási Iroda (NVI) befejezte a levélszavazatok pártlistás szavazólapjainak előzetes összesítését.
Nem könnyű jegyet kapni az idén Budapesten rendezendő BL-döntőre, a semleges szurkolónak még ahhoz is nagy szerencsére volt szüksége, hogy egyáltalán sorba állhasson két jegyért.
A jobboldai közösség teljes megújításáról beszélt a miniszterelnök, a Fidesz elnöke csütörtökön a Patrióta Youtube csatornáján közvetített interjúban. Orbán Viktor úgy értékelte, a kormánypártok egyértelmű vereséget szenvedtek.
Mérgező vörösbarna papsapkagombát árultak a múlt héten a sepsiszentgyörgyi központi piacon, feltehetően a kucsmagombával való hasonlósága miatt. A figyelmeztetés különösen fontos, mert jelenleg mindkét gombafaj szezonja tart.
Csütörtöki ülésén a kormány mintegy 266,7 millió lejt különített el a kormányfőtitkárság költségvetéséből a nemzeti kisebbségek szervezeteinek idei támogatására.
Csütörtöki ülésén a kormány sürgősségi rendeletet fogadott el, amely lehetővé teszi a pedagógusi álláshelyek meghirdetését és a versenyvizsgák lebonyolítását.
Románia népessége várhatóan körülbelül negyedével (24,3 százalékkal) 14,40 millióra fog csökkeni 2100. január elsejére a 2025. január elsején regisztrált 19,04 millióról – derül ki az Eurostat csütörtökön közzétett legfrissebb demográfiai előrejelzéséből.
5 hozzászólás