
A röntgenképek tanúsága szerint is súlyos tüdőgyulladást okoz a koronavírus. Képünk illusztráció
Fotó: 123RF
A járvány előtt egy tudományos dolgozathoz illusztrációként is nehéz volt olyan röntgenképet találni, mint amilyeneket most naponta lehet látni a kórházakban a súlyos állapotban lévő koronavírusos betegek esetében – mondja a Hargita Megyei Egészségügyi Igazgatóság vezetője, akit megkérdeztünk a vírusszkeptikusok és járványtagadók által gyakran ismételgetett állítások valóságtartalmával kapcsolatban is.
2020. október 27., 22:002020. október 27., 22:00
A koronavírusos megbetegedések súlyosságában kétkedők részéről gyakran elhangzik, hogy a Covid-19 fertőzés lefolyása nem súlyosabb a szezonális influenzáénál, a betegeket legfeljebb annyira teperi le, mint egy erősebb nátha.
– válaszolta a felvetésre Tar Gyöngyi, a megyei egészségügyi igazgatóság vezetője.
Elmondta, néhány orvos is van a kétkedők közt, éppen a napokban küldtek neki orvos által megfogalmazott fejtegetéseket, amelyek a koronavírus veszélyének az elbagatellizálásáról szóltak. „Csak egy röntgenképet kellene elküldjek annak az orvosnak, hogy nézze meg, hogy amikor egy-egy páciensnek helyet keresnek a környező megyékből, vagy mi keresünk helyet és elküldjük a leleteit, akkor milyen rettenetes röntgenképeket látunk.
Nehéz volt illusztrációként egy tudományos dolgozathoz összeszedni ilyen röntgenképeket, és most nap mint nap látunk ilyeneket. (…)
Én meghívom ezeket az orvosokat, azonnali kinevezéseket kapnak azokba a kórházakba, ahol az orvosok esnek össze a fáradtságtól. Jöjjenek a csíkszeredai kórházba, a székelyudvarhelyi kórházba, ügyeletezzenek és gyógyítsák meg a koronavírusos betegeket a saját módszereikkel. Ha bárki meg tud gyógyítani egy ilyen beteget, az csak nyereség és öröm az orvostársadalom számára” – jelentette ki Tar Gyöngyi.
Fotó: MTI/Árvai Károly
A járványszkeptikusok gyakran állítják, hogy a kórházakban a járvány kezdete óta felfüggesztették a kórbonctani vizsgálatok elvégzését, és a teória mentén felteszik a kérdést, hogy így miként tudják megállapítani a halálokot.
Kiábrándító válasszal szolgál számukra a kórbonctani vizsgálatokkal kapcsolatban Tar Gyöngyi. Egyrészt hangsúlyozta: nem igaz, hogy nem végeznek ilyen vizsgálatokat a kórházakban.
„Ha kétséges a halál oka, akkor elvégzik a boncolást.
Olyanok azok a tüdőgyulladások, és a diagnosztikai módszerek már olyan tökéletesek, annyira látszik már az a tüdőgyulladás, hogy egyértelmű: öt nap alatt semmi más nem okozhatta” – magyarázta a szakember. Az orvosi beavatkozások során fennálló fertőzésveszély érzékeltetésére elmondta, a csíkszeredai kórházban a kardiológiai osztály öt orvosa és asszisztense fertőződött meg egy beteg újraélesztése közben, akinek a koronavírustesztje azokban a pillanatokban még laborelemzés alatt állt. Nemsokára megérkezett a pozitív eredmény.
A koronavírustesztekkel kapcsolatban még mindig számos tévhit él a köztudatban, sokan összekeverik a tesztelési módszereket – a Real Time PCR tesztet, a vírus antigén-kimutatását és a vírus elleni antitestek vérből történő kimutatását – és azok pontosságát is.
A „szakavatottabb” járványszkeptikusok körében azonban elterjedt az a meggyőződés, hogy ez nem csak a SARS-CoV-2 fertőzést, hanem minden más koronavírust kimutat, és úgy vélik, azért olyan sok a pozitív eredményű teszt.
„Az új koronavírus génállománya nagyon pontosan meghatározott. Nem minden koronavírusra lesznek pozitívak a tesztek.
Ez a felvetés olyan embereknek a félremagyarázata, akik mindenáron a saját elméleteiket próbálják félinformációkkal, bizonyítékok hiányában igazolni. Közveszélyes, amit művelnek” – fogalmazott Tar Gyöngyi.
Az RT-PCR tesztekről elmondta, ezek nagyon pontosak, olyannyira, hogy még a fertőzésre képtelen,
„A genetikai állományát mutatják ki, nem tesznek különbséget az elején még életképes és a betegség vége felé már halódó vírus között” – magyarázta, megjegyezve, ezért van az, hogy hosszabb idővel a megbetegedést követően is pozitív lehet egy korábbi beteg tesztje.
Fotó: MTI/Árvai Károly
„Még mi, orvosok is rácsodálkozunk, hogy vannak olyan esetek, akik sokáig pozitívak maradnak. Valószínűleg a mandulatüszőikben még létezik a vírus, de az már nem képes fertőzni. A tapasztalatok azt mutatják, hogy tizennégy nap az az idő, ami alatt lecseng a fertőzőképes időszak” – fűzte hozzá a szakember. Azokról az esetekről pedig,
Tar Gyöngyi egyébként a járványtagadással kapcsolatban elmondta, nem tudja, mi kellene még történjen, hogy a megbetegedés veszélyét elbagatellizálók fejében megkonduljon a vészharang. „A halottakat be kellene tenni a templomokba fehér lepedővel letakarva, mint Olaszországban?
– tanácsolta a megyei egészségügyi igazgatóság vezetője.
Az eJobson év eleje óta meghirdetett közel 150 ezer állásból 71 ezer, vagyis csaknem minden második Bukarestben volt elérhető – derül ki az állásközvetítő platform elemzéséből. A legkevesebb állást többek között Hargita és Kovászna megyében hirdették meg.
Kánikulára figyelmeztető riasztásokat adott ki csütörtökön az Országos Meteorológiai Szolgálat (ANM). Péntek estétől vasárnap estig zivatarok várhatók országszerte.
Forgalommal szemben vezetve okozott baleset egy idős sofőr az A1-es autópályán Arad és Temesvár között. A rendőrség közlése szerint a hetvenes éveiben járó sofőr Kovászna megyéből származik, noha az első információk még Hargita megyéről szóltak.
Arany- és rézkitermelésre készül a kanadai Euro Sun Mining Erdélyben, a Rovine nevű projekt finanszírozására szándéknyilatkozatot kötött a cég egy 400 millió dolláros hitelfelvételre – írja az MTI a Economica.net nyomán.
Majdnem másfélszer kevesebb a vadkár Hargita megyében, mint a múlt év azonos időszakában. A három éve tartó csökkenés eddig akár a szezonális változásokkal is magyarázható lett volna, de az idei visszaesés akkora, hogy ez inkább a trendet igazolja.
Kigyulladt egy lakóház Dédán a Băncii utcában szerda este. Többen pánikrohamot kaptak, mentőegységeket is riasztottak a helyszínre.
Útjavítás, kórházépítés, csatornahálózat-bővítés, autópályaszakaszok kivitelezése, és még számos kisebb-nagyobb beruházás készült el uniós támogatásból az elmúlt időszakban Romániában. Megnéztük, hogyan teljesítenek a székelyföldi megyék.
A Román Hírszerző Szolgálat (SRI) keretében működő Országos Cyberint Központ már 2021-ben figyelmeztette az Országos Kataszteri Hivatalt (ANCPI) az informatikai rendszereiben azonosított biztonsági résekről.
A Román Vasúttársaság teherszállító részlegének (CFR Marfă) mintegy 1550 alkalmazottja hónapok óta nem kapott fizetést, és továbbra sem látszik megoldás a helyzetükre – közölte szerdán a vasutasok szakszervezeti szövetsége (FNFMCV).
Románia nem küld harcoló alakulatokat az ukrajnai frontra, elsődleges célja saját állampolgárainak védelme – közölte szerdán az elnöki hivatal.
5 hozzászólás