
A röntgenképek tanúsága szerint is súlyos tüdőgyulladást okoz a koronavírus. Képünk illusztráció
Fotó: 123RF
A járvány előtt egy tudományos dolgozathoz illusztrációként is nehéz volt olyan röntgenképet találni, mint amilyeneket most naponta lehet látni a kórházakban a súlyos állapotban lévő koronavírusos betegek esetében – mondja a Hargita Megyei Egészségügyi Igazgatóság vezetője, akit megkérdeztünk a vírusszkeptikusok és járványtagadók által gyakran ismételgetett állítások valóságtartalmával kapcsolatban is.
2020. október 27., 22:002020. október 27., 22:00
A koronavírusos megbetegedések súlyosságában kétkedők részéről gyakran elhangzik, hogy a Covid-19 fertőzés lefolyása nem súlyosabb a szezonális influenzáénál, a betegeket legfeljebb annyira teperi le, mint egy erősebb nátha.
– válaszolta a felvetésre Tar Gyöngyi, a megyei egészségügyi igazgatóság vezetője.
Elmondta, néhány orvos is van a kétkedők közt, éppen a napokban küldtek neki orvos által megfogalmazott fejtegetéseket, amelyek a koronavírus veszélyének az elbagatellizálásáról szóltak. „Csak egy röntgenképet kellene elküldjek annak az orvosnak, hogy nézze meg, hogy amikor egy-egy páciensnek helyet keresnek a környező megyékből, vagy mi keresünk helyet és elküldjük a leleteit, akkor milyen rettenetes röntgenképeket látunk.
Nehéz volt illusztrációként egy tudományos dolgozathoz összeszedni ilyen röntgenképeket, és most nap mint nap látunk ilyeneket. (…)
Én meghívom ezeket az orvosokat, azonnali kinevezéseket kapnak azokba a kórházakba, ahol az orvosok esnek össze a fáradtságtól. Jöjjenek a csíkszeredai kórházba, a székelyudvarhelyi kórházba, ügyeletezzenek és gyógyítsák meg a koronavírusos betegeket a saját módszereikkel. Ha bárki meg tud gyógyítani egy ilyen beteget, az csak nyereség és öröm az orvostársadalom számára” – jelentette ki Tar Gyöngyi.
Fotó: MTI/Árvai Károly
A járványszkeptikusok gyakran állítják, hogy a kórházakban a járvány kezdete óta felfüggesztették a kórbonctani vizsgálatok elvégzését, és a teória mentén felteszik a kérdést, hogy így miként tudják megállapítani a halálokot.
Kiábrándító válasszal szolgál számukra a kórbonctani vizsgálatokkal kapcsolatban Tar Gyöngyi. Egyrészt hangsúlyozta: nem igaz, hogy nem végeznek ilyen vizsgálatokat a kórházakban.
„Ha kétséges a halál oka, akkor elvégzik a boncolást.
Olyanok azok a tüdőgyulladások, és a diagnosztikai módszerek már olyan tökéletesek, annyira látszik már az a tüdőgyulladás, hogy egyértelmű: öt nap alatt semmi más nem okozhatta” – magyarázta a szakember. Az orvosi beavatkozások során fennálló fertőzésveszély érzékeltetésére elmondta, a csíkszeredai kórházban a kardiológiai osztály öt orvosa és asszisztense fertőződött meg egy beteg újraélesztése közben, akinek a koronavírustesztje azokban a pillanatokban még laborelemzés alatt állt. Nemsokára megérkezett a pozitív eredmény.
A koronavírustesztekkel kapcsolatban még mindig számos tévhit él a köztudatban, sokan összekeverik a tesztelési módszereket – a Real Time PCR tesztet, a vírus antigén-kimutatását és a vírus elleni antitestek vérből történő kimutatását – és azok pontosságát is.
A „szakavatottabb” járványszkeptikusok körében azonban elterjedt az a meggyőződés, hogy ez nem csak a SARS-CoV-2 fertőzést, hanem minden más koronavírust kimutat, és úgy vélik, azért olyan sok a pozitív eredményű teszt.
„Az új koronavírus génállománya nagyon pontosan meghatározott. Nem minden koronavírusra lesznek pozitívak a tesztek.
Ez a felvetés olyan embereknek a félremagyarázata, akik mindenáron a saját elméleteiket próbálják félinformációkkal, bizonyítékok hiányában igazolni. Közveszélyes, amit művelnek” – fogalmazott Tar Gyöngyi.
Az RT-PCR tesztekről elmondta, ezek nagyon pontosak, olyannyira, hogy még a fertőzésre képtelen,
„A genetikai állományát mutatják ki, nem tesznek különbséget az elején még életképes és a betegség vége felé már halódó vírus között” – magyarázta, megjegyezve, ezért van az, hogy hosszabb idővel a megbetegedést követően is pozitív lehet egy korábbi beteg tesztje.
Fotó: MTI/Árvai Károly
„Még mi, orvosok is rácsodálkozunk, hogy vannak olyan esetek, akik sokáig pozitívak maradnak. Valószínűleg a mandulatüszőikben még létezik a vírus, de az már nem képes fertőzni. A tapasztalatok azt mutatják, hogy tizennégy nap az az idő, ami alatt lecseng a fertőzőképes időszak” – fűzte hozzá a szakember. Azokról az esetekről pedig,
Tar Gyöngyi egyébként a járványtagadással kapcsolatban elmondta, nem tudja, mi kellene még történjen, hogy a megbetegedés veszélyét elbagatellizálók fejében megkonduljon a vészharang. „A halottakat be kellene tenni a templomokba fehér lepedővel letakarva, mint Olaszországban?
– tanácsolta a megyei egészségügyi igazgatóság vezetője.
Idén immár negyedik alkalommal végeztek szívtranszplantációt Marosvásárhelyen, egy 45 éves nőnek adva új esélyt az életre. A donor egy 38 éves nő volt, a szervet Jászvásárról hozták helikopterrel.
Az idei első negyedévben 14,679 millió utas vette igénybe a vasúti személyszállítást Romániában, 8,8 százalékkal kevesebb, mint az előző év azonosa időszakában – közölte vasárnap az Országos Statisztikai Intézet (INS).
A fekete-tengeri földgáz kitermelése történelmi lehetőséget jelent Romániának, de a valódi stratégiai érték nem magában az energiahordozóban, hanem a kitermeléséből származó bevételek felhasználásában rejlik – véli a szakértő.
A múlt év végén 6 477 997 aktív egyéni munkaszerződés szerepelt a ReGes/Revisal elektronikus nyilvántartási rendszerben, 249 374-gyel kevesebb, mint egy évvel korábban – derül ki a munkaügyi minisztérium statisztikáiból.
A Pénzügyi Felügyeleti Hatóság (ASF) vasárnap közzétett adatai szerint a kötelező magánnyugdíj-megtakarításokat kezelő nyugdíjalapok vagyona május végén 227,5 milliárd lej volt, 37 százalékkal nagyobb, mint egy évvel korábban.
Tavaly országos szinten 40 ezer hektárral nőtt a mezőgazdasági vetésterület Romániában az előző évhez képest, és elérte a 8,214 millió hektárt – derül ki az Országos Statisztikai Intézet (INS) vasárnap közzétett adataiból.
Észak-Amerika legmagasabb csúcsát, a Denalit mászta meg idén nyáron Toásó István és Pakot Ferenc. A két székely hegymászó szerint azonban a siker nem a csúcson rejlik, hanem felkészülésben, a jó döntésekben és az egymásba vetett bizalomban.
A közlekedésbiztonság növelése érdekében a mai napon összehangolt közúti ellenőrzést tartanak a 15-ös országúton. A Kolozs, Maros, Hargita, Neamț és Bákó megyei rendőrök közösen ellenőrzik a teljes útszakaszt.
Az elmúlt 24 órában 15 riasztás érkezett a hegyimentő szolgálathoz, amelynek munkatársai 17 személynek nyújtottak segítséget; két személy életét már nem tudták megmenteni – tájékoztatott vasárnap a Facebook-oldalán a Salvamont.
Nicușor Dan államfő július 7-én és 8-án részt vesz az Észak-atlanti Szerződés Szervezete (NATO) állam- és kormányfőinek ankarai csúcstalálkozóján – közölte szombaton az elnöki hivatal.
5 hozzászólás