
Gazdafórum a biogazdálkodásról. Elfoglalták az összes kihelyezett széket a téma iránt érdeklődők
Fotó: Pinti Attila
Mintegy száz Gyimes-völgyi gazda vett részt csütörtökön a gyimesközéploki kultúrotthonban tartott gazdafórumon, ahol a biogazdálkodásról és -értékesítésről, illetve az azzal járó turisztikai lehetőségekről is tájékozódhattak a jelenlévők.
2018. január 19., 15:572018. január 19., 15:57
A tervek szerint a csütörtöki esemény az első lépése egy – ebben a témában való – térségi szintű gondolkodás elindításának. A találkozó kezdeményezője, Farkas Tibor ugyanis szeretné, ha a gyimesi gazdák összefogva használnák ki, hogy többségében vegyszermentesen gazdálkodnak.
Az eseményen elsőként Miklós Levente, a Hargita Megyei Mezőgazdasági Igazgatóság képviselője nyújtott betekintést a biogazdálkodás mikéntjébe. Mint arról beszámolt, húsz éve foglalkozik ezzel a témával, és ebben látja ezen vidék jövőjét. S noha bátorít mindenkit az ezzel való foglalkozásra, előadásában arra is kitért, hogy ezt kellő információ ismeretében, előzetes számításokat elvégezve ajánlott megtenni. Kiemelte, szükséges térségben gondolkodni, hiszen egy gazda nem biztos, hogy kellő terméket tud előállítani, vagy a felvásárló piacot kiszolgálni. Emellett egy-egy parcellán nem lehet természetközeli módon gazdálkodni, ha körülötte minden más földterületet műtrágyáznak.
Azt is kifejtette, hogy a biominősítés megszerzéséhez 1–3 évig megfigyelés alatt tartják a gazdaságot, csak azt követően lehet a termékeket bioként értékesíteni, de a továbbiakban is évente ellenőrzik, hogy eleget tesz-e a feltételeknek. Mint a beszámolóból kiderült, Romániában 2007-től kezdtek minősített biotermeléssel foglalkozni a gazdák, Hargita megyében a csúcsot ez 2013-ban érte el, akkor több mint 320 hivatalos biogazda tevékenykedett, mostanra viszont ez a szám 220 körülire csökkent.
Nagyobb bevételre lehet szert tenni, ha bióként értékesítjük a tejet. Illusztráció
Fotó: Veres Nándor
2010-től tevékenykedik minősített biogazdaként Fazakas Imre, aki a csütörtöki eseményen saját tapasztalatait, gyakorlati tanácsait osztotta meg az érdeklődőkkel. Gazdasága fő profilja az állattenyésztés, de a vele járó növénytermesztéssel is foglalkozik. Elmondása szerint jelenleg a termelt tejet bioként értékesítik, de a célja az, hogy feldolgozza, és kész termékkel tudjon a piacra kerülni. Számára
Eleinte keresnie kellett, hogy ki vásárolja fel biotejét, de 2016-tól nagyon megnövekedett az érdeklődés. Tapasztalata szerint egyre több fogyasztó dönt úgy, hogy egészséges ételt vásárol meg, emiatt is érzi túlzásnak, hogy egy biotermékért szinte kétszeres árat kérnek el, mint egy konvencionális termékért – főleg annak tükrében, hogy az előállítása sem kerül kétszer annyiba.
Rodics Gergely az Agri-Cultura-Natura Transylvaniae Egyesület részéről érkezett, hogy a biotermelés és turizmus kapcsolatáról értekezzen. Kifejtette, ha valaki Gyimesbe érkezik, még ha nem is a közelben lakik, azt gondolhatja, hogy ez a táj gyönyörű, tiszta, és akik itt gazdálkodnak, azok biztosan bio módon teszik. Ebben a formában ez nem teljesen igaz, hiszen itt is egyre inkább terjed a vegyszerhasználat, és kevesen fordítanak gondot a termékeik biominősítésének megszerzésére – tisztázta. Emiatt is egyértelművé kell váljon, hogy ki az, aki természetközeli módon akar gazdálkodni, és ki az, aki az ipari mezőgazdálkodás mellett dönt. Akik a biogazdálkodást választják, azok termékei a turizmussal elsősorban két módon kerülhetnek kapcsolatba: az egyik, hogy helyi éttermek, vendégházak kínálják azokat vendégeiknek; a másik lehetőség, hogy
A biotermelés emellett a vidéki turizmus több ágazatával is érintkezhet, így az agroturizmussal, az egészségturizmus különböző ágazataival. A táji adottság, a hagyományoshoz közeli gazdálkodási mód is előnyös a biotermelésre való építéshez, ehhez viszont a gazdák szemléletváltására is szükség van, illetve ahhoz, hogy térségi szinten legyen egy mozgatórugó, aki nem hagyja leállni a kezdeményezést – fejtegette.
Az előadók sorát Farkas Tibor ötletgazda zárta, aki a piaci mutatókat ismertette a konvencionális és biotermékek kapcsán. A meghirdetett programmal ellentétben a fórumon nem tudott részt venni Albert Imre, a kolozsvári Bioterra Egyesület képviselője.
Üdvözölt kezdeményezés
Az érdeklődők között volt viszont a gyimesfelsőloki szarvasmarhatartók egyesületének elnöke is, aki örömmel fogadta a kezdeményezést, amelybe meglátása szerint több gazda is bekapcsolódna, amennyiben megfelelnek az előírásoknak. Mint mondta, jelenleg is bio módon gazdálkodnak, de ha a minősítéssel valamivel jobb árat kaphatnak a leadott tejért, akkor megteszik az ahhoz szükséges lépéseket. A szintén jelenlévő Pál Péter, a gyimesbükki Degustarium értékesítési szövetkezet alapítója is jó lehetőségnek tartja a térségi biotermelést, mivel az segíti a helyi termékek megmaradását. Véleménye szerint összefogás nélkül erre nincs lehetőség – az embereknek be kellene látniuk, hogy mindenkinek van hely a piacon, sőt úgy könnyebb boldogulni, ha minél több azonos minőségű terméket tudnak eladásra kínálni. „Ahhoz még fel kell nőni, hogy ne tartsuk titokban a jó példákat, hanem mutassuk meg egymásnak azokat, hiszen ezeknek a termékeknek van piaca. Azt is meg kell tanuljuk, hogy olyan termékeket állítsunk elő, amelyeket eladásra nem kell elvinni, mert a vásárlók idejönnek, hogy megvegyék” – fogalmazta meg mintegy célként is a vállalkozó.
Több mint 200 ügyész és bíró csütörtökön állásfoglalást írt alá, amelyben támogatásukról biztosítják azokat a munkatársaikat, akiknek volt bátoságuk beszélni az igazságszolgáltatási rendszer súlyos problémáiról a Recorder oknyomozó portálnak.
Egy fiatalembert előzetes letartóztatásba helyeztek Botoșani megyében, miután bement idős szomszédja udvarára, és megölte annak kutyáját. A rendőrök a tett helyszínének közelében fogták el.
A Legfelsőbb Igazságszolgáltatási Tanács (CSM) ügyészi részlege az intézmény bírói részlegétől eltérően nem gondolja úgy, hogy a Recorder dokumentumfilmjének „az igazságszolgáltatás destabilizálása” a célja.
A kormány csütörtöki ülésén jóváhagyta a közúti fuvarozók állami támogatási programjának létrehozásáról szóló határozatot, amely az üzemanyagként használt gázolaj jövedéki adójának emelkedését ellensúlyozza – tájékoztatott a pénzügyminisztérium.&
A bukaresti ítélőtábla vezetőségének csütörtöki sajtótájékoztatóján volt egy párbeszéd a vezetőség tagjai között, amelyet az asztalnál ülő három bíró előtt elhelyezett televíziós mikrofonok rögzítettek.
Az Európai Bizottság csütörtökön úgy határozott, hogy az EU Bírósága elé idézi Romániát a környezeti levegő minőségéről szóló irányelvek (a 2008/50-es és a 2004/107-es irányelv) által rá rótt kötelezettségek elmulasztása miatt – közölte az EB.
A képviselőházban szólította fel a hatóságokat a sporteseményeken tapasztalható magyarellenesség megfékezésére Miklós Zoltán parlamenti képviselő, aki szerint a román állam bűnrészessé válik, amikor eltűri, hogy a stadionokban magyarokat gyalázzanak.
A bukaresti ítélőtábla elnöke, Liana Arsenie szerint a román igazságszolgáltatási rendszer médialincselés céltáblája lett, a Recorder dokumentumfilmje pedig egy szervezett destabilizáló mechanizmus részének tűnik.
Több mint ezer személyt evakuáltak csütörtökön a Szeben megyei prefektúra, és a nagyszebeni Octavian Goga Főgimnázium épületéből a gázszag miatt, és a jogosítványokat és útleveleket kibocsátó szolgálat is felfüggesztette tevékenységét.
Felborult egy teherautó a mezőcsávás községi Mezőfele településen csütörtök délután, a sofőrt a mentőegységek a helyszínen újraélesztették.
szóljon hozzá!