
Gazdafórum a biogazdálkodásról. Elfoglalták az összes kihelyezett széket a téma iránt érdeklődők
Fotó: Pinti Attila
Mintegy száz Gyimes-völgyi gazda vett részt csütörtökön a gyimesközéploki kultúrotthonban tartott gazdafórumon, ahol a biogazdálkodásról és -értékesítésről, illetve az azzal járó turisztikai lehetőségekről is tájékozódhattak a jelenlévők.
2018. január 19., 15:572018. január 19., 15:57
A tervek szerint a csütörtöki esemény az első lépése egy – ebben a témában való – térségi szintű gondolkodás elindításának. A találkozó kezdeményezője, Farkas Tibor ugyanis szeretné, ha a gyimesi gazdák összefogva használnák ki, hogy többségében vegyszermentesen gazdálkodnak.
Az eseményen elsőként Miklós Levente, a Hargita Megyei Mezőgazdasági Igazgatóság képviselője nyújtott betekintést a biogazdálkodás mikéntjébe. Mint arról beszámolt, húsz éve foglalkozik ezzel a témával, és ebben látja ezen vidék jövőjét. S noha bátorít mindenkit az ezzel való foglalkozásra, előadásában arra is kitért, hogy ezt kellő információ ismeretében, előzetes számításokat elvégezve ajánlott megtenni. Kiemelte, szükséges térségben gondolkodni, hiszen egy gazda nem biztos, hogy kellő terméket tud előállítani, vagy a felvásárló piacot kiszolgálni. Emellett egy-egy parcellán nem lehet természetközeli módon gazdálkodni, ha körülötte minden más földterületet műtrágyáznak.
Azt is kifejtette, hogy a biominősítés megszerzéséhez 1–3 évig megfigyelés alatt tartják a gazdaságot, csak azt követően lehet a termékeket bioként értékesíteni, de a továbbiakban is évente ellenőrzik, hogy eleget tesz-e a feltételeknek. Mint a beszámolóból kiderült, Romániában 2007-től kezdtek minősített biotermeléssel foglalkozni a gazdák, Hargita megyében a csúcsot ez 2013-ban érte el, akkor több mint 320 hivatalos biogazda tevékenykedett, mostanra viszont ez a szám 220 körülire csökkent.
Nagyobb bevételre lehet szert tenni, ha bióként értékesítjük a tejet. Illusztráció
Fotó: Veres Nándor
2010-től tevékenykedik minősített biogazdaként Fazakas Imre, aki a csütörtöki eseményen saját tapasztalatait, gyakorlati tanácsait osztotta meg az érdeklődőkkel. Gazdasága fő profilja az állattenyésztés, de a vele járó növénytermesztéssel is foglalkozik. Elmondása szerint jelenleg a termelt tejet bioként értékesítik, de a célja az, hogy feldolgozza, és kész termékkel tudjon a piacra kerülni. Számára
Eleinte keresnie kellett, hogy ki vásárolja fel biotejét, de 2016-tól nagyon megnövekedett az érdeklődés. Tapasztalata szerint egyre több fogyasztó dönt úgy, hogy egészséges ételt vásárol meg, emiatt is érzi túlzásnak, hogy egy biotermékért szinte kétszeres árat kérnek el, mint egy konvencionális termékért – főleg annak tükrében, hogy az előállítása sem kerül kétszer annyiba.
Rodics Gergely az Agri-Cultura-Natura Transylvaniae Egyesület részéről érkezett, hogy a biotermelés és turizmus kapcsolatáról értekezzen. Kifejtette, ha valaki Gyimesbe érkezik, még ha nem is a közelben lakik, azt gondolhatja, hogy ez a táj gyönyörű, tiszta, és akik itt gazdálkodnak, azok biztosan bio módon teszik. Ebben a formában ez nem teljesen igaz, hiszen itt is egyre inkább terjed a vegyszerhasználat, és kevesen fordítanak gondot a termékeik biominősítésének megszerzésére – tisztázta. Emiatt is egyértelművé kell váljon, hogy ki az, aki természetközeli módon akar gazdálkodni, és ki az, aki az ipari mezőgazdálkodás mellett dönt. Akik a biogazdálkodást választják, azok termékei a turizmussal elsősorban két módon kerülhetnek kapcsolatba: az egyik, hogy helyi éttermek, vendégházak kínálják azokat vendégeiknek; a másik lehetőség, hogy
A biotermelés emellett a vidéki turizmus több ágazatával is érintkezhet, így az agroturizmussal, az egészségturizmus különböző ágazataival. A táji adottság, a hagyományoshoz közeli gazdálkodási mód is előnyös a biotermelésre való építéshez, ehhez viszont a gazdák szemléletváltására is szükség van, illetve ahhoz, hogy térségi szinten legyen egy mozgatórugó, aki nem hagyja leállni a kezdeményezést – fejtegette.
Az előadók sorát Farkas Tibor ötletgazda zárta, aki a piaci mutatókat ismertette a konvencionális és biotermékek kapcsán. A meghirdetett programmal ellentétben a fórumon nem tudott részt venni Albert Imre, a kolozsvári Bioterra Egyesület képviselője.
Üdvözölt kezdeményezés
Az érdeklődők között volt viszont a gyimesfelsőloki szarvasmarhatartók egyesületének elnöke is, aki örömmel fogadta a kezdeményezést, amelybe meglátása szerint több gazda is bekapcsolódna, amennyiben megfelelnek az előírásoknak. Mint mondta, jelenleg is bio módon gazdálkodnak, de ha a minősítéssel valamivel jobb árat kaphatnak a leadott tejért, akkor megteszik az ahhoz szükséges lépéseket. A szintén jelenlévő Pál Péter, a gyimesbükki Degustarium értékesítési szövetkezet alapítója is jó lehetőségnek tartja a térségi biotermelést, mivel az segíti a helyi termékek megmaradását. Véleménye szerint összefogás nélkül erre nincs lehetőség – az embereknek be kellene látniuk, hogy mindenkinek van hely a piacon, sőt úgy könnyebb boldogulni, ha minél több azonos minőségű terméket tudnak eladásra kínálni. „Ahhoz még fel kell nőni, hogy ne tartsuk titokban a jó példákat, hanem mutassuk meg egymásnak azokat, hiszen ezeknek a termékeknek van piaca. Azt is meg kell tanuljuk, hogy olyan termékeket állítsunk elő, amelyeket eladásra nem kell elvinni, mert a vásárlók idejönnek, hogy megvegyék” – fogalmazta meg mintegy célként is a vállalkozó.
Újabb leprás megbetegedést igazoltak Kolozsváron – nyilatkozta pénteken az Agerpresnek a Kolozs Megyei Közegészségügyi Igazgatóság vezetője. Dr. Corina Criste elmondta, hogy a fertőzött személy kezelésre szorul, de a kilétét nem részletezte.
Romániában is kimutatták a H3N2 influenzavariáns több országban terjedő K alvariánsát – közölte pénteken az Országos Közegészségügyi Intézet (INSP).
A Hamm hosszú ideje aktív támogatója több közösségi és karitatív kezdeményezésnek. Többek között a Fuss Neki eseménysorozatnak, a véradóknak, az egyetemistáknak, valamint korábban a kórházi dolgozóknak is kedvezményeket biztosított.
Megkönnyebbüléssel fogadta a városvezetés a bíróság végleges döntését a Szejke-ügyben: Szakács-Paál István szerint a korábban emlegetett többmilliós teher helyett végül kezelhető nagyságrendű kárt szenvedett Székelyudvarhely.
Októberben 5492 lej volt a nettó átlagbér Romániában, 4,3 százalékkal nagyobb, mint 2024 októberében – közölte pénteken az Országos Statisztikai Intézet (INS).
Az Országos Statisztikai Intézet (INS) pénteken közölt adatai szerint a villamos energia, a hőenergia ára, valamint a vasúti szállítás díja nőtt a legnagyobb mértékben az elmúlt egy évben.
Hosszas előkészítés után hamarosan benyújtják a pályázatot a csíkszeredai vasút felett átívelő gyalogos és kerékpáros híd felépítésére. Ehhez naprakésszé tették a költségvetését 10 millió lejjel emelve a projekt korábban becsült értékét.
Novemberben 9,8 százalékon stagnált az éves infláció Romániában – közölte pénteken az Országos Statisztikai Intézet (INS).
Olyan áramszolgáltatót keresel, akivel nemcsak a számlákról, hanem a hatékonyságról és a kényelmet növelő szolgáltatásokról is anyanyelveden tudsz konzultálni?
A Richter-skála szerint 3,9-es erősségű földrengés történt pénteken 3 óra 54 perckor Vrancea megyében – közölte az országos földfizikai intézet (INCDFP).
szóljon hozzá!