Gyönyörű és tiszta gyimesi táj – biotermelésre való

Azt is kifejtette, hogy a biominősítés megszerzéséhez 1–3 évig megfigyelés alatt tartják a gazdaságot, csak azt követően lehet a termékeket bioként értékesíteni, de a továbbiakban is évente ellenőrzik, hogy eleget tesz-e a feltételeknek. Mint a beszámolóból kiderült, Romániában 2007-től kezdtek minősített biotermeléssel foglalkozni a gazdák, Hargita megyében a csúcsot ez 2013-ban érte el, akkor több mint 320 hivatalos biogazda tevékenykedett, mostanra viszont ez a szám 220 körülire csökkent.

Eleinte keresnie kellett, hogy ki vásárolja fel biotejét, de 2016-tól nagyon megnövekedett az érdeklődés. Tapasztalata szerint egyre több fogyasztó dönt úgy, hogy egészséges ételt vásárol meg, emiatt is érzi túlzásnak, hogy egy biotermékért szinte kétszeres árat kérnek el, mint egy konvencionális termékért – főleg annak tükrében, hogy az előállítása sem kerül kétszer annyiba.

Rodics Gergely az Agri-Cultura-Natura Transylvaniae Egyesület részéről érkezett, hogy a biotermelés és turizmus kapcsolatáról értekezzen. Kifejtette, ha valaki Gyimesbe érkezik, még ha nem is a közelben lakik, azt gondolhatja, hogy ez a táj gyönyörű, tiszta, és akik itt gazdálkodnak, azok biztosan bio módon teszik. Ebben a formában ez nem teljesen igaz, hiszen itt is egyre inkább terjed a vegyszerhasználat, és kevesen fordítanak gondot a termékeik biominősítésének megszerzésére – tisztázta. Emiatt is egyértelművé kell váljon, hogy ki az, aki természetközeli módon akar gazdálkodni, és ki az, aki az ipari mezőgazdálkodás mellett dönt. Akik a biogazdálkodást választják, azok termékei a turizmussal elsősorban két módon kerülhetnek kapcsolatba: az egyik, hogy helyi éttermek, vendégházak kínálják azokat vendégeiknek; a másik lehetőség, hogy

A biotermelés emellett a vidéki turizmus több ágazatával is érintkezhet, így az agroturizmussal, az egészségturizmus különböző ágazataival. A táji adottság, a hagyományoshoz közeli gazdálkodási mód is előnyös a biotermelésre való építéshez, ehhez viszont a gazdák szemléletváltására is szükség van, illetve ahhoz, hogy térségi szinten legyen egy mozgatórugó, aki nem hagyja leállni a kezdeményezést – fejtegette.

Az előadók sorát Farkas Tibor ötletgazda zárta, aki a piaci mutatókat ismertette a konvencionális és biotermékek kapcsán. A meghirdetett programmal ellentétben a fórumon nem tudott részt venni Albert Imre, a kolozsvári Bioterra Egyesület képviselője.