Gyergyószentmiklós büszke lehet a Lovasnapokra

Egy tudósításnyi cikkbe gyakorlatilag lehetetlen lenne a IV. Gyergyói Lovasnapok minden eseményét belezsúfolni, ezért csak szemlézve, bizonyos műsorszámokat kiragadva foglaljuk össze a lovas hétvégét – amiről talán túlzás nélkül elmondhatjuk, az ország legrangosabb lovas eseményévé nőtte ki magát.

Ma is élő hagyományunk a lovas kultúra

Tavaly több mint tízezer nézője volt a Gyergyói Lovasnapoknak, idén még nem született meg az összesítés, ettől függetlenül is látható volt, hogy ez a szám legalábbis megduplázódott. Aki pedig ott volt, az biztosan nem bánta meg.

A magyar nemzet történelméhez szorosan kötődik a lótartás, a lovas életmód, és ha ma sokan tömbházakba szorulva is élnek, lélekben megvan ez a kötődés a lovakhoz, ezáltal pedig a természethez – bizonyíték erre a kimagasló érdeklődés. A lónak természetes a száguldás, a vágta, hogy igazi társ legyen, ahhoz a gazda, hajtó és nyeregben ülő lovas irányítása is kell. Ha megvan az összhang, csodálatos dolgokra képes együtt az állat és az ember – bizonyította számos lovasnapi műsorszám.

A büszkén léptető nyalka huszárok, a karikás ostorral csattogtató csikósok, vagy a lovat barátként kezelő gyerekek egyaránt tapsra késztették a nagyérdeműt. A ló és az ember együttműködése egykor az életet jelenthette a harcokban vagy a pusztán, mára átalakulva, ez sportként jelenik meg. A military, a díjugratás és természetesen a fogathajtás mind-mind évszázados hagyományokat idézett vissza, a legjobbak pedig ma is éppen annyira örülnek a győzelemnek, mint egykor a pünkösdi királyságot elnyerő lovas legények – és persze, éppúgy kiérdemlik a közönség tapsát, tiszteletét.

Amikor a polgármester is ember

A kétnapos rendezvény egyik leginkább várt műsorszáma természetesen a „polgármesterek csatája” volt, ahol heten álltak rajthoz. Gyergyószék településeit Laczkó Albert Elemér remetei, György István alfalvi, Márton László Szilárd csomafalvi polgármesterek, Mihálydeák Ervin újfalvi alpolgármester és a házigazda Nagy Zoltán gyergyószentmiklósi alpolgármester képviselte, Márton István Hargita Megye Tanácsa Vidékfejlesztési Egyesületének vezetője pedig a megyevezetés képviseletében szállt „csatába”. Az elöljáróknak segédhajtóként, majd római kocsi hajtójaként is bizonyítaniuk kellett, hogy képesek az irányításra, de a lópatkóval és a vasvillával való célba dobásban is bizonyítaniuk kellett rátermettségüket. A közönség remekül szórakozott, szurkolt, illetve esetenként kinevethette települése vezetőit – viszont főként a taps volt a jellemző. Címvédés Puskás Elemér ditrói polgármester és tavalyi győztes távolmaradásával nem történt, az idei verseny első helyezettje Nagy Zoltán házigazda alpolgármester lett.

Szórakoztatás magasfokon

Ahogy a szervezők megígérték, a nézők egyetlen percig sem unatkozhattak. A lovas műsorszámok mellett igazi újdonságot jelentett a solymász bemutató, és nem maradt el a postagalamb röptetés sem – mondhatjuk, a Lovasnapok az eget is meghódította. A korábbiaknál jóval nagyobb volt az érdeklődés és jelentkezés a kutyakiállításra, sikeresnek bizonyult a más ismert kutyafogat-verseny is. A Step Dance és a Hóvirág együttesek, Bartalis Erzsébet népdalénekes, divatbemutató, vagy akár a szabadtéri kovácsműhely is tartalmas és érdekes látni-hallanivalót nyújtott. Ha a hallanivalóknál tartunk, fontos megjegyezni, hogy a Lovasnapoknak immár himnusza is van. Ennek egyik sora kimondja: székely lovasnemzet vagyunk – erre maga a rendezvény a legjobb bizonyíték.