Tarlóégetés: azt hiszik jó, pedig dehogy

Székelyudvarhelytől Keresztúrig, illetve Zetelaka környékén számos helyről jeleztek olvasóink mezei tűzgyújtás. Utóbbi településről, egészen el Fenyédig a Hargita Megyei Környezetőrséget is megkeresték – tudatta lapunkkal Balla Izabella, az intézmény vezetője, hozzátéve, mindez nem azt jelenti, hogy máshol ne gyújtanák meg a tarlót.

Mint Balla Izabella elmondta, sokan még mindig úgy gondolják, hasznos tevékenység az égetés, mások pedig kényelmesebb megoldásként inkább felgyújtják a növényi hulladékot. A környezetvédelmi őrség vezetője szerint a legnagyobb gond ezzel a tevékenységgel, hogy a gazdálkodók legtöbb esetben felügyelet nélkül hagyják a tüzet, így a lángok könnyedén továbbterjedhetnek az erdős vagy lakott területekre, ugyanakkor a felelősségre vonás is nehézkes.

A tarlótűzről
A gyepégetés régebben megszokott módszer volt, hasznosnak tartották, mivel bizonyos esetekben a felügyelt és ellenőrzött körülmények között végzett égetés gazdálkodásra alkalmasabbá tette a területet. Ennek ellenére a negatív tapasztalatok miatt, illetve a tudomány fejlődésének köszönhetően mára Európa legtöbb országában betiltották – magyarázta Potozky László környezetvédő korábban, amikor a Szentegyháza határában történt tarlótűz esetében kerestük meg. A szakértő szerint a gyeptüzek romboló hatásúak a felszínen és a felszín közelében élő gerinctelen élőlényekre. Ezekben a rétegekben található számos úgynevezett lebontó faj, több milliósra tehető a hasznos baktériumok száma is. Ezek az élőlények fontos szerepet játszanak az illető élőhelyek egészséges állapotának megőrzésében. Potozky László szerint ugyanakkor a tarlótüzek károsak számos rovarfajra is, a talajon fészkelő madarakra, valamint a lágyszárú növényekre, beleértve számos védett növényt is, ráadásul a levegőt is szennyezik.

Öt tarlótűzhöz riasztották a tűzoltókat május óta Hargita megyében – válaszolta érdeklődésünkre a megyei katasztrófavédelmi felügyelőség szóvivője, Alina Ciubotariu. E tüzek során majdnem két hektárnyi terület égett el, ám egyetlen esetben sem szabtak ki büntetést. A tűzoltóság összesítése tavasszal és nyáron gyújtják meg legtöbben a tarlót, sok esetben felügyelet nélkül hagyva a területet.

A megyei tűzoltóság szóvivője közölte, tilos a száraz növények és a hulladék elégetése, ha ezeket semmilyen más módon nem lehet megsemmisíteni, akkor tűzgyújtási és környezetvédelmi engedélyt kell szereznie a gazdának a törvényes égetéshez. Ehhez előbb engedélyt kell kérni a környezetvédelmi ügynökségtől és a helyi polgármesteri hivataltól, valamint értesíteni kell a helyi önkéntes tűzoltóságot is. Ha nincs szélcsend és védett területről van szó, tilos az égetés. Az engedélyezett égetés pedig úgy történhet, ha a területen biztosítják a felügyeletet, és a jelenlévő személyek szükség esetén közbe tudnak lépni. A tisztítási munkálatot befejezve a szenet vízzel kell eloltani, a hamut pedig földdel kell befedni.

A szóvivő arra is felhívta a figyelmet, hogy a vonatkozó jogszabály értelmében a tarlóégetés bűncselekmény, magánszemélyekre 3000 lejtől 6000 lejig terjedő bírság szabható, a jogi személyek pedig 25 ezertől 50 ezer lejig terjedő bírságot kaphatnak, ha nem rendelkeznek az összes előírt engedéllyel és dokumentációval. Ugyanakkor az érvényben lévő törvények szerint mindenki, aki égő erdő, kaszáló, mezőgazdasági terület közelében van, köteles megfékezni, eloltani a lángokat.