A „félelemszavazatok” éltetik Neptun szellemét, és ez állja útját az erdélyi közélet megtisztulásának, de az autonómiának is – állapították meg az előadók az EMI-tábor csütörtök délelőtti előadásán.
2013. augusztus 08., 19:462013. augusztus 08., 19:46
2013. augusztus 08., 19:562013. augusztus 08., 19:56
A Neptun-botrány szerepe az erdélyi magyarság sorsának alakulásában – ez volt a címe az EMI-tábor csütörtöki első előadásának, amely keretében Bodó Barna politológus, volt RMDSZ-alelnök, Borbély Zsolt Attila politológus és Borsos Géza volt parlamenti képviselő osztotta meg a témával kapcsolatos gondolatait. A húsz éve, 1993-ban történt neptuni találkozót fordulópontként lehet meghatározni az erdélyi magyar politikában, közéletben. Lényegében ott dőlt el, hogy az RMDSZ-ben az autonomista oldallal szemben az „egyezkedők” kerültek fölénybe. Lemondtak arról, hogy a nemzetközi helyzetet kihasználva nyomást gyakoroljanak az államhatalomra az erdélyi magyarság érdekeinek érvényesítéséért.
A tengerparton, Neptun üdülőhelyen az RMDSZ három vezető politikusa, Frunda György, Tokaji György és Borbély László a szervezet felhatalmazása nélkül tárgyalt és megegyezett az akkori román hatalommal, és ennek alapján a nemzetközi közvélemény azt a képet láthatta, hogy Romániában példás a kisebbségek sorsa. Az RMDSZ ezzel „az adu ászt adta ki a kezéből” lényegében semmiért. Azóta sem lehet tudni hivatalosan, hogy mit ígért az RMDSZ-es politikusoknak a román fél – mondták el az előadók.
„Az árulásra szükség van olykor, de az árulókat utáljuk” – idézte Bodó Barna, Borbély Zsolt Attila pedig erre utalva leszögezte: a történelem sokszor igazolta, hogy a szószegés hasznos lehet (akár a két világháborúban a románok esetében), de a neptuni árulás a közösségnek semmilyen hasznot nem hozott. Ez a történés vezetett közvetlenül vagy közvetve a jelenlegi állapotokhoz, vagyis hogy húsz év alatt sem történt semmiféle előrelépés az autonómia ügyében, és egység helyett három párt létezik az erdélyi politikában – állapították meg a felszólalók.
Az RMDSZ kormányzati szerepet vállalt, feladva az autonómiatörekvéseket. Ugyanakkor ez a fordulópont vezetett oda is, hogy a székelység ahelyett, hogy saját kezébe vette volna a sorsát, szavazógépezetté minősült le – ismertette meglátását Borsos Géza.
Van-e kiút a helyzetből?
A jelenlegi állapotban – vagyis mikor az RMDSZ kinyilatkozott célja az, hogy mindig részese legyen a kormányzatnak, az államhatalomnak, hogy „egyezkedhessen” – szó se lehet arról, hogy az erélyi magyarság számára valódi előrelépések szülessenek, hogy megszülethessen a székelyföldi autonómia – hangzott el az előadáson.
Ebből tehát ki kell mozdulni. Hogy miként, erre egy válasz van: csakis azzal, ha megszűnik a félelemszavazás, az emberek nem adják szavazatukat valakire csak azért, mert magyar, hanem arra szavaznak, akiről valóban úgy gondolják, hogy ténylegesen az autonómia kiharcolása a célja.
Jelenleg félelemből szavaznak az emberek – vélik az előadók.
„Azért szavazunk az RMDSZ-re, hogy bekerüljön a parlamentbe, hogy kormányon legyen, mert ha nem, akkor még azt is elveszítjük, amink most van, ha más pártra szavazunk, akkor elveszik a szavazatunk” – ez ma a magyarság nyolcvan százalékának félelme, ezért szavaznak az RMDSZ-re a választásokon.
A felszólalók kifejtették: ha a magyarságnak nem lesz parlamenti képviselete Bukarestben, az nem biztos, hogy rosszat hoz „Lehet, hogy pár évre lesz egy nehezebb időszak, de azalatt lenne idő leülni, és saját dolgainkkal foglalkozni, valóban azokkal a dolgokkal, amelyek a magyar nép számára fontosak” – hangzott el.
Gyergyószentmiklóstól egészen a Gyilkos-tóig kerékpárúton lehet majd közlekedni, ennek megvalósítása már zajlik. A 27 kilométeres, Fenyő útja nevet viselő útvonal az egykori ipari kisvasút nyomvonalát fogja követni.
Tizenhat határozattervezet szerepelt a gyergyószentmiklósi képviselő-testület csütörtöki ülésének napirendjén, ezeket sorban megszavazta mindenki. A végén viszont az EMSZ és az RMDSZ képviselői hosszan vitáztak Kántor Boglárka felszólalása után.
Az ivóvízhálózat-építési munkálatok nagy része már elkészült, a csatornarendszer korszerűsítése viszont még csak hatvan százalékban valósult meg. Hamarosan a Virág negyedben csatornáznak, míg az útfelújítások a rendszer tesztelése után kezdődhetnek.
Nem végezte el a házi feladatot Gyergyószentmiklós, így most azzal szembesülnek, hogy valószínűleg ebben az évben nem indul el annak a kilenc utcának a korszerűsítése, amelyre az Anghel Saligny programból még 2022-ben kapott támogatást a város.
A gyergyószentmiklósi Szent Anna gyermekotthont támogatta egy óriási vállalás teljesítésével Sebestyén Tímea. Egerből indult, és 670 kilométer futás után érkezett be Gyergyószentmiklósra vasárnap délután.
Hivatalosan július 31-én, csütörtökön kezdődik az Egyfeszt, de már július 28-tól, hétfőtől várja az érdeklődőket Gyergyószentmiklósra a fesztivál. Az eseményt megelőző napokban is bőven lesz mit felfedezni, a hétvége pedig rengeteg programot hoz.
Négy, erőszakos cselekmények elkövetésével gyanúsított fiatalembert vett őrizetbe vasárnap a maroshévízi rendőrség, miután szombaton utcai tömegverekedés tört ki a településen.
Különleges év az idei Borszék számára: 300 éve, 1725-ben tettek említést először írásban az itteni gyógyvizekről. A jubileumot a Bogrács Fesztivál színes programkavalkádja teszi emlékezetesebbé.
Gyergyószentmiklós főtéri parkjában munkagépek ásnak, a Szent Miklós-szobor körüli terület rendezése kezdődött el. Ez egy első lépés, és egy nagyobb átfogó terv része, melynek célja, hogy a város minden zöldfelületét megszépítsék.
Célegyenesbe ért a Gyergyószárhegyhez tartozó Güdücre vezető községi út felújítása. Az aszfaltozással már el is készültek, a kivitelező várhatóan két héten belül átadhatja a korszerűsített útszakaszt.
szóljon hozzá!