Nemzetközi történelmi konferencia a Csíky-kertben

Az Országos Magyar Párt jelentette a Romániához csatolt Erdélyben a magyarság legfontosabb politikai képviseletét. A pártban a legkülönbözőbb világnézetű személyiségek is szerepet vállaltak, az összekötő kapocs a magyarságuk volt. A tisztségviselők politikai irányultsága miatt többször is felmerült a pártszakadás kérdése. 90 éve, 1926-ban Gyergyószentmiklóson tartotta meg nagygyűlését a párt. Az akkori erdélyi politikusok kompromisszumkészségére mutat rá, hogy bár sokan tartottak tőle, a szemben álló vélemények miatt nem tudnak majd megegyezni a jelenlévők, a párt egysége megmaradt. Ez nagyon fontos volt az akkori magyar közélet számára. Erről a jelentős tanácskozásról, és ehhez kapcsolható történésekről szólt a Csíky-kertben, az egyetem amfiteátrumában lezajlott történész-konferencia.

Garda Dezső (fotón), a konferencia fő szervezőjeként adta meg az előadások fő irányvonalát. Bemutatta az 1926-as pártgyűlés fontosabb felszólalóit, az akkori vezetőket és ismertette azok elképzeléseit. Számok tekintetében is sokat mondó, hogy a párt gazdasági bizottságának munkálataink 27 szakértó szólalt fel 168 hallgató előtt. Ezt ma is nehéz lenne megvalósítani.

A történész részletesen kitért arra is, hogy miként vette ki a részét a magyar párt rendezvényéből a helyi közösség. Két neves gyergyószentmiklósi politikus nevét emelte ki, Gaál Alajosét és Makkay Domokosét, akik nemcsak helyben, de az erdélyi közéletben is komoly tekintélyt szereztek. A város közösségének pedig minden társadalmi rétege megmozdult annak érdekében, hogy az Országos Magyar Párt nagygyűlése sikeres legyen, hogy a küldöttek a lehető legjobb munkát tudják végezni. Ki szállásadóként, ki fuvarosként vagy másként vállalt feladatot.

Garda Dezső arra is rámutatott, habár Gyergyószentmiklós polgárai minden választáson nagy számban megjelentek a szavazáson és az Országos Magyar Pártra adták voksukat, a város sosem kapta meg azt a megbecsülést, odafigyelést a pártvezetők részéről, amit megérdemelt volna.

A konferencián Bárdi Nándor tartotta az első előadást, ismertetve a két világháború közti magyar politika legfontosabb dilemmáit. A budapesti kutató előadásában rámutatott, a székely autonómiaigény, ha fel is vetődött, nem látták olyan tényleges lehetséges megoldásnak, amit a román állam is elfogadna. Sőt, a második bécsi döntést megelőző kormányközi tárgyalások idején az Országos Magyar Párt még attól is tartott, hogy nehogy Románia valamilyen látszatautonómiát, látszat-iskolarendszert adjon, ami meghiúsítaná a küszöbön álló revíziót. A Trianon utáni erdélyi magyar politika kulcskérdései mai is megosztják a közvéleményt. Mi a fontosabb? A stabilitás, a pozíciók megőrzése, vagy a jogkövetelő érdekvédelem?

Az Erdélyi Múzeum Egyesület gyergyói fiókszervezetének és a Gyergyói Népfőiskolai Társaság, valamint a Babeș-Bolyai Tudományegyetem gyergyószentmiklósi fiókintézményének a szervezésében sorra került történelmi konferenciáról elmondható, a történelem iránt érdeklődők valóban olyan ismeretekkel gazdagodhattak, amelyek nemcsak a múlt, hanem a jelen összefüggéseit is érthetőbbé tették.