Négyéves kinevezést lehet megszerezni az iskolaigazgatói versenyvizsgán

Az oktatási tárca hétvégén közzétette ezen tisztségekre vonatkozó számonkérés módszertanát, amely keretében lesz egy írásbeli vizsga, egy interjú, de a pályázók önéletrajzát is szigorú szempontok alapján veszik figyelembe. Az írásbeli vizsga október 12-én lesz, az interjúk pedig október 17. és november 17. között zajlanak. Ugyanekkor kerül sor a tisztségeket megpályázók önéletrajzának áttekintésére is. Az írásbeli vizsga az érettségihez hasonló körülmények között zajlik, azaz audio-vizuális eszközök segítségével felügyelnek a termekben, az interjúk keretében pedig egyebek mellett felmérik, hogy a jelölteknek milyen terveik vannak az iskolával kapcsolatban a következő négy évre. Az írásbelire, az interjúra, valamint az önéletrajzra is maximum 50 pontot kaphatnak a jelentkezők. A sikeres vizsgához mindhárom megmérettetésen minimum 35 pontot kell elérni. Az első eredményeket november 18-án függesztik ki, óvásokat pedig november 21-23. között nyújthatnak be az eredményeikkel elégedetlen pályázók. A végleges eredményeket december 9-én teszik közzé.

Az igazgatói és aligazgatói állásokra jelentkezőknek több feltételnek is eleget kell tenniük. Például címzetes tanári állás, legkevesebb II-es tanári fokozat vagy doktori cím, illetve legalább négy év tapasztalattal is rendelkezniük kell. A büntetlen előélet szintén feltétel, továbbá az is, hogy a jelentkezők korábban nem vehettek rész a kommunista diktatúra titkosszolgálatának (szekuritáté) tevékenységében. A vizsgára való iratkozáshoz szükséges dossziékat október 2-áig tehetik le a posztokra jelentkezők a megyék tanfelügyelőségein.

Bartolf Hedvig, a Hargita Megyei Tanfelügyelőség illetékese érdeklődésünkre elmondta, már jó ideje indokolt volt a versenyvizsga megszervezése, ugyanis utoljára 2008-ban írtak ki versenyvizsgát ezen tisztségek négy éves betöltésére. Azt követően 2012-től egyéves mandátummal nevezték ki az iskolák igazgatóit, aligazgatóit. „Úgy tartják a tanügyben, hogy ha akarunk egy kis stabilitást és hosszabb távú terveket is meg szeretnénk valósítani, akkor legalább egy négy éves mandátuma kellene legyen az iskolák igazgatóinak. A cél, hogy az illető ne azzal a gondolattal éljen kinevezése után, hogy jövő évben jön helyébe valaki más. Ha az igazgatók lebiztosítják magukat négy évre a versenyvizsga megnyerése által, akkor nagyobb a valószínűsége, hogy odaadóbb és jobb vezetői kvalitású személyeket kapunk az iskoláinkban, óvodáinkban” – fogalmazott a tanfelügyelő.

Arról is érdeklődtünk, hogy mi lesz azon tanárok sorsa, akik helyére a versenyvizsgát elveszített igazgatók, aligazgatók térnek vissza. A tanfelügyelőség illetékese kifejtette, hogy ha egy igazgatónak, aligazgatónak van egy címzetes állása az általa irányított tanintézményben, és vezetői tevékenysége alatt egy másik tanár helyettesíti őt, akkor a vonatkozó jogszabályok szerint a helyettesítőnek mennie kell. A helyettesítő tanár addig maradhat a címzetes helyén, amíg a címzetes vissza nem tér. Ilyen esetekben – mondta Bartolf Hedvig – a helyettesítő pedagógusnak más órákat kell adni, amennyiben ez lehetséges. „Ha nem, akkor ez kényelmetlen, kellemetlen mind az iskolának, mind a diákoknak” – fogalmazott. Nyilván ez nem jó pedagógiailag nézve, de így írja elő a vonatkozó jogszabály – zárta a tanfelügyelő.

A hét elején egyébként Dacian Cioloș miniszterelnök is megszólalt ez ügyben. Mint fogalmazott, az utóbbi évtizedben sok esetben teljesen szubjektív szempontrendszer alapján nevezték ki az oktatási intézmények vezetőit, ez pedig nagyon sok esetben a munkavégzés rovására ment, ezt szeretnék a jövőben kiküszöbölni.