Megújuló történelmünk: a Szent Miklós-templom

Kiemelt jelentőségű a Szent Miklós-templom, nem csak a város, a katolikus hitélet szempontjából, de mint műemléképület is. A védett építmények között a legfontosabbak közé tartozik, A kategóriás műemlék-besorolással bír. Ft. Portik Hegyi Kelemen főesperes-plébános elmondta: több éve tervbe vették a templomépület felújítását, de a műemlék-besorolás miatt  hosszú időbe telt az ilyenkor szükséges szakvélemények elkészítése, a jóváhagyások beszerzése, így a kivitelezésnek csak most tavasszal kezdhettek neki. A műemlékvédelmi hatóság által megkövetelt dokumentáció jókora összegbe, több mint 15.000 lejbe került, és egy éven át készültek a tervrajzok. Ez oda vezetett, hogy a legutolsó pillanatban született meg a bukaresti engedély, kevésen múlt, hogy az egyházközség hozzájuthatott a felújítás állami támogatásához – közölte a plébános.

Cserépcsere, újrabádogozás

A most zajló munka a felújítás első szakaszát jelenti, melynek során kicserélik a korhadt cseréptartó léceket, ahol szükséges, ott kijavítják a szarvazatot és új cserepekkel födik be az épületet. Portik Hegyi Kelemen elmondta, az eddigiekből látszik, hogy az egykori ácsok jó munkát végeztek, a faragott lécek nagy többsége ma is tökéletes állapotban van, csak kevés szorul cserére. A torony közvetlen közelében nem cserép, hanem bádoglemez borítás kerül a tetőre. Erre azért van szükség, mert a toronyról lecsúszó hótömeg többször összetörte a cserepeket. A munkálatok során egyébként újra cserélik a torony bádoglemez tetőzetét is.

A templom újrafödése során várhatóan nagy mennyiségű ép cserép szabadul fel. Ennek is megvan a helye, ezekkel fogják újrafödni majd a temetői ravatalozóházat, és több más egyházi tulajdonú épület tetejére is kerülhet belőle – mondta Portik Hegyi Kelemen. A tetőjavítással nem áll le a felújítás. A plébános elmondta: a nyárig sor kerül az épület külső vakolatának kijavítására és újrafestésére, párhuzamosan az esőcsatorna-rendszer cseréjével.

Köllő Miklós: ne rejtsük el történelmünket

Jelenleg a templomnál egy karbantartási, állagmegóvó munka zajlik. A cserepek átforgatására, részleges cseréjére és a bádog kicserélésére mindenképpen szükség van, azért, hogy a fedélszerkezet és egyáltalán az épület jelenlegi állapota ne romolhasson tovább – az ilyen munka együtt jár azzal, hogy a párkányokat utána javítani kell, ez pedig a templom külső festését is szükségszerűen maga után vonja – mondta el Köllő Miklós műépítész, aki a műemlékes szakmérnökként és a munkálatokat tervező cég munkatársaként követi a munkálatokat.

A barokk templomra építésekor egy gótikus tetőt ácsoltak – az akkori mesterek valószínűleg ahhoz voltak inkább szokva – a későbbiekben, vélhetőleg 1880-as évek végén ezen a tetőn átalakításokat végeztek, ami azzal a következménnyel járt, hogy a boltozat fölötti vonógerendákra nagyobb terhelés  nehezedett, amelyek emiatt kissé meggörbültek, helyenként szinte érik a boltív tetejét. Hogy ezek ne görbüljenek tovább, és ne a boltozatra vigyék át a tető súlyát, nagyon lényeges a mostani munkálat – fűzte hozzá Köllő. Érdekes állapot, hogy egy történeti fedélszerkezeten egy történeti beavatkozást mutat be a jelenlegi állapot, ez önmagában is érték és megér egy misét – jegyezte meg.

Az állagmegőrzés mellett még egy igen lényeges, fontos feladatot  kellene most elvégezni – hívja fel a figyelmet Köllő Miklós. „Jelen pillanatig anyagi okok miatt kevés kutatást sikerült elvégezni, vagyis minimális művészettörténeti tanulmány, a fedélszerkezet állapotának farestaurátori jelentése, részleges geo- és falradarkutatás, illetve a templom külső, előzetes jellegű falkutatása készült el. A templom újrafestése előtt nagyon fontos lenne a templomépületen és a tornyon egyaránt egy komoly falkutatásra és más speciális vizsgálatok elvégzésére, így például a fa szerkezeti elemek kormeghatározására. A torony kapujának kőkeretén olvasható az 1498-as évszám. Ha egy dendrokronológiai kormeghatározás során beigazolódik, hogy a toronyba beépített faanyag is ebből a korból származik, akkor véglegesen megállapíthatjuk a torony és a korábbi, a jelenlegi templom építésekor elbontott templom építésének idejét. Akkor nem kell tovább keresnünk Gyergyószentmiklós régi templomát, hanem világossá válhat, hogy a torony maga a régi templom” – mondja Köllő Miklós.

A műépítész  hozzáteszi, Gyergyóalfalu templomán sikerült elvégezni ezeket a vizsgálatokat, melyek alatt több olyan maradványt is felfedeztek az épületen, ami által bebizonyosodott az épület két középkori és egy barokk fázisa, így jelentős eszmei értéktöbblettel rendelkezik az alfalvi templom a torony felújítása után. Köllő bízik benne, hogy Gyergyószentmiklóson is sikerül felismerni  a szakszerű, célzott kutatások fontosságát és el is tudják végezni a kutatásokat. Bizakodásának az ad okot, hogy sikerült egy pályázat során a csíkszeredai dendrokronológus Botár István és Tóth Boglárka régésznek megszerezni a dendrokronológiai kutatásokhoz szükséges pénzt. De a további kutatásokhoz szándék és pénz kell még.

Csak ráadás, hogy a kutatásokat az egyébként valószínűsíthető kulturális minisztériumi támogatás során amúgy is el kellene végezni, és a kutatások során kikerülhetetlen, hogy kisebb sérüléseket okozzanak, falfelületeket bontsanak meg. Hogy ezek javítása ne éktelenkedjék évtizedekig a nemsokára frissen festett műemléktemplomon, mindenképpen fontos lenne, hogy most, a festés előtt a kutatások megtörténjenek. Ha enélkül festik le a templomot, akkor valós történelmünket is elrejtjük a vékony festékréteg alá – fogalmazott Köllő.

A felújításhoz szükséges pénznek egyelőre a fele van meg

A kormány, a Hargita megyei tanács, a helyi önkormányzat és a közbirtokosság is jelentős összeggel járul hozzá a Szent Miklós-templom felújításához. Ez nagyságrendileg mintegy felét teszi ki az előreláthatóan 450.000 lejes költségnek. A plébánia keresi a szükséges anyagi forrásokat, de a hívek adományait is szívesen fogadják.