„Óvó nénikkel való beszélgetés kapcsán vetődött fel, hogy jó lenne újra megnézni gyerekeket, hiszen olyan kiscsoportos is van, aki nem tud járni. Három gyergyószentmiklósi intézmény több csoportjába látogattunk az évek során, és amit tapasztaltunk, az nagyon szomorú, megdöbbentő: átlagban egy óvodás csoportban mindössze két-három gyereknek nincsen problémája” – vázolták a gyógytornászok. Pupák Felméri Zsuzsával és Pop Dalmával beszélgettünk.
2015. március 25., 16:562015. március 25., 16:56
Több gyerek, fiatal fel van mentve a testnevelés óra alól, leginkább azért, hogy ne legyen kitéve különböző, neki kellemetlen gyakorlatnak. Régebb azon gyerekek, akik a testnevelés órán nem vettek részt, gyógytornára jártak, nem üldögéltek és nézték a társaikat, hanem szakember foglalkozott velük, persze jegyet is kaptak, ami a naplóba bekerült. Ez ma nem működik, részt vehetnek ugyan gyógytornán, de nem kötelező – mondták a gyógytornászok. Szerintük ez csak az egyik oka annak, hogy a mai gyerekek óriási fizikai problémákkal küszködnek. Gyakori a lúdtalp, a rossz testtartás, amely nemcsak gerinckárosodást idéz elő. Minél tovább hanyagolják, annál nehezebb lesz a módosult fizikai állapot javítása. Van megoldás, tanáccsal is szolgálnak a szakemberek, melyeket már a kisbabakortól érdemes átgondolni.
Az a legfontosabb, hogy ne siettessük a gyerek fejlődését. A szülő azzal tesz a gyerekének jót, hogyha engedi a korának megfelelően, saját ritmusában fejlődni. „Az első és legfontosabb, hogy már csecsemőkorban hasra fektessék, mert csak így erősödhetnek a hátizmok. A fejlődés következő szakaszában jönnek a fordulások hasról hátra, hátról hasra, majd a felülés. Kilenc hónapos koráig ráér felülni a kicsi, ne próbálják erőszakkal felültetni. Csak akkor üljön a baba, amikor annyira erős, hogy magától is képes felülni. Helytelen, hogy párnákkal kitámasztjuk. Nem szabad felállítani sem, feláll ő magától, amikor annyira megerősödik. Nem kell járatni sem, amíg ő magától nem tud. Semmi szín alatt nem kell járókába ültetni, mert az nem járni tanítja, hanem minimális erőfeszítéssel gurítja. A járóka a szülőknek van kitalálva, és ide sorolnám az ültető-hordozót, mert egyik sem készteti mozgásra a gyereket, hátráltatva a mozgásfejlődését. Sok esetben a gyerekek fejlődését siettetik, átugorva az említett szakaszokat” – mondta Pupák Felméri Zsuzsa.
„Míg testnevelő tanárként dolgoztam, azt mondtam, hogy a gyerekek 60-70 százalékának gerincproblémája van, most pedig azt mondom, ezek a számok, sajnos, nőnek. Pontosan nem tudjuk behatárolni, mi az oka, viszonylag helyesen táplálkoznak, feltehetően megkapják a szükséges vitaminmennyiséget is. Kollégákkal való beszélgetésekből kiindulva úgy gondoljuk, az a baj, hogy a mai gyerekeket kiszolgálják a szülők, ezáltal leszűkítve mozgásigényüket. Tegyék le a földre a gyereket, hagyják, hogy mozogjon, fejlődjön a saját ritmusában, kerüljék az összehasonlítást más gyerekekkel” – hangsúlyozta a gyógytornász.
A szakemberek a nemrég végzett óvodai látogatásukkor tapasztaltakra is felhívják a figyelmet. „Nagyon sok a lúdtalpas gyerek. A szakkönyvek alapján négy-öt éves korig nem kell lúdtalpról beszélni, ilyen korban még párnácskás a kicsi talpa. Abban az esetben, ha csípőízület-módosulat X lábat eredményez, nagy esély van lúdtalp kialakulására. Az X láb lehet örökletes, de lehet csontgyengeség következménye is, ami sajnos elég gyakori ezen a vidéken. Nagyon keveset mozognak és nagyon keveset vannak levegőn a gyerekek. Sok anyuka a már járni tudó gyerekét babakocsiban bepólyálva sétáltatja, ezzel a gyerek jó, hogy friss levegőn van, de nem mozog. A mozgáshiány gerinc- és mellkasi deformitásokat hozhat magával” – magyarázta Pupák Felméri Zsuzsa. „A lúdtalp mellett leggyakoribb probléma a hanyag tartás, amit izomgyengeség idézhet elő, ez pedig idővel maga után vonja a gerincmódosulatokat, beszűkítve a mellkast, az ott helyet kapó szervek működését gátolva. A következményei nem valószínű, hogy óvodás vagy kisiskoláskorban fognak jelentkezni, később ütik fel a fejüket, amikor már nehezebb korrigálni” – ismertette a gyógytornász.
A gyógytornászok minél több mozgást, sportolást ajánlanak. „Nem tartom helyesnek, hogy órákat
a tévé, a számítógép előtt üljön a gyermek, mert ez rossz hatással van a fizikai, szellemi és pszichés fejlődésére egyaránt. Kérjük az óvodai észrevételeinket ne hagyják figyelmen kívül, mert a jelzett problémák súlyosbodhatnak,mozgásszervi problémákat idézve el. Ezek korrigálása hosszú időt vesz igénybe. Gyógytornászok, fejlesztő központok vannak, sportolási lehetőségek is többé-kevésbé biztosítottak, csak ki kell használni.”
Főleg ingatlanok jogi helyzetéről szóló határozattervezetek kerültek a gyergyószentmiklósi képviselő-testület áprilisi rendes ülésének napirendjére. Emellett új projektekkel kapcsolatban is előreléptek, másokról azonban lemondtak.
Gyergyószék egyik legmélyebb gyökerű húsvéti hagyománya a határkerülés. Ezt idén is megszervezik húsvét vasárnapján. Elsősorban lovas rendezvény ez, de szívesen látnak bárkit, érkezzen bármilyen közlekedési eszközzel is a határkeresztekhez.
Kigyulladt egy tömbház tetőzete vasárnap délután Maroshévízen. A tűzoltók időben kimenekítették a lakókat, és sikerült megakadályozniuk a lángok továbbterjedését.
Folyamatosan gyarapodó hagyomány, hogy húsvét közeledtével tojásfa díszíti Gyergyószentmiklós főterét. Idén már 2642 darabot akasztottak az ágakra.
Gyergyóalfaluban és Borzonton a víz- és szennyvízhálózat bővítését és korszerűsítését kezdték el, egyidőben több helyszínen zajlik a munka. Az üdülőövezetben legalább 250 ingatlanhoz jut el a közművesítés, de Alfalu csatornarendszere is korszerűbb lesz.
Gyergyószentmiklóson több utcában is felszólítást kaptak a lakók, hogy legkésőbb június 30-ig csatlakozzanak az új vízhálózatra. A szolgáltató ugyanis fokozatosan lezárja a régi, nagy veszteséggel működő rendszert.
Több teherautó is vesztegel a Libánon, a havazás következtében ugyanis nehezen járható az ott átvezető 138-as megyei út.
Visszavonták a múlt héten elfogadott költségvetést Gyergyószentmiklóson, ezért szerdán ismét szavaztak a büdzséről. A nem mindennapi lépés oka technikai jellegű volt.
Egy 87 éves idős néni került bajba hétfőn, aki lakásában lett rosszul, ahol egyedül él. A gyergyószentmiklósi hivatásos tűzoltók gyors beavatkozásukkal megmentették.
Félsávos, illetve a teljes útlezárások is lesznek az elkövetkező napokban a Gyergyóremetén található vasútátkelőknél – közli a polgármesteri hivatal.
szóljon hozzá!