„Óvó nénikkel való beszélgetés kapcsán vetődött fel, hogy jó lenne újra megnézni gyerekeket, hiszen olyan kiscsoportos is van, aki nem tud járni. Három gyergyószentmiklósi intézmény több csoportjába látogattunk az évek során, és amit tapasztaltunk, az nagyon szomorú, megdöbbentő: átlagban egy óvodás csoportban mindössze két-három gyereknek nincsen problémája” – vázolták a gyógytornászok. Pupák Felméri Zsuzsával és Pop Dalmával beszélgettünk.
2015. március 25., 16:562015. március 25., 16:56
2015. március 25., 16:562015. március 25., 16:56
Több gyerek, fiatal fel van mentve a testnevelés óra alól, leginkább azért, hogy ne legyen kitéve különböző, neki kellemetlen gyakorlatnak. Régebb azon gyerekek, akik a testnevelés órán nem vettek részt, gyógytornára jártak, nem üldögéltek és nézték a társaikat, hanem szakember foglalkozott velük, persze jegyet is kaptak, ami a naplóba bekerült. Ez ma nem működik, részt vehetnek ugyan gyógytornán, de nem kötelező – mondták a gyógytornászok. Szerintük ez csak az egyik oka annak, hogy a mai gyerekek óriási fizikai problémákkal küszködnek. Gyakori a lúdtalp, a rossz testtartás, amely nemcsak gerinckárosodást idéz elő. Minél tovább hanyagolják, annál nehezebb lesz a módosult fizikai állapot javítása. Van megoldás, tanáccsal is szolgálnak a szakemberek, melyeket már a kisbabakortól érdemes átgondolni.
Az a legfontosabb, hogy ne siettessük a gyerek fejlődését. A szülő azzal tesz a gyerekének jót, hogyha engedi a korának megfelelően, saját ritmusában fejlődni. „Az első és legfontosabb, hogy már csecsemőkorban hasra fektessék, mert csak így erősödhetnek a hátizmok. A fejlődés következő szakaszában jönnek a fordulások hasról hátra, hátról hasra, majd a felülés. Kilenc hónapos koráig ráér felülni a kicsi, ne próbálják erőszakkal felültetni. Csak akkor üljön a baba, amikor annyira erős, hogy magától is képes felülni. Helytelen, hogy párnákkal kitámasztjuk. Nem szabad felállítani sem, feláll ő magától, amikor annyira megerősödik. Nem kell járatni sem, amíg ő magától nem tud. Semmi szín alatt nem kell járókába ültetni, mert az nem járni tanítja, hanem minimális erőfeszítéssel gurítja. A járóka a szülőknek van kitalálva, és ide sorolnám az ültető-hordozót, mert egyik sem készteti mozgásra a gyereket, hátráltatva a mozgásfejlődését. Sok esetben a gyerekek fejlődését siettetik, átugorva az említett szakaszokat” – mondta Pupák Felméri Zsuzsa.
„Míg testnevelő tanárként dolgoztam, azt mondtam, hogy a gyerekek 60-70 százalékának gerincproblémája van, most pedig azt mondom, ezek a számok, sajnos, nőnek. Pontosan nem tudjuk behatárolni, mi az oka, viszonylag helyesen táplálkoznak, feltehetően megkapják a szükséges vitaminmennyiséget is. Kollégákkal való beszélgetésekből kiindulva úgy gondoljuk, az a baj, hogy a mai gyerekeket kiszolgálják a szülők, ezáltal leszűkítve mozgásigényüket. Tegyék le a földre a gyereket, hagyják, hogy mozogjon, fejlődjön a saját ritmusában, kerüljék az összehasonlítást más gyerekekkel” – hangsúlyozta a gyógytornász.
A szakemberek a nemrég végzett óvodai látogatásukkor tapasztaltakra is felhívják a figyelmet. „Nagyon sok a lúdtalpas gyerek. A szakkönyvek alapján négy-öt éves korig nem kell lúdtalpról beszélni, ilyen korban még párnácskás a kicsi talpa. Abban az esetben, ha csípőízület-módosulat X lábat eredményez, nagy esély van lúdtalp kialakulására. Az X láb lehet örökletes, de lehet csontgyengeség következménye is, ami sajnos elég gyakori ezen a vidéken. Nagyon keveset mozognak és nagyon keveset vannak levegőn a gyerekek. Sok anyuka a már járni tudó gyerekét babakocsiban bepólyálva sétáltatja, ezzel a gyerek jó, hogy friss levegőn van, de nem mozog. A mozgáshiány gerinc- és mellkasi deformitásokat hozhat magával” – magyarázta Pupák Felméri Zsuzsa. „A lúdtalp mellett leggyakoribb probléma a hanyag tartás, amit izomgyengeség idézhet elő, ez pedig idővel maga után vonja a gerincmódosulatokat, beszűkítve a mellkast, az ott helyet kapó szervek működését gátolva. A következményei nem valószínű, hogy óvodás vagy kisiskoláskorban fognak jelentkezni, később ütik fel a fejüket, amikor már nehezebb korrigálni” – ismertette a gyógytornász.
A gyógytornászok minél több mozgást, sportolást ajánlanak. „Nem tartom helyesnek, hogy órákat
a tévé, a számítógép előtt üljön a gyermek, mert ez rossz hatással van a fizikai, szellemi és pszichés fejlődésére egyaránt. Kérjük az óvodai észrevételeinket ne hagyják figyelmen kívül, mert a jelzett problémák súlyosbodhatnak,mozgásszervi problémákat idézve el. Ezek korrigálása hosszú időt vesz igénybe. Gyógytornászok, fejlesztő központok vannak, sportolási lehetőségek is többé-kevésbé biztosítottak, csak ki kell használni.”
Visszakerült a toronygomb és a kereszt a gyergyószentmiklósi Szent Miklós-templom tornyára. A péntek délelőtti esemény nem csupán a felújítás egyik leglátványosabb mozzanata volt, hanem a jelen nemzedékének üzenete is a századok múlva élőknek.
A Vitalissima Kft. működtetheti a tömegközlekedést, módosították a kis elkerülő út nyomvonalát, és újabb kísérletet tesznek a Monturist vezetőváltására. Gyergyószentmiklós önkormányzata emellett előkészíti a Gábor Áron utcai Békény-híd felújítását.
Bontják a Kárpát és a Köves utcák tömbházai közelében álló régi kazánházat Borszéken. A több mint harminc éve használaton kívül álló épület felszámolásával a városrész rendezését készítik elő.
Más évekhez képest visszafogottabb zenei programmal, de gazdag gasztronómiai kínálattal várja a vendégeket a július 24–26. között következő bográcsfesztivál. A szervezők idén a helyi és térségi ízeket állították a borszéki események középpontjába.
Néhány napon belül elkészül a 19. Székelyföldi Lovas Ünnep teljes, négynapos programja. Az augusztus 20–23. között Gyergyószentmiklóson sorra kerülő rendezvény szervezői lovasok, szekeres gazdák és kutyatartók számára is felhívást tettek közzé.
Rovarirtást végez Gyergyószentmiklós önkormányzata július 27-én, hétfőn 21 és 24 óra között. A szúnyogok és kullancsok ellen történik az intézkedés.
Különleges zenei est várja az érdeklődőket csütörtökön 19 órától a gyergyószentmiklósi Transylvanik kézműves söröző emeleti termében. A rendezvény vendégei Lőrinczi György és Gagyi Dénes historikus hangszerkészítők, lantkészítő mesterek lesznek.
Figyelmeztető sztrájkot tartottak hétfőn 9 és 11 óra között a Gyergyószentmiklósi Városi Kórház alkalmazottai az országos tiltakozó akcióhoz csatlakozva. A munkabeszüntetés ideje alatt a sürgősségi betegellátás folyamatosan biztosított volt.
A jövőféltők előtt nem lehet kétséges a bőséges gyermekáldás fontossága, különösen mifelénk nem. Éppen ezért bír kiemelt jelentőséggel a székelyföldi vándorbölcső-lakók találkozója, amelynek második felvonását Oroszhegyen tartják augusztus 8-án.
Néhány nappal ezelőtt írtunk arról az összefogásról, amely a gyergyószentmiklósi Szabó Rékáért indult. Szomorú hírt közölt Péter Melinda, Réka édesanyja: a fiatal lány elhunyt. A család kéri, hogy az értük indított gyűjtés már ne folytatódjon.
szóljon hozzá!