„Óvó nénikkel való beszélgetés kapcsán vetődött fel, hogy jó lenne újra megnézni gyerekeket, hiszen olyan kiscsoportos is van, aki nem tud járni. Három gyergyószentmiklósi intézmény több csoportjába látogattunk az évek során, és amit tapasztaltunk, az nagyon szomorú, megdöbbentő: átlagban egy óvodás csoportban mindössze két-három gyereknek nincsen problémája” – vázolták a gyógytornászok. Pupák Felméri Zsuzsával és Pop Dalmával beszélgettünk.
2015. március 25., 16:562015. március 25., 16:56
2015. március 25., 16:562015. március 25., 16:56
Több gyerek, fiatal fel van mentve a testnevelés óra alól, leginkább azért, hogy ne legyen kitéve különböző, neki kellemetlen gyakorlatnak. Régebb azon gyerekek, akik a testnevelés órán nem vettek részt, gyógytornára jártak, nem üldögéltek és nézték a társaikat, hanem szakember foglalkozott velük, persze jegyet is kaptak, ami a naplóba bekerült. Ez ma nem működik, részt vehetnek ugyan gyógytornán, de nem kötelező – mondták a gyógytornászok. Szerintük ez csak az egyik oka annak, hogy a mai gyerekek óriási fizikai problémákkal küszködnek. Gyakori a lúdtalp, a rossz testtartás, amely nemcsak gerinckárosodást idéz elő. Minél tovább hanyagolják, annál nehezebb lesz a módosult fizikai állapot javítása. Van megoldás, tanáccsal is szolgálnak a szakemberek, melyeket már a kisbabakortól érdemes átgondolni.
Az a legfontosabb, hogy ne siettessük a gyerek fejlődését. A szülő azzal tesz a gyerekének jót, hogyha engedi a korának megfelelően, saját ritmusában fejlődni. „Az első és legfontosabb, hogy már csecsemőkorban hasra fektessék, mert csak így erősödhetnek a hátizmok. A fejlődés következő szakaszában jönnek a fordulások hasról hátra, hátról hasra, majd a felülés. Kilenc hónapos koráig ráér felülni a kicsi, ne próbálják erőszakkal felültetni. Csak akkor üljön a baba, amikor annyira erős, hogy magától is képes felülni. Helytelen, hogy párnákkal kitámasztjuk. Nem szabad felállítani sem, feláll ő magától, amikor annyira megerősödik. Nem kell járatni sem, amíg ő magától nem tud. Semmi szín alatt nem kell járókába ültetni, mert az nem járni tanítja, hanem minimális erőfeszítéssel gurítja. A járóka a szülőknek van kitalálva, és ide sorolnám az ültető-hordozót, mert egyik sem készteti mozgásra a gyereket, hátráltatva a mozgásfejlődését. Sok esetben a gyerekek fejlődését siettetik, átugorva az említett szakaszokat” – mondta Pupák Felméri Zsuzsa.
„Míg testnevelő tanárként dolgoztam, azt mondtam, hogy a gyerekek 60-70 százalékának gerincproblémája van, most pedig azt mondom, ezek a számok, sajnos, nőnek. Pontosan nem tudjuk behatárolni, mi az oka, viszonylag helyesen táplálkoznak, feltehetően megkapják a szükséges vitaminmennyiséget is. Kollégákkal való beszélgetésekből kiindulva úgy gondoljuk, az a baj, hogy a mai gyerekeket kiszolgálják a szülők, ezáltal leszűkítve mozgásigényüket. Tegyék le a földre a gyereket, hagyják, hogy mozogjon, fejlődjön a saját ritmusában, kerüljék az összehasonlítást más gyerekekkel” – hangsúlyozta a gyógytornász.
A szakemberek a nemrég végzett óvodai látogatásukkor tapasztaltakra is felhívják a figyelmet. „Nagyon sok a lúdtalpas gyerek. A szakkönyvek alapján négy-öt éves korig nem kell lúdtalpról beszélni, ilyen korban még párnácskás a kicsi talpa. Abban az esetben, ha csípőízület-módosulat X lábat eredményez, nagy esély van lúdtalp kialakulására. Az X láb lehet örökletes, de lehet csontgyengeség következménye is, ami sajnos elég gyakori ezen a vidéken. Nagyon keveset mozognak és nagyon keveset vannak levegőn a gyerekek. Sok anyuka a már járni tudó gyerekét babakocsiban bepólyálva sétáltatja, ezzel a gyerek jó, hogy friss levegőn van, de nem mozog. A mozgáshiány gerinc- és mellkasi deformitásokat hozhat magával” – magyarázta Pupák Felméri Zsuzsa. „A lúdtalp mellett leggyakoribb probléma a hanyag tartás, amit izomgyengeség idézhet elő, ez pedig idővel maga után vonja a gerincmódosulatokat, beszűkítve a mellkast, az ott helyet kapó szervek működését gátolva. A következményei nem valószínű, hogy óvodás vagy kisiskoláskorban fognak jelentkezni, később ütik fel a fejüket, amikor már nehezebb korrigálni” – ismertette a gyógytornász.
A gyógytornászok minél több mozgást, sportolást ajánlanak. „Nem tartom helyesnek, hogy órákat
a tévé, a számítógép előtt üljön a gyermek, mert ez rossz hatással van a fizikai, szellemi és pszichés fejlődésére egyaránt. Kérjük az óvodai észrevételeinket ne hagyják figyelmen kívül, mert a jelzett problémák súlyosbodhatnak,mozgásszervi problémákat idézve el. Ezek korrigálása hosszú időt vesz igénybe. Gyógytornászok, fejlesztő központok vannak, sportolási lehetőségek is többé-kevésbé biztosítottak, csak ki kell használni.”
Mentorprogramot indít, képzéseket és konferenciát szervez, valamint a nők elleni erőszak megelőzésében is szerepet vállal az RMDSZ nemrégiben megalakult Gyergyó Területi Nőszervezete. Várják a nők csatlakozását.
Hetven alkohol- és kábítószer-gyorstesztből kettő mutatott pozitív értéket pénteken, amikor a gyergyószentmiklósi rendőrök ellenőrző akciót tartottak.
Október végére 16 százalékban elkészült a Marosvásárhelyt Târgu Neamțcal összekötő A8-as autópálya Gyergyóalfalu és Gyergyóditró közötti szakasza, ami hat százalékpontos előrelépést jelent az előző jelentéshez képest.
Tiltakoztak szerda este Gyergyóalfaluban az új megyei hulladékgazdálkodási rendszer ellen: a lakossági fórumon sokan kijelentették, nem kötnek szerződést az új szolgáltatóval.
A villamos hálózaton végzett munkálatok miatt szünetel az áramszolgáltatás november 5-én, csütörtökön 9 és 15 óra között Borszék több utcájában.
Gyergyószentmiklós képviselő-testülete szerdai rendkívüli ülésén határozott a helyi pályázati kiírás alapján a költségvetésből biztosított sporttámogatások elosztásáról. Tizenegy sportegyesület és klub összesen 271 945 lej támogatásban részesül.
Élelem, ivóvíz és megfelelő menedék nélkül tartottak húsz kutyát egy gyergyóújfalvi ingatlan területén. A hatóságok 19 állatot menhelyre szállítottak, az ellenőrzés során pedig öt bírságot is kiszabtak.
A Magyar Tudomány Napja alkalmából kétnapos történészkonferencia kezdődött kedden a Gyergyószentmiklósi Városi Könyvtárban. A közel ötven éve elindított rendezvény idén is neves előadókat, tartalmas előadásokat hoz a közönségnek.
Történészkonferenciát szerveznek a Magyar Tudomány Napja tiszteletére a Gyergyószentmiklósi Városi Könyvtárban november 3–4-én Az önálló magyar nyelvű oktatásért címmel.
Folytatják szombaton a Bucsin-tetőn eltűnt Forró Lajos keresését: a család a hivatalos kutatás lezárása után önkénteseket vár délelőtt 10 órára a Bucsin-tetői sípályához, hogy kisebb csapatokban átvizsgálják a környező területeket.
szóljon hozzá!